Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-09 / 106. szám

1926 májns 9. DBLMAQYARORS2AO 3 KÖZBESZÓLÁS. i. Lm tehát városi zálogházunk. Megelégedés fogadja a közgyűlés elhatározását, mely a városi tlzexek számát városi zálogház létesítésével kivánja szaporittnL A helyes városgazdisági elv azt követeli, hogy a tömegszfikséglotet közflzem elégitie ki, ami mindenkinek kell, írről a mindenki szervezete: a város gondoskodjék A városi közüzemek igy terjesikedtek ki a viz, kenyér, világítás és — temetkezés szolgáltatására. Ha most a város vezetői városi zálogház nyitását tartják szükségesnek, nyilván ab ól a felfogásból indultak ki, hogy a szegénység, nyomorúság — tömegcikk lett s közfeladat^ vált a nélkülözés?* pillanatnyi enyhitiséröl való gondoskodás. Csak helyeselni lehat, ha a város az uzsorakamatoktél mag akarja vádani az irgalom hegyének — ahogy a francia esprit a zálogházakat nevezi — szerencsétlen vándorait. De heiyaselni lehelne azt is, ha a városi szociálpolitika nem elégadnék meg a közüzemi zálogház felállításával. Munkát adni, kenyeret adn', a közterhek igazságos aloizlátárói gondoskodni, — a vároii zálogház mellett lehetne még márkakört találni a községi szodálpoiiti kának, mely nea láthatja betöltöttnek hivatását abban, ba olcsóbb kamat mellett a4 kölcsönt u Jegygyűrűkre, miket a nyomorúság parancsolt le a munkanélküli kezekről. Egyelőre azonban elégedjünk meg a legújabb városi közintáznénynyel. Legalább leai egy hely, ahol megtaláljuk a Jövő fejlődésének, a várói felvirágzásának zálogát. 2. „Volna ftdtzti a kövezés ét csatornázás mtíMrdjalra, csak he kellene hozni a telekértékadóí' — mondta a közgyűlés társalgójában a város polgármestere. Volna fedezet a kövezés és csatornázás milliárdjaira, csak ezt a kijelentést a közgyűlésen, a vitatkozó szákben — ez a polgármester vitézi szék-e — kellene megismételnie. A telekártékadóról — néhai jó Balogh Károly volt az előadója — alkotott szabályrendeletet a város s a szabályrendeletet a kormányhatóság mwg is erősítette. A végrehajtásától pzonbsn egyszerű közgyűlési határozat tiltott? el a városi tanácsot. Jellemző a gondolkodás irányára, a „möhely szailemé'-re, a szociális belátás fokára, hogy a telekártákadó végrehajtásának felfüggesztését a városi közgyűlésnek ngyinaz r, egyébként tisztelt, bicsült és érdemes tagja indítványozta, aki az utolsóelőti íároii közgyűiéien a lakások szabadforgalmának visszaállítása érdekében tett indítványt, fi rosszul értelmezett, rosszul felfogott házlulaf donosl aztdlyérdek akadályozta meg a várod gazdálkodás tudománya európai eredményeinek vérátömlesztését a szegedi adminisztráció elmeszesedett ereibe, az akadályozna mig, hogy — a polgármester világos szavával ás világos értelmével — a kövezés és csatornázás milliárdjaira könnyűszerrel taláron fadeielet a város. Aadi a csatornázás ás kövezés nemcsak városi, de hdzinti érdek is: a ma rövidlátása igy akadályozta meg a holnap követelésének teljesítését. S mert nincs generális szabály, nincs generális fedezet sem; a kövezést program tárgyalása ezért olyaa viharos, mintha a városatyák nett, is annyira as uccákat, mint inkább egymást akarnák — megkövezni. 3. Uraim, vagy Tömörkgiy drága szavaival: magyar urak és egyéb parasztok, ugyan csinQlfái űfcg a szegedi Locarno-1 / Ezt a várost egyforma hűséggel szentjük valamennyien, legszebb álmainkat álmodjuk bele jövendőjébe, simogató tekintettel becézzük köveit s amink van: kicsi erőnk, kevés tudásunk, de nagy v hitünk — talán összevéve sem nagy kincs, de .tülkünk mégis: a mindenünk — olyan boldog őrusimel aggatnánk rá, mint díszeket a karácsonyiét. A város szeretetében nincs különbség köztünk, né Asgyen hát aiok szeretetében sem, akik ebben a varosban élnek. Necsak a baszké tereket, a gőgös pslotasorokat a a virágzó fákat szeiessük benne, ds az embereket is, kiknek kisebbik ftazd-jává tette ezt a várost végzetük. Ne engedjük meg, hogy politikai véleménykülönbségek, osztályszéttagoisíág korlátokat állítsanak Steged népe kö&é. A műit a gyűlölködés trág,(.dombját hordta össze virágos park jsinkba s ez a szemé'gödör a türelmi fenség fojtó atmoszféráját leheli ki; csináljunk rgy lelki köztisztasági vállalatot, mely minden elfogultságot, emléket, a rombolás minden törmelékét eltávolítja a békesség termő mezőiről. Kezdjak ott, hogy legalább hallgaisuk meg egymást. Hallgassuk meg a kereskedőt, iparos*, munkás', tisz'viselöt, ha dönteni keli sorsúin fe'ett, de hallgassuk meg a tanya népét is. Ne zárjunk ki senkit elfogultsága* tilalomfájával a közéletből, a róla — nélküle — ari székét ne tegyük örökletessé az elhatározásokban ós intézkedésekben. Munkás és munkaadó, városi polgárság és a tanya népe találkozhassanak össze a közéletben, ha az önzetlenség oldott sarufában lépnek a fórumra. Csinájuk meg a szegedi Locarno-1; ami Chamberlainnek, B iandnak és Stresemannak nem sikeralt, talán sikerűi nekünk: a Kőisönös Rtkusok renesznnszvárosának. A csongrádmegyei tanfelügyelőség megszüntetése után általánof egyesületben egyesültek a megye tanítói. A taniiók közgyűlése íaltérjeszlésben kéli a Gáspár-módizer bevezetésit. Ismeretes, bogy a kultuszminiszter néhány hónappal e .előtt egyesítette a csongrádmegyei tanfelügyelőséget a szrgedivel, illetve a szeged tanfelügyelőség hatáskörét kiterjesztette nz egész megyére, a csongrfdmegyei tanfeiűgyelCségeí pedig megszűntette. Valószínűleg ennek a következménye as is, hogy a Szegedi Taniiók Egyesülete és a Csongrádvármegyei Tanítók Egyesülete, amely eddig egymástól függetlenül működött, most fuzionált és megalakította a C:ougrádvdrmegyti Általános Tanító Egyesületet az Alföldi Tanítók Egyesületét. Az uj egyesület szombaton délelőtt tartotta meg évi rendest Ifsztujitó közgyűlését a városháza közgyűlési termében, ahol körölbelűl kétszáz tanító és tanítónő Jelent meg. A megnyitó beszédet Oembkö'ő Antal tan felügyelő tartotta. Beszélt a pedagógusok nemzetmentő és nemzetnevelö hivatásáról, majd megjelölte azt az irányt, amely felé a magyar tani tóságnak törekednie kell. A megnyitó beszéd után megejtenék a tisztújítást. Az uj tisztikart igen nagy szótöbbséggel válaszolták meg. A fuzionált egyesület elnöke Hermán János igazgató-tanító leit, alelnökei Levtczky Miklós és Schnelder Ferenc, főtitkára Csernák Mátyás, titkárai Sávny János és Dtll Lsjos, pénztárosa Vldn Lajos, ellenőrei Kréier Qyula és Csikós Ferenc, könyvtárosa Schnelder Jinoa. A tisztújítás után Szemer József tani ó tartolt igen értékes magas nívójú előadást a pedagógia aktuális kérdéseiről, a gyermeklélek nevetéséről és a modem pedagógiai rendszerekről. A figyelmet keltő előadáshoz ügyes rtfleksziókat fűzött Bálint Oyula, akinek indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy jegyzőkönyvi köszönetet mend Siomor Józsefnek értékes előadásáért. Veszelovszky Sándor inditványára elhatározta az egyesület, bogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez és kéri a Gáspár féle számolási módszer htvtlalos bevezetésének elrendeléséi az elem! iskolákban. A közgyűlés alán a tanítók timssbédre gyűltek össze. Fölállítják a városi zálogházat ás átengedik az egymilliárdos építési hitelt. Véget ért as ápriliai közgyűlés. A városatyák, ugy látszik, véglegesen belefáradtak a májusra prolongált áprilisi közgyűlés hosszura nyújtott tárgysorozatába, meri es érdeklődés szombatra teljesen és végérvényesen megcsappant. Igaz, hogy a tárgysorozaton csak az a két póttárgy szerepelt, amelyet a polgármester csütörtökön jelentett be, de az is igaz, hogy ez a két tárgy sem a háztulajdonosok, sem az alsótanyai magyarok, sem pedig a tisztviselők érdekeit nem érintette. A közgyűlési teremben igy alig lézengett tizenöthúsz városatya, amikor a polgármester pont lélötkor megnyitotta a közgyűlést, mely minden izgalomtól mentesen, a lehető legnyugodtabb hangulatban folyt le. Csak a legeleién volt egy kis derültség, amikor dr. Fejka Lajos a mu t ülés felolvasott jegyzökönyvéhez kért és kapott szót. Rövid felszólalásában azt kívánta, hogy a közgyűlés jegyzökönyvében határozott keretek közé pretlzirozzák ax úgynevezett ierembitio tok Jog- ét hatáskörét. A terembiztosság intézményét ugyanis a közgyűlés Franki Antzl indítványára támasztotta fel abból a célból, hegy izek az urak a közgyűlés belső rendjét e ügyeljenek és akadályozzák meg azt, bogy a közgyűlési terembe olyanok is behatoljanak, akik nem tagjai a törvényhatósági bizottság nak, mert a szabályok érielmében a publikumnak csak a karzatokon van a helye. A felolvasott jegyzőkönyv nem állapit meg pontos keietekel a terembiztosok számára és Fajka Lajos ezt a hézagot aggodalmasnak találta, mondván: — Ha a közgyűlés nem állapitja m«g a terembiztosok teendőit, megtörténhetik nagyon könnyen, hogy a teremhixtotokat dzrnkont-sze ripre it felhasználják. — Talán "attól fél, hogy magát vezetik ki először — zavarta vasaki a szónokot. — ...mert például mit szólna ahhoz Balogh Lajos —, folytatta Fajka — ha egy szép napon kivezetnék a terembiztosok. (Derültsfg.) Éppen ezért azt indítványozom, hogy a jegyzőkönyv t s idegenek távoltartására korlátozza a terembiztosok munkakörét. — Teljes mértékben osztom a bizottsági tig u; aggodalmait — válaszolt a felszólalásra a polgármester — ami a kivezetés veszedelme illeti, asonban a jegyzőkönyv csak azt tárta ímztiaíja, amit a közgyölés elhatározol!. A közgyűlés pedig a terembiztosok Jogkörét nem állapította meg. Ezután sor került a tárgysorozatra tflzött két póttárgyra. As elsőt, a várost zálogház felállítására vonatkozó tanácsi javaslatot dr. Stendrey Jenő tanácsnok (erjesztette elő. Elmondotta, hogy a zálogház felállítására azért gondol a város hatósági, mert Szegeden csok tgy ilyen mütntéxet működik, de a szegényebb rétegek hitel« Igényelt ax egymagóbtn nem tudja kielégíteni. Éppen ezért kéri a közgyűlést, hogy leliratilag kérjen a kereskedelmi minisztertől zálogház felállítására engedélyt. Dr* Fajka Lajos volt a javaslat egyetlen szónoka. Arra kérte a város tanácsát, hogy a lelállítandó városi zálogház élére köztiszteletben álló és abszolút megbízható szegedi embert állítson, mert a közönségnek csakis ebben az esetben lesz bizalma az intézet iránt. A polgármester rövid válaszában kijelentette, hogy Fajka olyan részletkérdést érintett felszállásában, amely csak a zálogház felállításának kormányhaiósági engedélyezése ulán válik aktuálissá, de azért megnyugtatja a közgyűlést, hogy a tanács majd megtalálja azt, aki a legjobban megfelel a városi zálogház vezetésére. A második páttárgyat, a népjóléti miniszter által engedélyezett egymilliárd koronás épUésl hitel elfogadására <s felhasználására vonatkozó tanácsi előterjesztést dr. őrdögh Lajos fb. tanácsnok ismertette. A tanács azt Javasolta, bogy a város ezt a hitelt engedje át Rosmann Dávidnak, aki a pénzt kiásta, de köelezze, bogy a kölcsön felhasználásával egy háromemeletes bérházat építsen a Kárán ucca 8. sxám alatti telkén is ebben a bitházban a lakásokat eltótorban a jelentkező egyetemi tanárokunk, másodsorban a közalkalmazottaknak és harmadsorban a várt lakóinak adja ki. A béreket teljen aranyparitásban állapíthatja meg. Elmondotta még az előadó, hogy a tanács azért Javasolja a hitel átengedését, mert igy a város által építendő u| városi bérházon kivül egy másik bérház is épül az idén Szegeden, tehát több lesz a snuukeaíkalom. Dr. Ufpay Lajos arra kéri a tsnácsot, hogy attól, akinek átengedi az egymilliárdos hitelt, minden tekintetben kielégítő bizioiitékot követeljen ; dr. Fajka Lajos psdig arra hívja fel a tanács figyelmét, hogy az építendő bérház ter-