Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-08 / 79. szám

SMltmXMtt awtt Psreag-*. t *s'«fc» IJS-Síf. *M0Mtatai, 'rSEílíeí!,Sar»S: fa inayírMi* i - Aradi ucca 8, matat SOS, MMl! í*«U:i Btwljff-Mg4r«t l. uba T«!í!eaa*t« IS-5W, Szeged, 1926 április 8, CSÜTÖRTÖK BiS!I»ié«i Arak: Egy fcóriapra helyben 4U.UU0 kor,, Budapeulcn és i'áéeeti 45.Ü0Ü kor. Egye* szám ára Hétköznap 2W0 Sor. »ssir- ts innepnas 3000 korún*. IL évfolyam, 79. uára Az újságírás szabadsága. A húsvét veeárnspján lezajlott fölhfiboritó incidens folytán jobboldalon ts a középúton is eszmefuttatásokat eresz'enek világgá a sijtőszabadságról. Mondinunk s«s kei!, bogy ©indkét oldalon csak igen lényeges föntarfásokkal hajlandók elfogadni a sajtószabidság elvét, pedig ennek a szabadságnak is ugyancsak befellegzett, amint föltételekhez kötik, bogy kinek szabad irni, asit szabad Írni éi hogyan szabad irni. Az ujságiró katekizmusa abból az egyetlen pontból áll, hogy föltétlenül igazat irjon. Aki vét ez ellen a szabály ellen, azzal ssajd elbáni* a törvény, de azzal is el kellene bánni, aki önmagának arrogálja az Ítélkezés és végrehajtás jogát. £s mi a vasárnapi incidens alkalmából ezt tirtjuk fontosnak. Idejön valahonnan Bácskából egy egészen jelentéktelen ember, áii itt tovább jelentéktelen kis életét és egy szép napon orvul nekitámad rgy újságírónak, akinek a cikkéről, nagyon enyhén szólva, az sincs eldöntve, bogy igizat Irt- é, vagy se. Az ujságiró (e*mésze!esen bűnvádi följelentést tesz a támadó ellen és a bíróság, egyéb téielss rendelkezés hijján, el fogja majd iiéini néhány százezer korona pénzbüntetésre. 1 Nyilvánvaló, hogy ez i helyzet hovatovább illuzóriuisá teszi a sajtó úgynevezett szabadságát, imalyről pedig azt beszélik, hogy az alkotmányosság egyik alappillére. Amikor Tisza István megcsinálta a ssjtóreformot, természetesen erre nem gondolhatott, mert hiszen akkor a tisztességes újságírói muskát netn fenyegette semmiféle veszedelem. Aki igazat irt, annak nem iörtént bántódása. Ma, az elmúlt évek tapasztalatai után, merjük mondani, elsősorban az ujságiró szorul preventív védelmmte. Helyes, ha védi a törvény ! a társadalmat azokkal ssesben, akik fSlftete- ' sea, könnyelműen, meg nem becsülve mesterségüket, forgatják a tollat. Dg gondoskodjanak törvényes védelemről azok részére is, akik becsületes újságírói munkájuk végzéie közbea terroristákkal találják magukat szemben, mert hiszen tudvalevőleg senki se készülhet föl orvUtoPdáiok ellen, egyébként is as ujságiró legtöbbször irásb^n és olvasásban és nem bokszolásbin meg birkózásban szokta magát gyakorolni. Képtelenség a sajtó szabadságáról beszélni addig, amig nincien tételes törvényüok, amely külön deliktnwot kreálva, a lehető legszigorúbban büntet meg mindenkit, aki hiriapi cikkekkel szemben tettlegességre vagy a tesror más nejére vetemedik, ahelyett, hogy állítólagos sérelmét a bíróság elé vigye. Nehogy azonban azt higjje bárki rólunk, bogy szivárványt kergetünk. A legszebb álmainkban sem tételezzek föl, bogy ilyen novelW készítsen cl az az igazságCgyministter, aki a sajtótőrvény egészen másirlnyu kiegészítéséről szövi még ma is politikai álmát. Ezeket kiiáróla^ azért mondtuk el, mer! szükségesnek láttuk a közönséget figyelmeztetni, hogy van az éremnek egy olyan oldala is, ameiftöl eddig egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset beszélfek. Nem tudjuk elképzelni, bogy akadjon ember, aki ne tapasztalta volna az újságírás mérhetetlen előnyeit. Sokkal kefesebben tudjáá, begy az újságírás áílandtan a legkülönbözőbb ojdalról jövő terror nyomásival kénytelen megbirkózni, ha föladatát cmk megköxeü'ően is teljesíteni akarja. Nem beszélünk azokról ai időkről, amikor szerkesztőségi ablakainkai éjjelről-éjjelre beverték, sem ásókról az időkről, amikor egyíkteknek-másikunknak a Ukásán napokon keresőül rendőrök őrködtek, sem azokról as időkről, amikor éjjel egyik családtagunk kiséreMbsn hazatérve, St hat lettrcfcéss listai politikai ellenfelünk várt bennünket a kapuban. Szóval nem beizélfick azokról sz időkről, amikor munkánkat testi épiágüok állandó veszélyeztetése mellett végeztük. Bir ezt is megtehetnénk, hiszen csak ké! nap elölt inzultáltak egy újságírót, aki kötirdeki cikkét a birtokában tartott akták alapján irta meg és aki, meggyőződésünk szerint, Igazat irt. De beszélnünk kell arról a íársadsl&i terrorrá], amellyel állandóin nyomorgatni akarják a munkáját lelkiismeretet en végezni óhajtó újságírót és aesely igen gyakran jelentkezik mosdatlan formában is. Ha valaki izáz és százmilliót sikkaszt és az ujságiró a reedőtsfgi jelentés alapján rzt meg akarja írni, megindul a kilincselés a szerkesztőségben. A közönség elég könnyelműen híjlik afeié a vélemény felé, bogy az ujságiró azí irja meg, unit akar és rzt hsllgat el, amit akar. Ez tévedés. Az újságírásnak olyan parancsolatai vannak, amelyek betartása elöl lelkiismeretes újságig ren? tud kitérni. £s ha a kilincselés eredménytelenül végződött, igen gyalran jön a terror legkülönbözőbb fajtája, asivel szemben a kilá'áiba fcelyezett reprssszáliák ellenére is keményen és becsülettel kell állni a sarat. Ha egy gyár kigyullad ée ízt megírjak, íz igazgató annyira hangszik ránk, mintha a mi könnyelműségünk és nem az ő könnyelműsége játszott volna közre abban, hogy a tüzet nem lehetett idejében lokalizálni. S az a kávéházi bölciéiz, aki elégedetlen egy-egy cikkel, min* denki másnak a meghslfgsiása nélkül olyan módon hajlandó zíjcs ítéletei mondani az újság fölött, amilyen módon megcsontosodott betörők és tolvajok fölött nem ítélkeznek. Halljuk és látjuk úgyszólván nap-nap után ezeket a Istenségeket. S amikor mindezt betetőzi egy tarbár inzuttus, akkor azt kell tapasztanunk, hogy előállnak újságírók és arról motyognak, hogy milyen korlátai vannak az újságíró terhire • sajtó szabadságának. Bmélaca esetekről, amelyekben indokoltnak látják a tettlegességet és fölállitanak szabályokat az uri ií'siv, a jó ériék, meg hssonlók alapján. Hát tagtdhataílan, hogy intelligencia, érzék, meg belátás dolga, hogy ki milyen módon űzi az njsigirás mesterségét és bogy a sorok papírra* vésésénél az ízlésnek is fegyelmezni kell a tollat. De az is tagadhatallin, hogy nzgyobb izetlenséget a szegedi sajtóban még nem vetettek pspirra, mint aminőt az egyik prédikátor irt 1?, amikor egy szegedi úrról, aki elmúlt hetven évet, akinek kiváló képességeit mindenki elismeri, aki közlisiUletben áll, noha éles közéleti harcokat szokott vívni, olyanokat irt, hogy az öreg pccoknak a szőre, az ört? embernek pedig a hiúsága nő meg. A mag- ssjté élete tudvalevőleg II. Józseftől d&tálóch. , $ ki a cenzúrát eltörölte. Ma a cenzuráns" egy igea kfliönös, de nigyon szigorú f±j á,l fönn. Bizonyos, hogy azok a lapo* mégu számottevő nyilvánosságra tettek és te & s*crt, amelyek* nek szerkesztőségeiben ne.a szádunk le a lelkiismerettel fs sho! harcolva, íürve, szenvedve követik, tisztelik é« ;c«Gl>k a nagy hagyományokat. Mi tántori "ml hirdetjük, hogy nem kell félteni a sajt 5 í^daügától se az egyeseket, se a lársadas if, se az államot. Ezzel nem mondjuk, hogy nt a akadt, nem akad, vsgy hogy nem fog akadni ujsígi ó, aki megtéved, vagy megbotlik. De a törvény végezzen vele, amire bőségesen van téte'es intézkedés. Védelmet, nyomatékos véds»mct kérünk azonban, ugyancsak tételes törvény intézkedéseiben és szankcióibin, a fiszte«té$es uj ígiró-munka észére, akár kávébási bosssolók, akár másfajta terroristák részéről éri támadás. A francia kormány békét kőt Abd el Krímmel A spanyol kormány egyetért a franciával. (Budapesti tudósítónk telefaajelentése) Páriából Jelentik: Briand miniszterelnök és Painltvi hadügyminiszter szerdán hosszas megbes é ést f ilytattak a marokkói helyzetről. A megbeszélés során megállapodtak abban, hogy a francia kormány békil kit Abd el Krímmel. Briand a kormánynak ezen elhatározásáról a spanyol nagykövettel ts megbeszélést folytatott. Madridból jelenük: Primo de Rlvera szerdán fogidta az újságírókat, akiknek kijelentette, hogy a francia és a spanyol kormány teljesen egyet ért a marokkói békeföltételekben. Abd el Krim Taritban várja Francia- és Spanyolország megbízottait. A Jugoszláviai válság gyorsan megoldódik. Pfisics kormánya visszatér. Belgrád, április 7. Radics Iván ma fölkereste Pasics lemondott miniszterelnököt és hosszabb megbesxéiést folytatott vele, majd a királyi palotába ment. Amikor távozott a királyi palotából, kijelentette az újságírók elölt, hogy Pasidnak azt Javasolta, hogy a képviselőházat április 12. és 15. között hivják egybe. Hozzátette, hoiy Pasici erre a javaslatára adott válaszában kijelentette, hogy előzőleg még meg kell beszélnie a dolgot a radikális csoporttal és szerda délutánra választ ígért. A helyzetnek ilyen kifejlődése arra enged következtetni, hogy a válság gyorsan megoldódik, még pedig valószínűleg a lemondott Pasics-kormány visszatérésivel, miután Pasics abba a helyzetbe került, bogy elI döntheti a helyzetet. Ausztria aláirja az osztrák-magyar kereskedelmi szerződést. (,Budapesti tudósítónk telefOBjeleniise.) Politikai és gazdüsági körökben aggodalmat keltett az a hir, bogy az osztrák-magyar gazdasági sserzödfs életbelépése elé ujabb nehézségek tornyosulnak. E hir legmepyúgiafébb cáfolata szerdán érlezeft meg a külügyminisztériumba, amennjiben Bécsből értesítés érkezett arról, hogy sz otztrdkok április 9 in már alá is Írják a gczdasdgi szerződést. Ilyen körülmények között Walkó Lajos ideiglenes külügyminiszter eltiatározti, hogy 0 szerződés btcikkelyeziséről szóló törvényjavaslatot nyomban a nemzstgyilés össtcülése után a Ház elé ttrjmtí és gondoskodni fog mól, bog? a törvényjavaslat minél előbb tető alá kerüljön, vigyis ai sc á Ijon útjába annak, hogy a gazd^igi szerződés feg?ötidebb időn belül élefödéphe^sen és hoízá| járulhasson gazdasági viszcnjiifck javuiásáüoz. Többségetakurnak szerezni a cseh pártok. Prdta, április 7. A nemzeti izociálista Cesko Slovo ma i^lsiílüáu, hogy a beipuliiikai nehézségeket olysn víhsziói reform ssgüsé^évei oldják meg, Sstely föltélirnül biztosig a c?eh rcKie i tt bbíéget, élénk moigciedást váltott ki & ceeh táborban. A cseh pártok Riad nyíltabban állást foglalnak a megoldás mellett. A ne*nzeti szocialista választói tervezet immár nyilvánosságra kf.üll és kitűnik belőle, togy c nimttek at eddigi 71 mandátum helyett csak 43