Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-18 / 112. szám

1 BHLMAOTAR0E8ZA« 192* májas 18 Hossiabb szünet után ma ismít szóba került politikai körökben a kabinet rekonstrukciójának kérdése is. Olyan birek keringenek, hogy a kormány a frankfőtárgyalás befejezése atán felajánlja lemondását. Éréknek a híreknek a megbízhatósága azonban nem volt ellenőrizhető. „Választásra nem gondol a kormány." A szociálistik kivonultak a belügyi tirca költségvetésének tárgyalásiról. Budaptst, május 17. A parlament hétfőn a belügyi tárca költségvetését kezdte tárgyalni. Az első felszólaló Fábián Béla. Hogy Magyarországon milyen a belpolitika, semmisem jellemzi jobban, minthogy Budapesttől huszonnyolc liloméierre még mindig Badre László a Ifőszolgabíró. A belügyminisztériumban pedig majdnem az egész tisztikar bent van a tíikos társaságokban. Petrovácz Qyula után Szabi Imre felolvassa a szociálisták deklarációját. Nádosy idején felderittetlenül maradtak gyilkosságok, szólásszabadságról nem is lehet beszélni, a belügyminiszter 47 lapot tiltott be: Ilyen körűiménytk közéit a szociálisták arra sem méltatják a belügyi tárcát, bogy megvitatásánál jelsa legyenek. A szociálisták a deklaráció után kivonultak az ülésteremből. Az egységes párton erre élénken éljenezték a belügyminisztert. F, Szabó Qéza után Szilágyi Lajos beszél. Sürgeti a sa] ónoveUát és elitéli a betiltásokat. Mokcsay Zoltán után Rakoistky belügyminiszter áll feL Kijelenti, hogy nem ő, de a szociálisták tértek le az alkotmányosságról. Neki kötelessége Jogával élni. O nem gyűlöl senkit és a frankügyben nyugalommal várja a biróság döntését. Ezután részletezi a tárca költségvetését. A lapbetiltásokról szilva kijelenli, hogy mig nem lesz aj törvény, Hat fog jogával. Analizálja a titkos táraságokat, valami rendszert kell teremteni. As es*ü letevisíben nem lehet korlátokat állítani. Erek as egyesületek hazafias céllal alakultak, akkor még nem erősödött meg a közrend, Uj vilasztásiól psdlg egyáltalán nincsen sző, nem is gondol ri a kormány. A többség ezután elfogadta a tárca költsigvetését. Az ülés fél 8 őrakor ért viget. A tanács a versenytárgyalás mellőzését határozta el a kisvasút felvételi épületének dolgában. A kisvasút rendesőpályaudvari űiletvezetőcégi épületének sokat hányatott dolga ma ismét a tanácsülés elé került és a tanács egy szavazattöbbséggel agy döntőit, hogy erre a közel háromnegyedmiiliird koronás munkára nem írja ki a versenytárgyalást, hansm a mátkái a tanyai vasútépítés általános vállalkozójának adja ki. Ennek a tanácsi határozatnak — mint ismeretes — elég bonyodalmas előzményei vannak. A tanács a wult héten foglalkozott elősiör a kérdéssel és Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos javaslatára ugy határozott, hogy a munkát — versenytárgyalás mellőzésével — a vaiulépiiö érdekeltségnek adja ki. Másnap, amikor a polgármester — aki ne8 volt Jelen a tanácsi határozat meghozatalánál — értesült a munka versenyen kivüli kiadásiról, a főszámvevő Jelentésére elrendelte a tanácsi határozat visszatartását és kiadta a parancsot a versenytárgyalás azonnali kiírására. A polgármester gyors és radikális inlézke< dése általános megnyugvást keltett, de es a megnyugvás nem tartóit sokáig, mert néhány nap múlva összeült a kisvaiuii bízott sic és bizalmas értekezletei tartott ebben az ügyben. A bizottság ugy találta, hogy a tanács eredeti határozata helyes, mert a kereskedelmi miniszter állal kiadott vasútépítési szabályzat értelmében a részletmunkát, ha as az általános munka kiadása atán merül fel, versenytárgyalás nélkül is ki lehet adni as általános vállal* kozömk, ha a munkának sürgős Jellege van. A vainti bizottság ezért agy határozott, hogy az eredeti tanácsi hatirozit fentartásál javasolja a tanácsnak. A vaiati bizottság üléiéről szóié beszámolónkban megirtak, hogy a vasuü bizottság tévesen irteimeú a vasuléplléti szabályzatot, mett annak helyei értelme az, hogy a kés5b 9 felmerülő résiletaunkákat ciak akkor szabad versenytárgyalás, tehát a köxszállitási szabályok mellőzésé vei kiadni, ha a munka olyan sürgős, bogy a kőzszállttásl szabályok betartásával járó idővtszles/g súlyosabb fönnakadist okozna. Mit pedig a tanyai vasút felvételi épülete egyáltalában nem sürgős, legalább is nem sürgői annyira, hogy ne várhitná meg vele a várói a versenytárgyalási terminálokat. A város tanácsa hétfőn foglalkozott a vasuli bizottság javaslatával él hosszas vita alán agy döntött, bogy — mégis mellőzi a közszállltdsi szabályokat, a felvételi iptlel elkészítésével a kisvasaiul ipllő irdskelisigel bízz 3 meg. Ei a tanácsi határozat nem volt egyhangú, a tanácstagok szavazata nagyon is megoszlott, ugy hogy az elnöklő polgármesternek kslletl döntenie.A polgármester hosszas gondolkozás atán döntött ciak és döntő szavazatával éles ellenlilbe Julolt eredeti álláspontjával. H koronatanú betegsége miait elnapolták a Biró Benő—Csonka Endre rágalmaisasi port A szegedi törvényszék Vild- tanácsa már egy izben tárgyalta Csonka Endre ny. főmérnök rágalmazási pörél, amelyet Biró Benő műszaki főtanácsos inditott ellene. A biróság a legutóbbi tárgyaláson elrendelte a valódiság bizonyítását a nagy érdeklődésre számot tartó felhatalmazásra üldözendő rágalmazási pDrben és a hétfői főtárgyalásra meg is Jelentek a tanuk Polgár Péter kivételével, aki szanatóriumban gyógykezelteti magát. A vád szerint Csonka Endre főmérnök 1924 november 6 án Budapestről utazott le Szegedre. A vonaton Polgár Péler és Mllkó Ferenc társaságában Polgárral beszélgetve elmondotta, hogy Biró Benő már nem sokáig marad meg állásában, mert az ő közreműködése folytán a Somogyi-telepi gyalogjáróknál a vállalkozó ksebbraérelü téglát szállíthatott s ezért Biró Benő 40 ezer darab téglát 50 százalékos árkedvezménnyel kapott. A kihallgatott Csonka Endre vallomásában elmondotta, hogy bűnösnek nem érzi magát, mert az inkriminált kifejezéseket nem hasmilta 8 megrágalmazni közvetlen főnökét nem volt szándékában. Elmondja, hogy ő esak hallotta a negyvenezer darab tégla történetét s Polgár Péter e beszélgetést tévesen ad!a vissza a Kaszinóban, abban a feide beállításban, mintha ő megvádolta volna Biró Benőt. ítéletet nem mondott Biró Bmő feleit s csak tisztázni akarta az ügyet, mert ő volt a Somogyi-telepi mankák vezetője. Biró Benő műszaki főtanácsos, mint sérteti elmondotta, hogy legelőször Berzeactey Domokostól hallotta a rágalmakat, akinek Polgár Péter a Kaszinóban tálalta fel a negyvenezer darab tégla raeséjé'. Ekkor fegyelmit kért maga ellen, amit a polgármester feleslegesnek talált. Igy kapta meg azután a felhatalmazást, hogy rágalmazási pőrét megindíthassa Csonka Endre ellen. A vádlott és sértett kihallgatása atán a tanu« kihallgatásokra került a sor. Mllkó Ferenc tanú elmondotta, hogy a kérdéses napon együtt utazóit a vádlottal és faltanuja volt Csonka Endre és Polgár Péter beszélgetésének. Arra emlékezik, hogy Csonka felemiitette Biró Benőt és a negyvenezer darab téglái, de kijelentései nem voltak összejüggésben a Somogyi-telepi ucca kövezéssel. Mihilyffy László főmérnök szintén hallotta Csonkától a negyvenezer darab tégla történetét, de nem gyanúsító és rágalmazó formában. Berzenczey Domokos müsiaki főtanácsos elmondotta, hogy Csonka kifogásolta a Soragyitelepi téglákat, ő a panaszok alapján megvizsgálta a vállalkozó által szálHtott téglákat s azokat kisebb terjedelmük ellenére is megfelelőknek találta. Vallja azonban azt is, hogy Csonka Endre előtte határozottan meggyanúsította Bírói. Biró Benő kérdést intézve a tanahoz, arra kér felvilágosítást, hogy igaz-e az, hogy Csonka Endrét azért bízták meg a Somogyi-telepi munkálatokkal, mert hivatalában semmit sem dolgozott. Vild Károly elnök azonban a választ nem engedte meg a kérdésre, ami u'án Horánszky Miklós ügyésisigi alelnök indítványt tett arra, hogy a távollévő Polgár Péter vallomását jegyzőkönyvből olvassák feL A biróság azonban Polgár Péternek a rendőrség előtt tett tanúvallomását nem olvastatta fel, hanem a tárgyalást elnapolta addig az ideig, amig Polgár fel nem gyógyul, mert perdöntő kihallgatása nélkül a biróság nem látja teljesen tisztázottnak az ügyet. mawiwiiwimmmwMrtmmmmMmiww Dankó-ünnepély a munkásdalosverseny keretében. A Magyarországi|Munkás- Dalegyletek Szövetsége folyó év május 23-án és 24-én Szegeden kéiezer dalos közreműködésével országos dalosünnepélyt rendes. Már az előkészületek is el* árulják ennek az ünnepélynek óriási méretét és azt a nagy érdeklődést, amely az ünnep ily iránt orsiágszerte megnyilvánul. A szövetség állal kibocsátott falragaszok csak nagy vonásokban hirdetik azt a hatalmas programot, amelynek élvezetében a közönségnek része lesz. A minden évben megtartott dalosünnepélyek, a különböző városokból, az erkölcsi diadalért jelentkező kórusok nem nyújtották a zenét nem értő közönségre azt az elvárt és megkívánt élvezetei, mert az volt a gyakorlat, hogy minden kórus agya* azt a dali énekelte kötött karként. Ez fárasztó is volt különösen a kisebb képzettségű dalkarok produkciója tekintetében. A pankösdi szegedi országos dalosűnnepély alkalmával a szövetség egy ajitássat lép a hallgatóság elé, nevezetesen a résztvevő kórusokat három oszlopban énekelteti, mindegyiket egy-egy énekkarral. Ez alkalommal less budapesti oszlop, Budapest-környéki oszlop és vidéki oszlop. Azonkívül lesz a vegyeskarok oszlopa. A budapesti oszlop énekli Várföldy: „Mi voit nekem a szerelem" és Selley: „Népdalfűzér" cimű férfikart. A pestkörnyéki oszlop énekli Nóvák Kárcly: „Odabent a nagy korcsmában" és Sihern Károly: „Dal ünnepén" cimü kórusát. A vidéki oszlop énekli Levolla—Hoppé: „A reményhez" és dr. Horváth: „Megkondult a kecskeméti" cimü férfikari. A vegyesoszlop (nők és fétfiak) éneklik: „AM:" „Dalra fel" cimü kórusát. Az országos dalosünnepélynek egyik nevezetessége lesz még a 24-én délután a Stefániaparkban me'gtarlandó Dankó-ünnepély Dankó Pista szobra előtt. Ez alkalommal ünnepi beszédet mond Olejnylk József. A dalárdák: Eltérőit a hegedűm, Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány, cimű Dankó-dalokat éneklik. A szobor megkoszorúzása után Szeged város összes cigányzenekara! Károlyi Árpád és Kelemen István vezetésével játszák Dankó Pista szerzeményeit. (Rózsi, Rózsi, mi bajod, Most van a nap lemenőben, Lemondás, stb.) Az irokba fordult Miklós román főherceg autója. Bukarest, május 17. Miklós román királyi herceg Pitesíi mellett autóbilesetef szenvedett. A kormányszerkezet megromlása következtében a gépkocsi as árokba esett. A herceg személyvonattal tért vissza Bukarestbe. Cijale (LDBi-Olaizomii!) Kufhaus Dr. Rajnik Nyán fürüőííilson meqke^dedBti. Prospektus.