Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-01 / 100. szám

1926 májtis 1. DELMAQYARORSZAQ KÖZBESZÓLÁS. Milyen csodálatosan visszhangtalan maradt az a két cikk, amelyet Szakáts József a tanyai vasút régóta huzédó perében a pericalum in mora-i eszkorrptálta. A figyelmeztetés a puszta süketségébe fulladl, pedig mindannyian elismerjek jogosultságát és indokoltságát. A tanyai vasút tervei vagy bárom évtizeddel eielő t ké» szültek, milyen fdmérhetetlent fejlfdött azóta a trehnikai tudomány, a gazdasági élet reákényszerüett uj viszonyaihoz alkalmazkodott a közgazdaságtan is s a tanyai vasút kérdésében mégis harminc íves érvek, meggondolások, szempontok hidakoznsk egymással. Amikor villamos Özemévé akarják átslakitani a vasutakat, mi itt a körtöltésen belei megőrizzek objektív érfeseiellenségönket a közlekedési politika • technikai tudományok fejlődésével izemben s az autók és repülőgépek korábsn megindítjuk a gőzerőre berendezett dellzsancot. A kisvasul még meg sem indult, már is vagontéfelekben szálliljt — az anakronizmusa bizonyítékait. Mintha harmincéves tervek alapján építenének fel egy házst, harminc év előtti divat szerint öltözködnénk, mintha szándékosan el akarnánk felejteni azt, amivel az utolsó bárom éviizedben a tudomány és tapasztalat gazdagított bennflnket. Ha betegek vagyunk, a tudományosság mai szintjét reprezentáló orvoshoz megyOnk, nem pedig kOpOljöiés végett borbélyhoz, nem petróleum-lámpával világítunk, hanem elektromos irammal, nem verklit hallgatunk, hanem rádiót s a kölcsön kspott milliárdokat mégis egy harminc évvel ezelőtt felismert szükséglet, harminc évvel ezelOtt ajánlott megoldási módjába öljük bele a közlekedési politika és vasútépítés tudományának harminc év előtti útmutatásai szerint. Mott már csak az hiányzik, hogy Stephenson mozdonyait indítsuk el a keskenyvágányon, legalább hibátlanul stílusos lesz az alkotás s tökéletes lesz a harmónia a gondolat is a megvalósulás között. 2. Egyet azonbsn ajánlunk: nevezzük el a tanyai vasutat Speyer-vasutnak. Ha vin Somogyitelep és Aigner-telep — mind a kettő életrefalvijának nevét őrzi kegyelettel és hálával —, lehet Spiyer- vasút is. Ha a Speyer-csoport nem kinái kölcsönt s ha nem merfil fel az a gond, bogy il is kell költeni a nyakunkba varr. pénzt, soha nem épül fel ez az elöregedett kora szülött terv. A tanyai vasút tervének tragikuma az, hogy hirminc évvel ezelőtt megelőzte korál, most pedig már elmaradt a korától. Másutt még a vicinális-vicceket is régen elfelejtették, mire mi hozzáfogunk a vicinális megépítéséhez. Harminc évvel ezelőtt még tanyai expresznek hitfük volna s mire megindul, sineken jirú postakocsi lesz be'őle. Szegény Pdljy Ferenc, szegény Polczner Jenő. szegény Kulinyi Zsig mond nem élhették meg. hegy végre megvalósulva látnák ast, amiért Ok — fiatalságuk lelkesedésével küzdöttek egykoron, 3. Ugy látszik, örök fáluma már ennek a városnak, hogy minden tervnek, gondolatnak, jebbat, szebbet álmodó elképzelés ntk a nonum premetur in annis anti-Woronoff ésaníi-Steinacb me télén kell átesni. Iit minden uj gondolat Creg, mind*n bátor kezdeményezés Oiőérclmeszesedésben szenved s csupán a kikerOlhcf ellenségek és kényszerOségek jelölik ki a tennivalókat Amit ma meg kellene alkotni, időszerOtlenné válik, mire megvalósul. Nem akarunk érzékenységeket fei horzsolni a példák idézésével. Minden tervnek végig kell itt járni a kálvária (izénkét stációját s mi lesz az esendő gondoláiból, törékeny álomból, a rohanó idő egyik kerekéhez láncolt tervből, mire megftotbícsoba, felvérezve és megkínozva elér a megvalósulás — keresztfája elé. Minden tervet egy-egy Schulek álmodik mrg, egy-egy Foerk Ernő hiv éleire. 4. ítélet előtt áll tehát a „nagy per", amelyik ezer esztendeig ugyan nem fog folyni, de addig minden birói ítélettől függetlenül tartani fog a helyi csetepálé, amig a történelmi objektivitás nem fogja — mene tekel ufarszin — fölmérni a szegedi kászü Cdíseknek az országos eredményekkel való összefüggését s nem fogja megállapi'aci ennek az összefüggésnek — hiányát. Addig csak arra lesz jó az elfogulatlan kritika szűrőjén át nem tiszitott matéria, hogy posztamensOl szolgáljon a siobor után kívánkozó érdemek —- önigazolásának. Százhúsz tanút hallgattak ki a perb'n, de ezek közül legalább száz személyes kérdésben szólalt fel s mint megannyi Mohamed, a történelmet — a saját futásától számította. As „érdem"-en való konc, a történt Imi zsákmányon való osztozkodás egymás ellen állifo'ta azokat, akik pár évvel ezelőtt még együtt ünnepelték meg a történelmi — szOletés- és névnapokat. Rózsavízzel valamikor aem lehetett forrtdalmat csinálni, de ozsonnákkal, névnapokkal és vacsora utáni borozgatásokkal — eDrnforredslmat igen. Mert Szegeden csík ez to.-tént, amig én mm jöttem — mondta legalátb száz tanu első személyben és dsO szánban. Az események minden szereplője első személyben beszélt s talán innen keletkezett a tévédé', hogy első személy-nck hitte is magát Csak tépdessék egymás kezéből a babért s egymás fejéről a koszorút, a történelem i'élőszéke előtt még rem hangoztak el a pörbeszédek. A történelem még nem Ítélkezett, addig ,nem kell zavarni senkit a hitibe" — ahogy a Tömörkény mrgyirja mondta. Addig döntsék el egymás közt, hogy a történelmi ítélkezés medvebőrére melyikek ihatik nagyobb kupából. Uj választások lesznek Ausztriában. t Halni*ch elnök feloszlatja a munkaképtelen parlamentet. (A Délmagyarország bécsi tudósítójdtil.) A ptrtok körébsn nrgv mozgolédás észlelhető. Mivel a jelenlegi nemzetgyűlés munksképeiségét a koimányzópittcknak a lakbérkérdésbar tanúsított magatartása miatt nem lehet heljreállitani, a ktmány javaslatot fog tenni HainlsCi elnöknek a parlament feloszlatására. A szociáldemokraták ötömmel üdvözlik a kormány tervét, mivel ast hiszik, hogy kétségkivO< népszerO magatartásuk a Is k bérkérdésben, amely eddig lehetetlenné tette a hlzinrak lak bérewelési törekvései', megszerzi számukra at abszolút többséget. Annyi bizonyos hegy a szociáiisták jó ki átiiokkal indulnak a választási küzdelembe. áz uj választások időpontja még bizonytalan. A kormány már juolusban akar válaszlant, valószíne azonban, hogy a választásokat csakCsizri fog iák megejteni. Erre vonatkozólag a kormány most bizalmas tárgyalásokat folytat a polgári pírtok ckszponenseircl. Külön futár hozta le a kereskedelmi minisztertől az egyetemi területek kisajátítási jogára vonatkozó rendeletet. Tízankét órás terminusokkal intézi a kormány sz egyetemi építkezés ügyeit. A kormány álláspontja a jelek szerint márólholnapra teljesen megváltozott a szegedi egyetem építkezésével kapcsolatban. Edd!g a kormány hihetetlen bőkezOséggel pazarol a az időt és hiábavaló volt a városi és sz egyetemi ható ságok számtalanszor megismé elt erélyes sürgetése, hiába járt Pesten számos deputáció, ígéreteken és halogatásokon kivOi más eredmény nem igen mutatkozott. A kormány és keiönösen a kultuszminiszter álláspontjából sokan arra következtettek, bogy a szegedi egyetem sorsával az illetékes körök nem nagyon törődnek és nem nagyon bánnák azt sem, ha egy szép napon végleg bezárulna » Fererc József Tudományegyetem kapuja. Több mint négy esztendő mult el ebben a bizonytalanságban, pedig a város közönsége nagyon sokszor bebizonyította, hogy súlyos áldozatok hozására is hajlandó az egyetem véglegesítése érdekében. A kormány azonban mindig talált valami kifogásolni valót a közgyűlés határozatában, mindig ujabb, nagyobb felajánlásokat kivánt. Mcst azután — szinte minden átmenet nélkei — teljesen megváltozott a kormány taktikája. Most a kormány sOrgeií a legerélyesebben az egyetemi építkezések megindiiását és intézkedéseinek boszorkányos gyorsaságával bámulatba ejti azokat is, akik sobaeem találtak kifogásolni valót a kor mányhatósági ügyintézés tempója kOrOl. A kultuszminiszter például nem is huszonnégy-, hanem tizenkétörás terminusokkal dolgozik ar. egyetem ügyiben. Alig múlik el nap, hogy levelet vagy táviratot nem kapna tőle a pol gármester és ne sOrgelné meg valamelyik rész létkérdés elintézéséi, vagy ne értesítené a város hatóságát valamilyen részletkérdés elintézéséről, még pedig boszorkányos gyorsasággal történt elintézéséről. Ezt a tempóváltosást indokoltan, vagy indo kolatlanul soían összefüggésbe hozzák a Salgótarjánt eseminyekkel. Sokan ugy látják, hogy a kormány most minden vonalon igyekszik munkaalkalmakat teremteni. Ebből a szempontból a kormány nagy sietsége nem is kifogásolható, mert valóban itt van már az ideje annak, hogy a kormány valamilyen formában gondoskodjon a munkásság egyre fokozódó eligedetlensiginek leiompiiásáril. A sietség azért mégis feltűnő. Nem igen történi meg eddig a*, ami ma megtörtént, hogy a kereskedelmi miniszter külöa futárral küldje le Szegedre azt a rendeletét, amellyel az egyelem számára kijelöli terüIe re megidja a kisijátitár jogot a városnak és amelynek kit hiten bűiül való kicssiözlésál csak legnapi levsléten igárte meg a polgármesternek a kultuisminiizter, A futárral küldött rendelet a köretkeiő: Szeged sz. kir. város közönségének 1 A sz. kir. város tanácsának 1926. évi április hó 17-én tartott Qléséből 10.167/1926. szám alatt kelt és a vallás- és közoktatásügy i miniszter utján hozzám érkezett telterjesztésében, Illetve a város törvényhatóságának április hetedikén tartott közgyűlésében hozott és az emiitett felterjesztés alapjául szolgáló határozatában kifejezésre juttatott kérelem folytán — abban a fel evésben, hogy ez a határozat törvényszerűen közhírré tétetett és hogy ellene felebbezés nem terjesztetett elő — a város közönsége részére a Ferenc József-tudományegyetemi építkezésekhez szükséges és az idézett határozat szerint a Fogadalmi templom tér, Somogyi ncca, Erzsébet rakpart és Árpád ucca által határolt, valamint a Ttsza Lajos körni, Erzsébet rakpart, Fenyő ucca, Markovics fván ucca és az állami polgári Iskola, valamint a DMKE épülete hátalsó része által határolt területre, továbbá a József főherceg tér. Nap ucca és Viola ucca által határolt telek tömbnek északt részéből igénybe venni kivánt területre, illetve a kisajátítási összeírásban és vázrajzban 1—52. sorszámok alatt feltüntetett ingatlanokra a kisajátítást jogot az 1881. évi XLI. tc. 1. § ának 11. pontja és illetve ugyané törvény 38. §-a értélmében az emiitett törvény 5. § a alapián engedélyezem és egyúttal megjegyzem, hogy a továbbiakra nézve a kisajátítási összeírásnak és vázrajznak a következők szerint leendő helyesbítése után a hivatkozott törvény 32. § ának első bekezdésében foglalt rendelkezések tartandók szem előtt: A kisajátítási összeírás és vázrajz annyiban esnek kifogás alá, hogy egyfelől az ismételten jelzett határozat szerint a kisajátítási jog és eljárás csupán az ott pontosan körülirt területre kéretmeztetik, amihez képest . zaki iratokból az 53- 80. sorszámú ingatlanok kiküszöbölendők, másfelől pedig a szaki íratok nem készültek szigorúan az 1881. évi XLL tc. 31. paragrafusában megállapított szabályok szerint, minél fogva a kérdéses műszaki Iratok pontosan az erintett szabályoknak megfelelően helyesbitenáők. Megjegyzem, hogy ha a helyesbítésnek miként való keresztülvitele tekintetében kétségek merülnének fel, a vezetésem alatt álló minisztérium I. szakosztálya a kellő útbaigazításokat rövid uton készségesen meg fogja adni. Ez alkalommal értesítem a közönséget, hogy egyidejűleg a város közigazgatási bizottságához intézett rendeletemmel az 1881. évi XLI. tc. 31. § ának első bekezdésében megjelölt teltételek egyikének vagy másikának előállása esetére a kisajátítási eljárást az előbb megjelölt ingatlanokra elrendelem. Végül fl közérdekű sürgősség alapján már most megengedem, hogy annak idejtn a jogerejüleg megállapított kisajátítást tervben felvett területeken az építési munkálatok a kártalanítási eljárás előtt és a tulajdonosok beleegyezése