Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-10 / 81. szám

1926 ápiilis 10. DELMAQYARORSZAO 3 Tovább folytatják a pótnyomozáat a szokol- és frankhamisítás kirül a cseh és a francia megbízottak kívánságára. franciák Hir György kihallgatását és a Mészáros Gyula kiadatása iránti kérslmat sürgetik. Budapest, április 9. Dr. Sxtrache Gusztáv, az ügyészség elnöke a szombati nap folyamin a ezokolhamhitds agyiratait átteszi a főkapitány­ságra azoknak a nyomozati cselekményeknek a lefolytafisa céljáfcől, amelynek elrendelését rísa­ben a csehek megbízottja, dr. Frledmnn Ignác budapesti ügyvéd által benyújtott indítvány alap* }án, részben pedig ?,s iratok áttanulmányozása után a főügyész saját maga tart szükségesnek. Dr, Friedmann, mint a sérteti cseh nemzed bank és a cseh igazságfigyminisztérium kép­viselője a budit pesti cieh követség megbízottja­ként szintén kollaborálni fog. A francia kiküldöttek pénteken délelőtt meg­jelentek dr. Sztrache főügyész hivatalában és bejelentenék, hogy mielőtt a frankügyben megindított pótnyomozást a maguk részérói be­fejezettnek tekintenék, még több körülményre nézve tartják szüksé­gesnek a tényállás földerítéséi Eiiősoroaií i tömnék agyét kívánják tisztáz­tatni, főkén? Bv.mgy kitől származik az első alkalommal bmolgáltatott két kőkiiaé bankiegy­utánzó rajaa. Erre nézve Windischgraeti, Rába és Gstö vádlottak kihallgatását is szembesítését hirtk. Dr. Sztrache főügyész a francia kikül­dölteinck ezt a kívánságát honorálta és a ki­hallgatások foganatosítását elrendelte. Ugyancsak a kOkliiék egyeben Hir György kihallgatását is kívánják a francia kiküldöttek. Hir György ezidőizerínt súlyos betegen fekszik lakásán ; amint egészsági állapota megengedi, kihallgatását szintén foga­natoiitják. A francia kiküldöttek további nyomozati intézkedést kér­nek Mészáros Gyula szerepéről is. Tekintettel arra, bogy a francia kiküldöttek értesülése szerint Mészárost az oroszországi Baku városából, ahol egy ideig tartózkodott, a szovjet-hatóságok kiutasították s most újból visszatért Konstantinápoiyba, a francia kikül­döttek azt a kérést terjesztették elő, hogy a kiadatása iránt megindított eljárást sürgősen folytassák le s a kormány a megkeresésre adandó választ a török kormánynál sürgesse meg. Amennyiben a törők kormány megtagadná a kiadatási kérelmei, arravaló tekintettel, hogy Miszáros török állampolgár, ugy az a kérésük, hogy a kir. ügyészség tegyen lépéseket oly irániban, hogy Mészáros Gyulát a török rendőrhatóságok hallgassák ki a frankhamisí­tásra vonatkozólag, még pedig akként, hogy ennél a kihallgatásnál ugy a magyar rendőr­ség, mint a francia rendőrhatóság kiküldöttei is jelen lehessenek. Pallavicini vallomást tett frank- és szokoihamisitásrél. tBudapesti tudósítónk telefonjeleniise.) Dr. Lengyel Ernő, a frankügy vizsgálóbírója pénte­ken délelőtt 11 ómkor kihallgatás végett be­idézte Pallavicini György őrgrófot. Pallavicini a vizsgálóbíró idézésére pontban 11 órakor meg is jelent a törvényszéken é« mombsiá a vizs­gálóbíró szobájába sietett. Pallavicini kihallga­tása kit is félóra hosszáig tartott. Távozóban Pallavicini a következőket mondotta : — Még most is azt állítom, hogy közjogi sirelem töriint velem akior, agaikor a Ház ki­adott, hisien én csak politikai vádat emellem a frankügyben. Ami pedig kihallgatásomat illeti, hogy miről tettem vallomást, irr61 nyilatkozatot nem tehetek, mert illtoti közlésért csak nem Jogom mogumat lecsukatni. A hosszú kihallgatás és nagy jegyzőkönyve­zés azt mutatja, bogy Pallavicini teljesen rész­letes vallomást tett a frank- és szokolhamisiíás ügyéről. Az elhagyott szerető gyilkossággal vádolta régi kedvesét, a tanuk serege alibit igazolt. tk Tábla is fölmentette Ambrus Istvánt, akit kedvese följelentésére tartóztat­tak le. — Az éjszaka rejtélye. — Gyilkosság az országúton, vérnyomok a ruhakon és kártyázás estétől éjfélig. Az elmúlt év februárjában egy este Békés­szentandrás határában vérbefagyva találták a bokrok alatt Tóth András ismert békési gazdát. A nyomozás során kétségtelenül megállapítot­ták, hogy a szerencsétlen ember titokzatos gyilkosság áldozata. A szakértői szemlénái pe­dig még azt is megállapították, hogy valószí­nűleg egy úgynevezett járomszbggel olfották ki az esti sötétségben életét. A csendőrök nagy energiával indították meg a munkát a tettesek kézrekeritésíre, a gyilkosság pedig egész Bé­késben nagy föltűnést keltett. Az első időben minden támpont nélkül állot­tak a csendőrök, majd, mint az szokásos, megindult a suttogó pletyka-lavina. Hirek ér­keztek a csendőrségre, amelyek arrál suttogtak, hogy a gyilkos csak Ambrus István lehetett, aki tossz viszonyban volt állítólag a meggyil­kolt Tóth Andrással. Ugyanekkor pedig bele­kapcsolédolt a gyilkosság rejtélyébe — a nő, Megjelent a csendőrök előtt Győri Mária, aki fiifelentette Ambrus litvánt, mondván, hoiy az ő szemeláttára gyilkolta meg ax esti sötét­ségben a nyilt után Tóth Andrást, mialatt ő fogta lovának kantárát. Győri Mária pedig hosszú időn át szerelmes kedvese volt Ambrus Istvánnak ... Azonnal előállították a gyanúsí­tott legényt, hiába tiltakozott, letartóztatták, hiszen az a nő jekntette föl, aki a ló mellett látta, mint oltotta ki a sötétben Tóth András életét... Házkutatást is tarotak Ambrus laká­sán és találtak is néhány ruhadarabot, amelyen piros, virnyomok látszatlak. H, ba tiltakozott Ambrus, azok a foltok csak festiknyomok, leg­feljebb pedig annak a birkának vérnyomai, amelyet néhány nap elCtt levágott ebédre. Hiába volt minden, az eljárás megindult ellene, hiszen tanú jelentkezett, aki látta saját szemei­vel a gyilkosságot: Ambrus István szsretőjs. Az ügyészség szándékos emberölés címén emelt ellene vádat. HAnfepokig szenvedett a rettenetes vád alatt, hánnpokig ült a börtönben. A törvényszék előtt azután tisztázódott minden. Ambrus ott is tiltakozott a vád ellen. Részletesen, szinte percről-percre elmondott miadeat, mii csinált s gyilkosság estéjén. Tanukat nevezett meg arr», hogy dilatdn öttől ijtilig mindig társaságban volt, tehát nem gyilkolhatott közben. Először *< mezőn dolgozott, majd estétől éjfélig a szom­szédoknál kártyázott, Es minderre számos ta nut jelentelt be. Hangsúlyozta még, bogy soh< semmi összetűzése nem volt a mesgyi'koH Téthtaí. Mo$y miért jelentetne föl Győri M i ria?... Kedvese volt, elhigyta, gverek > született... Fölvonultak a tanuk, irinri igazolta A brus István alibijét. Aztán jöt Győri Máris. Megis­mételte vallomását. Es e he vo t, az uíon ta­lálkozott vele, lovon jott. Amikor látta köze­ledni TóShot, leszállt, azt mondta, fo*ja addig a kantárszárat, míg végez azzal a Tótbtal. A törvényszék pedig meg sem eskette vallomá­sára Győri Máriái, hiszen az e?ső pillanatba látszott elfojtott dühe, remegő busszuja. A* iratokbél pedig kiderül-, hogy hossxu i őn át szerelmi viszonyt folytatott Ambrus Istvánnal, gyermek is született, nagyon sokszor veszeked­tek és a lány pört is indítóit ellene tartás­díjért. A leánytól megkérdezték aztán, miirt jelen­tette föl ciak httek múlva egykori kedveséi, miért nem azonnal ? Győri Mária igy felelt: — Nagyon féltem tőle, sokszor fenyegetett bicskával, lelövéssel. Nem mertem ... Aztán egyszer találkozóra hivott este a kúthoz. Nem mertem elmenni, azt mondták, be fog dobni a kútba ... Akkor mentem el a rendőrségre. A gyulai törvényszék ezekután fölmentette a vád alól Ambrus Istvánt, mert ugy találta, hogy a tanuk serege délután egytől ijtilig pontosan igazolták ailbijit. Ax egyetlen terhelő tanú pedig Győri Mária volt, az elhagyott kedves. Pénteken délelőtt került ez az ügy a sze­gedi ítélőtábla O/esz-tanácsa elé. Ambrus István már szabadlábon állott a bíróság elé. Kovács Rókus előadó referádája után dr. Borost József főügyész indítványt tett a bizonyítás ki­egészítésére, tanukat kért megidézni, hogy a tényállást pontosan meg lehessen állapitani. Különösen pedig kérte, hogy Győrt Máriát idixzik a Tábla eli is itt hallgassák meg még egyszer. A Tábla azonban tisztázottnak látta a tény­állást és nem teljesítette a kérést. A főügyész, ma|d dr. Kresst Zoltán védő pörbeszédei után a Tábla meghozta itéle'él: helybenhagyta a törvényszik fölmeniisii, mert ő is igazolva látta kétségtelenül Ambrus István alibijét. A legény csillogó szemmel hallgatta az ítéletet, amelyet csak azért kelleit meghozni, mert elhagyta ked­vesét. Dr. Boross Dezső főflgyész semmiségi panasszal élt a Kúriához. Magyargyalázóvá lett a szerb csendőr menyasszonya. Gulyás Erzsébet. A szegedi törvényszék Vild-tanácsa előtt pénte­ken délelőtt Gulyás Erzsébet nagykörösi születésü, jelenleg pancsovai lakos állott. A vád szerint Gulyás Erzsébet mátcius elején tiltott határátlépés miatt magyar fogságba esett. A vámőrök Gulyás Erzsébetet a szegedi rendőrség fogházába szállí­tották be és a kihágás! bíróságon 14 napi fog­házra Ítélték tiltott határátlépés miatt. A rendőr­ségi fogdában Gulyás Erzsébet eleinte nagyon jól érezte magát, később azonban összeveszett a fog­dában tartózkodó fogolytársnőivel, akik előtt egy­szer magából kikelve a következőket mondotta: — A magyarok boldogok lehetnének, ha Sándor lenne a királyuk. A szerbek rövid idő multán úgyis elfoglalják egész Magyarországot s akkor minden­hol a szerb lesz az ur, nem a gyáva magyar! A fogolynők följelentették Gulyás Erzsébetet, aki ellen a magyar állam megbecsülése ellen elkövetett vétség cimén indult meg az eljárás. A pénteki főtárgyaláson Gulyás Erzsébet be­vallotta, hogy az inkriminált kifejezéseket használta és kérte megbüntetését. Arra a kérdésre, hogy mint született magyar lány, akinek ereiben C3ak magyar vér csörgedez, hogy mondhatott ilyeneket, büszkén jelentette ki, hogy noha az anyanyelve magyar, de érzelmei a szerb nemzethez húznak, mert vőlegénye szerb csendőrtiszt. Dr. Mlhályfy István ügyész vádbeszéde után a bíró­ság rövid tanácskozás után kihirdette az Ítéletet és Gulyás Erzsébetet bűnösnek mondotta kl s négy hónapi fogházra itélte. Az Ítélet kimondotta meg, hogy Gulyás Erzsébet büntetésének letöltése után kitoloncolandó az országból, mivel szerb állam­polgár és egyben örökre kitiltotta az ország terü­letéről. A kihirdetett ítéletet a vádlott egykedvűen vette tudomásul és katonásan hangzó szavakkal jelen­tette ki, hogy megnyugszik az ítéletben. Gulyás Erzsébet viselkedése az egész főtárgyalás ideje alatt erősen katonai színezetű volt. Kezét szorosan lölsőlábszárához szorítva tartotta s amint szünet köíben elmondotta, tagja egy női katonai alakulat­nak. akik kat jnai egyenruhában járva nyertek teljes katonai kiképzést. Mímel ni elindult Tripoliszba. Róma, április 9. A Caveur páncélos hajó, a melyen Mussolini utazik, tegnap délután föl­szedte horgonyait Gaeia kikötőjében. A búcsú­zásra megje'entek Turati, a fasiszta párt vezér­titkára, a direktWu n tagjai és a vidéki faiissta 'iíká'o*. A haj* e>uán elindult T ipoluzHa. Kémei kerékpárokat, vorrö­1 gépeket, gyvrmek •port­kocsikat, gummikat é« alkatrészeket leg­olcsóbban «•/ | m ri _ „ műszeré rael vásárolhat WOlt Héiet Hld ucca 1. Nagy Javító mUtiely I 638

Next

/
Oldalképek
Tartalom