Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-01 / 100. szám

4 DELMAGYARORSZAQ 1926 májas 1. nélkül is az 1881. évi XLI. tc. 45. § ában felsorolt feliételek alatt megkezdhetők legyenek. Budapest, 1926. évi április 29. A miniszter helyett: Olvashatatlan aláírás h. államtitkár. A rendelet alspján tehát a várainak már most joga van az egyetemi építkezések számára szükséges telkek és házak kisajátítására is a isiteket a kisajátítási eljárás betejezise, a tulajdonosok kártalanítása előtt birtokba ts veheti. Ai flres telkeket azonnal, a beépítetteket azonban csak akkor, ha a rajluk lévő ingatlan értékét a szakértő bizottság már megállapította. A város most már beszflnieti a telektulajdonosokkal valő alkudozást, az eddig megvásárolt (erőieteket kifizeti, a többit azonban kisajátítási jogával szerzi meg és a kisajálitási árak megállapítását a blrisdgra bízza. Hét uj kényszeregyezség. A szegedi törvényszékhez az utóbbi napokban ismét nagyobb számban fntoliak be a fizetésképtelenségek és csődök, amelyek a közgazdasági élet még egyre húzódó súlyos válságát mutatják. Igy kéiyszeregyezséget kértek: Csépi Jáno* manói textilkereskedő. Vagyoni 333 millió, tartozása 637 millió. A feUjtniott kvóta 40 százalék. Vajda Antal makói rőföskeresfcedő 885 millió korom tartozásba!. Felajánlóit kvótája 40 százalék. Szegedről Ko\n Manó rövidáru-kereskedő. Vagyona 170 millió, tartozási 303 millió korona, felajánlott kvótáji 40 sziza'ék. Basch — Albert divatáru kereskedő. Vagyona 265 millió, I ségi eljárást. MMMIMMIMMMaMMin^^ A napkirály történetírói Rákócziról éa az [utolsó francia-magyar szövetségről. A fíjsdelem versaiiiesi élete és szenaélyes vonatkozásai XIV. Lsjossal. — Uj historikumok Rákóczi franciaországi emigrációjából. tsrlozása 407 millió korona, felajánlott kvótája 40 százalék. A törvényszék ciödönkivüli kénysziregyezségefc rendelt el Dőczi István szegedi paprikakikészitö, mig csődnyifást Sebők Mihály Fia szegedi vaskereskedő-cég ellen. Legújabban kényszeregyezséget kért Kroó Imre bor- és sörnagykereskedő és öxv. Kroó Jánosáé Károlyi-uccai bazáros. öxv. Kroó Jánosnénak kény szeregyezségi kérelmét a törvényszék először elutasította, mivel az uj kényszeregy ez? égi rendelet szerint kii ive még nem áll fenn üzlete. A hitelezők ötven százaléka azonban a szavazásnál a kénysxeregyetsfg elrendelise melleit foglalt állást, ugy, nogy a törvényszék erre mégis elrendelte a kényszeregyszPáris, április hő. (A Délmagyarország tnáósltójától). Történetírók tudják, de a magyar közönség előtt kevésbbé ismeretes a tény, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem volt az első, aki egész Európában, de különösen Franciaországban tette szimpatikussá és népszerűvé a magyarságot. Kolionics nevelte és a bécsi jezsuiták kulturája mégis gyökerében francia volt, jól beszélt és elég jól irt franciául. Memoir jait, végrendeletét és történelmi munkáját a, „Hisloire des Revolutions de HongrieM franciául irta. 0 volt az első frankofil politikus, aki nagy koncepcióval akarta összekötni nemzete sorsát az akkori hatalmas Franciaországgal, a Napkirály birodalmával, hogy gyökerében elvágja Ausztria zsarnoki nemzetetlenes törekvéseit és hogy szabadságot, teljes állami függetlenséget szerezzen hazájának. A jubiláris Rákóczi év alkalmával nem lesz tehát érdektelen föleleveníteni azokat a részben elfeledett, részben uj történelmi adatokat, amelyekhez itt Párisban könnyebben hozzáférhet a kutató éa amelyek a kortársak pragmatikus följegyzései alapjin vUágitják meg a nagy magyar hérosz életét, terveit és törekvéseit a francia exiiiumban. Hél Herceg! Rákóczi minden gondolata abban a szent célban összpontosult, hogy Itívivja hazájának a szabadságot. Memoir-jában, amelyet a kamalduli barátok kolostorában kezdett meg és Rodostóban fejezett be, (eredetijét a Brittish múzeum őrzi) ezeket irja : „Óh, örök igazság! Kinyilatkoztatom előtted bátran és önként, hogy minden cselekedetem célja egyedül a Szabadság szeretete volt és a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam". Mikor a kuruc hadjárat második esztendejében József császár békét ajánlott neki és amikor azt a fejedelem visszautasította, a következő levelet kapta a vérigsértett császártól: „Hé blen! Prínce! Vous vous fiez aux promesses de la Francé, qui est l'hopital des princes qu' elle a rendű malheareue par le manquement a sa parole et a ses engagements, vous serez du nombre et vous y mourrezl* Hé! Herceg! Hát annyira bizik ön Franciaország Ígéretében, amely ispotálya azoknak a fejedelmeknek, akiket szószegéssel és hűtlenséggel szerencsétlenekké tesz ? Oj is ezek közé a fejedelmek közé tartozik és ott fog ön is meghalni majd, Franciaországban! Rákóczi válasza komoly és határozott: „Nem törődöm semmivel, — irja — legkevésbé Franciaország viselkedésével, sem a sorssal, amely rám vár. Az én célom, vágyam és sorsom, hazám és nemzetem sorsa! A „Comte de Sáros" Versaillesbe érkezik. Es a sötét sors, a magyar tragédia és a magyar mártirium valóban elkövetkezett. Rákóczi Lengyelországon át menekülve közeledik Franciaország filé. A versaiiiesi udvarban, a spanyol etikett ragyogásában a barokk idők udvaroncai között valóságos szenzáció voit érkezésének híre. Egy Dangeau nevü márki Journal cimü újságja naponta hirt ad róla. (Voltaire „XIV. Lajos udvara" cimü nagy müvében „szerencsés játékosnak és piperkőcnek hivja Dangeau márkit és újságjáról megjegyzi, hogy annak színvonala egy inas szellemi nívóján mozog. Boleau és Montespau, a kor másik két történetirója is megemlékeznek erről a márkiról, még pedig ugy, hogy nem tudott egyebet, mint vigyorogni és szerelmeskedni.) De mert pletykákat irt Dagneau, annál érdekesebbek a Rákócziról szóló tudósitásai. 1712 november 7 iki dátummai találjuk az első értesítést: „Rákóczi herceg Danczigban behajózott egy angol vitorlásra, hogy Franciaországba jöjjön. Ast hiszik, hogy a hónap végéig Versaitiesben marad." 1713 január 13-án ezt írja a Journal: „Az erdélyi fejedelem Rouenbői Augolországba érkezett. Innét Párisba indul és a jövö szerdán szerencsések leszünk látni öt. M. de Louxembourg már megbízást nyert a királytól, hogy a vendégnek inkognitóban kell maradnia. Fogadtatása igy a nagyméltóságú férfiú fogadtatása lesz, aki ezt méltán meg is érdemli." A későbbi jelentésekből megtudjuk, hogy valóban megkülönböztetett módon fogadták a franciák a fejedelmet. Louxembourg elszállásolta és fölajánlotta neki saját párisi palotáját. Tizennégy napra rá, február 13 án fogadta Rákóczit XiV. Lajos. Breteuil báró, a szertartásmester a király kis logadószobájába vezette és amikor a fejedelem belépett, Breteulllnek vissza keilett vonulnia. Nem is volt akkor más a királynál, mint Torcy, a külügyminiszter. Rákóczi a kihallgatás után nagyon megelégedettnek látszott. Tényleg inkognitóban maradt, Sáros grófjának címeztette magát, de rangjait, államfői mivoltát mindenki ismerte. Alig hagyta el az udvart és a királyt majdnem minden vadászatára elkísérte és sokszor beszélgetett vele. Saint Simon, Voltaire mellett a kor legszámottévőbb historikusa, különben kortársa és személyes ismerőse ezt a jellemzést adja róla: „Keveset beszélt, főleg önmagáról keveset. Rendkívül nemes férfiú (Un fort honnét homme) egyenes jellem. Igaz és derék. Vonzó külsejű és erős, amellett istenfélő, anélkül, hogy mutatná, de anélkül, hogy eltitkolná azt. Egyszerű és közvetlen jelenség, titokban sokat ad a szegényeknek". Május 25 én ünnepelte Páris az utrechti békekötést. Ez alkalomból De Fresnes, Páris kormányzója nagy mulatságot rendezett, de Sáros gróija nem vett részt a vacsorán. „Természetes — Irja Saint Simon —, hiszen ez a béke az ő legnagyobb ellenségével, az osztrák császárral köttetett meg". Junius végén Rambouillet-be vadászni ment az udvar. A szarvasvadászok öltözetében jelent meg itt a iejedelem, holott ezt az öltözetet csak a király engedélyével használhatták az udvaroncok. Mikor a király megpillantotta, igy szólott hozzá: — Monsieur! Vous m' avez fait plaisir et un homme comme vous iáit honneur a 1' equipage. — Uram! Szívességet tett nekem, mert olyan férfiú, mint ön, csak becsületére válik a lovaskiséretnek. Az a tény, hogy az udvar kisebb vadászkastélyaiban, Rambouilíet-ben, Marly-ban és Clagny-ban valakinek külön lakosztálya lehetett, bizonyltja; mily különös kegyben állott XIV. Lajosnál a fejedelem. Egy vadászat alkalmával a rambouillei kastélyban maga a király is meglátogatja. Érdekes, hogy amikor Rákóczi a fogadás etikett formaságait a szertartásmesterrel megbeszélte, át akarta ölelni a királyt az üdvözlés helyett, hazája szokásai szerint, de kérték, hogy ezt a szokatlan dolgot mellőzze. 1714 október 1-én Fontainebleauban, az udvari vadászaton a fejedelem leesett vágtató paripájáról és fején veszedelmesen megsérült. Súlyos sebe dacára lovon maradt mégis, később elájult és sokáig ápolták azután. Ezekből az idegen följegyzésekből, ime, megdöbbentő érdekességgel bontakozik ki a nagy fejedelem alakja. A büszke, önérzetes nagyúr, a szimbolikus magyar jellem és nem csoda, hogy megcsodálta és hódoló tisztelettel vette körül Európa leghatalmasabb királyságának udvara. Miért vonult vissza Rákóczi a kamaidulok kolostorába? A jellemében található meg ennek az érdekes kérdésnek kulcsa is. Nem akarta kompromittálni szövetségesét és barátját, XIV. Lajost, akinél többször Interveniáltatok Lipőt császár és kérte a veszedelmes rebellis eltávolítását Még Lajos halála előtt, önként vonult el a fejedelem a grosboisi kolostorba. Látszólag szért, hogy vallásos elmerülésben éljen, tényleg mégis élénk figyelemmel kisérte a politikai konstellációkat, tárgyalt a cárral, levelezett a portával, a lengyel és svéd királyokkal és egy pillanatig sem feledte életének célját és hazája fölszabadításának ügveit. Egy hiriapi tudósitás keretébe nem foglalhatók Ö3sze mindazok a drámai részletek, amelyek ebből a visszavonultságból rajzolják meg a legnagyobb magyar mártir tragédiáját. A fejedelem versaiiiesi élete és személyes vonatkozásai mégis a legérdekesebbek talán, amelyek a magyar közönség előtt uj képeket tárnak föl ahhoz a drámához, amely a legdicsőségesebb és legszomorúbb a magyar históriában. Terecsényi György. KNAPPÉ-KERT megnyitása ma este Szavatolt, vegytiszta akácMÉZ a mai naptól kezdve minden mennyiségben nagyban és kicsiny- « - jr*. jp*. korona, ben kilója 14* CJr C9 %JP Viszonteladóknak megfelelő árengedmény. Telefonon megrendelt mézet azonnal házhoz szállítunk. SZEGEDI ÜÉHÉSZET Szt. István tér 5. sz. Telefon 13-86. 231 megérkeztek és legolcsóbban kaphatók. 8C8 Knittel Konrád Iskola ucca 26. sz. Alakításokat a legjutányo abb áron vállalunk. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS I Mindazon autótulajdonosoknak, autófuvarosoknak és a Szegedi Motor és Kerékpár egyesületeknek és az Ös8zes kartársunknak, kik szerencsétlen véget ért Herédi Kálmán temetésén résztvettek, azonkívül László Andor, Károlyi Árpid és külön Szabadi Józsefnek, ki oly fáradhatatlanul dolgozott érdekünkben, fogadják ezúton, el nem muló bálás köszönetünket A Taxi vállalat veseIScége 2-t és alkalmazottal