Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-15 / 136. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁQ 1926 juniua 15. Szombaton délre összehívták a kamara elnökválaszté ülését. A miniszter csak a makói választált semmisített* mtg formai okokból. Walkó Lajos kereskedelemügyi minisifer — mint ismeretes — s mult év legvégén bocsátotta ki s szegedi kereskedelmi és iparkamara újjáalakítására vonatkozó rendeletét. A rendelet értelmében a kamarai választásokat az egész kerületben megtartották és ezek eredményét dr. Somogyi Szilveszter polgármester, mint a központi bizottság elnöke a műit hé en tudomásulvétel végeit a miniszter elé lerjesitette. A tudomásul vételre vonatkozó miniszteri leirat tegnap érkezett meg a polgármesteri hivatalhoz. E leirat szerint a miniszter ugy a székhelyen, mint as alkerületekben történt választások eredményét a makit választás kivitelével tudomásai veszi. A makói választás elíen tizenhatan felebbe* zést adtak be, főleg arra az okra való hivatkozással, hogy a választás kiirása és megtartása között a 28 napi batáridőt nem tartották be. Erre, valamint a többi felhozott körülményekre való utalással ^-miniszter a makil választási megsemmisítette és uj választás tartását rendelte el. Kimondotta azonban leiratában a miniszter, hogy a kamara 64 tagja közül 60 szabályszertlen megválaszolván, a kamara első formális ülise, melyen csak az elnik is az alelaikök választása iitiinik meg, isszehlvható. Somogyi polgármester, mint a központi bizottság elnöke, ennek köveikestében az elnikválasztó ülést Junius 19-ére, szombat diil 12 órára összehívta. Az érvényben levő 1868. évi választási rendelet szerint ennek az Ölésnek az elnökség megválasztásán kivül más tárgya nem lehet. Az elnökök megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet ismét a központi bizoltság elnöke terjeszti fel jóváhagyás cégeit a kereskedelemügyi miniszterhez. Ha a jóváhagyás leérkezik, a központi bizottság elnöke ngf a régi, mint az uj kamara tagjait úgynevezett kizis végülésre hivja össze, melyen hivatafosan bejelenti a régi kamara feloszlását és uj kamara megalakulását. Ezt a formális ülést, amelyet még junius végén tartanak meg, uj elnökség vezetése alatt nyomban egy érdemleges teljes ülés fogja követni, amelyen a napirenden levő kérdések kerülnek tárgyalásra. IMMMMMMMMM^MI Rézgálicot ivott a fiatal diák, marólúgot a tizenhét éves leány. Két öngyilkosság Ujszsgtdan. Hétfőn délben 12 órakor jelentették a mentőknek, hogy az ujszegedi Főfasorban gyanús mérgezési tünetek között eszméletlen állapotban talállak egy diák-kinézésü fiatalembert. A helyszínre kiszállt orvosi és rendőri bizottság megállapította, hogy a fiatal diákfiú rizgáiiccal mérgezte meg magát. A sseniők súlyos sérüléseivel a közkórházba szállították, ahol néhány órai szenvedés után meghall anélkül, hegy eszméletre tért volna. A fiatal szerencsétlen diák zsebeiben találtak egy levelet, amelyet a rendőrségnek címzett és amelyben az életunt Magyar József felsőlpariskolai tanulinak mondja msgdt és arra kéri a rendőrségei, bogy holttestét ne boncolják fel. Öngyilkosságának okáról a hátrahagyott levél nem ad felvilágosítást. Az öngyilkosság ügyében a rendőrség megindította a nyomozást, mert a körülményekből amerikai párbajra is MMMWMAMMMMMMMM Megfelebbez&ék a Szentháromság-uccai bérház építésének kiadását. lehet következtetni. Magyar József nem szegedi fiu, az iskolában szorgalmas és jómagaviseietü diáknak tartották és igy nem tudják megmagyarázni, hogy mi késztethette az öngyilkosságra. Ugyancsak a déli órákban egy másik ujszegedi öngyilkosságot is jelentettek a mentőknek. A Káll&f-llgsibsn Ábrái Margit 17 ives háztartásbeli leány öngyilkossági szándékból zslrszóddt ivott. Ax első feltevések az egyidejű két öngyilkosságnál kapcsolatot találtak, később azonban bebizonyosodott, hog? Ábrái Margit, ski csak könnyebb belső sérüléseket szenvedett, nem ismeri Magyar József felsőiparlsko• iásl. A rendőrség Ábrái Margit öngyilkosságának ügyében is lefolytatja a nyomozást, mivel nem tartják lehetetlennek, hogy mégis lehet esetleg a két öngyilkosság között isszefüggis. Beszámolt a Dllmagyarorszdg arról, hogy a tanács szombaton tartott rendkívüli tanácsülés határozata alapján Breyer Isire épiféii vállalkozót bízta meg a Szentháromság-uccai uj városi bérház építésével. Breyer ajánlata a rangsorban a második volt, az ellő helyre Erdélyi András és társa kerüli, aki 3.819 millió koronás atánlittal szerepeit a versenytárgyaláson Breyer 3.823 millió koronás ajánlatával. A tanács azen mellőzte a legkedvezőbb ajánlatot, mert Erdélyi András nem leientette be ajánlatában, bogy ki lesz az építkezésnél a felelős ipitész, neki, magának ugyanis nincsen jogosultsága cmeleles lakóhizak építésére. Értesülésünk alapján röviden beszámoltunk arról is, bogy Erdélyi András megfelebbezi a tanács határozatát a közgyűléshez. Fefebbezése már be is érkezett és a héttői ülésen foglalkozott vele a tanács. Erdélyi felebbezétében elmondta, bogy az ajánlatának alaki hibáját elkövették már nagyon sokan és a tanács mindig megelégedett azzal, ba utólag, a munka elnyerése után Je'enietté!* be a vállalkozók a felelős építészt. Az ajánlati feltételek között különben nem is szerepelt ez a feltétel. Kéri, hogy a tanács változtassa meg szombiti határozatát és a munkával bízza meg őt, abban az esetben pedig, ba a tanács nem teljesítené ezt a kérelmét, hanem eredeti határozatát tartaná fenn, kéri, hogy beadványát felebbtziskini kezelje és terjessze a legközelebbi közgyűlés elé. A tanáci hosszas vita ulán megállapította, hogy a munka kiadása a közszállitási szabályok betartásával történt, ha a múltban elő is fordult hasonló eset, as szabálytalanság volt és a szabálytalanság nem lehet precedens, tehát Erdélyi kérelmét nem találta teljesithetőnek, banem azt felebbeziskint a junlusi közgyűlés eli terjeezti elutasító javaslattal. Elhatározta a tanács azt is, hogy Erdélyi felebbeiéséről értesíti Breysrt is, aki mir megkezdte oz építés előkisziiisii és figyelmezteti, hogy az épitést csak a saját felelősségére folytathatja addig, amig a felebbezés sorsa Jogerősen el nem dől. Két betörő detektivnek és ügynöknek adva ki magát, harmincöt betörést követett el. A törvényszéken megkezdték az simult év legnagyobb betörési bűnügyének főtárgyalását. — Árverés az orgazdák között. ben 35 rendiali hetirises lopisl kivettek el. Ai simult esztendő legaagyobbszabásu betöréses-lopás monstre bünügyét kezdte hétfőn délelőtt tárgyalni a szegedi törvényszék fuhdsztanácsa. A vád sserint Karai Péter és V/ets* Albirt szegedi lakosok 1925 év második feléA két rorottmuttu betörö együttesen dolgozott. Mindenütt kinyvMgyniknek adták ki magukat. Előfizetéseket gyűjtöttek s ezen űrügy alatt „szétnéztek" a lakásban, ahová egy-két nap múlva visszatértek. Tibbszdzmlllli korondra tehető az az összeg, amelyet as ellopott aranyés ezűsneműekből szereztek. A betörésekel többnyire éjszaka hajtották végre, amikor tudták, hogy a lakásban senki sem tartózkodik. Csak értékes tárgyakat, többnyire ékszert vittek el a lakásokból, amiket azután meglepő Jó áron értékesítettek. Valóságos értékesítő szivetkezet fejlődili ki kirittük. Sokszor megtörtént az is, hogy az orgszdák valóságos árverési tartottak egy-egy értékesebb ékszerdarab fölött és az as orgazda nyerte el as ékszert, aki a legtöbbet igérte. Igy az orgazdák, akiknek számuk tizenhatot tett ki, ugyancsak a biróság eié kerültek. A Jól megszervezett betörötársaság, a^int a vádiratból kiiütiik, nagyon sok ismert szegedi családot látogatott meg. Igy Jártak a betörők Izsó Miklós, Fachs János, Kanyó Jenő, Franki Andor, Horváth Karoly, Pintér Gízáné, özv. Maiusiovlcs Imréné, özv. Magyarossi E'ekné, Radó Tibor, Noth György, özv Simon J6»selné, Bmkóczy István, Gagdnovics László, Pobenei János, Szabó József, Weisz Albert és Haszár János szegedi lakosoknál is, akiktől leginkább arany- és ezüsttárgyakat vittek el. Tóth Sándornénál a két betörő detektivnek adta ki magát. A bejelentőlapokat vizsgálták felül és birságképen 180 ezer koronát fizettettek a megrémült asszonnyal. A hétfőn megkezdődött főtárgyaláson Kurai Péter tagadta a beiöréies lopások elkövetését, noha a nyomosat folyamán a detektívek elölt beismerő vallomást tett. Azzal védekezett, hogy a detektívek ütlegeléssel kényszsritetiék ki belőle a biismerő vallomást. Állításai azonban megdőltek a hatóslgi orvos bizonyítványával, amelyből kitűnik, hogy Karai semmi bánialmazási nem szenvedett a rendőrségeit. Weisz Albert, Kurai betörőtársa részben beismerte a betöréseket, amelyekre, Riint mondotta, elviselhetetlen nyomora kéayszeritetie. Az orgazdák kivétel nélkül tagadták bűnösségüket. Azzal védekeztek, hogy nem tudták, hogy a megvásárolt ékszerek betörésből származtak. A biróság a hítfői napon a vádlottakat hallgatta ki, mig kedden a tanuk és a károsultak kihallgatására kerül a se. „A mérnök képtelen volt elvégezni munkáját, földet szétosztani pedig nem tud." Felmentették a rágalmazás vádja alól dr. Wslllich István ügyvédet. A szegedi törvényszék Tóth felebbsiteli (anácsi hitfőn délelőtt tárgyalta dr. Welliich István szentesi ügyvéd rágaimazási pőrét, akit a szenteli Járásbíróság nyolcnapi fogházra ítélt. A rágalmazáii pör tulajdonképea egy polgári természetű ügyből keletkezett. Egy nagyobb birioklelosztásí ügynél dr. Wellisch István Schiller Imre szentesi mérnököt kérte fel a felosztási munka elwégséiére. A mérnöki munkával Wellisch megbízója azonban nem volt megelégedi e, amelyet azután Wdlisch a pöriratokban is feltüntetett. A vád szerint Wellisch azi irta Schiller mérnökről, hogy képtelen volt elvégezni a mirniki munkát, fildei szétosztani nem tad. Schiller mérnök a pöriralokban foflalt kifejezések miatl rágalmazás cimén feljelentést tett Wellisch ellen, aki a Járásbirősági tárgyalás alkalmával azzal védekezett, hogy szándékában nem volt magsérteni a mérnököt és amit tett, azt ügyfele infomáciifa is utasítása alapián irta meg. A szentesi Járásbíróság Wellisch Istvánt rágalmazás cimén bűnösnek mondotta ki és nyolcnapi fogházra itélte. Felebbezés folytán a rágalmazás! ügy hétfőn került a törvényssék felebbvitsli tanácsa elé. amely ítéletében a Járásbíróság Ítéletét megsemmisítette és dr. Wellisch Istvánt felmentette a vád alól. A biróság indoklásában kimondotta, hogy az inkriminált kifejezések folyamatban lévő pörre vonatkoznak. A kilétetek a pflrben eljárt mérnököt érintik ugyan, de az teljesen egyéni nizet, hogy a végzett filosstási munkával hogyan vaa megelégedve egyik vagy másik pürbeli fél. A sértés, a biróság álláspontja sserint, nem személyes sértés és igy nincs büncselikmtny. A felmentő itélet fogetős,