Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-26 / 118. szám

1926 májas 26. ———i keretében feltárta a magyar husiparosok legsúlyosabb sérelmeit. Ismeriette a régi Magyarország kiviteli statisztikáiét, amely szettnt a magyar ekszport hihetetlen módon visszaesett, különösen a húsipari ekszport. Az ekszport visszaesésétiek okaira mutat rá ezután, amelyek közölt első helyen emliti a fővárosi hasi/tarosok ötvenszázaiékot vasúti tarifakedvezményét, amely a vidéki husiparosok szempontjából rendkívül sérelmes, amennyiben kizátja a verseny egyenlő feltételeinek lehetőségét. Vagy a vidéknek is ed/a meg a kormány ezt a ked vezméayt, vagy pedig von/a meg a fővárostól it. Ba] az is, hogy a husiparosok számára nem áll rendelkezésre olcsó ekszport-hitel, ezenkívül nagy akadálya a fogyasztás emelkedésének a fogyasztási adózás mai rendje. Fogyasztási adót csak egyszer, a tényleges fogyasztás helyén kellene fizetni. Határozati javaslalát a kongresszus egyhangúlag elfogadta és Fischer Aladár pótinditványára kimondotta, hogy amennyiben a földmivelésügyi miniszter meggátolná, vagy leheletlenné tenné a román, illetve jugoszláv sertéseknek kikészítő eljárásra történö behozatalát, ugy rekompenzációképpen kéri, hogy aromán, illetve jugoszláv és a magyar húsárak közötti különbözetet kiviteli prémium formájában térítse vissza a huifeldolgozó iparnak. Több felszólalás után dr. Katikö Imre (Györ) tartott előadást a vidéki husiparosok DELMAGYARORSZAQ érdekeinek megvédésétől és a közös szövetségi irodák felállításáról, Csokonai Viléz Mihály (Győr) a húsipari kontárügyröl, Katikó Imre az állatforgalmi és a forgalmi adóról, dr. Csdthy Dezső (Debrecen) a tanoncBgyről és a munkásbiztositásról, Kovács Lajos (Miskolc) a szatócsok hentesáru árusításáról, majd Kiss Géza (Szeged) a vasárnapi munkaszünet és az üzleti zárórák kérdését ismertette. Indítványára elhatározta a kongresszus, hogy kéri a kormánytól, hogy a munkaadók a munkásokkal közösen állapodhassanak meg a vasárnap délelőtti munkaidőt kárpótló pihenő idejében. Dr. Cserzy Mihály javaslatára kimondotta a kongresszus, hogy megsürgeti azoknak a törvényes intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek a hatósági üzemek beszüntetéséi rendelték el. Dr. Vámos Jenő (Budapest) a hazai nyersbőr kivitelének felszabadításáról, végül Varga Bálint a vágóhídi és szemledijak kérdé séröl tartott előadást. Az inditványok során Mayer Berci kaposvári mészáros snesier indítványára kimondották, hogy a kongresszus minden huiiparos köteles ségévé teszi, hogy minden községi, vármegyei és városi választáson résztvegyen és minden erejével arra törekedjen, hogy a husiparosok megfelelő képviselethez jussanak. A kongresszusi ezuán este félhatkor be rekesztette Mőnus Sándor társelnök, a hus iparosok pedig elénekelve a Himnuszt, eltávoztak a nívós tanácskozások színhelyéről. 3 Dalkar Nóvák Kiroly dirigálásával, a Békéscsabai Általános Mankdsdulárda Wallz Gyula vezetésével, a Makói Szervezeti Munkások Dalkire Majoros Rezső karmesterrel, a Budapesti Vas- és Fémmunkások Dalköre Kiss Károllyal az élén, a Budapesti Könyvnyomdászok Dalkörének vegyeskern dr. Ujj József dirigálásával. Es utóbbi precix tudásával és elsőrendű előadásával a közönség kívánságára háromszor is énekelt. Szerepeltek még a Csepeli Általános Mmkásdalkör Hockl N. Lajossal a vezetésben, a Pesterzsébeti Általános Munkásdalkör Ujj Jézseflel, a Nyíregyházai Munkásdalárda Krscsík Lászlóval. A hangverseny kiemelkedő száma volt egy Grieg-kórus az összes dalárdák közreműködésével. Ezúttal Kolacsovszky Lajos tartolt lelkes beszédet és átnyújtotta a szegedi Munkásdalárda kongresszusi emlék-plaketijét mindazon dalköröknek, amelyek lerándultak Szegedre és amelyek vasárnap még nem voltak jalen, amikor is Dáni János üdvözlő szavak kíséretében osztotta szét az emlékmüvet. A hétfői hangversenyen is fellépett Kinntngs Annié és Pajor Oszkár. Mindkét délelőtt a honvédzenekar szolgáltatta a zenét. A hangversenyről a legjobb benyomásokkal távozott a közönség. Kétezer dalos Újszegeden. Vasárnap délután négy órakor az ujszegedi köröndben szabadtéri nyilt hangversenyt rendeztek a dalárdák. A hangverseny idejére sűrűn benépesedett az Erzsébet-liget. A kötönd környékén ember-ember hátin tolongott. Mindenki hallani akarta a kétezer dalos impozáns, lenyűgöző énekét és a dalárdák számtalan ráadással hálálták meg a közönség tüntetésszerü tapsait. A szabadtéri hangverseny a tömegéneklés jegyében folyt le. Schen: A mnnka dalát 2000 dalos énekelte dr. Ujj József vezényleti mellett. Kétezer kifinomult hang szárnyalt a májusi égbe, csodálatos élvezetben részesítve a hangverseny ezerszámra menő hallgatóit. Lavoita— Hoppé dala: .A reményhez", majd Lányi: .Egy gondolat" össxkatra irt dalát énekelték a dalárdák, akik közül különösen a budapesti könyvnyomdászok, könyvköiők és a bőripari munkálok dalárdái tűntek ki. A délután négy órakor kezdődő szabadtéri hangversenynek csak a sötétség vetett véget, mert a bálás közönség a tartalmas műsor minden számát megujráztatta. Este as ujszegedi Vigadó szépen feldíszített helyisigében dalosbdl fejezte be a vasárnap gazdag műsorát. A nagysikerű és hangulatteljes bál szüneteiben a dalárdák magyar népdalokat énekeltek. A bál táncai között legnagyobbrészt a csárdás dominált és a megállapítások szerint Újszegeden évek óta nem valt olyan nagysikerű nyárt bál, mint a dalátdisták bálja. Dankó Pista lábai előtt. Hétfő délután 4 órakora Sfefánia-sétányi Dankószoborhoz urándokoltsk a dalos munkátok. A Dankó Pista-emlékünnep fénypontja volt a kétnapos ünnepnek, amely a cigányzenekarok beígért bojkottja ellenére is muzsikaszóval zajlott le. A dalárdák a szoborral szemben helyezkedtek el és az ünnepélyt dr. Ujj József karnagy vezénylete mellett a munkásdalárdák jiligéjével nyitották meg. Azután felhangzottak az örökszép Dankó-nóták, amelyek már-már feledésbe mentek, de szépségükkel még mindig megdobogtatják azok sziveit, akik rajongói a magyar népdalnak. Olejaytk József a munláidalossiövetség babérkoszorúiét helyezte cl a szobor talapzatára, méltatva a nagy cigány-király jelentőségét, ismertetve kűzdeiemteljes életét és dalait Nagyhatású beszéde ulán az összesereglett cigányzenekarok, akik az utolsó pillanatban mégis átérezték a Dankó ünep jelentőségét és kötelességüket a nagy nótafa iránt, rázendítettek a „Zug a vihar...", „Isten veled vén eperfa.. „Lekaszálták már a rétet..." és több örökszép Dankó-nótára. A szegedi cigányzenekarok muzsikusai közül mintegy negyvenen jelentek csak meg a szobornál. A prímások közül megjelentek Rácz István, Konkoly Gyula, Domlnik Misi, Lakatos Ede és Boldizsár Kálmán, míg a tóbbi prímások zenekarukkal távol maradlak a keg eetes ünnepélytől. A cigánymuzsika után külföldi tinulmányRablógyilkosság Óbudán. Egy ismeretlen nő fejizévei igyon verte Bcrnáth Aladár iskolaszolgát. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentise.) Kedden este fél 9 órakor az óbudai Lajos ucca 32. szám alatt levő iskolaépület egyik szolgalakástbin rablógyilkosság történt. Bernáih Aladár 38 éves fövároi altisztet fejszivei egyonveriik is kirabolták. A rendőri bizottság azonnal kiszállott a helyszínre. A szomszédok vallomása szerint 9 óra felé Bernáth lakásából egy zöldes ruhás nö iávotott. Es e 10 óra tájban a Telek ucca és Margit k$iUt sarkán Zsilinszky rendőrfelügyelő egy hísöalő személyleirásu nfit igazoltatott, aki izgatottan viselkedett. A nö a rendőrségen ta gadta a gyilkosság elkövetését. Felejthetetlen, hatalmas ünnepélyen hódoltak a magyar munkások a magyar dalnak. A kurzusagitácló nem tudta megzavarni a magyar dal ünnepét. Pünkösd két napján nagy ünnepe volt a dalnak. A magyar munkásdalosok országos dalosünnepélyűkat rendezték meg Siegcden. Pünkösdnek a legkiemelkedőbb eseménye volt a dalosünnep, amivel a városnak szürke hétköznapi arculata egészen megváltozott. Az uccSkon mindenhol dalosmunkásokat lehetett látni, akik ko íoly megjelenésükkel a legnagyobb szimpátiát váltotiák ki. El lshet mondani, hogy a munkásdiioiok, akik a gyárak gépei mellett és a műhelyek homályában fej. lesztetlék ki dalszeretetűket, Szegeden kulturmissziót teljesítenek, mert a kétnapos dalönnepély Szegeden mindenkit meghódiiott a dalnak. Az egyes dalárdák teljesítményéről még azok is a legnagyobb elragadtatás hangján beszéltek, akik politikai szemüvegen kiiérték a szegedi dalosverseny rendkívüli nagyarányú kereteit. A tulajdonképpeni dalosünnepély vaslrnep délelőtt a szinhá&ban tartott díszhangversennyel kezdődött. A színház épfliete előtt már a kora reggeli órákban gyülekeztek a dalárdisiák. A hangversenyt utolsó főpróba előzte meg. Díszhangverseny a színházban. Vasárasp és héifőa nagyszabású hangversenyeket rendeztek a dalárdák a színházban. A v«8árnipi ünnepségen bemutatkoztak a Szegedi Altalános Munkásdalegylet Hoftmann Endre vezetésével, a Budopisll Rizmüvesek Dalkara Ktin Géza vezetése alatt, a Magyar Raggyantagyári Dalkör, amelyet Miller Károly ismert nevű karmester dirigált, a Budapesti Húsipari Munkások Dalköre Ujj József országos karnagy dirigálásával, a Kőbányai Szervezeti Munkások Dalköre Kiss Károly karnaggyal, a Budapesti Könyvnyomdászok Dalkörének Firflkara dr. UJJ Józseffel, a Budapesti Élelmezést Munkások Dalkara Rezik Bélával, a Kispesti Szervezett Munkások Dalköre Nóvák Károly karmesterre!, az Újpesti Általános Munkásdalkör Ptidmann Ferecc karmester vezetésével, a Debreceni Általános Munkásdalárda Szalecziy Edével, c Budapesti Könyvkötőmunkások Dalkörének vegyeskara Reztk Bélával, a Rákospalotai Szabadság Dalkör dr. Ujj Józseffel, a Budapesti Altalános Mankásdalegylet Miller Károly karmester vezetése mellett és a Szolnoki Általános Mnnkásdalkar Petrányi Elemérrel. Valamennyien, kivétel nélkül, a legnagyobb elismeréstemíl óan szerepeitek. A sokszor darabos hanganyagból, finoman hajló ritmust és modulációt olvasztottak ki. Változatot, kedves, könnyű műsorukkal azonban inkább a szóra koztatáira, mint a nehéz feladatok megoldására, a virtuóz bemutatkozásra törekidick. A leghatásosabb természetesen sz összkarok monstre fellépése volt, de részleteiben is különösen szépen, símulékonyan azok a dalárdák énekeltek, amelyeknek élén a kiváló Ujj József állt, aki ezen a két napon óriási teljesítményt végzett. Ugyancsak remekeit Mflller Kátoly karmester is a csodaszép Strauss-vaícsrrel, amit a Budapesti Általános Munkásdalegylet adott elő a honvédzenekar kíséretével. A vasárnapi hangversenyen Móra Ferenc tartott ünnepi beszédet abban az egyéni bájtól derűs modorban, amely őt annyira kedvelité teszi, Könnlugs Annié opersáriákat énekelt kulturált énektechnikával, Pajor Oszkár pedig hatásosan szavalt Arany. és Ady-verseket. Műsoron kívül még egy fiatal, de szép eredménnyel dolgozó dalárda, a Pécsi Munkásképző Dal egylet mutatkozott be Till Ferenc vezetésével. A hétfői hangversenyen szerepeltek: a Magyarországi Üvegesmunkások Dalköre Krén Qí:a Karmesterrel, a Monort Ébredj Muakásdalkör Schmldi Kátoly karnaggyal, a Hódmezővásárhelyt Maakdsdalegylet Dobozi Jenő karmesterrel, a Budapesti Bőripari Munkások Dilköre Rezlk B#ia karnaggyal, a Budapesti Mémosz