Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-09 / 106. szám

4 »HLMAQTAROR3ZAO 19M májns 9 veinek felülvizsgálati alkalmával a szépészeti szempontokat is vegye figyelembe, mert eiy otromba bérkaszárnya elcsúfítaná az egész Kárász uccát is megbontaná annak építészeti harmóniáját. A közgyűlés, a polgármester megnyugtató fdvllágositásai után ezt a javaalatot is egyhangúlag fogadta el és eizel az ülés vígét ért. SSSSSSSSBSSSSBSBBB Hivatali slendriánság és tolihibák a városi munkálatok kiírása k5rül. h hivatalos lap, három pályázó is az árlejtés. A tanyai vasút flzlefvezelőségi épületének és a szegényház udvari melléképületeinek szabályszerű versenytárgyalás mellőzésével történt kiadása nagy, de teljes mértékben indokolt meg* ütközést keltett a városban, mert sokan rendszert fáinak eiek körűi a szabálytalanságok körűL A polgármester, mint ismeretes, amint a tanács felületes határozatát tudomására hozták, azonnal intézkedett, hogy a határozatot az illelikes hivatal ne adja kl és elrendelte a tanyai vasút üzletvezetőségi épületére a versenytárgyalás kiírását, A polgármester gyors Is mindenesetre megnyugtató intézkedésével kapcsolatban beszámolt, illetve megemlített a Délmagyarország egy másik szabálytalanságot, amely ugyan nem olyan nagyarányú munkálat kiadása körűi történt, mint a kisvasút igazgatósági épületénél, de azért sokban hasonlít ehhez. Arról van szó, hogy a várost szegényház udml melléképületeinek munkálatait a versenytárgyalási pályásat kiírása nélkül adták ki egy vállalkozónak. Körülbelül hatvanmillió koronás munkáról volt ebben az esetben szó, nem nagy összeg, de a mai munkanélküli világban, amikor sokkal több az eszkimó, mint a fóka, mégis csak jeleni valamit. Alaposan u'ána {áriunk ennek a dolognak és megállapítottuk, hogy a szabálytalanság oka — közönséges is sajnos többször előforduló hivatali slendrldnsdg. A mérnöki hivatal is, a tanács is szabályszerűen jártak el. A tanács a mérnöki hivatal javaslatára határozta el, hogy felépítteti a szegényház ser ésólját és elrendelte, hogy erre a körülbelül hatvanmillió koronás munkára hirdessen az illetékes tanácsi ügyosztály versenytárgyalást. Kifejezetten elrendelte a tanács azt is, hogy a versenytárgyalást felhívást az illetékes tanácsi ügyosztály egy izben tétesse közzé a város hivatalos lapjában. Es a hirdetmény azonban nem jeleni meg, de a megállipitott batáridőre bárom vállalkozó mégis beadta boritékba zárt ajánlatát a gazdasági ügyosztályhoz, ahol a közié nem lett hirdetményben megállapított napon már szabályszerűen megtartották as árlejtest és annak eredményeként a tanács a legelőnyösebb ajánlatot levő vállalatnak, Nyiry Is.ván és társainak adta ki a munkát. Tehát megtörtént az a különös csoda, hogy három vállalkozó értesüli, helyesebben értesül aelett arról a munkáról, amelynek kiírása nem is törléat meg, amelynek hirdetménye nem lelent meg a hivatalos lapban sem. Es meg öriént az is, hogy a versenytárgyaláson senkinek sem tűnt fel az érdeklődés szembeszökően kis mérete, pedig manapiág a hatvanmillió koronás munkálaton nem az elhanyagol aató munkaalkalmak közé tartoznak; manapság hat-tizmillió koronás mnnkáírt is tizével, húszával versenyeznek a pangással kűzködő vállalkozók. Ait mondják, hogy a szabálytalanság egyszerű tollhiba következménye. A tanácsi határozatból a leírás alkalmával kifelejtették azt, hogy a versenytárgyalási felhívás közzététele végett a határozatról értesítendő a Hivatalos Lap szerkesztősége is. Ez a nagyon is valószínű mentség fentartás nélkül elfogadható, csupán az érthetetlen, hogy három vállalkotö htgyan, kinek e jóvoltából, vagy barátságos figyelmeztetése alján iriesülhetett a munka kiírásától ? MMMMMMMMMMMMMMM A tanyai vasul hibái és a vásárcsarnok. Örvendetes jelenség, hogy a város lakossága kezd a politikamentes városi ügyekkel is foglalkozni. Előbb Felsőváros mozdult meg, ezt követte Rókus polgársága, most pedig a régi városi párt felélesztéséről beszélnek. Legaktuálisabb problémánk a tanyai vasút kérdése, amellyel uton útfélen foglalkoznak. A vasút kulturális jelentősége kétségbevonhatatlan, csak az a kérdés, vájjon a terv végiggondolása helyes alapon történt-e ? A város tudvalevőleg 52 milliárdos külföldi kölcsönt vett lel a tanyai vasút épitésére, ame y öszszeg után 10 százalékos törlesztéses kamatot fizet. Évi kamatmegterhelése a városnak 5 200 milliót tesz ki. Ezzel szemben a város vezetősége tisztában van azzal, hogy a vasút megépítésének első esztendeiben kamatozásra nem számiihat, ugy hogy az évi ráfizetés, kamatban, előreláthatólag 5 milliárdot fog kitenni. Cserébe kapjak érte a tanyai vasutat, amely elsősorban a tanyaiak érdekét szolgálja. Megütközéssel állapítja meg a város minden rendű és rangú lakosa, hogy mindezek dgcára azon minimális hozzájárulást, amelyet a közgyűlés alapul vett akkor, midőn a taüyai vasút épitését tervbevette, a tanyai lakosság most, amidőn az épitkezés már folyamatban van, megtagadni, vagy lealkudni igyekszik. Tudott dolog, hogy Cegléd városa is épitett helyiérdekű vasutat, ahol a minisztérium a vasutmenti tulajdonosokat holdanként 25 kg. buza lefizetésére kötelezte. Ezen 25 kg. busa a msi 400000 papirkorouás napiáron számolva 100000 papir-, vagyis 7 aranykoronának felel meg. Ezzel szemben Szeged város közgyűlése a tanyai érdekeltségre — a vasútvonaltól vaió távolság arányában — holdanként 3, 2 és 1 aranykorona minimális hozzájárulást kötött ki. Szembeötlő, hoj mennyivel méltányosabb volt Szeged, mint Cegl városa. Megütközéssel látjuk, hogy dacára ezen nagy engedékenységnek, az érdekeltség megmozdul és kötelezettsége alól mentesülni igyekszik. A tanyaiak hozzájárulásának kérdése ma felebbezés folytán a minisztériumban fekszik. Véleményem szerint a döntést ki kellene sürgetni és ha elutasító a döntés, ugy a vasútépítést le kell állítani, mert lehetetlen a városi lakosságnak vállaira rakni oly terhet, amelynek előnyeit főként a tanyai lakosság élvezi. £vi ötmilliárdnyi kamatteher oly óriási megterhelése a város budgetjének, hogy a város nem vállaihatja, ha cserébe nem kapja a közgyűlés által meghatározott hozzájárulást. Nem szabad megkockáztatni azt az eshetőséget, hogy a kisgőzös már dübörögjön és csak akkor ébred a város annak tudatára, hogy a minisztérium a hozzájárulást megtagadta. Jól tudom, hogy politikai kérdések játszák itt a főszerepet, azonban a város budgetjének egyensúlya felette kell hogy álljon ugy a városi, mint az országos politikának. A város lakossága ma azon elhatározás előtt áll, vájjon a tanyai vasutat megépíti e az eredeti feltételek mellett, vagy vál* la!ja a munka leállításának rizikóját — és itt teljesen osztom dr. Szakáts József nemzetgyűlési aépiselő nagy tudással és körültekintéssel megindokolt cikkét, amely szerint kisebb baj a munka leállítása —, mert a rendeléseket kisebh stornódijakkal hatálytalanítani lehet, mint évtizedeken át vállalni egy terhes elhatározásnak nyűgét. A tanyai vasút egy másik fontos hibájára is rá kell mutatnom e helyütt. A város lakossága azt reméli, hogy a tanyai vasút Szeged város élelmezését olcsóbbá fogja tenni. Erre ma, a szerencsétlen trianoni határok óta, szűkség is lenne, mert Szeged ma az ország egyik legdrágább városa. Budapesten olcsóbbak a busnemüek, olcsóbb a főzelék és gyümölcs és minden egyéb élelmicikk, mint Szegeden. Az építkezés mai terve szerint — véleményem szerint — csalódás fogja érni a város lakosságát, mert a tanyai vasút nem jelent olcsóbbodást, hiszen nem tereli ide a termelőket, hanem — véleményem szerint — Királyhalmán és Alsőközponton piac fog létesülni. Egészen bizonyos; hogy a kereskedők gyüjtőáilomásokat künn fognak létesíteni és onnan fogják termeivényeiket Budapestre Bécsbei, Prágába vagy Berlinbe irányítani. A kérdés most már az, vájjon érdeke-e a város lakosságának még az esetben is, ha a tanyai érdekeltség a hozzájárulást teljes összegében vállalja, a vasút építése? Nem lpg-e reményeiben csalatkozni ? Ha vásárcsarnokot nem építünk sürgősen, agy a tanyai vasút nagy fiaskót jelent. Az első terv célirányos volt, mert a tanyai vasutat a vásárcsarnokba torkolta. A tanyai vasút célja, hogy a termelő ne dángubáljon 15—18 órát kocsin, ha terményeit Szegedre hozza, hanem adja fel vasúton és küldje be a vásárcsarnokban levő bizományosának vagy megbízottjának, aki azt legjobban értékesili. Jártam külföldön és láttam, hogy mennyivel elörehaladottabbak a viszonyok pl. Belgiumban. Résztvettem egy kis belga város (Blacfcenberg) gyümölcsaukcióján, ahová a termelő 10—20 kgos ládikában küldi bs a gyümölcsöt, ahol hivatalos személyek közbejöttével piaci napokon elárverezik a legtöbbet Ígérőnek. Igy mentesül a belga termelő az alól, hogy személyesen fáradjon a városba. Másik módja az árusitásnak — ami Budapesten dívik —, hogy a termelő a bizományosnak küldi be áruját, aki azt a legmagasabb napiáron eladja és a pénzt a termelőnek beszolgáltatja. Ha idővel ráeszmél a tanyai lakosság arra, hogy mennyi időt vészit a városba való bejárással, mennyit nyer ezzel szemben, ha munkaereje megmarad és termeivényeit egy megbizható szervnek beküldi — és itt városi hatósági szervre gondolok —, ugy nyilvánvaló, hogy csak az esetben éri el a város valódi célját, hogy a város élelmezését valóban olcsóbbá tegye a tanyai vasút révén, ha a vásárcsarnok megépítésének gondolatával is a legsürgősebben foglalkozik. A tanyai vasút tanítómestere lesz a tanyavilágnak; rá fogja vezetn arra, hogy az időt megbecsülje és felszabadult ideiét földjének belterjesebb művelésére fordítsa. Csodálom, hogy a város tanácsa, amely annyi körültekintéssel szokta elhatározásait meghozni, épp a vásárcsarnok megépítése elől zárkózik el, holott ez oly befektetés, mely ellentétben a tanyai vasút deficites jövőjével, az első pillanattól fogva jövedelmet hoz és az ismert tervek szerint 12—15 év múlva ingyen megy át a város tulajdonába. A vásárcsarnok megépítése egészséges terv és emellett pénzébe sem kerül a városnak, olcsóbbá teszi a város élelmezését és helyes irányba tereli a tanyai vasút forgalmát. A mai terv éveken át többmiUiárdjába kerül a városnak és emellett eltereli a tanyai forgalmat Szegedről. A szük Rudolf téri fedetlen piac naiv, komolytalan elgondolás! En bűnnek tartom a tanyai vasút megépítését a vásárcsarnok megépítése nélküli Hogy a vásárcsarnok hova építtessék, azt kereskedőkből, iparosokból é3 a városi mérnökségből alakítandó együttes bizottság állapítsa meg, mert nehéz gond a sok érdeket összeegyeztetni, azonban a városi lakosság élelmezésének olcsóbbitása olyan fontos érdek, amely mellett el keli, hogy törpüljön az egyénnek esetleges sérelme. összegezve az elmondottakat, véleményem szerint a tanyai vasutat a tanyai érdekeltség hozzájárulása nélkül megépítenünk nem szabad és inkább vállalnunk keli az építés leállításának kockázatát, minthogy hozzájárulás nélkül építsük meg a tanyai vasutat Ha pedig biztosítva van a hozzájárulás, ugy a tanyai vasutat a vásárcsarnokba kell torkolni. Plck Jenő. QYERMEKRUHAüzlet felhagyás miatt a raktáron levő összes gyer* mekruhök, kalapok, kötények, ingek stb. feltűnő olcsó áron eladatnak. Horváth Istvánná, Kelemen ucca 7. 223 a mai naptól kezdve állandóan Kitűnő ételek. | Szent István Idénysöre zenekara hangversenyez. J Elsőrangú italok. Polgári Serfőzde világhírű 7 I és Szent István Portersöre. J JL