Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-26 / 118. szám

2 DBLMAQYARORSZAO 1926 május 18 A magyar husipap fontos problémái az országos kongresszus előtt. Incidens a kongresszus előtt. — munkások és munkaadók bajai közös forrásból származnak." A magyar hutiparosság pünkösd két ünnep­napiái használta fel, hogy összegyűlve az or­szág minden tájékáról, megbeszélje, megvitassa helyzetét, feltárja rengeteg sérelmeit, amelynek nagyrésze közis sirelme minden magyar ke­mkidtlmi in iparágnak és megkeresse azt a kivezető utat, amely orvoslást hozhat a lassan­ként akuttá váló bajokra. A húsiparotok Sze­gedet választották ki kongresszusuk tzékhelyéfil es ezzel a választással nagyon sokat használ­tak ennek a városnak, mert a pünkösdi ünne­pek alatt ideirányitották az egész ország ér­deklődő figyelmét. Pünkösd ünnepén tulajdonképen két hn«­ipari vonatkozású esemény volt Szegeden, vasárnap megalakult a Dilmagyarországi Hus­ipari Szövetség, amellyel végleg kiépült a ma­gyar busiparosok országos stervezete, hétfőn pedig megtartották az országos kengresszusl. A Dilmagyarorazágl Husipari Szövetség megalakulása. A Dél magyarországi Husipari Szövetség ala­kuló közgyűlése délután bárom órakor volt a szegedi kereskedelmi és iparkamara gyüléster­raében. A délmagyarországi busiparoaok ki­mondották, bogy a dunántuli, tiszántúli és az északmagyarországi busiparosok mintájára szin­tén szivelségbe tömörülnek. Megválasztották a szövetség tisztikarát is. Az elnöki tisztségei Kiss Qéza, a szegedi hui­iparosok szakosztályának agilitásáról ismert nevű elnöke nyerte el, társelnöktik lettek Mőnns Sindor és Plek Jenő. ügyvezető elnök Fischsr Aladár, alelnökök foib Antal, Kist Lajos, Páz­mány János, Varga István és Weisz Mihály, pénztáros Borsovszky József, ellenőr Stemler István, titkárok dr. Cserz? Mihály ét Pletkó Andrát, ügyészek dr. Balassa István és dr. Szekerke Lajos, jegyzők Kovács Oizkár és Nógrddy István, számvizsgálók Kellet Qyula, Náthly József és Stücs Ferenc, az igazgató­tanács rendes tagjai Lippay János, Joó Qyula, Szabó Ferenc, Nagy Károly, Tornay Mihály, Keresztes Péter. Tóth József, Zalka János, Keli­ner Kálmán, Bálint János éa Répás Qéza, az igazgató-tanács póttagjai pedig Katona Antal, Nyári Ferenc, Szegő István és Szabó József. Választottak méf tizenkét vidéki igazgató­tanácsi rendes- és hit póttagot, letárgyalták az alapszabályokat, amelyek szerint a szövetség célfa o délmagyarorszdgi húsiparnak kixös ir­dekeinik megvédelmezése. Kinos incidens a banketten. Pálfy Dániel tüntetőleg eltávozott. A szokástól eltérően a kongresszus előtt tar­tották meg a busiparosok az obligát bankettet, amelyen mintegy 300-an jelentek meg. A ban­kettet kinos incidens zavarta meg, a belyzet az ellő percekben kiélezettnek látszott, az éjféli órákban azonban megtörtént a féreértések eloizlatása és békülékenyebb hangulat tért vissza az iparosok kőié. Az első fogás után Pick Jenő mondott kö­szöntőt, aki Kószó államtitkárra és Aigner főispánra flritetfe poharát. Kiss Gíza üdvözlő szavai u'án Pálfy Dániel állott fel. A kormány és a mai irányzat, mon­dotta, nagyon sokat köszönhet az ipirosiágnak, amely valóban nemzetépítő munkát végez. Mégis megtörtént, hogy a kormány foníosabb nak tartott egy Iparoskongresszusndl egy eb­kiálUiást, mert mig a húsiparotok nem kaptak féláru vasúti kedvezményt, addig a kutyakiáili­tásra engedélyezték ezt a kedvezményt. Kijelen­tette ezután, hogy a plnzlebélyegzistől kezdve minden Intézkedés Iparosellenes. Szakadék van az iparosság és a kormány között és az ipa­rosság ait kívánja, hogy a keretkedelmi minisz­ter ne vállaljon más tárcát is, "mert igy nem jut ideje az ipar és kereskedelem ügyeinek. A kongresszus kapcsán ért sérelem mind a 340 ipariestületet érle és az iparotsig ezek után adett alkatommal tudni fogja, hogyan válaszolja*. (Lelkes éljenzés.) Kószó István államtitkár mondott ezután beszédet. Az összefogás támogatja azt az irány­zatot, amely épiteni akar a romokon. A kor­mány — jelentette ki — alkotó munkát végez, nem szabad türelmetlenkedni. Leszögezi, hogy mint a múltban tette, ugy a jövőben is közbe fog járni a kisemberek érdekéért. (Eljenzéc.) Most Aigner főispán mondott beszédet. Az iparosokat nem érte sérelem, meri a fintálli szabályzat sserlni csak kuliurdlis célokra is ktdllttdstkra lehet kedvezményes utazást enge­délyezni : ezért nem kapták meg az 50 száza­lékos jegyeket a kongresszusra. Az iparosokat nem érte sérelem, ezt ő tanúsíthatja, de azért ősi magyar szokás szerint kimondhatják, hogy ellenzékbe mennek... (Ki is mondjuk 1 — kiáltották)..., mehetnek a szociáiisták felé is, akik ellenségei a magántulajdonnak. Reméli azonban, hogy a tárgyilagosság hangján fognak tanácskozni, miután megmagyarázta, hogy a miniszter nem térhetett ki a szabályok elől. A főispán eiuán élesen beszélt a szociáiis­ták ellen, politikai kalandoroktól beszélt, akik a tö.negekei s«ját céljaikra használják fel. Pálfy Dániel ekkor izgatottan. Idibatólag felindultan hirtelen felkelt helyéről és tüntetőleg elhagyta a termet. Aigner főiipán beszédit azzal véiezie, bogy a polgárok tartsanak össze, ne engedjenek a kísértéseknek és ciak azokkal a munkátokkal dolgozzanak együtt, akik nem­csak szájukkal énekelik a Himnuszt, de a szivükben hordják, Nagy éljenzés fogadta Wimmer Fülöpöt, amikor szólásra emelkedett. Váratlanul érintette a főispán beszéde, de szükségesnek tartja vá­laszolni rá. Itt igenis vannak panaszok, — mondotta — amelyek miatt küzdeni kell a kormány ellen, mig nem változtat a bajokon. (Éljenzés.) Hogy sérelmek vannak, nem hoz föl más példát, mint hogy a mezőgazdaság nem fizet forgalmi adót, csak az ipar is keres­kedelem. (Ugy vanl) Szendrey Jenő tanácinok és Kolb Árpád oénzügyigazgató után Körmendy Mátyás szólalt fel. Kijelentette, hogy nagyon érzékenyen érin­tették az előbb történtek. Megkérdezi a főis­pánt, hogy kire irteite a „politikai kalandor" kifejezést. Meggyőződése szerint ezt nem ért­hette az iparosság országos vezérére. Régóta ismeri és tiszteli a főispánt, de ha választani kell az ipiroaság és a főispán között, akkor ő mégis az iparosságot választja. Aigner főispán másodszor is felszólali és eloszlatta a félreértéseket is tévedéseket. Nem lehet feltételezni róla, — mondotta — hogy Pálfy Dánielre értette szevaü. biszen ő mindig az iparosság mCglt! állott, ö támogatta Pálfyt a Kézműves Kamara céljában és továbbra is támogatni fogja, mert az ország kisiparossága vezérének ismeri el. Beszédét csak az általános politikai helyzetre értette, nem szabad eit sen­kinek magára venni. Hogy hogyan érez Pálfyval szemben, bizonyítja ai, bogy poharát őreá üriti. A banketten igy helyreállott a béke, többen felszólaltak még, többek között dr. Szabi a debrecenied és Varga Bálint a pécsiek képvi­seletében. A kongresszus. Hétfőn reggel, kilenc órakor kezdődött meg a magyar busiparosok országos kongresszusa a kamara gyüléstermében. A kongresszusra kö­zel báromszáz busipatos érkezett Szegedre az ország minden neveietesebb községéből és vá­rosából. A kongreiszui megnyitása előtt Kiss Qéza javaslatára elnökül felkérték Wimmer Fülöp kamarai elnököt, társelnökükül pedig Pálfy Dánielt, Kirmndy Má yáti, dr. Szabó Mihály', a Tiszántúli Huiipari Szövetség elnökét, Varga Bálintot, a Dunántuli Szövetaég elnökét és Boross Lajoit, az Étzakmsgyarorszlgí Szövet­ség elnöké', Ktss Gézit, mint a Déimagyar­ortzági Szövetség einö&él, Pick Jeaőí, Mónas Sándori. A végrehajtó bizottság tagjaivá dr. TonelU Sándor kamarai főtitkárt, dr. Pálfy Jó­zsef ipartestületi főtitkárt, Karlkó Imrét, a győri iparkamarai titkárt, Csokonai Viiiz Mihályt, a Dunántuli Szövetség titkárát, Kovács Lajost, a fetsőmegyarországi szövetség titkárát és dr. Szendrey Jenő városi tanácsnokot választották meg, titkárokká pedig dr. Cserxy Mihályt és Pleskó Andrást. A tisztikar megválasztása ulán Wimmer Fü­löp elnöki megnyitójában rámutatott a kong­resszus jelenfőségére, majd dr. Cserzy Mihály titkár fidvözölle a megjelenteket, a kormány és a hatóságok kiküldöttjeit. Etután az üdvözlések következtek, a keres­kedelmi és földmivelésügyi miniszterek képvi­selői után dr. Somogyi Szilveizter polgármester szólalt fel, aki a város bafésága és közönsége nevében üdvözölte a kongress uti, a gazdasági egyesület üdvözletét Bokor Pál oolgármester­belyettes tolmácsolta, dr. TonelU Sándor a ka­mara és Wimmersperg államtitkár nevében mondott üdvözlő beszédet, majd Várnai Dániel nemzetgyűlési képviselő a szociáldemokrata párt üdvözletét tolmácsolta. Nagy tetszéssel foga­dott felszólalásában kijelentette, bogy a hat­iparosok megbivásának a legnagyobb örömmel tett eleget. Tolmácsolja Peidt Qyula fldiözletét. (Éljem és) — Sokaknak talán fnresa leaz — mondotta Várnai Dániel —, bogy a busiparosok kong­resszusára a munkásság egyik képviselője Is eljön és felszólal, • azonban ez egészen termé­szetes, mert a munkások és a munkaadók bajai kizis forrásból származnak, ameddig tehát at érdtkkizistig megkívánj.i, kizis munkával kell a bajtorrások bstimisiéri küzdeni. Ma nagy válsággal küzd az egétz világ, nem lehet azt mondani, bogy a magyarországi bajok elszige­teltek, azonban tény, bogy sehol a világon ak­kora kizimbisséget nem tanúsítanak n bajok iránt, mint nálunk. Éppen ezért hárul a fel­adat az iparosságra es a munkásságra, bogy állandóan figyelmeztesse a kormányzatot a ba­jokra és a bajok orvoslásának szükségességére. A szociáldemokrata munkásság és a parlamenti frakció nevében jó és haszcoi munkát kiván a koncretszusnak. (Ejenzés és helyeslés.) Wimmer Fülöp ezu'án felkérte dr. Szabó Mihály bentesmestert, bogy tartsa meg elő­adását; amelynek cime „A háború utáni magyar húsipar helyzete, küöaös tekintettel a busiparosok társadalmi helyzetére és az 1920: XV. t.-c.-re/ Dr. Szabi Mihály azzal kezdte nagy figye­lemmel végighallgatott eiőadátáf, hogy kor­mánypárti létére is látja azokat a hibákat, amelyek lehetetlenné teszik az etedxényes kor­mánypolitikát. Kormánypolitika nem épülhet fel egy favortziü társadalmi rétegen, már pedig itt az történik, bogy a kormány a gazda­társadalmat favorizálja a tibbl kategória ro­vására. Ez a kormánypolitika végűi is az ellenzék karjaiba kergeti a husiparosokat. Be­szélt a fogyasztási szövőkeretekről, amelyek szerinte megfertőzik a közgazdasági é!etet, mert öná iő üzemekre rendezkednek be. Ugyanez áll a városi és községi üzemekre is. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben kéri a kong* resszust, hogy keresse meg a kereskedelmi mi­nisztert az áruuzaora-törvény mielőbbi hatá­lyon kivűi való belyezéséért, tiltakozzon az anyag­beszerző központok felállítása ellen és az állami, vagy községi üzemek támogatása ellen. A nagy tetszéssel fogadott eiőadás u'án dr. Lazdesberg Jenő kamarai titkár tartott előadást a kereseti adóról. Határozati javaslatára ki­mondta a kongresszus, hogy felkéri a pénz­ügyminisztert, hogy utasitsa az alárendelt ki­vető hatóságokat, bogy az adó alapjául a le­vágott állatok számát és a vásárolt hus mennyi­ségét vegyék az érdekeltséggel töriént meg­állapodás utján megállapított haszonkulcs al­kalmazásával. Dr. Csálhy Dezső (Debrecen) indítványára kimondotta a kongresszus, bogy felterjesztést intéz a kormányhoz a háborueíőtti elsőfokú adókivető bizottságok felállításáért és dr. Sze­kerke Lajos indítványára pedig elhatározta, hogy a kormánytól az adókivető bizottságok jogkörének szabályozását kéri, ugy hogy az érdekeltségekkel töriént megállapodástól csakis psrrendszerű bizonyítékok alapján lehessen el­térni. öl perc szünet ulán Pick Jenő tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását, amelynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom