Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-13 / 109. szám

1926 május 13. DBLMAQTASOESZAQ 1500 év«s sipokat tárt fel Móra Ferenc a Rendező-pályaudvar mögött. Harmadik éve mos', hogy jó messzire a Rendező-pályaudvar mögött elkezdtek tpiieni a vasutasok részére nyaraltiszerü csinos hazíkókat. A várói átengedte a területet a vasutaslakások részére, hozzájárult azonkívül ahhoz is, hogy a Rendezőhöz {eientékenyen közelebb fekvő dom­bos területen a vasutasbázak céljaira vályogot verhessenek. A munka megkezdődött s mikor vályogverés közben egyre mélyebben ástak, ko­ponyákra, más emberi csontokra, sőt egész csontvázakra és egyes felszerelési tárgyakra ta­lállak. Nébány vasutas akkor mindjárt jelentette ezt Móra Ferenc muieumi igazgatónak, voltak, akik beszolgáltattak csontokai és koponyákat, a csontvázak melleit talált egyes felszerelési tár­gyakaf azonban elvitték és megtartották, persze intelligens emberek. Móra ikkor megkérte a nála ]árt vasutasokat, hogy kísérjék a dolgot figyelemmel és ha ujbél hasonló leletekre buk­kannának, értesítsék. A vályogverést tavaly nyáron is folytatiák a Rendező-páljaudvar mögött ellerülő dombos te­rűiden és tavaly is bukkantak leletekre. As idén aztán mintegy három hét előtt egy Uracsai nevü vasutas kereste fel Mórát és szólt neki, hogy megint sirokra talállak. Erre Móra meg­kezdte ezen a területen as ásatásokat és igen értékes leletekre bukkant, amelyek­nek különösen Steged tőrtiaete szempontjá­ből van Jelentőségük, Eddig 21 sirt tárlak fel, lizre pedig nélkülük bukkantak vályogverés közben. Egy csontvázat olyan állapotban sikerült kiemelni, hogy azt üvegkoporsóba fogják majd (enni és igy fogják elhelyezni a muzeumban. Az érdekes leletekről Móra ezeket mondotta: — Ezekbe a feliárt sírokba körülbelül Krisz­tus után a 4. században, tehát 1500 iv előtt temetkezhettek. Valami szegény nép lakhatott jWóra Ferenc. ((Magyar László linolenmmelszete.) itt, amire a halottak mellett talált felszerelési tárgyakból lehet következtetni. Abban az időben például cserépedényben teltek ételt a halottak mellé. Ezekben a sírokban a földön akadtunk cBirke-, birka-, vigy halcsontokra, esetleg to­lást találtunk a halott markában. Edény mind­össze két sírban volt, de az is egészen durva cserépedény. Az egyik sírban vasciattot talál­tunk az ővrészen, női sírokban agyag orsó­kannákat, vaskést, vagy tört, néhány sírban a halott nyakában üveggyöngyöket, fülében egy­szerű bronskarikát. Az egyik női sírban egy csontféaüt is találtunk, ami a népvándorláskori (emelőkben a ritkább leletek közé tartozik. Szerda délután három sírból emeltek ki csontvázai. A feltárt sir körül kezdetleges fa­darabokra kötelet feszítenek ki. Az érdeklődők, akik itt leginkább parasztlány kik, fiuk és arra vetődött nénikék, meg néhány vasutas, csak a kordon mögött áthatnak. János, a hüségss famulus lent dolgozik a sírban ssakavatottan. Óvatosan ássa a főidet a koponya, meg a bordacsontok körül és gondosan átad minden egyes darabkát Mórának, aki a muzeumba való dolgokat becsomagolja újságpapírba, vagy gyufaskatulyába rakja, a mu e&iis szempontból ériéktelen huliacsontokat pedig visszahelyezik a sírba és megint elföldelik. Sebestyén Károly muieumőr kis széken ülve vezeti a jegyző­könyvet és vigyáz a rendre. A szomszédos Rendező-pályaudvaron halotti csend. Csak itt-ott lézeng néhány ember. A kevés vályogvető szótlanul vészi a dolgát. ÉJ az 1500 éves mély síroktól alig néhány méternyire taligás munkások végzik a tanyai vasút földmunkáját. Az ásatáshoz kimentek szerdán délután Kogatewtlz Károly és Széky Tibor egyetem, tanárok, Blbó István egyetemi könyvtárigazgatói Botlka Sándor rendőrfőtsnácsos. Kint volt azonkívül Somogyi Szilveszter polgármester, akit Móra azzal hívott meg, hogy látogassa meg a legrégibb szegedi polgárokai. grlA talált leletetnek nem annyira általános ré­gészeti, mint siegedi szempontból van jelentő­ségük. 1500 év előtt az iü emelkedő dombos területen állhatott a város. Akkor még nem te­metkeztek koporsóba. Valószínű, hogy a halot­takat tubába burkolja helyezték a sirba. Es a ruha természetesen már egészen elporladt. A hullák fogai azonban legtöbbször megmaradlak teljesen épen és érdekes, hogy csak nagyritkán találni rossz fogakat. A csontvázak a földbe erősen beágyazva feküsznek. A rájuk neheiedö földtömeg eléktelenítette vagy eltörte egy-egy részüket. As ásatást szerdán befejeziék. A „Norge" fedélzetéről hárem zászlót dobtak le az északi sarkra. Amundsenék átrepültek a sarkon és Alaska falé tartanak. Oslo, május 12. A Norge fedélzetéről a kö­vetkező szikratávirat érkezett, amelyet Amund­sen, Elisworth és Nobile irt alá. Éjjeli egy órakor elértük az Északi Sarkot és ledobtuk a zászlókat. Mikor Riiser Lsrssen a műszerekkel megállapította, hogy a Norge pon­tosan a Sark fölött van, léghajónk lehetőleg mélyre szállott le, a motorokat elállítottuk és a htjó orrának ketek ablakain keresztül előbb Amundsen levetette a norvég zászlót az Északi Sarkra, utána Elisworth dobta le az amerikai csillagos lobogót, utolsónak pedig Nobile ezre­des az olasz zászlói, A repüésnek idáig ez volt a legmagasztosabb eseménye. A Sarkon kőd terjeng, de nem sűrű és idő­közönként áttörnek rajta a napsugarak, amely­nek fényében a jégsivstag aranyosan csillog. Leírhatatlanul szép látvány. Tisztán észleltük, amint a jégmezők megrepedeztek, de ezt a zajlás telte, nem a temperamentura, mert az még elég alacsony. A szociáldemokraták megbuktatták a Luther-kormányt. {Budapesti tudósítónk te le fon jelentése.) Berlin­ből jeleneik: Hossiu és súlyos harcok után a Luther-kormány megbukott. A birodalmi gyűlés szerdai ülétén a szociáldemokrata párt biaal­matlaniági indítványa melleit 176, ellene 146 szavazatot adtak le, igy a birodalmi gyűlés a javaslatot magávé tette. Luther szerdán este át­nyújtotta Htndenburgnak a kormány lemondását. Megkezdődtek a tanúkihallgatások. Baross Gábor a Ntmz«ti Szövetség szerepéről. — Szörtsey elismerte, hogy tudott az akcióről. — Nuber követ megtagadta a feleletet s külügyminisztérium hágsi táviratárs. - A franciák és a védők első kérdései. Budapest, május 12. A frankpör mai tár­gyalása iránt sem csappant az érdeklődés. Elő­ször isméi a herceg állott fel és ujabb nyilat­kozatot kívánt fenni. Bejelenti, intézkedett, hogy beszerezzék azt a papiranyagot, amelyből szerinte a franciák már­kát hamisítottak a Ruhr-vidéken és amely tel­jesen megtelel a hamisfrankok papíranyagának. Kéri az elnököl, hogy hivatalos uton szerezték be ezt a papíranyagot és állításai igazolására vegyék gircsővi vizsgálat alá. — A Deutsche Bank utján — jelenti ki — könnyen beszerezhető es a papíranyag. Töreky einök ezután Baross Gábort szólítja maga elé. — A mult év augusztusának végén — kezdi el vallomását Baross — levelet kaptam Ná­dosy Imrétől Balatonalmádiba, ahol nyaral­iam, hogy jöjjek fel azonnal Budapestre. Ná­dosy előadta, hogy Windischgraeix Lajos her­ceg égisze alatt francia frankot utánoztak haza­fias célból és hoizám fordult azzal a kéréssel, hogy az értékesítés körül adjik nekik taná­csokat. — En megrökönyödtem — folytatja Baross — s megrökönyödésemnek kifejezést is adtam. Később azonban mégis elmentünk a herceghez. Válaszút elé kerültem ekkor: vagy azonnal ott­hagyom őket és nem vállalkozom semmire, vagy továbbra is velük maradok. At utóbbit választottam, meri nézetem szerint ezzel tartoz­tam állásomnak, mert ha in ilyen dologról ér­tesülök, nekem etikai feladatom Is van: nem szabad egy hazafias akciót kontrakarlroznom. Ezért azt ajánlottam, hogy egy barátomat, Eliscber Jánosi bele fogom voxnl e dologba. Eliscber azonban nem vállalkozott aktiv sze­repre. — A herceg lakásán láttam előszőr tömeg­ben a bamisfrankosokai egy asztalon. Ekkor történt as a jelenet, hogy a herceg eredeti fran­kokat keveri a hamisítványok közi azzal, hogy keressük ki őket. Az eredetieket a hamisítvá­nyok között azonnal megtalál nk. — Ekkor határoztuk el azt is, hogy Horváth Lóránt kimegy külföldre. El is utazott. — Ekkor in azt proponáltam, hogy el fogom helyezni Szörtsey József barátom utján a Nemzeti Szövetségben. Tárgyaltam is vele ebben az irányban. Elmondottam neki a frankhamisítás egész ügyét, minden részletét és megemlítettem azt is, hogy vesze­delmes dolog az egész (igy, ami előbb utóbb ki fog pattanni. Adjon ö helyet a hamis­frankoknak, mert a Nemzeti Szövetség helyiségéből iegalábo tudtom nélkül nem vihetik el, onnan tudnom nélkül nem kerül ki. Szörtsey ezt az érvelést akceptálta. — Később elhatároztam — mondja most Baross Gábor —, hogy bizalmas uton értesi tést küldök a miniszterelnök urnák. Dr. Hor­váth Lórántot választottuk. Őt küldöttük el Kozma Miklóshoz, mert tudtuk, hogy Kozma gen bejáratos a miniszterelnök úrhoz — Horváth Lórántnak csak annyit kellett mondani, hogy Windischgraetzék valamire készülnek és az akció a Nemzeti Szövetségben leleplezhető, a hamispénzek ott vannak el­helyezve. Horváth Lóránt elment Kozma Miklós­hoz és megtette a maga közlését. Kozma Miklós ezután a dolgot ugyancsak közölte a miniszterelnök úrral. — Ezután a Kovács-féle étteremben találkoztunk: Nádosy, Windischgratz, Szörtsey is én. Itt, ezen a megbeszélésen határoztuk el, hogy a frankokat megsemmisítjük. A bankjegyeket azután 28 án elvitték a Nemzeti Szövetségből elégetni. — Nádosy később kijeit hozzám és azt mondotta, hogy belpolitikai és kormányzati célokra 400 millió koronára van szüksége. En etetnie húzódoztam, meri az intézeti a^báiyzai tiltja az ilyen összegek folyósítását. A dolog ugy áll — mondja magyarázó hangon Baross—, hogy akármilyen jogcímen kérle volna Nádosy a pénzt, folyósítottam volna neki, mert az ehhez hasonló kérések a postatakarékpénztárnál mindennaposak, Különböző állami funkcioná­riusok, hwaíalos és minisztériumok majdnem mindennap fordulnak hozzánk ilyen és még

Next

/
Oldalképek
Tartalom