Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-18 / 112. szám

1926 májas 18. DBLMAGYARORSZAQ 3 „Többre becsülnek mint egy ipari Az országos husipari kongresszus Nagy is komoly érdeklődéstől telt tana­bizonyságot az a rendkívüli közgyűlés, amelyet héifőn este tartott az Ipartestület hasipari szak­osztálya. Az érdeklődést tökéletesen indokolta a napirend, amelyen kizárólag a Délmagyar­országi Hasipari Szövettél megalakításának és a húsipari kongresszus előkészítése szerepelt. Kit Qéza elnöki megnyitójában felkéri a közgyűlést, hogy karolják fel a napirenden levő ügyeket olyan ambícióval, hogy ne kelljen szégyenkezniük az ország minden tájáról Sze­gedre özönlő kollégáik elölt. Dr. Cserty Mihály ismerteti ezután az elő­készítés eddigi munkáját. Bizottság hivta meg a kongresszusra a város hatóságát. A tanács tízmillió koronával járul hozzá a 350 feritékei bankét költségeihez és rendelkezésre bocsálja a város kocsijait és autóit. Az ünnepségek költ­ségeihez hozzájárni még ötmillió koronával a kereskedelmi és iparkamara és hárommillióval a szalámigyárak. Továbbiakban bejelentette dr. Cserzy, hogy a kereskedelemügyi minisztériumtól féláru vasuii utazási kedvezményt kértek a kongresszus résztvevői részére, de — eredminyielenül. Ez a bejelentés kínos fsitünést keltett a köz­gyűlés résztvevői között, amit csak fokozott az a további közlés, hogy eredménytelen maradt dr. Áigner Károly főispán és dr. Kőszi István államtitkár intervenciója is. A kereskedelemügyi miniszter nem is tagadta a husiparosok kül­döttségét. Az a míniszíeri tanácsos, akivel a bizottság ez ügyben tárgyalt, «rra a kérdéire, hogy miért adták meg a kedvezményt a pünkösdi munkás-dalosversenyre, azt felelte, hogy azért, mert a munkások szervezettek. Az egyik felszólaló erre figyelmeztette a közgyűlést, bogy az ipa­egy kutyakiállitást9 kongresszust." a szegedi husiparosok közgyűlésén. rossdgnak is szervezkedni kell, hogy kellő súllyal léphessenek fel. Az ipartestület nem politizál, de tudni fogja adandó alkalommal, hogy milyen álláspontra helyezkedjék az olyan felfogással szemben, amely többrebecsül egy kutyakidllitást egy ipari kongresszusnál, miután a kutyakiállitásra megadta a miniszter a vasúti kedvezményt. Erről a sajnálatos incidensről as előkészítő bizottság már értesítette az ország husiparosait, akik kőiül 160 jelentette be eddig Szegedre érkezését. A közgyűlés esulán a vendégek elhelyezésé­ről tárgyalt és felkérte mindazokat, akik egy­egy vendéget elhelyezni tudnak, jelentsék azt be a rendezőségnek. Pick Jenő beszámolt arról a tanulmány útról, amelyet a bizottság felkérésére Fodor Jenő ta­nácsnokkal Debrecenben végzett. Oit Fodor tanácsnok is hallhatta, hagy milyen tekintélye van Debrecenben az iparosságnak. A husiparo­sok erélyes fellépésére a város haszonnégy óra alatt kiköveztette az utat a debreceni vágóhíd­hoz. Helyes lenne, ha a ssegedi húsipara ok hasonló erélyes fellépéssel ugyanezt követelnek, Rámutat a szegedi Hus- és Vásárpémíár fogyatékosságaira és indítványozta, hogy a vasárnapi kongresszuson köve'e<i*k, hogy a város bontsa fel a Hus- és Vásárpénz­tárral kötött szerződést. Kiss Géza helyesli a javaslatot, a város azonban ne vegye házi kezelésbe a Huspfnzlárt, mert az eddigi tapasztalatok szerini niacs ki­látás rá, hogy az iparosok a városnál megér­tésre találjanak. A tiikár végűi a megalakítandó szövetség alapszabályait ismertette, majd megejtettél a jelöléseket a szövetség tisztikarára. — Később a herceg említést tett Nádosy nevé röl és aggodalmát fejezte ki, hogy csak meg ne találják a nyomdát, ahol a hamisfrankok készül­tek, mert abból nagy baj származna. Az a nyomda tudniillik állami intézet. Később megemlítette Win­dischgraetz, hogy a fatárigazolványokat a kül­ügyminisztérium szerzi meg. Az elnök most Windischgraetz Lajos herceget áliitja fel. — Sigray Antal gróf, aki itt most tanúvallo­mást tesz — mondja —, nekem a legjobb barátom. Magyarország neki köszönheti, hogy Sopron itt megmaradt velünk. En is azon az elvi állásponton vagyok, hogy a biróság előtt hazaáni becstelenség, ezért én vallomására nem nyilatkozhaiom. Jankovich Bésán Endre gróf áll a biróság elé. Elmondja, hogy amikor Vass Józsefnél érdek­lődtek a frankügy kipattanása ntán, a miniszter azt mondotta, hogy neki semmi tudomása nem volt az egészről, ö csak most, Bethlen miniszterelnök nr genfi utja után hallotta, hogy Bethlen, mielőtt Genfbe kiment, tnáomást szeneit az akcióról és Prónay államtitkárját el is küldötte valakihez. A franktérgyalás hétfői eseménye a Mikes püspök és Zadravecz szembesítése. Páter Bónis nem tett vallomást. — Pallavicini ujabb bejelentéseket tett, de nem eskették meg vallomására, — Vass miniszter: a kormány semmit sem tudott a hamisításról. — Izgalmas szembesítések. Budapest, május 17. A frankügy hétfői tárgya­lásán elsősorban törvényszéki orvost küldöttek ki a Rókus kórházba Hir Györgyhöz, akit, mint je­lentettük, szombaton éjjel agyvérzés ért. Az első tanu Windischgraetz hercegné, aki kijelenti, hogy nem hajlandó vallomást tenni. Most Páter Bónis Arkangyalt szólítja maga elé az elnök, aki általános meglepetésre arra kéri az elnököt, hogy mentse fel a tanúvallomás kötele­zettsége alól, meri ha vallana, reá mérhetetlen er­kölcsi kár háramolna. Ez a kijelentés nagy fel­tűnést keltelt. P. Bónis továbbá kijelenti, hogy Zadravecz neki egyházi felettese és igy reá nagy kár származna, ha vallana. A biróság, annak ellenére, hogy dr. Telek védő ellenzi, felmenti a tanuzás alól Bónis pátert. Most Sigray Antal gróf áll a biróság elé, aki azzal kezdi, hogy amikor a frankügy kipattant, megkérdezte herceg Windisch­graetzet, hogy nem lesz-e baja az ügyből. A her­ceg erre ezt mondotta: — Nem lesz bajom, mert benne van a dologban a kormány és a szervezetek is. — Ekkor én még külön érdeklődtem egyes részletek iránt. Megkérdeztem a hercegtől, hogy Bethlen benne van-e. — Bethlen is tud a dologról, — válaszolta Windischgraetz — majd némi gondolkozás ulán igy folytatta: — Tud róla, de az Igazat megvallva, azt is meg kell mondanom, hogy mindig ellene volt. — Klebeiaberg tud-e róla? — kérdezősködtem tovább. — 0 sem, — voit a válasz. — Hát Rakovszky belügyminiszter tud e róla? — kérdeztem ezután. — Rakovszky Iván benne van az ügybea, — felelte Windischgraetz herceg. Az elnök: Titkos társaságokról volt-e sző ezen a megbeszélésen? Jankovich grőf: Semmi különösebbet nem mon­dott erről a kérdésről Vass kegyelmes ur. — Mit mondott a titkos társaságokra vonatkozó­lag Vass József ? — Azt mondotta, hogy ő nem is tudta, hogy ilyen társaságok léteznek, csak az utóbbi időben szerzett tudomást arról, hogy Ilyen társaságok működnek. Mikes János gróf szombathelyi püspököt szóütja most be Töreky elnök. Az elnök: Ennek az évnek az elején méltózta­tott résitvennt egy megbeszélésen ? — Igen, — viaszolja Mikes püsoök. — Nekem az volt a szerepem, hogy Vass miniszter úrral a helyzet nehézségei feletti aggályaimat megbeszél­jem és a bajok kiküszöböléséről tanácskozzunk. — Azt javasolta ekkor Pallavicini őrgróf Vassnak, nem volna e jobb, ha a Bethlen­kormány átengedné helyét ugyanazon elveket valló kormánynak, hogy a frankügy lebonyo­lítása alatt ne legyen kitéve ódiumnak. — Bethlen — mondotta Vass miniszter ur — genft elutazása előtt értesült a frankhamisítást ügyről és elküid'.e Prónay államtitkárt az országos főkapitány úrhoz azzal az üzenettel, hogy távolléte alatt vigyázzon, nehogy valami baj történjen. — Zadravecz püspökkel miiyen viszonyban volt ? — kérdi az elnök. — Igen jó koilégiális viszonyban, — feleli Mi­kes püspök. — Meglátogattam a püspök urat azért, hogy szimpátiámról tegyek bizonyságot mel­lette kellemetlen helyzetében, részvétemet fejezzem ki. — Zadravecz elmondotta, hogy ő már azelőtt is az irredenta ügyekben kvázi bizalmas letéteményes volt. •>-£ — Jöttek hozzá fiatalemberek, hogy esküt te­gyenek. Ő az esküt kivette a fialatemberekből. — Szóba került ezután az, hogy nem lesz-e ebből baja a püspök urnák. Megkérdettem tőle, mire a püspök ur azt válaszolta: — Nem lesz baj, mert hiszen István gazda is tudott a dologról. Az elnök: Kit értettek akkor István gaida alatt ? — Kérem, nem vagyok nagyon járatos a politi­kai argotban, de egész biztosan Bethlen István grófot. Sztrache főügyész indítványozza, hogy a biróság a Mikes püspök megesketése felett való határozathoza­talt tartsa függőben, minthogy az ő vallomása és a Zadravecz vallomása kőzött mélységes ellentétek vannak, Pallavicini György őrgróf áll most a biróiág elé. — Milyen ténybeli adatol tud közvetlenül őr­gróf ur a frankhamisítással kapcsolatban? — kezdi meg a kérdezést Töreky elnök. — Közvetlenül semmit sem tudok a frank• ügyről, — mondja Pallavicini. — A pénzhamisítás ügyéről 1921-ben és 1922-ben beszéltünk. Ami­kor Mészárost és lársait elfogták, Windisch­graetz nagyon érdeklődőit a dolog iránt. Fél­tem, hogy ő nagyon belekeveredik a dologba. Kértem, ne tegye ezt, hiszen lehetetlen állapo­tok állnak ebből elő, ha itt pénzhamisítást rend­szeresítünk. Windischgraelz ekkor a kővetkező­ket válaszolta: Ne téljetek egyáltalában, a kormány tud a dologról, sőt közegeinek segiiségivei törté­nik minden. — Láttam azt is, hogy 1922 után gyakran érintkezett grőf Bethlen Istvánnal. Szóltam is neki, nem ériem, hogyan érintkezheiik ilyen embeml, mint gróf Bethlen, mire a herceg azt felelte, hogy ő irredenta politikát akar csinálni. Az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy 1922 legelején Friedricli Istvánnál volt vacsora, melyen többek körött Mészáros is megjelent. A vacsorán jelenlevő urak valamennyien tudták, hogy Mistáros a frnnkügyben benne volt. Azt is elmondja Pallavicini, hogy tudomása szerint hogyan szabadult ki Mészáros. Szerinte az akkori külügyminiszter: Bánfty Miklós gróf is Windlsehgratx Lajos herceg telük le Miszátos szabadulása elle­niben a kauciót. — Hallott-e tslvus coaductusról? — Hallottam igen gyakran. Az elnök: Van-e valamilyen adata nagymél­lóságodnak arra, bogy a kormány a frankba­misílási ügyről tnd? Pallavicini: Csak következtetem. — A kormány már az 1921-22-ikl pénzhamisításra tudomással bírt. Tudomás­sal kellett tehát btrnia ennek a pénzhamisításnak a további fejleményeiről, a frank­hamisitásról. — Ugyanazon emberek szerepelnek a frank­hamisitásben, akik a szokolhamisitásban szere­peltek. Ez tehát az egyik következtetési ada­tom. A másikat abból a mulasztásbél követ­keztetem, amelyet a magyar kormány 1925 novtmbtriiől 1926 januárjáig elkövetett az el­tassolás kirdisiben. Etek az ad&tok január elején futottak birtokomba Piier Bónis Ark­angyal révén. kx elnök: Az esyik momentán volt, amely­ből ilyen következtetést iont le, ugyebár az, hogy Nddosy, Marsovszky it Mankovics tagjai volmk bizonyos titkot társaságoknak. Pallavicini: Igen. Olyan titkos társaságok­nak voltak tagjai, mely társaságoknak más urak is tagjai voltak. Töreky elnök: Ennek a titkos txervexet­nek tagja volt a mtnisxierelnök ur? P&llavtci-i: Voit Igen. Az elnök: De hofyan köveikszik ebből,hogy a mlnisz erelnok urnák a hamisításról tudo­mása volt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom