Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-13 / 109. szám

4 DBLMAQYARORSZAQ 1926 májas 13 Nemrégen készült el az uj vásárcsarnok, amely ötmilliárdba került, a piacfér rendezésére négymilliárdot fordítanak, a csatornázásra ebben az évben tizenhárommilliárdot — a város főgyűjtő csatornája nagyobb, modernebb', mint a szegedi, a magassága 320 centiméter, a szélessége pedig 280 — a város kétmilliárd költséggel az idén épül a soroksári Danaág mentén pompás strandfürdőjét is. — Az érdekes elösdís után megtekintettük a város elkészült és készülő közmüveit. AJ uj fertőtlenítő Intézetet, a hullaházat, a kislakás építkezéseket, a pompásan felszerelt köztisztasági üzemet, az uj tűzoltólaktanyát és teljesen modern felszerelését, a városi közterek parkírozását és a vásárcsarnokot — Délben a város pompás ebédet adott vendégeinek tiszteletére, a hatalmas, ezerötszáz ember befogadására alkalmas, uj Kert-mozgó melletti étteremben. A bankett után megtekintettük a pesterzsébeti gyártelepeket, másnap kedden a fővárosi kislakás építkezéseket és a Rákospatak szabályozási munkálatait tekintettük meg. Elmondotta még Berzenczey Domokos, hogy Pesterzsébet fejlődésének a kedvező körülmények véletlen találkozása az oka. A lakosság józan és áldozatkész. Vezérének tartja polgármesterét, akiben feltétlenül megbízik és aki nagyszerű szervezőtehetség. A kétezer holdnyi kiterjedésű város Pest közelében fekszik, a fővárossal szinte percenkint közlekedő villamosjáratok kötik össze, — háromezer koronába kerül a Nyugati pályaudvartól Pesterzsébetig a villamos. — Mi, szegediek, sok tanulságos tapasztalattal gazdagodva tértünk basa a háromnapos kirándulásról, — fejezte be Berzenczey Domokos. Párisi beszélgetés Kerenszkivel. „Az orosz parasztok a monarchiát a feudális urak rezsimjének tekintik.* Párls, május 12. (A Délmagyarország párisi tudósítójától.) Az első orosz forradalom vezérs és a rövid életű demokratikus orosz köztársaság e'ső miniszterelnöke, Kerenszki Feodorovics Sándor már évek óta Párisban él, ahol a Dni cimü orosz antibolseviki napilapot szerkeszti és ebben küzd a demokratikus Oroszországért. Kerenszki és lábora (ul jdonképen két fronton folytat hircot. EgyréBzt a reakciós nagyhercegek cári törekvései ellen küzd, másrész a bolsevistákat támadja. Kerenszki ma a leggyülölfebb személyiség mindkét oldalon. A Délmagyarország párisi tudósítója ma a Dni szerkesztőségében felkereste Kerenszkit és hosszabb beszélgetést folytato f vele arről a kérdésről, mi, lesz Oroszországban, ha majd megbukik a szovjet? — Oroszországban sohasem fog többé cár uralkodni. Az orosz monarchizmus kizárólag külföldön létezik, migában Oroszorsiágbai a monarchia szónak csak történelmi jellege vai. A parasztok a monarchiát a feudális urak rezsimjének tekintik és ettől irtóznak leginkább. Oroszország fejlődése a diktatúrából csak a demokrácia felé vezethet. Az orosz forradalmit egyébként nem lehet a francia forradalommal összehasonlítani, mint ezt sokan teszik. A nép szabadságot akar. Oroszország nem bolsevista de nem is raonarchista, mirl az orosz nép nem reakciós érzelmű, hanem liberális és a po'gári szabadságokat garantáló demokratikus államot kívánja. — Milyennek képzeli el miniszterelnök ur ezt az akolmányt? — Olyan demokratikus-parl^msnláris alkotmányt követelek, mint amilyen az összes nyugati államokban van. A jövendő Oroszország demokratikus köztársaság lesz, amslyaek élén felelős minisztérium és általánor, egyenlő és titkos választói jog alapján választolt népképviselet fog állani. — A monarchis'a emigránsok úgynevezett szent ligiji felvetette az összes antibolsevista erők egyesítésének tervét a bolssv'zmus sikeres legyüráse érdekébsn. Mi az álláspontja Önnek ezzel a tervvel szemben? — Éa is hive vagyok az erők egyesitélének, de csakis a demokratikus szervezetek egységesítését helyeslem, a monarctiisiákkal való szövetség azonban botorság lenne, többek között taktikai okokból is, mivel a bolsevisták amugyis előszeretettel azt fogják ránk, hogy moaarc&isiák vagyunk. — Sokan azt tarlják, hogy a bolseviki vezérek táborából ki fog alakulni egy úgynevezett opportunista csoport, amely megdönti a bolseviztiuit és megteremti az átmenetet a demokrácia feli Bizlk-e Öa ebben? — Nem, én nem hiszem ezt. Krasxinlól és Trockyl'ól várták ez! sokin, azonban eiek nem rendelkeznek Oroszországban hatalommal és befolyással. Kraszin ideje már lejárt és Trockyjról sem hiszem, hogy valaha is ezt a szerepet fogja játszani az orosz níp szabidiágharcában. A beszélgetés végén Kerenszki még közölte, hogy az ő pártja, a szociálforradalmárok és Miljukov tábora, a kadetek között te Ijes a harmónia a bolsevisták elleni küzdelemben. Végűi kérdésemre kijelentette, hogy a demokratikus orosz köztársaság feltétlenül respektálni fogja az Orosiországtó! elszakadt területek függetlenségét és önállóságit. Támogassa a város a lakosságot a hadikölcsönök és életbiztosítások valorizációjában. Az országos válságot Szeged fokozott mértékben érzi, mert határvárossá történt átváltozása folytán föéleterét, az ezelőtt ide gravitáló Bánátot elvesztette és igy felvevő pisca összehasonlíthatatlanul kisebb lett. De meg is látszik a pangás a város képén, hiszen Szegeden a nyomait sem lehet találni a régi élénk forgalomnak, a város üzietei heteken át alig érnek el valamelyes forgalmat és a gyárak és iparvállalatok is a legnagyobb nehézségeklel küzdenek. Ha van üzletág, amely nagyon virágzik a városban, az kétségtelenül a végrehajtóké, akik naponkint megtisztelnek bennünket látogatásukkal. Az egész vonalon a legkétségbeejtőbb pusztulás tárul elénk és fájdalommal keli tapasztalnunk, hogy az erre hivatott faktorok megbeszéléseken és ankéteken kivül alig tettek valamelyes lényegbe vágó intézkedést az ország bajainak orvoslására, ami talán nem is egészen az ö hibájuk. Az államnak 5 és félbillió korona teleslege van éa ezen horribilis értéket képviselő felesleg dacára is mereven elzárkózik a hadikölcsönök valorizációja elöl, v£gső kegyelemdöfést mérve ezzel a számtalan közgazdasági bajok és még számtalanabb adó terhei alatt nyögő lakosságra. Rettenetes még csak elgondolni is, hogy kereskedők, iparosok, tisztviselők, munkások, egyszóval a középosztály tagjai, akik keserves verejtékkel megkeresett és nélkülözések árán összekupjrgatoti garasaikat, amelyek egy munkában eltöltött élet után csendes öregséget hoztak volna számukra, nemes lelkesedéssel áldozták fel a haza oltárán, teljesen sivár és bizonytalan jövőnek néznek elébe, mert a hadikölcsönbe lektetelt Ö3szegeik teljesen értéktelenné, úgyszólván semmivé váltak, hiszen 1 100.000aranykorona értékű hadikölcsön,ami ma papirkoronában másfélmilliárdnak felel meg, nem ér többet jelenleg négymillió koronánál. Az állam a hadikölcsönök nagyobb részét már úgyis magához váltotta. Kötelessége volna valamennyi eredetileg jegyzett és nosztrifikált hadikölcsönkötvénynek beváltása. Ezen ténykedése folytán — minden egyéb jó következménytőt eltekintve — jelentékeny összegek kerülnének forgalomba és a hosszú idő óta lerongyolódott tömegek vásárlásai folytán a forgalom az egész vonalon érezhetően fellendülne. A budapesti hadikölcsön-tulajdonosok már megindították mozgalmukat, amelyet városunk lakossága eddig közönnyel vett tudomásul. Jelen sorok Írója helyteleníti ezt a megmagyarázhatatlan közönyt és helyesnek tartaná, ha a szegedi hadikölcsön-tulajdonosok egy gyűlésen szorgalmaznák a kötvények ügyének rendezését, Illetve a hadikölcsönök valorizációját. Es az akció Szeged városának is érdekét szolgálná, hiszen a város az árvák pénzét is hadikölcsönbe fektette és igen kivánatos volna, hogy a befektetett összegeknek legalább egyrésze viszszatérüíjön. A városnak és a lakosságnak tehát karöltve minden rendelkezésre álló eszközzel és minden erővel oda keli hatnia, hogy az állam az eredeti aranykorona-jegyzésnek bizonyos százalékát fizesse vissza a nagyobb Ö3szegü jegyzéseknél, kisebb, mondjuk 2000 aranykoronás jegyzésnél pedig természetesen többet. A hsdikölcsön ügyének ily módon való elintézésével megoldódnék az életbiztosítások valorizációjának kérdése is, mert a hadikölcsönök valorizációjával párhuzamosan kötelezni lehetne a biztosító társaságokat arra, hogy az esedékessé vált életbiztosításokat valorizálva fizessék vissza. A biztosítási dijak legnagyobb részét is a középosztály hordja a biztosító társaságok pénztárába és azt lehet mondani, sok esetben a saját szájától kell a falatot az embernek megvonnia, csakhogy a biztosítási dijakat fizetni tudja. A nélkülözésre erőt ad azonban az a tudat, hogy a biztosítás lejárta uián a megtakarított összeget zavartalanul élvezheti De ez a remény csak hiu ábránd, mert a biztosítási összeg időközben semmivé vált. Ugyanakkor tehát, amikor a biztosító társaságok tulajdonában egész uccákat kitevő paloták vannak, a szegény biztosított kispolgár, aki keserves garasait hordta ezen paloták téglái gyanánt a tátsaságok pénztárába, a legnagyobb bizonytalanságnak éa nélkülözésnek néz eiébe, a biztosító társaságok pedig a lehelő legnagyobb közönnyel nézik a csalodott kötvénytulajdonosok jogos kétségbeesését. Szerintem tehát a biztositások ügyét a hadikölcsön ügyével együtt a lehető legsürgősebben közmegelégedésre rendezni kell. Fenti ügyek elintézésén kivül, amelyek a forgalmat kétségtelenül megnövelnék, egy pár szót óhajtok még szólni az építkezés kérdésiről is. Ami ezt a több szempontbői eminensen fontos ügyet illeti, nagyon helyes és üdvös volna, ha városunk elöljárósága a német példát követné, amely abból áll, hogy a város parcellázza el üres telkeit és a telkek telei lefizető egyéneknek nyújtson 50 éven keresztül törleszthetö amortizációs kölcsönt, ahogyan ilyen kölcsönöket az árviz után is folyósitott már. Az építkezés ügyének ilymódon való elősegítésével a váro3 egyrészt a forgalmat növelné munkaalkalmak teremtésével és igy a beteg közgazdasági élet legalább egy kis vérkeringést nyerne, másrészt előmozdítaná a város gyors fejlődését, végül pedig jelentékeny mértékben enyhitene a lakásínségen és közelebb hozna bennünket azon ideális áilapolhoz, amely a váro3 lakáspolitikájának végcéljaként lebeg szemeim előtt, hogy t. 1. a nedves, egészségtelen, bacillu3termő pince!ak$sok lakói végre emberhez méltó, egészséges otthonhoz juthassanak. Meg vagyok győződve arról, hogy lenti ügyek elintézése, illetve rendezése mindnyájunk által igen hamar érezhető enyhülést hozna a közgazdasági életbe. É3 ha talán nem is szüntetné meg teljesen a bajokat, akkor Í3 feltétlenül loglaikoznunk kell ezen lontos kérdésekkel. Hiszen természetes, hogy egy súlyos betegség után lábbadoző beteget csak lassú, gondos és szeretetteljes ápolással lehet ismét egészségessé és életvidámmá változtatni. Ajánlom a fent kifejtetteket Szeged város intéző tényezőinek szives figyelmébe. H. D. ÍA sashalmi csodaasszony; ^pintektől a KORZÓ MOZIBAN szerepel. 2000 m. hullámhosszig működő valódi TELEFUNKEN GYÁRTMÁNYÚ RÁDIÓ KÉSZÜLÉK 4/2 millió készleten havi félmillió 16S részletre E. Schatz Magda füzöszalonja Somogyi ucca 15. 720 Telefon: 14-30 GYERHIEKRUHAüzlet felhagyás miatt a raktáron levő összes gyer« mekruhák, kalapok, kötények, ingek stb. felflino olcsó áron eladatnak. Horváth Isfvinné, Kelemen ucca 7. 223 csakis a Mimi Fogyasztási Szövetkezetében (Kossuth Lajos sugárut 12) és a Munkásotthonban (Hétvezér ucca 9) a gondnoknál kapható. VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.