Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-18 / 112. szám

1926 májas 18. DBLMAGYARORSZAQ 3 „Többre becsülnek mint egy ipari Az országos husipari kongresszus Nagy is komoly érdeklődéstől telt tanabizonyságot az a rendkívüli közgyűlés, amelyet héifőn este tartott az Ipartestület hasipari szakosztálya. Az érdeklődést tökéletesen indokolta a napirend, amelyen kizárólag a Délmagyarországi Hasipari Szövettél megalakításának és a húsipari kongresszus előkészítése szerepelt. Kit Qéza elnöki megnyitójában felkéri a közgyűlést, hogy karolják fel a napirenden levő ügyeket olyan ambícióval, hogy ne kelljen szégyenkezniük az ország minden tájáról Szegedre özönlő kollégáik elölt. Dr. Cserty Mihály ismerteti ezután az előkészítés eddigi munkáját. Bizottság hivta meg a kongresszusra a város hatóságát. A tanács tízmillió koronával járul hozzá a 350 feritékei bankét költségeihez és rendelkezésre bocsálja a város kocsijait és autóit. Az ünnepségek költségeihez hozzájárni még ötmillió koronával a kereskedelmi és iparkamara és hárommillióval a szalámigyárak. Továbbiakban bejelentette dr. Cserzy, hogy a kereskedelemügyi minisztériumtól féláru vasuii utazási kedvezményt kértek a kongresszus résztvevői részére, de — eredminyielenül. Ez a bejelentés kínos fsitünést keltett a közgyűlés résztvevői között, amit csak fokozott az a további közlés, hogy eredménytelen maradt dr. Áigner Károly főispán és dr. Kőszi István államtitkár intervenciója is. A kereskedelemügyi miniszter nem is tagadta a husiparosok küldöttségét. Az a míniszíeri tanácsos, akivel a bizottság ez ügyben tárgyalt, «rra a kérdéire, hogy miért adták meg a kedvezményt a pünkösdi munkás-dalosversenyre, azt felelte, hogy azért, mert a munkások szervezettek. Az egyik felszólaló erre figyelmeztette a közgyűlést, bogy az ipaegy kutyakiállitást9 kongresszust." a szegedi husiparosok közgyűlésén. rossdgnak is szervezkedni kell, hogy kellő súllyal léphessenek fel. Az ipartestület nem politizál, de tudni fogja adandó alkalommal, hogy milyen álláspontra helyezkedjék az olyan felfogással szemben, amely többrebecsül egy kutyakidllitást egy ipari kongresszusnál, miután a kutyakiállitásra megadta a miniszter a vasúti kedvezményt. Erről a sajnálatos incidensről as előkészítő bizottság már értesítette az ország husiparosait, akik kőiül 160 jelentette be eddig Szegedre érkezését. A közgyűlés esulán a vendégek elhelyezéséről tárgyalt és felkérte mindazokat, akik egyegy vendéget elhelyezni tudnak, jelentsék azt be a rendezőségnek. Pick Jenő beszámolt arról a tanulmány útról, amelyet a bizottság felkérésére Fodor Jenő tanácsnokkal Debrecenben végzett. Oit Fodor tanácsnok is hallhatta, hagy milyen tekintélye van Debrecenben az iparosságnak. A husiparosok erélyes fellépésére a város haszonnégy óra alatt kiköveztette az utat a debreceni vágóhídhoz. Helyes lenne, ha a ssegedi húsipara ok hasonló erélyes fellépéssel ugyanezt követelnek, Rámutat a szegedi Hus- és Vásárpémíár fogyatékosságaira és indítványozta, hogy a vasárnapi kongresszuson köve'e<i*k, hogy a város bontsa fel a Hus- és Vásárpénztárral kötött szerződést. Kiss Géza helyesli a javaslatot, a város azonban ne vegye házi kezelésbe a Huspfnzlárt, mert az eddigi tapasztalatok szerini niacs kilátás rá, hogy az iparosok a városnál megértésre találjanak. A tiikár végűi a megalakítandó szövetség alapszabályait ismertette, majd megejtettél a jelöléseket a szövetség tisztikarára. — Később a herceg említést tett Nádosy nevé röl és aggodalmát fejezte ki, hogy csak meg ne találják a nyomdát, ahol a hamisfrankok készültek, mert abból nagy baj származna. Az a nyomda tudniillik állami intézet. Később megemlítette Windischgraetz, hogy a fatárigazolványokat a külügyminisztérium szerzi meg. Az elnök most Windischgraetz Lajos herceget áliitja fel. — Sigray Antal gróf, aki itt most tanúvallomást tesz — mondja —, nekem a legjobb barátom. Magyarország neki köszönheti, hogy Sopron itt megmaradt velünk. En is azon az elvi állásponton vagyok, hogy a biróság előtt hazaáni becstelenség, ezért én vallomására nem nyilatkozhaiom. Jankovich Bésán Endre gróf áll a biróság elé. Elmondja, hogy amikor Vass Józsefnél érdeklődtek a frankügy kipattanása ntán, a miniszter azt mondotta, hogy neki semmi tudomása nem volt az egészről, ö csak most, Bethlen miniszterelnök nr genfi utja után hallotta, hogy Bethlen, mielőtt Genfbe kiment, tnáomást szeneit az akcióról és Prónay államtitkárját el is küldötte valakihez. A franktérgyalás hétfői eseménye a Mikes püspök és Zadravecz szembesítése. Páter Bónis nem tett vallomást. — Pallavicini ujabb bejelentéseket tett, de nem eskették meg vallomására, — Vass miniszter: a kormány semmit sem tudott a hamisításról. — Izgalmas szembesítések. Budapest, május 17. A frankügy hétfői tárgyalásán elsősorban törvényszéki orvost küldöttek ki a Rókus kórházba Hir Györgyhöz, akit, mint jelentettük, szombaton éjjel agyvérzés ért. Az első tanu Windischgraetz hercegné, aki kijelenti, hogy nem hajlandó vallomást tenni. Most Páter Bónis Arkangyalt szólítja maga elé az elnök, aki általános meglepetésre arra kéri az elnököt, hogy mentse fel a tanúvallomás kötelezettsége alól, meri ha vallana, reá mérhetetlen erkölcsi kár háramolna. Ez a kijelentés nagy feltűnést keltelt. P. Bónis továbbá kijelenti, hogy Zadravecz neki egyházi felettese és igy reá nagy kár származna, ha vallana. A biróság, annak ellenére, hogy dr. Telek védő ellenzi, felmenti a tanuzás alól Bónis pátert. Most Sigray Antal gróf áll a biróság elé, aki azzal kezdi, hogy amikor a frankügy kipattant, megkérdezte herceg Windischgraetzet, hogy nem lesz-e baja az ügyből. A herceg erre ezt mondotta: — Nem lesz bajom, mert benne van a dologban a kormány és a szervezetek is. — Ekkor én még külön érdeklődtem egyes részletek iránt. Megkérdeztem a hercegtől, hogy Bethlen benne van-e. — Bethlen is tud a dologról, — válaszolta Windischgraetz — majd némi gondolkozás ulán igy folytatta: — Tud róla, de az Igazat megvallva, azt is meg kell mondanom, hogy mindig ellene volt. — Klebeiaberg tud-e róla? — kérdezősködtem tovább. — 0 sem, — voit a válasz. — Hát Rakovszky belügyminiszter tud e róla? — kérdeztem ezután. — Rakovszky Iván benne van az ügybea, — felelte Windischgraetz herceg. Az elnök: Titkos társaságokról volt-e sző ezen a megbeszélésen? Jankovich grőf: Semmi különösebbet nem mondott erről a kérdésről Vass kegyelmes ur. — Mit mondott a titkos társaságokra vonatkozólag Vass József ? — Azt mondotta, hogy ő nem is tudta, hogy ilyen társaságok léteznek, csak az utóbbi időben szerzett tudomást arról, hogy Ilyen társaságok működnek. Mikes János gróf szombathelyi püspököt szóütja most be Töreky elnök. Az elnök: Ennek az évnek az elején méltóztatott résitvennt egy megbeszélésen ? — Igen, — viaszolja Mikes püsoök. — Nekem az volt a szerepem, hogy Vass miniszter úrral a helyzet nehézségei feletti aggályaimat megbeszéljem és a bajok kiküszöböléséről tanácskozzunk. — Azt javasolta ekkor Pallavicini őrgróf Vassnak, nem volna e jobb, ha a Bethlenkormány átengedné helyét ugyanazon elveket valló kormánynak, hogy a frankügy lebonyolítása alatt ne legyen kitéve ódiumnak. — Bethlen — mondotta Vass miniszter ur — genft elutazása előtt értesült a frankhamisítást ügyről és elküid'.e Prónay államtitkárt az országos főkapitány úrhoz azzal az üzenettel, hogy távolléte alatt vigyázzon, nehogy valami baj történjen. — Zadravecz püspökkel miiyen viszonyban volt ? — kérdi az elnök. — Igen jó koilégiális viszonyban, — feleli Mikes püspök. — Meglátogattam a püspök urat azért, hogy szimpátiámról tegyek bizonyságot mellette kellemetlen helyzetében, részvétemet fejezzem ki. — Zadravecz elmondotta, hogy ő már azelőtt is az irredenta ügyekben kvázi bizalmas letéteményes volt. •>-£ — Jöttek hozzá fiatalemberek, hogy esküt tegyenek. Ő az esküt kivette a fialatemberekből. — Szóba került ezután az, hogy nem lesz-e ebből baja a püspök urnák. Megkérdettem tőle, mire a püspök ur azt válaszolta: — Nem lesz baj, mert hiszen István gazda is tudott a dologról. Az elnök: Kit értettek akkor István gaida alatt ? — Kérem, nem vagyok nagyon járatos a politikai argotban, de egész biztosan Bethlen István grófot. Sztrache főügyész indítványozza, hogy a biróság a Mikes püspök megesketése felett való határozathozatalt tartsa függőben, minthogy az ő vallomása és a Zadravecz vallomása kőzött mélységes ellentétek vannak, Pallavicini György őrgróf áll most a biróiág elé. — Milyen ténybeli adatol tud közvetlenül őrgróf ur a frankhamisítással kapcsolatban? — kezdi meg a kérdezést Töreky elnök. — Közvetlenül semmit sem tudok a frank• ügyről, — mondja Pallavicini. — A pénzhamisítás ügyéről 1921-ben és 1922-ben beszéltünk. Amikor Mészárost és lársait elfogták, Windischgraetz nagyon érdeklődőit a dolog iránt. Féltem, hogy ő nagyon belekeveredik a dologba. Kértem, ne tegye ezt, hiszen lehetetlen állapotok állnak ebből elő, ha itt pénzhamisítást rendszeresítünk. Windischgraelz ekkor a kővetkezőket válaszolta: Ne téljetek egyáltalában, a kormány tud a dologról, sőt közegeinek segiiségivei történik minden. — Láttam azt is, hogy 1922 után gyakran érintkezett grőf Bethlen Istvánnal. Szóltam is neki, nem ériem, hogyan érintkezheiik ilyen embeml, mint gróf Bethlen, mire a herceg azt felelte, hogy ő irredenta politikát akar csinálni. Az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy 1922 legelején Friedricli Istvánnál volt vacsora, melyen többek körött Mészáros is megjelent. A vacsorán jelenlevő urak valamennyien tudták, hogy Mistáros a frnnkügyben benne volt. Azt is elmondja Pallavicini, hogy tudomása szerint hogyan szabadult ki Mészáros. Szerinte az akkori külügyminiszter: Bánfty Miklós gróf is Windlsehgratx Lajos herceg telük le Miszátos szabadulása elleniben a kauciót. — Hallott-e tslvus coaductusról? — Hallottam igen gyakran. Az elnök: Van-e valamilyen adata nagyméllóságodnak arra, bogy a kormány a frankbamisílási ügyről tnd? Pallavicini: Csak következtetem. — A kormány már az 1921-22-ikl pénzhamisításra tudomással bírt. Tudomással kellett tehát btrnia ennek a pénzhamisításnak a további fejleményeiről, a frankhamisitásról. — Ugyanazon emberek szerepelnek a frankhamisitásben, akik a szokolhamisitásban szerepeltek. Ez tehát az egyik következtetési adatom. A másikat abból a mulasztásbél következtetem, amelyet a magyar kormány 1925 novtmbtriiől 1926 januárjáig elkövetett az eltassolás kirdisiben. Etek az ad&tok január elején futottak birtokomba Piier Bónis Arkangyal révén. kx elnök: Az esyik momentán volt, amelyből ilyen következtetést iont le, ugyebár az, hogy Nddosy, Marsovszky it Mankovics tagjai volmk bizonyos titkot társaságoknak. Pallavicini: Igen. Olyan titkos társaságoknak voltak tagjai, mely társaságoknak más urak is tagjai voltak. Töreky elnök: Ennek a titkos txervexetnek tagja volt a mtnisxierelnök ur? P&llavtci-i: Voit Igen. Az elnök: De hofyan köveikszik ebből,hogy a mlnisz erelnok urnák a hamisításról tudomása volt?