Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-15 / 136. szám

P1926 fanins 18. belmagyarorszaq 3 A szegedi liberális párt elitéli a genfi merényletet, de tiltakozik a bizalomnyilvánitás ellen. heteit, &anetn kellelt volna is tartani. Ezzel sikerült volna biztosítani, hogy ebben a kér­désben egységesen, minden föntsrtás nélkül álljon a miniszterelnök mellé ax egész lakosság. A táviratnak ez a feleslegesen hiperlojáiis szö­vege arra késztette a liberális pfrt vezetőségéi, bogy a kérdéssel foglalkozzék. Hétfőn délután volt ebben az ügyben tanácskozás, amelyen a következő határozatot hozták: A város tanácsa a genfi merénylet alkal­mából távirattal fordult Bethlen István mi­niszterelnökhöz. Ennek a táviratnak azzal a részévei, amely a gálád genfi merényle­tet elitéli, teljesen egyetértünk. Tiltakozásun­kat jeíentjök be azonban az elíen, hogy a tanács egyidejűleg a város közönsége ne­vében törhetetlen bizalmiról is biztositotta a miniszterelnököl és hogy az ö genfi tár­gyalásainak eredményét a sajnosan ismert lényekkel szemben dicsőítette. A liberális is demokrata páti vezetősége. BmMtivmimiiinmHmimfmiNmemim* Három éwm meghosszabbították m Busán!ént fennállását. A kisántánl szerződésének ez az egyszerű meghosszabbítása s ennek hétfőn történt közzé­tétele valóságos IQnietés ameilet*, bojy a kis­áaíánt további fennállása valami magától érte­tődő, ei nem kerülhető dolog. A genfi támadás alkalmából több torvény hatéság fordult táviratilag Bethlen István gróf miniszterelnökhöz. A szegedi tanács követte a társtörvényhatóságok példáját és szombaton a következő táviratot iniezte a miniszterelnökhoz: — Szeged szabad királyi város közönsége is tanácsa mélységes felháborodással ítéli el azt az orvlámadást, amely Nagyméltóeágodat (leniben, nemzetünk jövőjének megszilárdítá­sára vesető hazafias munkálkodása alkalmával érte. Egyben Nagyméltóságodat törhetetlen bi­zalmáról éc ragaszkodásáról biztosttja és to­vábbi nagy munkájában lelkes támogatással segíti. A táviratot igen kűlönbözőképsn kommentál­ták a városban. Abban megegyeztek a vélemé­nyek, hogy c merényletet elítéli a város tgész közönsége. Igen sokan rosszaliák azonban, bogy a tanács beisszövegezett a táviratba nagyon meleghangú bizalomnyilvánitáit is s ezzel egé­szen feleslegesen erőszakolt politikumot egy olyan aktusba, amelytől azt nemcsak távol le­Bukarest, junius 14. Mltilneu román külügy­miniszter, Csolakaniics jugossláv követ és Kieazl-ilxersky cseh követ hé főn sláirlák azt az egyezményt, amely a Románia, Jugoszlávia és Csehország kötötii vidszöveiségei további három évre megújítja. A színigazgató vagyona jelentékenyen meghaladja tartozásait. Baróti és Keitész csődnyitási kérelmének tárgyalása, A szegedi törvényszéken dr. Sáfár Miklós lői-vényszéki biró hétfő délelőtt tárgyalta az Andor Zsigmond szinigasgatő ellen beadóit csődnyitási kérelmei, amelyet Baróii József és Kertész Vilmos 33 mi liő koronás gázsikövele­lés címén nyújtottak be. A csődnyiiáii tárgya­láson Andor Ztigmond jogi képviselőjével, dr. Lugosi Dömével jelent meg, mig a csOdnyitáti kérelmezőket dr. Burger Béla képviselte. A csődnyitási kérelem szerint Andor Zsigmond a társulat tagjaival szemben nem teljesíti fize­tési kötelezettségeit és nem rendezi egyéb adósságait ssm, vagyonát pedig tartozásai jóval felülmúlják. A hétfői tárgyaláson Burger Béla a csőd megnyitását indítványozta. Ezzel szemben Lu­gosi Döme előadta, hogy a csődnyiiási kére­lemhez csatolt 16 árverési hirdetményből Andor 14 súlyos ki telezett légét már rendezte s csak két fizetési Ügye van még függőben, amelyben azonban szintén Úrién! már részfizetés. Elis­meri, hogy Baróinak tartozik Andor 20 millió koronával és Kertész Vilmosnak 6 millió 625 ezer koronával. Becsatolta azonban Andor va­gyoni státuszát, amelyből kitűnik, hogy a szin­ház tartozásai 300 millii koronára ragnak, de ezzel szemben Andor bútorai, könyvtára, felesé­gének ékszerei és szinhizi felszerelései meg­haladják az egymilliárd korona értéket. Burger Béla válaszában a vagyoni státusz kimutatóit értékelését nem fogadta el, mert szerinte egyes dolgok tul vannak értékelve, mások meg nem lehetnek végrehajtási tárgyak. Nyolcnapi hala­dékot kért arra, hogy észrevételeit pontosan meglehesse a vagyoni státusz egyes kifogásolt pontjaira vonatkozóan. A felek jegyzőkönyvbe foglalt felszólalásai után a bíróság végzést hozott, amely szerint junius 24-én folytatják a tárgyalást. A mocsarak kiszárításától az egyetemig, Székely Béla előadása az uj Palesztináról. Székely Béla, a palesztinai kolonizációs bi­zottság főtitkára vasárnap délelőtt tartotta meg a zsidó hitközség székhazában előadását az uj Palesztináról. Az előadói Biedl Samu hitköz­ségi elnök mutatta be a nagyszámmal meg' ielent közönségnek. Bevezetésében kiemelte, Hogy az előadás minden politikai momentum­tól menten kizárólag a gazdasági és szociális kérdések ismertetésére fog kiterjeszkedni. Székely Béla előadásában mindenekelőtt az okokat ismertette, melyek a palesztinai zsidó nemzeti otthon megalkotására vezet ek. Elhe­lyezkedési kellett biztosítani főleg a keleti zsi­dóság széles rétegeinek, melyeket a pogromok európai otthonokból kiüldöztek. A régi hagyo­mányok ereje nyilatkozott meg abban, hogy a cionista propaganda erre a célra Pálesziinát választolta ki. Téves azonban azok feltevése, akik azt képzelik, hogy a cionizmusnak az volna a célja, hogy egy nagyarányú kivándor­lási mozgalmat indítson meg Palesztina felé. Nagyobb tömegek befogadására Palesztina csak hosszú évek multával lesz alkalmas. A mai telepesek csak a jövő számára dolgoznak. Első feladatuk a mocsarak kiszárítása, kopár terü­letek bserdOsitéie, sivatagszerü videkeknek a I mezőgazdasági müvelésre alkalmassá tétele. Palesztina lakossága, mikor Anglia a nép­szövetségtől megbízást kapott, hogy mint man­datárius hatalom a zsidóságot otthonának meg­építésében támogassa, 650 000 főre rugóit. Ebből zsidó legfeljebb 45-50 000 lehetett. Ma a lakosság ssáraa a bevándorlás folytán körül­belül 800 000 re emelkedett. A bevándorlók legnagyobbrészét a telepítő bizottság a mező­gazdaságban helyezte ei. öt év alatt azonban Jalfa mellett Tel 4viv néven egy negyvenötezer lakosú modern város épüli és egy másik város alapítása Haifa mellett most van folya­matban. A mezőgazdaság legfőbb terményei « na­rancs és bor, ujabban pedig a korai főzelék­félék is. A mívelés kis telepeken történik, amelyek nagyon különbözőképpen-vannak meg* szervezve. Vannak olyan telepek, amelyek teljes vagyonközösség alapjan vannak megszervezve, vannak olyanok, amelyek szivsikezeii alapon dolgoznak és vannak, ahol az individuális gazdálkodási rendszer uralkodik. A telepek leg­nagyobbrészét a Keren Hafessod is Keren Kajemeth- nevü bizottságok létesitetiék, amelyek a világszerte gyűjtött pénzekből vásárolják a földeket és a telepeseknek rendelkezésükre bo­ciáiják. Alapelv az ilyen telepítéseknél, hogy a föld csak annak birtokában lehel, aki azt iinyleg mlvell. hx uj Palesztina teljesen egyedül­álló ország abban a tekintetben, hogy zsidó lakosságának mintegy helven százaléka föld­mivelésből él. Egyedülálló különlegessége a palesztinai zsidó földmives elemnek, hogy nyolc­van százalika főiskolái, vagy legalább is közép­iskolát végzett. Székely Béla szerint az úgynevezett arain kirdis Palesztinában tulajdonképpen nem nem­zetiségi, hanem szociális probléma. Palesztiná­ban a (örök uralom idejében teljesen feudális jellegű birtokok voltak, melyeken az arab fellah földhöz kötött jobbágy módjára élt. Most, hogy az arabok látják az uj telepesektől, hogy em­beri módon is lehet élni, eddigi uraiktól ők is megfelelő béreket követelnek. A primitív gazdál­kodási rendszer mellett ezek ezt nem tudják megfizetni és igy haragjuk az uj telepesek ellen irányul. Állandó súrlódások vannak a pásztor­kodó nomádok és a földmivesek kOzött is. Ez lulajdonképpen két különböző állapotban lévő civilizációnak as összeütközése. Legmeglepőbb Palesztinában a haladás a közoktatás térin. Mindenfelé vannak elemi-, közép- és szakiskolák, amelyeknek tannyelve a régi héber. Ezekbea az iskolákban azonban figyelemmel kisérik az egész világ kulturális haladását és a fel avivi gimnáziumban például tavaly Madách Ember tragidiája volt az érett­ségi dolgozat tárgyi. Tavaly nyílt meg Balfour volt angol miniszterelnök jelenlétében a jeru­zsálemi egyetem, amelynek négy Nobel-díjas professzora van. A közönség élénk figyelemmel hallgatta Székely Béla fejtegetéseit, aki az előadás vé­geztével a hozzá intézett különböző kérdésekre adolt szakszerű felvilágosításokat. MMMMtMWMMMMMMMMMMMMMMMtMMf Spanyolország kilép a Népszövetségből? (Budapesti iadisitink telefonjelentise.) Mad­ridból jelentik: A kormány köréből eredő hirek szerint Spanyolország ktlíp a Nipszövelségböl, ba nem kap a Népszövetség tanácsában állandó j tagsági helyet. ^ B lesben is nyomoznak a genfi támadás ügyében. Budapest, junius 14. Bethlen István gróf miniszterelnök ellen Genfben elkövetett merény­let ügyében a bécsi rendőrség is megindította a nyomozást, mert az a gyanú merült fel, hogy a merénylet szálai Bécsbe ts elnyalnak. A politi­kai osztályon megkezdték evégből a Btcsben tartózkodó emigránsok kihallgatását. Alliiólag a merényletet megelőzően Bécsben gyűlést tartot­tak, errevonalkozólag a beidézett Garbói Sándor kijelentette, hogy semmil sem tud a tanács­kozásról. Landler Jenő volt népbiztos, Zeller Sándor anarkista, továbbá Nansel megmene­kültek a kihallgatás elől. A bécsi rendőrség a vizsgálat eredményét egyelőre titokban tartja. Románia megváltásról tárgyal az összes helyiérdekű vasutak ügyében. Bukarestből jelentik: A mult hél csütörtökén a kormány tárgyalásokat kezdett az aradcsanádi vasutak megváltása ügyében. A rákövetkező héten a szamosvoigyi vasulak igazgatóságával, a napok­ban pedig a nagyizentmiklós—makó— hódmező­vásárhelyi helyiérdekű vasút romániai vonalá­nak megváltását tárgyalják. Kőváry Gyula -— ujuia társulatukkal svemélyesen junius 24—26-ig a Belvárosi Moziban. Elsőrendű kárpitos-munkákat vállal könnyű fizetési feltételekkel is WInter, Osztrovszky ucca 3. sz. Te lefon ki vó 7 — 39. Tapétázást méltányos árban vállai. 413 l"v«orlnfí párisiés meni filc girárdi, &.I CUCSI nagy filc> lóször és pa_ nama modell 610 kalapujdlonságok megérkeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom