Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-20 / 141. szám

1926 jtmiin 20 D2LMAQTAR0RSZAS I KÖZBESZÓLÁS. 1. A jeruzsálemi egyetem, melynek négy Nobel­dijas tanára van, meghívja előadásra a leg­kiválóbb magyar természettudósok egyikét: Lőw Immánuel doktort. A meghívás kétségtele­nül nagy, sőt kivételes kitüntetés. Lőw Immánuel, a meghívott vendégprofesszor azonban világ­hírével már régen rászolgált arra a nemzetközi elismerésre, melynek ez a meghivás csak egyik megnyilatkozása. A biblia állat* és növényvilá­gát kutatja fel és foglalja rendszerbe ez a nagy magyar tudós, akit a nemzetközi tudományos nyilvántartás sokkal inkább számon tart, mint amennyit munkájáról s munkájának eredményé­ről ludunk itthon, hogy ne mondjuk, a kör­töltésen belül, A természettudomány amerikai képviselői sokkal jobban ismerik ezt a szegedi (udőst, mint egy-két európai vidéki kis egyetem természettudományi fakulásának valahány pro­fesszorát együttvéve. Egyszer már szó esett arról, hogy milyen felmérhetetlen áldozatokat hoz a szegedi nép s miiyen felmérhetetlen terhedet ró gyermekeire és unokáira is a sze­gedi egyetem érdekében s — legalább ma még — ezzel az áldozatkészséggel s ezzel a teher­vállalással csak aránytalan módon tekintheti a magáinak, tekintheti szegedinek a szegedi egyetemet. Az egyetemnek ma még inkább tartózkodási helye, mint otthona a város. Sze­gednek talán még egy kicsit idegen as egye­temi élet s az egyetemnek talán még egy kicsit idegen város Szeged. Hogy kellene nemcsak felhasználni, de felkutatni minden alkalmat, ami a város és az egyetem kOzötti benső, meleg, meghitt viszony megteremtésére, a városnak és az egyetemnek Osszemelegedésére akármilyen kismértékben, de módot nyújt. Ámde — a szegedi tudóst a jeruzsálemi egyetem hívja meg előadásra s a szegedi egye tem díszdoktorrá avatja a nem szegedi statisz­tikust, aki azzal dicsekszik, hogy a háború Ötödik évében ő akadályozta meg a választójog kiterjesztését. 2. Valóban vállaljuk a szemrehányást: avatat­lanok és ériasüieilenek vagyunk a városnak a gázgyárral folyó tárgyalásairól. Ámde éppen mi tettünk kifogást ama konktáve-rendszer allén, amellyel ezek a tárgyalások folynak. Ha mi kifogásoljuk, hogy a nyilvánosság elől el­vonják a tárgyalás egész anyagát, talán nem érdemeljük meg a szemrehányást, hogy ut as anyagot nem ismerjük. Az „elicnkösbeszólái" legalább négyszer hivatkozik arra, hogy a szer­ződéstervezet sierint a város s a gázgyári ér­dekeltség fele-fele riszten leiz tulajdonosa az uj részvénytársaságnak. Egy korábbi közlésből azt is tudjuk, hogy a gázgyári érdekeltségnek 51 százalékos részvénytöbbsége lenne, mig a város tulajdonába a részvények 49 százaléka julna. Ez azonban, bocsánatot kérünk, nem fe­tézis. Itt as egyik oldalon a részvénytöbbség lesz, a másik oldalon, sajnos, a város oldalán: a riszvénykisebbség. Üzletpolitikában, az üzlet­viteli elv megállapításában, a nyereség hová­fordításának kérdésében ez a „féltulajdon" ren­des körülmények közOtt — különleges megál­lapodások nélkül — a többségi akarat korlát­lan érvényesüléséi jelenti, ez a „fél- tulajdon" — égisz tulajdoni jelent. A miniszterelnökség nemrégiben átiratot intézett sz igazságügymi­nisstériumhoz a kisebbségi részvényesek jogai megvédéséi tárgyszó torvényjavaslat kidolgo­zása érdekében. Vájjon szükség volna-e vala­mennyi részvény-jogasz egybehangzó véleménye szerint a részvénytarsasági jognak a kisebbségi részvényesek érdekében történő módosítására, ha a mai jogállapot mellett a legminimálisabb részvénjtöbbség nem jelentene kizárólagos, kor­látlan uralmat s a részvények 49 százalékának tulajdonát — fiitulajdonnak lehetne tekinteni. 3. Ingatlan-rongy piac a Tiszaparlon. Házkiám­sltds az egyetemi telken. Ház, Kiint zslbáru. Végeladás s a szegény házigazdának — nincs maradás. Ki kell költözködni as ősi romokból, amit halálra itéit a fejlődés kérlelhetetlen s tör­vényekbe OitOsködött parancsa. Egy egész város­részi telepileit ki a varos az ócskapiacra s most loiyik a aeserü aiku: „tekintetűi ur, vögye mög a üfaaraat", de ne 6000 koronát hináijoü egy aranykoronáért. Hja, ex a fejlődés, — mon­daná a szegedi Llojd Qiorge, a vasút tönkre­tette a fuvarosokat, as egyetem is nyugodtan „fejleszthet vissza" kilencven háztulajdonost — partájji. Bizonyos, hogy a modern várospoliti­kának pildanélküli gyakorlati alkalmazása es a speciálisan szegedi .kislakás-akció", mely egyet­len közintézmény elhelyezése kedvéért kilencven magánházai rombol le. Egyelőre hatvan, később kilencven hászal lesz kevesebb Szegeden; gon­dolt-e már valaki arra, hogy kilencven háztulaj­donos évi adóját is be!e kell számiiani az egye­temért hozott áldozatok közé. Igaz, aiek a „kis­rongyoi'-hásak már régen „megértek" a lebon­tásra, de ha a boldog béke boldog aranykor­szakában s boldog lakáiböségében elmulasz­tották ezt megtenni, a mai pénzvisionyok s főként: a mai lakásviszonyok között indokolt-e kilencven lakóház lebontása, kilencven lakóház lakóinak kitelepítése? Bécs 54.000 kislakást épitett a háború be­fejezése óta. Mi kilencvenet rombolunk. Bombával akarták meggyilkolni Komál pasát Angóra, junius 19. A rendőrség — mint teg­n?p már jelentettük -— Szmirnában összeeskü­vést fedezett fel, amelynek célja az volt, hogy a köztársaság elnöke ellen a városba érkezése­kor merényletei kövessenek el. A bűnösöket az elnök érkezésének előestéjén letartóztatták és átadták a vizsgálóbírónak, aki házkutatásokat foganatosított és leveleket, fegyvereket is bom­bákat foglalt le. Az eddigi vizsgálat szerint egyes képviselők is bels vannak keverve iz összeesküvésbe. Az összeesküvés hire ország­szerte nagy felháborodást kelteti. Az Osszeeskűvéi irányítója Faraid bég volf, akinek a hivei a KemáS pasa tiszteletére ren­dezett banketten bombái akartak elhelyezni a városháza épületinek dísztermiben. A rendőrség iz összeesküvők egy részét letartóztatta. Az sngorai kormány pedig elhatároz!*, hogy hala­déktalanul Szmirnába küldi a legfelsőbb tör­vényszék tagjait, hogy azonnal kezdjék meg az Összeesküvők elleni bírósági eljárást. Konstantinápoly, junius 19. Konslantinápoly­» ban őt személyt tartóztattak le, köztük Easetn 1 Avnl volt oznuri képviselői. Mindenki elégedetlen a kereseti adókivetésekkel. Egyes osztályok adóját 50-100 százalékkal emelték. Hétfőn függesztették ki a városi adóhivatal­ban a kereseti adókivetéseket, amelyek iránt az első héten, egészen váratlanul, csak lany­hán mutatkozoti érdeklődés. Azok azonban, akik megtekintették az adókivetéseket, meg­állapították, hogy a bevallásokat a kivető ható­ság csak szórványosan vette figyelembe és bogy a megállapított adóalap, tehát az adótétel is igen sok esetben 50—100 százalékkal na­gyobb, mint tavaly volt. Legérzékenyebben érintette az adókivetés az orvosi kart és a faszerkereskedőket. Az orvosok igen tekintélyes része nemcsak az adótétel minden alap nélkül való felemelése miatt panaszkodik, hanem cz aránytalanságok miatt is. Az orvosok ennek következtében erősen szervezkednek és együt­tes eljárásuk taktikáját a jövő héten tartandó értekezletükön fogják megneszélni. A fűszere­sek, akik a Kereskedők Szövetségében, mint külön szakosztály vannak tömörülve, már va­sárnap foglalkoznak a kereseii adókivetés aránytalanságaival éi egyéb adókivetésekkel. Hozzánk juttaioti informiciék sxerlnt egyes fűszeresekre nagyobb kereseti adói vejei­tek ki, mini amennyi ai illetőnek ax egész vagyona. Érzékenyen érinli ez az adókivetési politika még a kereskedők egész osztályát, az iparoso­kat, az ügyvédeket és más latéi sereket is. Dr. Baria Dezsőtől nyert információtik szerint az ügyvédek keresett adáját a tavalyihoz képest szintén 50—100 százalikkal emelték, holott az ügyvédi irodák forgalma köztudomás szerint igen jelentékenyen megcsappant. Az ügyvédek nyomban a kamarai közgyűlés után, tehát mindjárt a jövő héten tesiüteti eg kezdenek nagy mozgalmat, hogy a kereseti viszonyaik­nak megfelelő adóalapot és ennek megfelelő adét érjenek el. Vértes Miksától nyeri értesülé­sünk szerint a Kereskedők Szövetsége szintén foglalkozni fog a kérdéssel, amint beérkeznek hoszá a konkrét adatok, illetve panaszok. Ugy látszik, a legtöbb kereskedő nem megy fel as adóhivatalba adókivetését megnézni, hanem be­várja a hivatalos éríesiiést. Az iparosok köré­ben szintén észlelhető nagyarányú mozgolódás. Az ervosi kar véleményéről éi készülődéseiről dr. Erdélyi Jenő főorvos, as Orvos-Szövetség igazgatósági tagja a következőket mondotta: —• As idei kereseti adókivetés a szegedi gyakorló orvosi kart nem vári meglepetésben részesítette és általános elkeseredést keltet?. Ha­tározott elfogultságot lát az orvosi ksrral sze ts­ben, viszonyítva a többi szabad pílyán működő szellemi foilalkozásuakhoz, holott szók adója is a teheibíróképssséjüet már meghaladja. A hivatalos helyekről sokat hangoztatott adócsök­kentés helyett évről-évre indokolatlanul emel­kedő megadóztatásban van része. As idei ke­reseti adó fejenkénti átlaga 210 aranykoro n, melyhez, ha a progresszív emelkedő jövedelmi adói és forgalmi adtil hozzáadjuk, ugy bátran mondbaijuk, hogy átligban egy szegedi orvos adója a békebeli adója hat-nyolcszorosát felül­múljál Pedig hol vannak a békebeli viszonyok és kereseti lehetőségek! Csak egy kis belátás­sal és méltányossággal, — melyet pedig a sze­gedi orvosi kar a kirovást végző tisztviselői kartól méltán megérdemel — könnyen megál­lapítható, hogy épp a szegedi orvost kart érin­tették az országban legsúlyosabban a háború után megváltozott viszonyok. Szeged határváros lett. Elvesztette legértéke­sebb „Hinterland"- ját: Bácskát és Bánátot, melyek betegei azelőtt Szegedet keresték fel. A gyakorló orvosok száma 40-ről 160-ra, tehát 400 százalékkal emelkedett. Szeged egyetemi táros lett klinikákkal és számos ingyenes ren­delőintézettel. Hogy igy a praxis nagy és fő­ként jómódú része a gyakorló orvosok keséből kiesik — ez magától értetendő. A betegsegély­sőket kibővítetté*, ma már a lakosság 80 szá­zaléka valamelyik munkás-, vasutas-, postás­beiegsegéiyzö tagjs. Most még, ha tekintetbe vesszük kétségbeejtően rotáló gazdasági viszo­nyainkat, iparunk, kereskedelmünk pangását: nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az orvos­nyomor immár as ajtónkon kopog. Ha ez a fenyegető nyomor még hangosan nem kiált, ugy az az oivosi kar szerénységében keresendő. De igen sok idősebb orvos ma már hosszú év­tizedeken keresztül keserves fáradtsággal szer­zett vagyonkájának romjaibSl pátolja a hiányt s nyugdija legtöbbnek nem lévén, kétségbe­esetten néz saját és családjának jövője elé, a fiatalabb generáció pedig egyelőre apatikusan és nélkülözve nézi, hogy letnek tétlenségben és munkátlanságban hónapjai és évei s az erőt a nélkülözéshez és kitartáshoz talán egy jobb jövő reménye tartja fel bennök. Hogy utazzon, tovább képezze magát, könyveket vásároljon, tudományos folyóiratokat járasson, persze szó sem lehet. Az idei adókivetést a szegedi orvosi kar mint egy ujabb fejbekólintást fogja fel s az orvosszövetség vezetőségéből várja, hogy ez igazságtalan és erejét túlhaladó terheken az illető Hatóságoknál minden erejét latba vetve eljárjon. Köváry Gyula társulatukkal svemélyesen junius 24—26-ig a Belvárosi Moziban. fmsmm Újból megnyílt I HOTEL NATIONALI WIEN, II., TABORSTBASSE IS. Telefon : 44-503. • Teljesen újonnan berendezve, központi lekvés, 2fl0 szoba meleg B SS és hideg folyóvízzel, fttrdók, központi fűtés, lift. Szobaárak: • 5 Scti.-től fölfelé. Kávéház és vendéglő a házban. 01 S El Mérsékelt árakl Uj vezetőség 1 Magyar társaság találkozó helyei K iCHELIN PiEU gyári 'erakai, motor és kerékpár autó­felszerelések legversenyképesebben NAGY JÓZSEF, BUDAPEST VI., Andrássy ut 34. Mhi Telefon: 21-97

Next

/
Oldalképek
Tartalom