Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-16 / 137. szám

19*0 junius 16. DBLMAQYARORSZAG 9 Somogyi polgármester és Fenyő mérnök az egyetemi kisajátításokról. A Dilmagyarország ifibb cikkben közölfe azoknak a háztulajdonosoknak a panaszát, akik* nek a háza as egyetem számára kijelölt Pa­lánkban van. Ezekre az ingatlanokra a város liiajátitási jogot kapott a kormánytól és a pa­naszok szerint most elzárkózik az érdekeltek százpercentes kártalanítása elől, mert nevetsé­gesen kicsire becsülte a kisajátítandó házak »eriékét. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki a kővetkezőket mondotta érdeklődésünkre: — Teljesen alaptalannak larlom az érdekel­tek panaszát, mert a város nem kényszerit senkit sem arra. hogy az általunk megállapított becsérték ellenében, a kisajátítási eljárás mel­lőzésével adja át a házit vagy a lelkét. Min­denkinek joga van a bíróságra bízni a kisajá­títandó ingatlan ériékének megállapitását és a város, ha a békés megegyezés nem sikerül, akkor megfizeti majd azt, amit a bírói itélet megállapít. Mi megteüetnénk azt is, hogy ride­gen ragaszkodunk a kormánytól kapott jogunkhoz és nem kellene még ciak kí­sérletet sem tennünk a békés megegye­zésre. Ha teszünk, ennek kizárólag az az oka, hogy méltányosak vagyunk az erdekeit ház­tulajdonosok irint, mert abban as esetben, ha birói útra terelődnek a kisajátítási ügyek, a háztulajdonosok esetleg csak évek múlva jutnak járandóságukhoz, hiszen a birói eljárás nagyon sokáig elhuzódbatik. Ellenben, ha békésen egye* zünk ki, a háztulajdonosok azonnal megkapják járandóságukat és igy rögtön vásároltatnak maguknak másik házat. Azon pedig nem le hit csodálkozni, hogy az érdekelt háztulajdonosok t házuk értélénél lényegesen többet kívánnak a % 'árostól, azonban mi azért vagyunk itt, hogy a város érdekeit megvédelmezzük, mert hiszen a köz vagyona nem arravaló, hogy valakinek fOiMdszintes vityillója helyeit emeletes palotát vet ?yünk. Méltányosak leszünk a Pa'áak lakóival sze rabén, mert ha lehet, valamennyinek adunk mis ik megfelelő lakást, pedig erre sem vagyunk kötft 'esek. Qondoskodunk a kisajátítandó ipar­telepi elhelyezéséről is, de ez nagy nehéz­ségbe ütközik, mert sokan válogatnak. Fen vő Lajos műszaki tanicios, aki a tanács felhatm 'mazása alapján ezeket a kisajátítási ügye­ket inti ii» érdeklődésünkre a következőket mon­dotta: — Az a vád, hogy a mérnöki hivalal min* dcn kom&'ly btcslés nélkül állapította meg a kisajititamló területen levő ingatlanok értékét és hogy a ékhez, az állítások szerint irreális értékeknez k mereven ragaszkodna a város, telje­sen légből & apotl. A mostani brcslés alapjs as a becslés, amelyet még 1908-ban végzett a hatóság. Tóik Mihály, a város akkori főmér­nöke becsülteiké meg szigorúan a mérnöki becslés szabályainak és cgyságárainak alkalma­zásával, sőt nagyon sok esetben nagyobb egy­ségárakkal a Palánk ingatlanait. Ez a becslési munka 1913 ban tejeződölt be. Akkor ugyanit az volt a terv, hog>'a fogadalmi templom felépí­tése ulán végrehajtja a város a Palánkban a királyi biztosság városrendezési lervét, még pedig ugy, hogy kisajáti'tja az összes telkeket es a kiráiyi biztosság tetve szerint parcellázva a Palánkot, az uj, szabályos telkeket ismét magánosoknak adja el. Em a módszerre azéri lett volna szükség, mert a telektulajdonosok egymás között sohasem egyezlek volna meg és igy meghiúsult volna ennek a városrésznek a rendezése. — Tóth Mibály becsléseinek alkalmazására azonban a háború miatt, — amely a fogadalmi templom építését is félbeszakította — nem ke­rülhetett a sor. A mérnöki hivatal most nem telt mást, mint azt, hogy ezeket az 1908— 1913-bAI származó becsértékeket átszámította az ingatlanok mai értékére ugy, hogy az arnnykotonás becsériéket hatezerrel szo­rozta mtg, mert ma as ingatlanok forgalmi ériéke a bá­bom dötti érték hatezerszeresének felel meg. Uj becslést csak ott végzett a mérnöki hivatal, ahol a háboruelőtli becslés óta valami válto­zás törlént, uj épü'etrész készült, vagy lebon­tottak valami épületet, tataroztak, áialakiloittk, kerítést építettek. Az uj becsiéit azonban kizá­rólag a változásokra tartoitak csík meg. — Alaptalan az a vád, hogy a várcs ride­gen ragaszkodnék ezekhez a becséri ékekhez. Nem ragaszkodunk hozzá, néhány százalékkal többet is ad indokolt eseiben a város, de a becsérték sokszorosát természefesen nem adja meg. Jellemzésképpen csak a Bohus-féle esetei mondom el, amelyről a Délmagyarország leg­plébánia palota ötvenkét négy­ulóbb irt. Bohus Elemérnek a mögött van a háza. A telek szögöles, ebből 151 négyszögméter a beépített terület. A háboruelőtli brcslés szerint, mivel már akkor sem volt af es az épület, 11.781 koronái ért. Ezt megszoroztuk most hatezerrel és igy kaptuk meg a hetvenmillió koronás becsértéket. Bohus Elemér ezzel szemben négy­százmillió koronát kért a házáért. Ityen alapon tárgyalni sem lehetett, mert négyszázmillióért teljesen modern, négyszobás magánházat lehet ma építeni. Igaz, hogy Bohus Elemér be­adványt intézett a városhoz és azt kérie, hogy házáért a plébánia-palota mellett megfelelő nagyságú leiekkel kártalanítsuk. Est a kérelmet azonban két okból nem teljesítheti a város. — Az első és a legfontosabb ok az, hogy s Bohus által kért telek egyetemi telek, az egye­lem gyógyszertani intézete számira jelölték ki. A másik ok pedig az, hogy Bohus Elemér semmivel sem garantálta azt, bogy csakugyan fel tud épiteni erre a telekre olyan hizat, ami­lyent a város kíván, illetve amilyen a Templom téren megfelelő. Ezért nem tárgyalhat uk komo­lyan ezt a beadványt. Elmondotta még Fenyő Lajos, hogy egyetlen eleiben sem forszírozza a város a tárgyaláso­kat. Csak azzal tárgyalnak, aki alkalmat ad a tárgyalásra. Különben megvárják a biróság döntését. Persián Ádámot kedden kihallgatták a rendőrségen. Nsra Pallavicini és Friedrich fizették konstantinipolyi utalását, hanem fedezte a költségeit. lapja (Budapesti tudósítónk telejanjelentése.) Politi­kai körökben nagy feltűnést kellett Mészáros Oyulának keddi nyilatkozata, amelyet a Kon­stantinápolyból visszatért Perstda Ádám ügyé­ben küldött b« a lapokhoz. Jobboldali körök­ben ugy álliiotiák be a dolgot, hogv Persián a legitimistáktól kapott útiköltséget Konstantiná­polyba, hogy ott a frankügyben hamis vallo­másra bírja Mészárost. Persián Ádám kedd délután megjelent a főka­pitányságon, ahol nem mint gyanusitoltat hall­gatták ki, hanem útlevelét vizsgálták telil. Persián ezután önmaga kérte, hogy hallgassák ki a Mészáros-nyilatkozat ügyében is. Kijelen­tette, hogv atazásánsk kiltségelí nem Pnlla­viciaitól és Frtedrichiöl kópia, hanem azt lapja fedeste, ahol interjúkat heteit Mészáraitól. Ez ügyben kedden este nyilatkozott dr. Auer Pál, a francia Nemzeti Bank képviselője is, aki kijelentette, bogy semmiféle megbízást nem adott a francia Nemzcli Bank Persiánnak. A közigazgatási bizottság üdvözli Bethlen Istvánt. Kilencvenhárom uj soffói Jelentkezett májusban. A közigazgatási bizottsig kedden délután négy órakor tartotta juniusi ülését dr. Aigner Károly főispán elnökletével. Az ülést pontosan négy őrakor nyitotta meg a főispán, amikor a bizottság tagjai közül még ciak a tisztviselők, az állami és a városi hivatalok vezetői voltak jelen: Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Tóth Béla főjegyző, Boltka Sándor rendőr­főtanácsos, Hotánszky Miklós ügyészségi al­elnök, Gálfy helyettes tanfelügyelő, Oravetz Viklor műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal vezetője, dr. Walt István pénzOgyigaz­gatóhelyettes és a tiszti főorvos. Az ülés megnyitása után az elnöklő főispán elitélő szavakkal emlékezett meg arról a me­rényletről, amely Bethlen Isiván gróf miniszter­elnököt érte a nemzet egy renegát fia részéről. Indítványozta, bogy a közigazgatási bizoltság adjon felháborodásának kifejezést is biztosítsa a kormányelniköt tirhetetlen ragaszkodásáról. A közigazgatási bizoltság a főispán indít­ványát egyhangúlag elfogadta. A bizottság civil tagjií, dr. Pap Róbert, dr. Ujj József, dr. fedticska Béla csak a határozat kimondása után érkeztek meg az ülésre és igy a határozatról már csak utólag szerezhettek tudomást. Ezután következett a megszokott tárgysoro­zat, az ügyosztály és a hivatalvezetők elő­terjesztették havi jelentéseiket és a bizottság azokat minden észrevétel nélkül tudomásul vetle. Gálfy tanfelügyelőhelyettes jelentéséből értesült a bizottság arról, hogy a kulíusz­miniszter száznegyvenmillió korona segélyt uiali ki a szegedi zsidónépiskola számára. A tiszti főorvos jelentésével kapcsolatban a polgármester indítványára kimondotta a bizott­ság, hogy átír az egyelem rektorához és arra kéri, hogy utasilsa az egyetemi klinikákat, hogy jelentésüket minden hónapban juttassák el a közigazgatási bizottsághoz, mint ahogy a nőgyógyászati klinika már eddig is eljuttatta. Dr. Bollka Sándor rendörfötanácsos jelenté­sében többek köxött a kövekezőket adta elő: — A május havi gépjármű vizsgálatok ered­ményeképpen 12 személygépkocsira, 3 autó­buszra, 5 teherkocsira és 4 motorkerékpárra adott ki a rendőrség uj forgalmi engedélyt. A gépkocsivezetői vizsgára jelentkezők száma a mult hónapéhoz képest csökkenést mutál, azonban igy is 93 an jelentkeztek, még pedig személykocsira 78-an, teherkocsira 8-an, motor­kerékpárra pedig 7-en. — A közbiztonsági állapot az elmúlt hó folya­mán is kielégítő volt. A bűncselekmények száma az előző hónapokhoz viszonyítva lénye­ges változást nem mulat, különösebb említésre mélió bűncselekmény nem törlént. — Az ember élete és testi épsége ellen 27 bűncselekményt követlek el, amelyek közül halálos kimenetelű egy sem volt. Vagyon elleni bűncselekmények száma 187. Májusban négy tűzeset volt. Kommunista vagy állam­ellenes szervezkedést az elmúlt hónapban sem észlelt a rendőrség, sztrájk sem fordult elő. Néhány sablonos havi jelentés előterjesztése után az ülés véget ért. Esküdtszék elé állítják Justh Ivánt. (Budapesti tadóstlónk telefonjelentise.) Qenf­ből jelenlik: Justh Iván ügyében a genfi szö­velséglanics ugy döntött, hogy Justh a szövet­ségi büntetőiörvénykönyv 43. §-a alapján bírá­landó el, eskidtszik előtt. A törvényszakasz alapj in Justhra kétévi börtönbüntetés szabható. Japánok Magyarországon tanulmá­nyozzák az eakfidt-biráskodáat. Budapestről jelenlik: Langer Jenőnél kedden meg|elenf két japán jogtudós azzal a kéréssel, hogy adjon engedélyt nekik az esküdtszéki eljárás tanul­mányozására. A japán tudósok látogatásukat azzal indokolják, hogy Japán is fel akarja álli» lani az esküdtszéki bíráskodás rendszerét, ezért tanulmányozzák az európai államok ez­irányu eljárásait. társulatukkal syemélyesen junius 24­Köváry Gyula -26-ig a Belvárosi Moziban^ Mindenféle sajtok, legfinomabb csemege teavaj, legfinomabb csemege liptói taró, legfinomabb felvágott, szalámi, csabai kolbász, elsőrendű prágai sonka, szardínia, pisztráng stb., esi legjobb és legolcsóbb vacsorák CLÜCK csemegésnél. Telefon 901.

Next

/
Oldalképek
Tartalom