Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-08 / 79. szám

2 DELMAGYAROKSZA® 1926 április 8 mandátumot kopnának. A nemzeli demokrata pírt zajlója, elsősorban • Politika ciatlakozásra szólítja fal i ccth pártokat, azzal a célkitflzéisel, hogy „olyan többség jöjlön létre, amely élig erői a kor­mányzásra." A lap azután kifejti, hogy a vá­lasztói reform vezéraszméje az államérdek, kell, hogy legyen. A kisebbségi pártokban a cieb törekvések Ichangolisigot és elkeseredést kelte­nek. Hangoztatják, hogy a cseh törekvések netn­caak a legelemibb szabadságjogokkal ellenkez­nek, hanem a békeszerződésekkel is. Wimmer Fülöp a tanács javaslatát elfogadja, mert az egyetemet Szeged város számára biz­tosítani kell, de amennyire lehetséges, az épít­kezéseknél elsősorban szegedi munkaerőket, iparosokat és a helybeli anyagokai kell föl­használni, amennyiben az nem esik a költsé­gek rovására. Ez a kívánság teljesen indokolt, mert a város többek között ezért is vállalja magára ezt a horribilis áldozatot. A polgármester szólal föl, miután a főispán bezárta a vitát. Kijelenti, hogy elsősorban a szegedi munkátok és iparosok foglalkoztatása téljából forszírozzák a gyorsabb tempójú épít­kezést. Franki kérdéseire elmondja, hogy föl­szabadul a felső Ipariskola, a városi menhely, a Szentgyörgy-téri iskola, a kórház lefoglalt része, a rókáit iskola, az állami gimnázium. Egyelőre nem szabadul föl a központi egyetem épülete, de arra nincs is szükség, de ha később fölszabadul, fölszabadul a városi ke­reskedelmi iskola is. Papp Róbert megjegyzésére kijelenti, hogy a Józan megfontoldt töröltette a javaslatból azt a részt, hogy a város kösse ki, hogy az egye­tem megszüntetése esetén a telkek visszaszáll­nak a városra. Erre a közgyűlésnek gondolni sem szabad. A klinikákat csak kórházi célokra lehet használni. A kérdést különben is állan­dóan figyelemben fogja a város hatósága része­síteni. Wimmer Fülöp a zárszó jogán azt a kíván­ságot tolmácsolja, hogy az az áldozat no fossza meg a vároti egyéb szikségletek ki­elégítésétől, a város továbbfejlesztésének lehető­ségétől. Szeretne megnyugtató kijelentést kapni erre. A tanács, nagyo a helyesen, fölvette javas­latába, hogy a szegedi egyetemen minden sze­gedi polgár fia stabaáon tanulhasson. Tudjak, hogy a kormány Szeged kedvéért nem változ­tatja meg a törvényt, de reméljük, hogy előbb­utóbb a kormány mégit megszünteti ezt a cmaya törvényt. A polgármester ujabb fölszólalásában ki­jelent, bogy csak az első kérdés/e kíván vá­laszolni. Az tény, hogy az egyetem épitése nélkül többet áldozhatna a város a kövezésre és ctalornázásra, mint igy. A csatornázási ujabb kölcsönnel lehel csak megoldani. Azért város hatósága az eddigi mértékben továbbra is csatornázhat és kövezhet. A közgyűlés nyugodt lehet, a város fejlődése továbbra is az eddigi tempóban, söt, ha lehet, még foko­zottabb mértékben halad majd előre. A főispán ezután kihirdette, hogy mivel elleninditványt senkisem tett, a iandcs javas­latát egyhangúlag elfogadottnak minőtiil is etzeriat mondja ki a közgyűlés határozatát. Következett a mátoálk rész: az egyetem el­helyezésénél a kisajátítás kérdése. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok a tanács nevében javasolta, hogy a közgyűlés irjon föl a kereskedelmi mi­niszterhez az egyetem elhelyezéséhez szükséges telkek megszerzéséhez szükséges kisajátítási jog sürgős megállapítása érdekében. A köz­gyűlés a tanács javaslatát hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta. Negyedhatkor hirdette ki a főispán a köz­gyűlés határozatát, tehát a város törvényható­sági bizottsága ötnegyed óra alatt mtgtzavi­zott nyolcvanmilliárd koronát a Ferenc főzs'f Tudományegyetem számára. A Ilimet birodalmi vasút hatvan tisztviselőjét letartóztatták. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelenlik: A német birodalmi vasútnak 60 magasabb áliásu tisztviselőjét passziv megvesz­tegetés bűncselekménye miatt letartóztatták, A nagyarányú megvesztegetésekről tudtak a vasút igazgatóságánál, a köziekedétügyi«misztérium­ban, sőt a frankfurti ügyészségen és a rendőr­igasgatóságon is, anélkül, hogy annak elejét vették volna. A cél az voll, hogy magánfelek a megtévedt tisztviselők utján jelentékeny anyagi előnyhöz jussanak. A botrányba több magas­rangú vasúti tisztviselő is bele van keverve. Porzsolt Kálmán a Pesti Hírlap ZSOLTJA előadását szombaton, 10-én tartja a Tiszá­ban. (Harmónia.) Rába Dezső vallomást lett p. Bénis Arkangyal allén. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Markó- uccai fogházban szerda délután izemoesi­tették p. Bónis Arkangyalt Rába Dezsővel, aki lősségrevondstól. Azt is szemébe mondía p. Bónisnak, hogy a páter ötlete volt, hogy a kliséket külföldön helyezzék el és igy a gyanút szemébe mondta p Böniinak, bogy a páter ezzel is másfelé tereljék. P. Bónis a szembeii­— ..—» —* * *- ' tág gorín dereken tagadta a Rába által elő­adottakat él csak annyit ismert be, amennyit már előzőleg is mondott, hogy a frankhamisí­tásról aanak kipattanása előtt már tudomása volt. arra kapott megbizáit, bogy a frankhamisítás ügyéi bisxélje meg a Kovára fivérekkel ét jár­jon közbe, hogy azok vállalják a frankügy ódiumát és ezzel Wtadischgraetzei, Nádosyi is a frankügy többi szereplőjét mentesítsék a fele MMMMMMMMNMM Nyolcvanmilliárd az egyetem elhelyezésére. A váras közgyűlése egyhangúlag megszavazta, de kivásatosnak tartja, hogy a sztgsdi egyetemre elsősorban a szegedi szármaxásu, illetőségű, vagy Szege­den lakő ifjak vétessenek föl. A márciusi közgyűlés ötödik aap]áii szép­számmal gyűltek össze a városatyák, bogy meghallgassák és megvitassák a tanácsnak az egyetem elhelyezésére vonatkozó javaslatát, amely a tárgysorozaton két pontra osztva sze­repelt — pótiárgykéní. Az első, illetve a prog­ram 36. pontjának a cime ,4 szegedi egyetem épllésévsl kapciolatos intézkedések letárgyalása tárgyában tanácsi előterjesztésa második, azaz a 37. pont cime pedig mAz egyetem el­htlyezisére szolgáló telkek megszerzése tárgyi­tan tanácsi előterjesztés" volt. A közgyűlési teremből a tanyai városatyák föltűnően hiányoztak, ellenben az iparosok annál nagyobb számban jelentek meg. A kar­zatoknak is szépszámú publikuma volt, legin­kább munkáskiaézésü munkanélküliek, akik arra voltak kíváncsiak, hogy lesz-c építkezés és munkaalkalom a nyáron. Pont félötkor lépett a terembe dr. Algner Károly főispán a polgármesterrel és megnyi­totta a folytatólagos közgyűlést. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok terjeszti ezután elő a tanács javaslatát. Elmondja, hogy a kulluszminiszterrel folytatott tárgyalások eredményekéül milyen ál­láspont alakúit ki, majd a következő javaslatot olvassa föl: Javaslat az egyetem fölépítésére. 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy a szegedi egye­temi teiep sürgős fölépítését országos közérdekű, nélkülözhetetlen szükségletnek tartja; az épités gyors végrehajtása érdekében anyagi erejét szinte fötülmulölag a legmesszebbmenő áldozatokra kész és a szegedi egyetem állandó elhelyezése céljaira fölajánlja: 1. tulajdonjogilag a Fogadalmi templom tér, Somogyi ucca, Erzsébet-rakpart és Árpád ucca által határolt, valamint a Tisza Lajos körút, Er­zsébet-rakpart, Fenyő ucca, Markovits I/án ucca és állami polgári iskola, valamint a DMKE épüle­tek hátulsó része által határolt telkeket, a Tiszti­pavillon kivételével, továbbá a József főherceg tér, Nap ucca és Viola ucca által határolt telektömb­nek északi részéből 1300 négyszögölet, jelen ha­tározathoz csatolt mérnöki vázrajz szerint azzal, hogy a most emiitett területeket akkor adja tény­leges birtokba és telekkönyvileg a kincstár tulaj­donába, amikor azokra az épités szempontjából szükség leend. Ezen fölajánlott területeken lévő magántnlajáonok kisajátítási költségeit a város magára vállalja. 2. Mondja ki a közgyűlés, hogy a telken kivül az építkezési költségekhez azonnal hozzájárul 3200000 aranykoronával, ha az állam is 7,600.000 aranykoronás hozzájárulásából azonnal négy­millió aranykoronát fordít az építkezésekre; a többi szükséges költséget az állami költségvetés­ben biztosítja és az egész építkezést három—három és fél év alatt befejezi. Ha pedig az építkezés három periódusban tör­ténik, ugy a gyermek-, bel- és sebészeti klinikák, valamint a bonctani, kórbonctani és törvényszéki orvostani intézetet magában foglaló épületet tar­talmazó első építési periódushoz a telken fölül a város 1,065.000 aranykoronával járni, hogy ha ugyanazon periódus tartama alatt az állam 2,135.000 aranykorona költséget visel. A város törvényhatósági bizottsága a kisajátítási költségek, valamint a városi hozzájárulási költségek biztosí­tása céljából 5,500000 aranykorona erejéig köl­csön fölvételét rendeli el és a kölcsön lebonyolítá­sával a város tanácsát bízza meg, a kölcsOnieve­lek aláírására a város nevében fölhatalmazza dr. 1 Somogyi Szilveszter polgármestert és dr. Tnróczy Mihály tiszti főügyészt. Mondja ki továbbá a köz­gyűlés, hogy az 5,500.000 aranykorona kölcsön fedezetéről az alábbiak szerint gondoskodik: Az 5,500.000 aranykorona megfelel 79.750,000.000 papirkoronának. Ez az összeg 8.8 százalékos annuitást véve alapul, évenként kitesz 7.018,000.000 papirkoronát. Az évi annuitás fedezetéül kijelöljük as 1927. évi január 1-től kezdve: a) A fogadalmi templom épitési alapja javára 1927. évtől kezdve csak az e célra bérbeadott földek jövedelme szolgál, a házipénztár külön hozzájárulása megszűnik, vagyis e címen fölsza­baduló 2,370.459.135. kp. b) A nyilvános betegápolás és gyermekvédelem költségeire előirányzott hitel fölszabadulása után 3,000.000.000 kp. c) Az 1429 holdas egyetemi föld várható bér­jövedelmét á 250.000 K, évi 357.250.000 kp. á) Az 50 százalékos községi pótadó keretében az előirányzat és a folyó évi kirovás között már is mutatkozó többletet 2.272 875 000 kp. összesen 8.584 135.000 kp. Az ez évi annuitás fedezésére szükséges összeg az árfolyamveszteség és a kölcsön beszerzésével fölmerülő egyéb költségek a fölvenni szándékolt 5,500000 aranykorona kölcsönből nyer födözetet. 3. Végül kéri a m. kir. kormányt a törvényható­sági bizottság, hogy a város hozzájárulásával el­helyezendő tudományegyetemre a szegedi szárma­zású, vagy szegedi illetőségű, vagy állandóan Szegeden lakó ifjak nyerneK elsősorban fölvételt és amennyiben az előirt föltételeknek megfelelnek, visszautasításban ne részesüljenek. 4. Mondja ki a közgyűlés, hogy az ügy rend­kívüli fontosságára való tekintettel jelen határoza­tát a polgármester összeállítandó küldöttség utján fogja eljuttatni a kormányzó ur öfőméllóságához, a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, a vallás- és közoktatásügyi és a belügyminiszter urak Önagy­méltóságaikhoz, ott is küEOn kérvén a szegedi egyetemi telep építésének azonnali megkezdését és gyors lebonyolítását. Elleninditványt senkisem tett. Mihálovict Deiső fölszólalása után dr. Papp Róbert szólalt föl. Nem akar gátat vélni, de rá szeretne mutatni egy fontos hibára. A város adja a telkeket az egyetemi célokra és körül­belül felével járul hozzt a költségekhez. Ha Kolozsvárott s Pozsonyban az egjetern ura megkezdheti működését és igy Szegede,1 be­szűkemé, tehát ki kellene kötni, hogy az épí­tendő épületek ciak addig mar&daak az állam tulajdonába, amíg az egyttem céljait siolgál­jik. Azért indítványozza, hogy a város kösse ki magának azt a jogot, hogy a város által adományozott telkek és épületek tulajdonjoga visszaszáll a városra, ha a szegedi egyetem bármiképpen megszűnik. (Helyes! Elfogadjuk l) Franki Anlal kérdési intéz a polgármester­hez, hogy a klinikák fölépítése u'áti fölszaba­duló városi épűíe eknek mi lesz a sorsa és hogy melyek azok az épületek, amslysk föl• szübídalmk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom