Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-18 / 112. szám

/ korén a. »• x-mosmíü Mát fanM~». 8, YaMsa 1S-B. BaAMsiwM, #• t^STiMUi! Aradi ucca 8, VataSca IST. W • IWI 1 Mfeiosutfua íS-s» Sieged, 1926 május 18, KEDD EIÖ''SI.-Í:«1 árak! Es; tlCmaprs helyben 40.IXI0 kor,, 8udapmt«p it MMkm 'C.TO kw, Egyei aiám Ara bííMinap ;3íX» kor. natr- ín toaspsiaf SWQ korosa. II. Mctycm, 112 »ao Az ártó segítség. Irta: Dctfre János. Törtky etnök: A hercegnek több hazafias vállalkozását látta Méltóságod? P. Zadravecz István tanú: Igen. Arra, hofy fi hazafias vállalkozásban vegyen részt, a megszállott területeken élő magas funkcionáriusok kérték fel. Ne szálljunk most pörbe azokkal, akik ódákat Írnak éa apotbeozlsokat zengenek s msrtirbősdket látnak a vádlottak padjára ültetett péazhamisitókban. Ne álljunk azok eldal* mellé se, akik minden sierencsétleaséget a minden ódiumot a frankbamiiiték nyakába akarnak varrni. Ne legyünk még esküdlek sem a közvélemény Ítélőszéke elótt folyó pörben, melyben afelett csatáznak, hogy a herceg és társai sít érdemelnek: szobrot-e vagy fegyházat ? Csík azt nézzük, egyedül csak azt vizsgáljuk, hogy teszik tönkre azok nyugalmát, hojy veszélyeztetik azoknak legkomolyabb érdekeit, akiknek megnentése cimén hamisítanak frankot és közvéleményt. Mos! az elszakított magyarság bőrével akarják betakarni a maguk sebeit Aki élt már az elszakított magyarok közölt, aki hallgatta mii panaszaikat, akinek volt lelke megérteni az elfojtott sófcajos üzenetét, iz tudja, bogy a magyar kisebbségeknek egyetlen törekvéiűfc van: az aralmon lévők ne tartsák őket trredenitstáknak. Ahányszor az elszakított magyarság szervezkedni próbált, ahányszor összeállt, bogy kiharcolja, valósággá kényszerítse azt a csöpp előnyt, amit a kisebbségeknek mégse megadtak, tsián mert elfeiejteltik elvenni a nemzetközi garanciális szerződések, ahányszor tétován és erőtlenül, de mégis küzdelme! kezdett magyar nyelvének, magyar kullurájának jogaiért, mindannyiszor az irredentizmus vádjának koholt bizonyítékai ?al vertek bilincset a felmozduló ksrra. „A magjariág nem államhü" — a Pribfcievicteknek, Bratianuknak és Beneseknik es volt sz állandó válaszuk, ahányszor a msgyariág sérelmeinek orvoslását, jogos kö»eteláseinek teljesítését, nyelve szabad Használatának elismerését sürgette. Hs tudnák itthon, hány bűnügy indult meg árnylkbizonjitékok, hamisított okiratok alapján irredenta ösizeeskűfás cimén íz elszakított magyarság „vezérei és prófétái" ellen I Hány migynrt gyötörlek halálra, hány szegény msgyír menekült öngyilkosságba a nyomozó hslóiígok becsleien kínzásai elöl olyan ügyekben, melyek minden bizenyitik nélkül részeg csendőröknek és félvad komeszároknak kesébe adla legjobb magyarjainkat. Ha tudnák itthon, bogy minden fogedkozás, amivel egymást akarták vigasztalni busulő kedvvei talán a fehér eszfal mellet!* a nyugtalanságnak milyen hullámait verte fel a véres határokon tul s ezek a hullámok csak a magyarok házatálát, kicsi földjét, megmaradt békességét ostromolták. Hány magyart üldözött ki a gonosz türelmetlenség békés otthonából a szülői sírok msllői, hiny magyar száJáBól rafcoliák ki a kenyeret s verték ki kezéből as eke szarvát irredenta készülődések bizonyittatlan vádjával. Minderre eddig — nem veti bizonyíték. A msgyar kisebbségei gőggel és türelemmel hordozták sorsuk kerssztjé?, mert tudták, hogy ha minden bűnvádi eljárás felmentő ítélettel, minden rendőri nyomozás megszűnleíő határozattal s minden letartóziatás szabidlábrahelyezéssel végződik, egyszer mégis csak el fog jönni az sz idő, hogy nem rágalmazhatják el tovább kisebbségi jogaikat. S most végre felmérhetetlen szenvedések próbatélele uán elérkeztek oda, hogy a magyar kisebbségek legnagyobb és iegkonoksbb ellenfelei is elismerik őket — állampolgároknak: Pribicsevics már hirdeíi azt, hogy a jugoszláviai magyarság nem irredenta, a román kormány már választási kartelbe lépett az erdélyi magyarsággal, s a csehországi németek ka?ján talán nemsokára a felvidéki magyarság is az államhatalom gyskoríői sorába jut. Mindenütt egyezkedni akarnak már a magyarsággal s a politikai támogstás fejében a polgári jogok teljességét, a közígsrgatásban, iskolában, jogszolgáltatásban az anyanyelv jogának elismerését kínálják cserébe. Szabad-e akkor bizonyítékokat adni az elszakadt mogyarsdg üdítőinek kezébe, szabad-e dokumentumokat bocsátani a magyarság elcyoIGóinak rendelkezésére, akik bizonyítékok nélkül is konok szívóssággal üldözték a végek magyarságát. Milyen hurrával, milyen diadalittasan köszönhetik meg a segítséget, mely bizonyítékot ad a ke?ükbe a magyar kisebbsé gek ellen. Ki reníhatja le ennek a bizonyítéknak erejét, ki vonhatja kétségbe a bizonyM fii kompetenciáját? Csak egyetlen példát: az elmúlt évben Jugoszláviában letartóztatták a magyarság politikai szerveseiének egész vezérksrát. Az egyetlen .bizonyíték* ellenük egy Budi pesten négy évvel ezelőtt megjelent rcpirat volt, amely azt tartalmazta, hogy a bácskai magyarság RÍ dics táborába szegődik. A letartóztatottak természetesen ennek a röpiratnak létezésétől sem tudlak. Nem veszélyezte ik-e most az elszakított területek magysraágát azzal, hogy vezetőiket e tanúvallomás etapján letartóztatják s fogva tartják mindaddig, amíg nem igazolják, hogy nem ők kérték a herceget „ hazafias" akcióira. Az elszakított magyarság Joggal kívánhatja: ne zavarják békéjét azok, akik sorsakon nem tudunk segíteni A trianoni sors igájában görnyedő magyarság Joggal tillakozba ik az ellep, hogy ne az ö testüket pörkölje s ne az ő egüket kormozza be az a görögtűz, amivel itthon a készülő fegyencruhákat akarják megaranyozni. Az elszakított magyarságnak csak ártani tud a pengő ért és zengő tlmbaim — irredentizmusa, az olvan irredenta vezér, aki a budapesti kötöndön felállítja az irredenta szobrokat s azután „hazamegy" Bukarestbe letenni a hűségesküt. Legyen vége annnk az álirredentának, mely az elsz&ki ott magyarság megmentélét tűzi ki célul, de csak magát és bűneit menti az elszakított magyarsággal, A magyar kisebbségekkel szemben csak egy kötelességünk lehet: könynyiteni sorsukat, erősíteni magyarságukat, táplálni hitük szövétnekét. Az nem irredsntizmus, amelyik bizonyítékot ad az üldözök kezébe s azokból az ostorokból akar védőpalástot szőni magának, amelyekkel a türelmetlen gyűlölködés a magyar sors uj gályarabjiinak testét szaggatja. Még nem ért véget m lengyel foppadslom. A régi koimáiy ctapalai ütközetre készülnek, — Pcssnbtn jobboldali kormány alakult (Budapesti tudósítónk ielefonjtkrdise.) KrakóMi jelentik 1; Mig az uj kormány megnyugtató kommünikéket ad, addig kétségtelen, hogy a régi kormány katonai csapatai még nem törtek meg. Pilsudski csapatai Is még mindig hsdtáltásban vannak Varsó körül. A katonai ellenállás főfészke Posen és Feliőszilézis, ahonnan hétfőn Haller tábornok Posenbe tért vissza. Itt jobboldali képviselőkből és szenátorokból csonka parlament alakult, amelynek ülésén tiltakozni fognak sz ellen, hogy Vmóban katona! terror alatt válasszák az uj köztársasági elnököt. Megbízható becs éi szerint Varsóban 600 ember estit el és a s besültek száma meghaladja a 2000-ret. A légi harcokban bét repülő vesztette éleiét. A ssabadonbocsátott Víios volt miniszterelnök hétfőn elhagyta Varsót, sz internált tábornokok nagyrészé! is szabidon bocsátották. 5300 kilométer 71 éra alatt a sark felett. Amundsen rádiójskntést küldőit Mussolininak. (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Rémiből (elemik: Mussolini miniszterelnök Nőméből hétfőn délelőtt rádiójelentést kapott, amely igy szól: A Spitsbergákról sz északi sarlón át Alaskábe vezető légi utat szerencsésen bt filéztük és körülbelül 5300 kilométert 71 óra alait tettünk meg. Az északi iark felett a repülés első része nehézségek nélkül ment végbe. Az északi sarktól a C*p Bmcwig terjedő második utréizlsien a léghajó fémrészein lerakodó veszélyes jégafakulatok tkadályozták a repülést is káiokat okoztak, amelyek azonban szerencsére csak jelentéktelenebb természetűek voltak. Cap Barrcwlól az ut idáig nagyon nehéz volt. Nome környékén való repülésünk idején hóvihar dühöngöii. Egy pillanatnyi szünetet kihasználva, leszállollunk a léghajóval, atsely teljesen jó állapotban van. A három nap alatt, melynek ideje alatt a repülés ilyen rendkívüli légköri viszonyok mellett történt meg, a léghaji legénysége csoddlatrméitóan viselkedett. Igy tettük meg a Róma—Északi sark—Alaska ut 13.000 kilométerét 172 óra alatt, amivel túlhalad unk az előzetesen megállapított programon. A frankffttárgyalás után kormány felajánlja lemondását? Nég) hónapos szünetre saegy a nemzetgyűlés. (Budapesti tudósítónk telejonjeleniéie.) A par< lement folyosóin hétfőn az a hír (erjedt e', hogy a kormány junius végétői kezdve hosszabb időre, állítólag négy hónapra szüneteltetni ki vánja a nemzetgyűlést. Eít a hirt az egységes párt tagjai kétkedve fogadiák ugyan, ds balyeselnék a hosszú szünetet, meri amint Kondják, eszel alkalma nyílnék a kormánynak arrs, begy a függőben levő alkotmányjogi javaslatokat tárgyalásra előkészítse. Az ellenzéki pldülon is meglepettel fogadIák a hosszú S3üne« hiré». Rassoy Károly clyan értslcftben nyüa'.iotofl munkaiársunk előtt, hogy szívesen látna egy ilyen hosszú szünsief, mert ez alkalmat szolgáltatna as ellenzéknek arra, hogy a műit hibáit felismerte és az ellenzik átcsepKieslíásávd megvalósíthassa azokat az ellenzéki törekvéseket, melyek eddig éppen ax ellenzék szétforgácsolódása miatt nem voltak megvatíii hrtók. Rassay Károlynak ezt a kijelentését az ellenzéken ugy kommentálják, mintha ez bejelentése voina annak, hogy Raw uőobi idíbeis ft<eg!ehe;ő:.en passzi? szereplője volt a politikának, most imsét erőteljesen résztvenni készül az ellenzék harcaiban Értesülésünk szerin Rissay ujabb aktivitásba lépésének első e apejr as a felszólalás lesz, amelyet az cppropriációs vila során fog elmondani és amelyben rész stes bírákat tárgyává teszi a kormány politikáját.