Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-30 / 99. szám

ti26 április 30 OELMAOYARORSZAQ 3 A szegedi cipőipari szövetkezet igazgatósága elbocsátotta kereskedelmi igazgatóját. Harc az IOKSi-szal az olcsó anyagért és olcsó hitelért. — Szabó Gyula után Aoyos Samu is pört indit a szövetkezet ellen. Az elmúlt esztendő végén általinos feltűnést kellelt az á hir, amely az Első Szegedi Cipő-, Csizma- és Papucsipari Szövetkezet kebelében uralkodó torzsalkodásokról izimolt be. Ez a belső viszály végűi is azt eredményeste, hogy a régi szegedi iparos szövetkezet — bizonyos külső halások alatt — kibuktatta az elnökigazga­tói tisztségből Sznbó Gyulát, akinek talán a legnagyobb része volt a szövetkezet kifejtesslé­sében. Szabó Gyula, aki egy évtizednél tovább volt elnöke a szövetkezetnek, kibuktatása felett nem tért egyszerűen napirendre, hanem meg­telte a szükséges lépéseket, bogy anyagi érde* keit birót uton is érvényesítse. A szövetkezetnek ez az flgy egyébként el­intézetlen Ogye, amelyhez most egy másik el­intézetlen egy is csatlakozott. At igazgatóság ugyanis tegnap minden felmondás is végkielé­gitis niiküi elbocsátotta azt a tisztviselő,fél, akit ax Iparosok Orstdgos Kit ponti Szövetke­zik küldött ki a szegedi szivetkezei kereske­delmi ügyeinek iniizisire akkor, amikor Szabó Gyula megvált tisztségétől és akii az igazgató­ság március közepén ruházott fel a szövetke­zetnél kifejtett eredményes munkálkodásának elismerésefll a kereskedelmi Igazgatót cimmel és felleggel. Ányos Sámnel szövetkezeti igazgató elmoz­dításának nagyon érdekes előzményei vannsk, amelyeiről as alábbiakban számolunk be. A szegedi szövetkezet az IOKSz kebelébe tartozik és a felfigyeled Jogot felette a köz­pont bőripari osztáya gyakorolja. A szegedi szövetkezet a bőranyagot csakis a kizponi tőr­ipari szakosztályától vásárolhatja meg és köt csönl is csak innen vehet fel. Amikor Ányos Samut leküldték Szegedre, megkezdte a harcot ez ellen a lehetetlen rendszer elten, me.t látta, hogy az IOKSz állal teremlett megkötöttség mellett a szövetkezet nem lehet versenyképes, nem vásárolhatja ott a cipőgyártáshoz szüksé­ges bőranyagot, ahol azl a legjntányosabban beszerezhetné, hanem kénytelen a központ ál­tal megállapított árért látatlanban a központtól vásárolni; nem szerezhet ott kölcsönt, ahol a legkedvezőbb feliételek mellett elégíthetné ki hiteligényeit, hanem kénytelen a központ pén­zével dolgozni. Ányos Samu; aki hat hónapra kapott megbizáat a központtól a szövetkezet kereskedelmi ügyeinek intézésére és rendezé­sére, megkezdte a harcai a kizptnti rendszer megváltoztatásáért, de közben arra is ráért, hogy üzleti az lehetőségeket, amennyire csak le­het, kihasználja és a szövetkezet javára gyü­mölcsöztesse. Ez a munkája etedménnyel is járt, mert a sxegedi gyár aj megrendelisekbez jutott, ugy hogy ma egyike a legtikbti dolgozó cipőgyáraknak Magyarországon, Azonban hiába dolgozik, a munkának megfelelő eredménye ninci, mert a függőség következtében minden eredmény eltörpül. A szegedi szövetkezet igazgatósága méltá­nyolni kivánta Ányos eredményes munkásságit és ezért, be sem várva a hathónapos próbaidő végét, március lizenkeliedikén kinevezte keres­kedelmi igntgativá, ami állásának véglegesíté­sét jelentette. Mint végleges igazgató tovább folytatta már szabadabban a harcot a központi fdlgöség ellen, azonban erős ellenállással talál­kozott, amely végre is győzedelmeskedett felette. Az IOKSz igazgatósága erős nyomást gyakorolt a szövetkezet igazgatóságára, amely április huszonhetedikén levélben értesítette Ányos Samut, hogy at lOKSt igazgatóságával egyet­értőig a szivitkezetnil viselt „ügyvezető-tiszt­viselői" állását azonnali hatállyal felmondja és illetményei folyósildsdt is beszünteti. Az igazgatóságnak ez a levélbeli értesítése teljesen váratlanul érte Ányos Samut, aki most a következő Nyilt levélben értesili a szövetke­zet tagjait szokatlan formájú és indokolás nél­küli elmozdításáról: Nyilt levél az Első Szegedi Cipő-, Csizma és Papucsipari Szövetkezet összes tagjaihoz Szeged. Amidőn a mai napon szövetkezetüknél belöl­tött igazgatói állásomból eltávozom, nem mu­laszthatom el, hogy ezúton ns intézzek önökhöz pár búcsúszót, annál is inkább, mert mindegyik tagtól és munkásfársaimtól külön-külön el nem búcsúzhattam. Önök jól tudják, hiszen nyitott szemmel látták, mit végeztem pár havi működésem alatt. Mikor áivetlem gyáruk vezetését, a hatalmas munka­termekben a negyven tag úgyszólván teljesen munkanélkül ődöngött. Ma, mikor elhagyom önöket, 327 munkás keze dolgozik és nem győzik a munkát. Szeged városában e szakmában meg­szűntettem az országszerte fennálló munkanélküli séget... Es ez történt állandó, úgyszólván már az első hetekben kezdődött belső haicok közepette, ugy hogy csak fél energiával dolgozhattam, mert a másik féllel állandóan védekeznem kellett az önöket anyaggal ellátó központi bőrosztályuk intrikáival szemben, kiknek nem adtam magam oda eszközül önök ellenében, mert lelkiismere­tem nem engedte. Nem engedte pedig azért, mert én már régen eljegyeztem magam a kis­ember, a gyengébb védelmére és ehhez hűtlen lenni nem tudtam és nem akartam. Mikor pedig sorozatos jelentéseimben (melyekről önök nem tudtak, de még az igazgatóságuk sem, mert a nagynehezen elért nyugalmat nem akartam meg­háborgatni) az anyagellátás hibáira kötelesség­szerüleg ramutattam, teljes erővel megindult elle­nem a harc, mely egyelőre az önöket anyaggal ellátó (de ugy ellátó, hogy, sajnos, attól koldul­nak, mig élnek 1) két ur győzelmével végződött, ami természetes is, mert ők nemcsak bőrt adnak el önöknek (és önöknek másutt vásárolni nem szabad, épenugy, mintha a bakának napiparancs­ban volna kiadva, hogy csak a főhadnagy ur boltjában vásárolhat...) látatlanban (mert hi szen önöknek nincsen módjukban pénzükért az árut előre megnézni és kiválasztani) és az álta­lak megállapított áron (mely árat is legtöbbször akkor tudják meg, mikor as anyagot már régen feldolgozták...) de boltost mlvoltnkon felül ők az önök ellenőrei és mint a bőrosztály vezetői egyben a legföbbb főnökeik is. Es ezekkel az emberekkel támadt nekem önökért vívott har­comban konitiktusom, mely konfliktusban ők a vádlottak (hiszen adatokkal, tényekkel leszöge­zett vádakat emeltem ellenük), ők a vizsgáló­biztosok és egyben a bírók ts — kik már ki is mondták reám az Ítéletet... Természetesen én ezt nem fogadhatom el, mert a köztűnk lévő vita vagy független szak­értőkből álló választott bíróság elé való, vagy a független magyar biróság elé tartozik. Én oda fogom ezeket az urakat kényszeríteni, hogy az egész ország kisiparos közvéleménye megalkothassa véleményét tevékenységükről és bízom benne, hogy mai győzelmüknek keserű lesz az utóize. Emelt fővel és nyugodt lelkiismerettel távozom, s köszönöm önOknek bizalmukat és szeretetüket, mellyel — az első napok érthető bizalmatlan­sága után — legalább is a tagok nagyrésze engem elhalmozott. Tartsanak meg jó emléke­zetükben 1 Jóakaró hívük, Ányos Samu, a Magyar Cipögyárosok Orsz. Egy. alelnöke, zsűri és választott biró a budapesti Kereste. és Iparkamarában. Ányos természetesen éppen ugy nem tér egyszerűen napirendre az eset felett, mint ahogyan Szabó Gyula sem, hanem megindítja a harcol Igazáért és ha et a harc nem járna kellő sikerrel, pört tndti végkielégítéséért. A végkielégítésre pedig, mint a szövetkezet „vég­legesíteti" kereskedelmi igazgatójának, kétség­telenül joga van. MMMMÍMÍMÍMMM^^ Szaplonczay alezredes mellbelőtte magát9 öccse pénzhamisítói szerepe miatt. Felsőmagyaromágon karesik JSger Mihályt. (,Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A ha­mis milliósok ügyében meginditott nyomozási a rendőrség csütörtökön Felső-Magyarország térületére is kiterjesztette. Főleg a Htdasnimeti is Sátoraljaújhely közötti vasútvonalon tartanak állandó razziákat, hogy nyomába jöjjenek Jüger Mihálynak. Ez a nyomozás megállapította, bogy ja*er és Weingartner belekkel ezelőtt Sátoraljaújhe­lyen tartózkodtak, ahol hamis nosztrifikált hadi­kölcsönöket helyeztek el. Weingartner Sátor aljsujhelyen tartózkodása közben gyakran átjárt Cseh-Szlovákiába, ezért a rendőrség megkereste a kassai rendőrkapitányságot, hogy a nyomo­zást a megszáll! Felvidéken is lefolytassák. Az ügynek ma egy tragikus eseménye is van, amennyiben Szaplonczay Oszkár bátyja, Stap­loncxay László alezredes, aki a honvédelmi mi­nisztériumban van beosztva, öccsének szerepe feletti elkesertdéoében szolgálati fegyverével mellbelőtte magát. Életveszélyes sérülésével a Pajor-szanatóriumba szállították. A török kormány elvi okokból nem adja ki Mészáros Gyulát. ki. A konstantinápolyi magyar köveiség utján a napokban érkezett meg a török kormány válasza, amelyben Mésxáros Oyula kiadatását elvi okokból megtagadja. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A ma­gyar kormány tudvaievöen megkereste a tOrök kormányt, hogy a frankhamisításban gyanúsított Mészáros Gyulát a magyar hatóságoknak adja ítélet előtt. Az utolsó tárgyalási napon mégegyszer egymásra támadott a két ellenfél: Kelemen Béla és Szakáts József, — Csak napok múlva hirdetik ki az itélstet. ítéletre azonban csak a jövő hit elejin lehet stámitani, mivel a törvényszéknek több napra van szüksége, hogy az Ítéletét megszerkessze. A végéhez érkezett el a Kelemen—Szakáts­pör. A védők és vádlók többnapos kölcsönös csatározásai után csütörtökön végre Szukái* József, majd Kelemen Béla mondotta el utolsó szavait a január 27-ike óta húzódó perben. A törvényszék rövid uton értesiti majd a fele­kel az ítélet kihirdetésének napjáról. Szakáts Jóisef a zárszó jogán könnyed, csevegő stílusban, szigorú parlamenti formák között mondotta el utolsó szavait. Néhány olyan részletet is megvilágított, amely eddig még ismeretlen volt. — Három év tellett el azóta — mondotta —, hogy a nagy történelmi munka megje ent. Ezen idö alatt Kelemen Béla a leglehetetlenebb vá­dakkal illetett és hogy össze nem roskadtam a gonosz vádak alatt, annak lelkiismeretem tisztasága as oka. Elmondja ezután, hogy már kora ifjúságától rajongója volt a politikának. Li ta az 1919 ik év felfordulását Pesten s amikor Szegedre jött, itt is felboiulva talál a az állapotokat. Ekkor érlelődött meg benne az a gondolat, hogy aléltságából felrázza a szegedi polgárságot. Bokor Pállal és Polgár Péterrel keidte meg a szegedi polgárság szervezéséi. Ennek a moz­galomnak eszmei célja és magasabb rendel­tetése voll. Hogy ez valóban ugy volf, a most lefolyt főtárgyalás fényesen igazolta. Ebbe a mozgalomba Kelemen Bélának belekapcsoló­dása csak egy epizód volt. Ismerteti a szegedi ellenforradalom tőrténeiét, amelynek eredménye az volt, hogy megalakította a nemzeti hadsereget, amely a valóságban vissza­szerezte az országot. Kelemen csak Ot napig ült a bársonyszékben, mert személye netn volt alkalmas a különböző erők összetartására, de még sem végzett volna hiába­való munkát, ha könyvét objektíve irta volna meg. 0 azonban pletykákról, vacsorákról, ebédekről és egyéb apró nevetségességekről irt. Sokan figyelmez­tették is arra, hogy könyvéből hagyja ki az intim vonatkozásokat. Kelemen azonban ezt nem tette meg s igy könyvében elsikkadt az igazi történelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom