Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-24 / 143. szám

1926 itmins 24. DELMAGYARORSZAG Merényletet akartak elkövetni Pilsudski ellen? Varsö, junius 23. Tegnap késő délután Pllfadski tábornagy dolgozószobájában, a hadügyminisztériumban Izgalmas jelenet történt. Benyiíott a tábornagyhoz egy asszeay, amikor az ajíónállő nem volt a helyén és a titkár éppen bent tartőzkodolt a miniszter szobájában. Az asszony olyan izgatottan viselkedett, bogy a titkár segítségért kiáltott, mire az ajtónálló és több miniszteri tisztviselő berohant is lefogta a bitoiakodstt nőt. Az örségre hurcolták, onnan pedig a rendőrségre. Az esetnek hamar hire futott a városban és mindenfelé azt beszélték, bogy gyilkos merényletet akartak elkövetni Pilsudski tábornagy ellen. A rendőrség csak szűkszavú jelentést adott ki a titokzatos ügyről. Megállapította, hogy az asszony csak néhány nap előtt töltötte ki büntetését a lodzi fegyházban, neve Gonsza Jozefin s azt vallotta, hogy egyenesen Lodzből jött és fontos közléseket kelleti vlnntt a tábornagy számára. Arról nem tesz emliíés: a rendőrség hivatalos közleménye, hogy a titokzatos nőnél találtak é fegyvert. A harctéren szerzett betegségében meghalt férje miatt lett öngyilkos az idegklinikán Erdei Györgyné. Buskomorságtól a klinikáié. — A tragikus Öngyilkosság ré«let«i. A Délmagyarország szerdai számában részletesen beszámoltunk a Pulcz altábornagy-uccai idegklinikán történt megrendítő öngyilkosságról és eszel kapcsolatban jelentettük, hogy az öngyilkosság okától a városban különböző hireszlelések keringenek. A Dilmagyarország munkatársa most a tragikus öngyiiKosságról a következő ujsbb részleteket jelentheti: Bihari Viktória ismert makói leány a háború előtt lett a gaidsg Erdei György hagymakortísz felesége. Makón mindenki ismerte a ragyogd szépségű asszonyt, ali a legboldogabb családé életet élte férjével és egyetlen István nevű gyermekével. A háború Erdei Györgyöt is a harctérre szólította és a fiatal, jólormán gyerekasszony, napokon keresztül bezárkózott szobájába és ismerősei csak akkor látták jókedvűnek, amikor férjitől levelet hozott a postás. Ilyenkor sirt, nevetett, kacagott és alig várta a báboru végét, mikor boldogan ismét együtt less a kis család. Kevéssel a forradalom előtt kórhásvonat érkezett Míkóra. A Piave poklából indult el és vitte az elhagyott otthonokba az emlékezetes Zugms-torioi csata sebesültjeit. Erdei Györgyöt is elvitte irtózatos sebérel a makói kórházba a vonat, a fiatal szép asszony itt iátta viszont férjét és amikor beköszöntött a forradalom, Erdei Györgyné hazavitte férjét családi otthonukba. Erdei György lassan betegeskedett és a harctéren szerzett sebe nem akart teljesen meggyógyulni. Kél évig ápolta a fiatal asszony térfél, amig 1920-ban a makói kórházban meghalt. Ettől a pillanattól kezdve az özvegy búskomor lelt. Hiába volt mellette István fia, aki becézgette édesanyját, Erdtlaé állapota naprólnapra rosszabbodott. Erdei István, a Ferenc József-Tudományegyetem orvostanhallgatója látta anyja betegségét és elhatározta, hogy kezeltetni fogja. Beszállította az idtgklinikára és egész este együtt voltak, beszélgettek és reménykedtek a közeli gyógyulásban. Reggel az ápolónő nyitott be a felöltözött urinőböz. — Nagyságol asszony, elkészitetiem a fürdőt, Üssek Itfáradni. — igen, jövök azonnal — válaszolta Erdeiné. Az ápolónő elment ás mikor ismét benyitott a szobábi, sztdtrjes arccal, merev tagokkal lógott sslyem tálján Erdeiné. A rendőri bizottság megállapította, hogy Erdei Györgyné a sálat az ágy felső karfájára kötötte. Hurkot akasztott a nyakára és erős lendülettel lábait belökte az ágy alá. A sál annyira elszoritotta ütőerét, hogy elvesztette eszméletét és bár keze leért a földre, nem tudott talpra állni, megfulladt. Délután félkettőre ért az autó a makói refornáius ujtemetőbe, ahol a kiszállt rendőri bizottság megvizsgálta a holttestet és miután kétségtelenűl megáilapiíotta az öngyilkosságot, boncolás mellőzéiével engedélyezte az eliemetéiéf. Makón a tragikus, szerencsétlen sonu 41 éves asszony iránt általános részvét nyilvánul meg. Roskadó karzatok alatt, izgatott hangulatban választott a közgyűlés. Szerdán tisztviselőket választott a városi parlament. As érdeklődés igy hihetetlenül nagy volt, méretei minden váraaozást meghaladtak. A vámháza előtt valóságos népgyűlés volt. A jelöltek és a kertesek ellepték teljesen a térséget. A közgyűlésre iparkodó városatyákat valósággal kézről-kézre adták és a kapacüálás csak a közgjülési terem hatalmas tölgy faajtaja mögött szűnt meg. Az uj rend értelmében ugyanis a teljes létszámmal felvonultatott kar szalagos terembiztcsok csak a városatyákat engedték be a terembe, a korleseket azonban kérlelhetetlenül távol tartották. A közgyűlési terem képe a szokott volt. A padok és az asztalok roskadoztak a szavazó lap-rengeteg alatt, a rokoa-, sógor-, barátvárosatyák fáradhatatlanul gyűjtötték a voksokat jelöltjük számára. Olyanok is megjelentek, akik sohasem láthatók a váiasziásmentes köz gyűléseken. Félőt előtt tiz perccel jelenít meg a teremben a főispán. A zsongó méhkasban pillanatnyi csönd támadt, a városatyák elfoglalták helyűket, a karzati publikum lásasan figyelt és a főispán megnyitotta a közgyűlést. A polgármester jelentéséhez dr. Regdon Károly kért szót a városi párt megbizásábál. Kéri a polgármestert, hogy jelenlésében ezentúl e tuberkulózisban elhaltak szárnál is közö:je. A polgármester kijelemi, bogy az indítványhoz hozzájárul, de minden ragályos betegségről tesz majd jelentést, nemcsak a tüdő vészről. A köriratok letárgyalása és elfogadása után a tanácsi előterjesztések következtek. Az első a város hugzmiüiárd koronás függő kölcsönére vonatkozott. A tanács bejelentette, hogy a föggő.,kölcsönre az AngolMagyar Bank szerdán délben pótajánlaiot tett, amey fél százalékkal olcsóbb a pénzügyi bi zoitság által felülbírált alánlatoknál, amennyiben a Kereskedelmi Bank 7 és hétnyolcsd, az Angol-Magyar Bank pedig 7 és báromnyolcad százalékot kiván a kölcsönért. A tanács javasolja, hogy a közgyűlés az utóajánlatoi fogadja el, mivel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nem volt hallandó ugyanilyen félté elek mellett a kölcsönt folyósítani. Dr. Bodtsdr Géza szabálytalannak tartja ezt az eljáiást, mert igy a város bizalmatlanságot kelt a nagyobb pénzintézetek körében. A polgármester válaszában kijelenti, hogy ez nem volt versenytárgyalás, mert a pénzintézetektől ajánlatokat kért a város és a város érdeke, hogy a legelőnyösebb ajánlatot fogadja el a közgyűlés. A többség a tanács javaslatát fogadta el. Következett a választás. Az izgalom végighullámzott a zsúfolt közgyBlési teremben. Kormányos Benő benyújtotta a névszerinti szavazás elrendeléséi kérő ivet és a főispán jelentette, hogy az elsőosztályu aljegyzői állásra a három pályázót a kővetkező sorrendben jelölte a kandidáló bizotiság: Első helyre dr Pávó Ferencet, másodikra dr. Gera Józsefet és harmadikra dr. Horváth Lajost. Ezután megalakította a sxavasatszedő küldöttségeket és a szavazás idejére felfüggesztette a közgyűlést. A szavazás izgalmas volt. Annál az urnánál, ahol a tisztviselők adták le szavazatukat, dr. Pávó Ferenc vesetett, a másiknál viszont Gera József neve hullott többször ki a voksolók kezéből. Nyilvánvaló volt, hogy as eredményt csak néhány szavazat dönti el. A főispán negyed hatkor hirdette ki az eredményt. Ssáznyolcvanöt szavazatot adtak le, ebből egy érvénytelen. Gera 83, Pávö 66, Horváth pedig 35 szavazatóI kapott, a közgyűlés igy Gera Józsefei választotta meg elsőosztályu aljegyzővé. Következett a másodosztályú aljegyzői állás beöitése. A kandidáló-bizottság öt pályázót jelölt a következő sorrendben: Dr. Röth Dezső, dr. Jánossy György, dr. vitéz Gombos József, dr. Széli Béta és dr. Hammer Fidél. A lelőttek közül kettő, Gombos és Széli visszavonták pályázatukat. A főispán bejelenti, hogy mivel névszerinti titkosai kértek, azt elrendeli és három szavazatszedő küldöttségei küld ki a szavazás gyorsítása, érdekében. A szavazatok most is nagyon megoszlottak Jánossy György és Rötb Dezső között. A többségei 30 szavazattal Röth Dnső, a polgármesteri hivatal jegyzője nyerte el. Az elsőosztályu fogalmazói állásra dr. Széli Béla, dr. Vicsay Emil, dr. Stabó Béla és dr. Biacsy Béla pályáztak. Névszerinti szavazás volt itt is. A közgyűlés 53 szavazattöbbséggel dr. Szül Bélát választotta meg. Következeti volna a né«y számellenőri állás betöltése, ezt azonban a főispán levette a napirendről. Következtek a számtitztl állások. A névszerintit kérő ivet nem nyújtottak be, hanem a kortes városatyák az elnöki emelvény köré csoportosultak és ott kiáltozták torokszakadtábal jelöltjeik nevét. A harsány kiáltozásból a főispán megállapította, hogy a közgyűlés többsége közfelkiáltásai a következő hét pályázót választotta meg: Náray Károlyt, vitéz Gulyás Györgyöt, Brunner Gyulát, Lapu Lajost, Bonyhay Sándort, Rösa Jenőt és Takács Józsefet. A nyolcadik számtiszti állásra azonban névszerinti szavazást kértek és igy azt a főispán el is rendelte. A választás Bitó András javára dőlt el. A pénzfárnoki állást az egyedül kandidált Siumpf Kálmán nyerte el. Az irodaigszgatói állásra isméi névszerinti szavazással Sdnths Lászlói választotta meg. Névszerinti szavazást kértek a felsőtnnyai községi birói állásra is, amelyre Balassa Józsefet kandidálta első helyen a bizottság. A közgyűlés ezt a kandidálást honorálta is, amennyiben Balassa Jézufet nagy szótöbbséggel megválasztotta. A négy I. osztályú adótiizti állásra megválasztották Horváth Józsefe*, Németh Ferencet, Klivinyi litvánt, Béládl Árpádot, pénztártisztnsk Sörcsök Jánost, másodosztályú pénztártisztnek Stabó Ferencet választották meg. Az iredaitszti állásokra Mihaltvlcs Gizáf, Deim Lászlót és Vezér Ernőt közfelkiáltássá választották meg. A másodosztályú adótiszti állásokat Rudványi Sándor, Tóih Kálmán, Androvtczky Sándor, Hévézy András és Korláth Kálmán nyerte el. Közfelkiáltással válasz'otlák meg tiz irodasegédtiszt közül kilencet, Magyar Mihályt, Ulrlch Ilonát, SzScs Gyulát, Láng Ferencet, Pra• ger Józsefet, Ördögh Győzőnít, Plchler Jolánt, dr. Vicsay Emilt és Vecsernyés Imrét, a tizedik állást pedig névszerinti szavazással Balla Vera nyerte el. A segédnyllvántartói állásokra Bilicziy Andort, Besztercxey Lajost, Ord&gb Lászlót, Kovács Bálintot, Tóth Mihályi is Vojtás Dezsőt választották meg közfelkiáltással, a végre híjlól állásokai pedig Bilíciky Flórián, Papp Jísssf, Bózsó Imre, Halassy Ede és Vosárik Sándor nyerték el. Ezzel az fogai mas választás befejeződött. A főispán félkilenckor póttárgyként bejelentette Doránszky Károly városi mérnök nyugdíjazásának ügyét és a közgyűlést félbeszakítva, folytatálát csütörtök délután négy órára tűzte ki. A megválasztottak és az elbukottak ezután nagy zajjil, végy nagy szomorúan elvonultak a feldúlt közgyűlési tersm környékéről, de az uccákon még tokáig tárgyalták az eseményeket. A városi szolgák pedig hataiaas kosarakba söpörték a megmaradt szavazócédulákat és beleszórták a szemetes ládákba. Fürdőruhakülönlegességek gyári árban Soőanál, Ickola ncca II.