Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-30 / 99. szám

imm. JSPWSSOííSSsS® f OtS* X. Woletea Sí-W. ííítíóhivatal, JUHaMttarviüi te jsgyiwdii Aradi ucca 8, fstofoa m. I) fwttfi 554»fl«j-s«B«nti 1. mise VnbtitttUm lí-H Sxeged, 1926 április 30, PÉNTEK Hlüiiielési trák: Egy hónapra helyben 40.W0 kor., Budapesten te vidtken 45.0W kor. Egyes siám ára hátkóznap 2(1(10 kor. vasár- ás tmtepnap SOOO korona. II. évtolyam, «9 ssám A nagy Salgótarján. Salgótarján dolgorő és munkanélküli nincselleneinek két ezrede akirt a napokban felvonulni Budapestre. Nem Budapest ellen, abogy a kursns fantáziája elképzelte a dolgot, mert a salgótarjáni bányák mélyének föliáróijól udják, hogy Budapest népének te ujiág a szegénység és nyomor és hogy az igazi ellenséget nem Magyarország fővárosának bivják, hanem reakciónak, amely hét esztendőn kérésztől nem tudott nagyobb eredményt elérni ebben a szerencsétlen országban és a nagy viág előtt, mint a frankhamisítás és egyéb éktelen éa végtelin panamák kélea dicsőségét. Salgótarján szenvedő és küzkSdő munkásainak marcia su Budapestje egy kissé gondolkodóba ejthetné most a kurzus keresztes lovagjait, akik azintén álmodoztak és pedig elég hangosan és hetykén álmodoztak egy marcia tu Budapestről, amelyet nem egészen pontosan a pár év eiötli marcia sa Roma példájára próbállak megcsinálni. Ez a marcia su Roma tudvalevőleg uj fejezetei kezdett ax olasz történelemben, ellenben a hazai feketeingest k é« zöldesxfiek marciája csak az orgoványi képzelet délibábja maradt, amely sohasem ért el Budapestre. Kétaégtelenfll isteneknek és hogaiihoknak való látvány lett volna ez a tervezett bevonulás, amelynek élén Héjjts Iván duce lovagólt volna, Francia Kiss Mihállyal és a franciaverő páter Arkangyallal. Bizonyára Okoliciányi László, Lederer Ouiztáv, Vannay László is ott léptettek volna ez ünnepi menetben, szabadlábon, sőt lóháton, a többi Pödöiökről és Sagulyokról, Máiffyakról éi egyéb lelkes honfiakról nem ia beszélve. Es a bevonulás és felvonulás igazán Bndapest ellen ment volna, de hát, mint tudjuk, eddig még nem lelt belőle semmi, as izaáki és csongrádi szabadsághősök napja leáldozóban,, egyre kevesebb a remény, hogy az utolsó, nem éppen nemesi felkelés valóra váljon I Salgótarján munkás ezredei sokkal komolyabban mérlsgtlendök, az flres gyomor és a végső nyomor sássiói megdöbbentően lengenek as nj idők vészes vihederének szelében. Mari Salgótarján nem mnló epizód, mm fnló jelenség, Salgótarján ma tragikna szimbólum, a magyar mnnka és szenvedés fájdalmas és félelmetes szimbóluma. Mert a magyar nyomornság mélységes tárnáiban megáll a dolgos kés munkája és esik a gyász és kin fekete gyémántjai merednek a remény és munka nélkül tengődök tekintetébe. Fojtó a bányalég ebben a romokkal leli országban, a reakció vibedere sflvit lépten, nyomor és a demokrácia és liberálixans virrasztó és vigyázó Diwy-lámpásai mindenütt a végső veszedelem levegőjét éreztetik. S i beomlott és flres tárnák köiöit babonás és eszelős emberek gyújtogatják a kurxus-jeiixavak göröglflzét és a halál előtt as élet ellenségei uszítanák egymás ellen a maradék magyart. Tragikus bányászsors ex, szörnyű emberi végűt, keierves nemzeti tragédia, omlanak a falak, fojtó a lég, pasaiul az élet és a tudatlanság éa ostobsság, ax Értalmassig és értelmetlenség ssájhösei ágálnak a görögtűz kísérteties fényében, a hordík tetején, a hordók tetején, amelyekben puskapor van. A nagy Salgótarján népe egyre hatalmasabb tk egyre clketeredeltebb sorokban készül fölvonulni a reakció ellen, amelyet kurzusnak n«» vezntk éi amely panamáktól puffadtan már régen hullt, csak azok hirdetik élőnek és csak •sok élnek vissza vele még mindig, akik e bálvány árnyékában látszottak valakiknek és játszottak hatalmat, erszágot, dicsőséget, de akik senkik és sammik se lehettek volna ott, ahol a béke, a kultura, a haladás, a szabadság ax isten, nem pedig a reakció szentháromsága: a tudatlanság, a lehelséglelenség és az erőszakostág. Munkát és kenyeret kér a magyar Salgótarján népe, a felelőtlen és ok'alan gyűlölet kövei helyetl és ax utolió órák vihederzugásában azt akarja és azt harsogja, hogy a szabi di ág szent levegőjére és az emberhez méltó lors deifls napfényére engedjék végre azok, akik hét esztendőn keresztül az inség és nyomor feneketlen mélységeiben és sötétségében marasztalták. Szerencse fiit — a magyar Salgótirján élni és győzni akirl ívmmnmmrmmevmmmmmmmmMmm Csütörtök éjszaka ismét őrizetbe vették lfági Istvánt és társait. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése a késő éjszak ni óidktan.) A késő éjszakai órákban Vági Istvánt és iCbb társát előáilitcták a rendőrségre és ismét őrizette veitík. A kiszivárgott fairek szerint ismlt államellenes röpiratok miatt indul mrg ellenük az ejárás, de as sem leheletlen, bogy őrizetbe vételük a május elsejére tervezett események miatt történt. aranykorona hitelt utalnak a gazdáknak. (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) A Délmagyarország munkatársa teljesen beavatott helyről ugy érte* ült, bogy a pénzügyminiszter jelhatalmazta az Országos Hitelszövetkezetei, hogy tízmillió aranykorona rövidlejáratú hitet foiyósition a gazdáknak. A hitel ötven százaléka a 100 holdon aluli gardákat illeti, tizenhét százaléka a 100-tól lGCO-ig gazdákodókat, mg harminchárom százalékát sz &er holdon felül gazdálkodók kapják. A hitel öt évre szól és kilenc százalék kamat fizetendő utána. Csikis hasznos bei uhá3ásókra használható fel, amit a korrrány az OKH utján ellenőriztet. Szombaton megszakítják költségvetés vitáját és a Ház elé kerül az osztrák—magyar szerződés. (Budapesti tudisitónk ieltjot jelentése.) Ma még bizonytalan, hogy a költségvetés áltaKnoi> vitája miker fejeződik be. Miután azonban r kormány fonlcsnak tartja, hogy a nemzetgyűlés az osztrák- tc agyar kereskedelmi szerződésekről szóló lőrvényjtvailalot letárgyalhassa, tárgyaié sok indultak meg >z ellenzékkel, amelyek arra ax eredményre vexetlek, hogy a nemzetgyűlés szombaton megszakítja a költségvetés általános | vitáját és a szombati napon az osztrák-magyar kereskedelmi szerződésről szóló tirvényjavaslatol tárgyalja. Ez ax ülés előreláthatólag igen rövid ideig fog faríani. Hétfőn valószínűség szflnet lesz, ugy hogy a költségvetés tárgyafását csak kedden folytatják. Amennyiben ax áltelános vita pén'eken véget érne, akkor kedden már csak nyolcórás üléseken tárgyalnák a költségvetési. f«A ffrankhamisiték a háború veszedelmét idézték fel." Payar éi Rupsit súlyos kritikái a kormányzati rendszerről. Budapest, április 29. A nemzetgyűlés csfltörtöki ülésének első szónoka Viczián István, aki foglalkozik Nagy Vince beszédével. Veszedelmesnek tart minden egyesQlést, amely az állam épségét ve szélyezteti. Rátér a szabadkőművesek titkos társaságára, akik Drózdy Győző szerint csak jótékonyságot gyakorolnak. Nem érti, hogy Pakots József hogy meri elitélni a titkos társaságokat, mikor ö is szabadkőműves volt. Pakots József: Nagyon tiszteletreméltó munkát végeztünk I Felkiáltások a baloldalon: A walesi herceg is szabadkőműves I Vlczián István ezután a Kelet cimű szabad kőműves folyóiratból olvas fel idézeteket amelyekkel bizonyltja, hogy a szabadkőművesek az atheizmust pártolták. Szeáer Ferenc: Mi kifogása az ellen, hogy vannak atheisták? Viczián Isiván: Kossuth, Klapka, az idősebb Andrássy Gyula grói, Madách Imre, idősebb Rakovszky István, a belügyminiszter édesapja tagjai voltak a szabsdköművcspáholyoknab, azonban ekkor még hazafias szándék vezette azokat. Azzal vádolja a szabadkőműveseket, hogy destruktív és hazafiatlan magatartást tanúsítanak. Ezután felolvassa a szabadkőművesek ,cerlmóMakönyvét". A szabadkőművesek litkos vészjelei — mondja — arravalók, hogy figyelmeztessék a szsbsdkőműven bírákat, hogy a bajbajutott vádlott szintén testvér. (Óriási zaj.) Propper Sándor: As ébredőbirák az ébredővádlottakat mentik fel! Klárik Ferenc: Viczián államtitkár ur megállapította, hogy ebben ax országban a bírák kfrső nyomásra Ítélkeznek. (Nagy zaj.) Vlczián István felhívja a belügyminiszter figyelmét is és kéri, hogy a legszlgcrubb nyomozást vezesse le a szabadkőműves öasxejöveteiek leleplezésére. Ebben a pillanatban lép a terembe Peyer Károly szociálista képviselő, aki 30 napi ülésről történt kitiltása után most jelenik meg először a Házban. A szociáiisták és a baloldali ellenzék tüntetően éljenzik Peyer Károlyt. Peyer Károly: Kénytelen voltam — mondja — a többség határozatából a nemzetgyűlésből noszszabb ideig távolmaradni. Annyit mondhatok, hogy nem megjavulva jöttem vissza. Az üláözések bennünket csak megeázenek és mi, szociáiisták, mindig vállaljuk a terhet, amely ránk esett és vállalni fogjuk a jövőben is. Erről a helyről mindenekelölt feihivom a nemzetgyűlésen a kormány figyelmét arra a katasztrófára, amelyben a bányaipari munkások vannak. A kormány semmitmondó Ígéretekkel akarja megoldani ezt a kérdést. Másutt a kormányok maguk sietnek a krízis megoldására, nálunk mi sem történik. Különösen a salgótarjáni és borsodi bányászok szenvednek a válság miatt, ahol ezrével bocsátották el a munkásokat. Erdeke lehet a keresztény kormánynak, hogy éppen ezt a keresztény munkástömeget ítéli halálra ? Hetekkel előbb mindenki tudott arról, hogy a salgótarjáni munkások mire készülnek. Tudnia kellett a belügy miniszter urnák is és ennek dacára a hivatalos kommünikében atig 600 munkásról tesz említést. Tisztában vagyunk a belügyminiszteri jelentések szellemével é3 tudjuk, hogy azok mindig valótlanságokat tartalomnak. — A valóság az, hog? mintegy 8000 ember állott az uccán Salgótarjánban, asszonyaikkal és gyermekeikkel, mert mm biriák a nyomort. Ha nem történik gyers intézkedés, akkor ez a kivonulás meg fog tsmitlőánl és félő, hogy akkor már