Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-15 / 136. szám

s OBLMAQ7AKOR8ZA6 1§26 junius 15. beszédben válaszolt. kj$ — Nem szórakozásból, nem üdülés céljából mentem Genfbe, banem azért, hogy két és fél­éves fáradsáfos munka ntán, amelyet vállvetve vittünk keresztül s amelynek as érdeme nem­csak az enyém, nemciak a kormányé, banem azoké a pártoké is, amelyek a maguk nép­szerűségének filáidozásával Ishetővá te iék a munka sikeres keresztülviteléi, bogy e két és fiiéves munka után e munkára rátegyem a ko­ronát azzal, bogy visszaszerezzük ast a nehéz szivvei és átmeneti időre feláldozott pínzügyi szuverénitásf, amely áldozatra szükség volt. — E munka közben ért az a támadás, az a sérelem, amely titeket mosi idebozotf. Ha férfit ér megiorlatian támadái, az rá talán szégyen. De ha egy becsületes katonát ér tá­madás a harctéren, mikor két kézzel ksü meg* fognia a magyar nemzeti lobogót, mely a nem­zeti szuveréníiás kife|ezése, akkor az nem szégyen, akkor egy becsületet harcban e/tettek rajtam tebti, amely nem tzemilyemei érte, hanem ax országon ejtett rajtam keresztül sebei. Talán .ez az incidens fel fogja nyitni azok szemét is, akik ma már ói hónap óta elkeseredett harcot folytatnak a kormány ellen. — Nekünk ciak egy módunk van arra, hogy ezt a nemzetet ujből arra a pozicióra emeljük, amelyre vállvetett munkával akarjuk és kell hogy emeljük s ez az, hogy egymás hibáiról, egymás gonoszságáról, egymás rosszaságáról megfeledkezve, vállvetett munkával, lépésről­lépésre, centiméterről centiméterre igyekszünk a nemzetet előbbre vinni s a nemzetek nagy csa­ládjában megint arra a polcra emelni, amelyre hivatva volt a múltban s hivatva lesz a jö­vőben. — Arra kérlek benneteket, bogy addig, amig az as érzéstek, bogy a nemzetnek hasznára lehstek izzal a csekély erővel, melyet egészen a nemzet rendelkezésére bocsátok, addig tart­satok ki és küsdjünk együtt vállvetett erővel. A miniszterelnök szavait a képviselők lelkes éljenzéstel él hosszantartó tapssal fogadták. Ezután Paiactl Dánes beszélt, majd Kük ne Lóránt három csokrot nyújtóit át a miniszter­elnöknek. „Genfben nem történt semmi egyéb, mint amit vártunk. Hazaérkezett a miniszterelnök. Budapest, junius 14. Bethlen István gróf mi­nisztere nök, Bud János pénzügyminiszter és Szabőky Alajos államtitkár kíséretében héifőn délelőtt 11 órakor Budapestre érkezett. A déli­vasút pályaudvarán a kormányzó nevében Bartha Richárd, a kabinetiroda főnöke, a kor­mány nevében Vass József helyettes miniszter­elnök üdvözölte a miniszterelnököt. A minisiterelaök kijelentette, hogy a beru­házásokra bőven van pénz a zsebében. A 82 millió aranykoronának a felszabadítását az 1926 -27. évi költségvetési évre sohasem kér­tük. Genfben nem történt semmi egyéb, mint amit vártunk és amiről már Genfből is távirati Jelentés érkezett haza. A magyar kormánynak Genfben elért sikereivel teljesen meg lehetünk elégedve. A szanálásban megelőztük Ausztriát, mert ott még mindig fenmaradt az Osztrák Nemzeti Bank ellenőrzése a kiküldött ellenőrzés utján, nálunk pedig ez is megszűnt. A miniszterelnökkel hazaérkezett Bud János pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nyugdíj­valorizációs törvényjavaslat kedien a nemzet­gyűlési napirendre ksrül és a tisztviselők kí­vánságait, továbbá a szociálpolitikai követeimé* nyeket a kormány a legteljesebb mértékbsn igyekszik honorálni. Mindeaki nyugodt lehet és mindenki meg lehet róla győződve, hogy a legfelső magyar birói fóruin a tisztviselők sor­sát szeme elölt tartja. Smith főbiztos szintén megérkezett Buda­pestre és körülbelül még két hétig marad itt, azután pedig visszatér Amerikába. Szegedi vállalkozó tette a legolcsóbb ajánlatot a gyermekklinika építésére. Szombaton dönti cl az építkezési bizottság, hogy ki kapjt meg a munkát A versenytárgyalási feihivás szerint az egye­tem gyermekklinikájának építésére kiirt pályá­zat határideje junius tizeniettedikén járt le. A pályázatokat szombaton már fel is bontották Budapesten és az eredményről Berzenczey Do­mokos személyesen hozott hírt a szegedi tanács­nak. A hétfői tanicsüléien részletesei! elrefe­rálta, hogy ki milyen ajánlattal vesz részt a nagy versenyben. Elmondotta, hogy a gyermek­klinika épitésére tisenOt vállalkozó pályásolt, heten az egész munkára, nyolcan pedig az épít­kezés különböző részeire. A legkedvezőbb ajánlatot sxegedl vállalkozók tették: Oltovay, Bogdánffy és Gerlóczy, akik a gyermekklinika építését 5.491 millió koronáért vállalják. Utána a budapesti Herbszi cíg követ­kezik 5819 millió koronás ajánlattal. A harma­dik hilyen Ligeti Béla és társa (szegedi) 5.832 milliós ajánlata van, azután következnek S*ol­ciányi és társa (Sieged) 5.934, Takács (Sze­ged) 6.021, Műller és társa (Szeged) 6.056, Ciiegler él (ária (Sieged) 6096 és végül Bar­tos és társai (Szeged) 6119 milliós ajánlatuk' kai. A többi pályázó nem az egész munkára, Hanem csak részmunkára pályázott. Érdekes, hogy az ajánlatok a hatmilliárd korona körül váltakoznak, pedig az eredeli költségvetésben a gyermekklinika építése ciak két és félmilliárddal szerepelt. A pályázatokat lekdldik Szegsdre és itt szom­baton ül össze az egyetem ápi ési bizottsága dr. Tóth Lajos államtitkár elnökletével, átvizs­gálja az ajánlatokat és a kultusz miniszter a bi­zottság javaslala alapján dönt az ajánlatok felett. A szegedi kereskedők támogatják a kormányt a Csehországgal való vámháboruban és jogvédelmet kérnek. A cieh parlamenti többség ismeretes vára­támadása a magyar mezőgazdaság ellen cselek­vésre kéizteti a nyilvánosságot. Ebben az ügy­ben tartott ülést hétfta este a Szegedi Keres­kedők Szövetsége nagytanács*. Az összegyűlt nagyszámú kereskedő lelkesedéssel állott ai elnökség inditványa mellé, hogy segédkezei nyujiton illetékeseknek a cseh támadás vissza­verésére. Bástyái Holtzer Tivadar elnök nyitotta meg az értekezletet. Vérles Miksa ügyvezető elnök eiu'án az értekezlet Összehívását a kö vetkezők­ben indokolta meg: — Befejezett tény elé állitotta a cseh parla­ment a magyar mezőgazdaságot. A magyar liszt és bnza bshozataii vámját duplájára emelték fel és eizel a ténnyel a magyar búzát versenyképtelenné tették a jugoszláv búzával szemben. Mi, magtar kereskedők nem mehetünk el a cieh parlament intézkedése mellett anélkül, hogy repreitxdliákai ne alkalmazzunk. Később teszem meg a konkrét javaslatomat, előbb azonöan felkérem az elnök urat, hogy a teksztil­szakma helyzetét ismertesse, miután ez a szakma erősen érdekelt Csehországban. Bástyái Hollzer Tivadar ezután elmondta, hogy a teksztilk ereakedök az év végén szokták a jövó évi szükségleteiket megrendelni és az anyag leszállítása később lehivásra érkezik meg. Most nagyon sok ilyen üzletet fcötöliek le és ezekből az üzletekből pür származhat abban az esetben, ba a kormány nem nynjt jogvédelmet as üzletek storairozisához. Rövid vita fejlődött ki a behozatali engedé­lyekről, majd Wimmer Fülöp kijelentette, hogy ahol önálló vámtarifa vin, olt nem lehet vám­felemelésről beszélni és — értesülése szerint — a kormány már intézkedik. Tárgyal az OMKE­vel és bizonyos, bogy segiteni fogják a keres­kedőket. Mikor a cseh kormány megdrágította a níp kenyerét, akkor a magyar kormány nem emelheti fel a vámot, hanem tiltsa el a cseh áru behozatalit. Ez könnyebben menne it, mert Ausztriával, Olaszországgal, Franciaország­gal megvan a megegyezés, most készül Német­crizágeal is és bizonyos, hogy a németek segitani fognak bennünket. Írjanak a magyar kereskedők a cseh gydrosmk, hogy axérl, meri ők felemelték a magyar buza vámját, storníroz­zák az üzletet, me t bizonyos, hogy a kor­mányunk nem engedi meg az áru behozatalát. Kertész Ernő indítványozta, hogy a szegedi kamsra követelje a magyar kormánytól a leg­erősebb repretszdllákai és tygyea a kormány olyan intézkedéseket, hogy a már lekötött üzletekből ne legyen pör. Sxegő Árpád ellenzi a retoriiót és indítvá­nyozza, hogy küldjenek ki szakértőket és tár­gyaidnak a csehekkel. Wimmer Fülöp (közbevág): Ext ax inditványt Prágában kelleti volna megtenni. Ezután Vértes Miksa elmondja, hogy a leg­főbb célja az legyen a kereskedőnek, hogy hangulltot teremtsea kifelé. Megkezdődik a kereskedő egyéni munkája. Lépjsn érintkezésbe a kereskedő szállítójával és jelentse ki, hogy nsm vssx tőle árut. indítványozza, hogy mond­ják ki a szegedi kereskedők: támogatják a kormányt Csehorsxdg ellesi vámhiborutábaa, de elvárják, hogy a kormány a kereskedők részére jogvédelmet nyújt. A nagytanács egyhangúlag elfogadta ax In­dítványt és elhatározta, hogy a szegedi {.keres­kedők állásfoglalását távirati u!on hoizák as OMKE és az OMGE tudomására. öngyilkosságot kísérelt meg Mussolini merénylője. {Budapesti tudósítónk ielejonjeleniése.) Rómá­ból jelentik: Mussolini merénylője a fogház­ban egy kalapáccsal öngyilkossági kísérletet követett el. Többször fejbeverte magát, ugy hogy állapota életveszélyes. Agyonlőtte feleségét, gyerme­két, majd öngyilkosságot köve­tett el egy mérnök. Budapest, junius 14. Vasárnap délben bor­zalmas családirtás történt a Kartács uccában. Vopera János mérnök agyonlőtte feleségéi is kisgyermekét, majd ptdig önmaga ellen emelte a fegyvert. A mérnök 1922 végén vette feleségül Dar­nócxy Cndre nyugalmazott tisztviselő Eizanciü leányát. A leány szülei nem akartak beleegyezni a házasságba, a mérnök aionban kierőszakolta, hogy a leány hozzimenjen. Nemsokára fel­mondták a mérnök állását és kenyér nélkül maradt családjával. Egy üzlethelyiségbe költö­zött feleségével és kisgyermekével, előbb a Népszállóban lakott, nem kapott munkát, ki­meni Törökországba, ahol munkátlanul ődön­gött, t: er. Törökorsiágban kultúrmérnökre volt szükség, ő pedig gépészmérnök volt. Vasárnap hajnalban érkezett meg Pestre Vopera. Az asszony boldogan sietett le karján a kisfiával. A mérnök feleségével és gyermeké­vel elment sétálni, egy cukrászdában meg­uzsonnáztak, délben a liget környékén egy kis vendéglőben ebédeltek. Vopera azután haza­kísérte a feleségét és gyermekéi, a ház kapual­jában történt azután a megrendítő tragédia. A mérnök búcsúzkodás közben hirtelen előrán­totta revolverét lelőtte feleségét, rálőtt gyerme­kére s amikor kettőjükkel végzett, önmagát lőtte agyon. Az asszony szülei öngyilkosságot akartak elkövetni, amikor megtudták, mi történt. Még most is vigyáznak rájuk, hogy kárt ne tegye­nek magukban. IA budapesti Terézköruti színpad I I vennégjátéka a Belrárosiban. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom