Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-04 / 77. szám

2 BHLMAGYARORSZá® 1926 április 4 Garanciális szerződés késiül Jugoszlávia és Franciaország között. (i4 Délmagyarország bécsi tudósítójától) Diplo­máciai körökböl a Délmagyarország bécsi tudósi­tója arrói értesül, hogy a párisi kormány nagy nyugtalansággal szemléli Jugoszlávia közeledését Olaszországhoz és ezt a klsántánt küszöbön álló fölbomlásának tulajdonitja. A kisántánt bomlása azonban egyúttal Francia­ország dunamenti pozíciójának megrendüléséi jelen­tené. Ezért a francia kormány most arra akarja rábirni Jugoszláviát, hogy Franciaországgal ugyan­olyan garanciális egyezményt kössön, mint ami­lyenre vonatkozólag Nlncstcs és Mussolini között már hetek óta tárgyalások folynak. Diplomáciai körökben azt hiszií, hogy Jugoszlávia engedni fog Franciaország nyomásának és Nincsics legközelebb a francia kormánnyal is tárgyalásokba fog bocsát­kozni. Jankovichék nem felebbeznek a büntetés ellen. Hóga, április 3. A JsnhoWch és társai ügyé­ben remrégiben boxott ítélet jogerőre emelkedett, miután az ítélet ellen sem az elitéltek, sem az államügyészség nem filebbeztek. A hollandi bantetőtörvénykönyv szerint két bét meggon­doláii idő ill a vádlottaknak és védőkntk, illetve az álla mügy és {légnek az esetleges föleb­bezéshex rendelkezésre. A védők azt a föl­Az ítélet jogerős. fogást vallották, bogiba az áHamQgyáíz nem fölebbaz, ők sem élnek a fölebbezés jogival. Igy is történt, szombaton letelt a Jié'beÜ halár, idő és miu án egyik fél sem apellált, (ogerös lett a büntetés kiizsbása, mely sxeriat Jankovicb bárom évi, Msrsovszky és Mankotfcs 2—2 évig lesznek hollandi fogságban. Ez a lehetséges legenyhébb büafetés. I Teleki cikket irt „Szerepem a frankhamisitási afférban" címen. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Teleki Pál gróf „Szerepem a frankhamisitási afférben" cim alatt cikket irta Ntue Frele Presse pénteki számába, amelyb:n a többi közölt a követke­zőket mondja: — Évekké ezelőtt, emlékezetem szerint 1922, de esetleg 1923 tavaszán fö keresett lakásomon Mészáros Gyula társaiágában Wlndischgraete Lajos berceg. Akkoriban elég sokat foglalkoztam propagandisztikus ügyekkel, sőt a kormány egyenesen megbízott, hogy amennyiben ilyen ügyekben lehetséges, gyakoroljak főügyeletet, eltenőrzési a magámosek is egyesületek által megindított részben hasznos, riszben pedig káros propaganda akciók filStt. Windiscbgriet: elő­adta, hogy hazafias célból idegen pénzt akar hamisítani, én azonban elég konfuzusan elő­adott eszméinek semmiféle Me*iőrff*'' _<»iuai*U n­.uafyiUíiese folytán a miniszer­tanács elhatározta, hogy az állami közszolgálati alkalmazottak lakáspénzét 1926 májas 1-től 1926 jaltas 31-ig terjedő időre újból szabá­lyozza. A ténylegss szolgála bm álló alkalma­zottak lakáspénze az állami II. fizetési osztály­ban 5 981.000 K tál lefelé 2 591.000 K közölt váltskoiik. A III. fizeléd osztályban 5,183 000— 2 390 000 K között váltakoiik. A IV. fizetési tulújdonitottsm, Érdeklődésem csak azáltal éb­reszt ődöl föl, hogy Windiichgrse z herceg lá'szőlag már technikai eszközök birtokába is jutott és ebben bizonyos vmedelmsi láttam, — Anélkül, hogy Windischgraetz tervet melleit, vugy ellenük állast foglaltam volna, kijelen­teti em, bogy szakértőt küldök hozzá, aki majd meg fogja vizsgálni a technikai eszközöket. Megkértem Windischgraefzet, hogy addig ne folytassa akcidját, Igy azután lehetséges, hogy a herceg, aki részemről nem részesült kifele­zett visszautasításban, azt hitte, hogy hslyeslm tervit Teleki ezután elmondja, hogy a szakértőül kiküldött Gerő a herceg rendelkezésére álló eszköiöket (köveket) a Hanság végrehajtására alkali"*!!.*- a megállapllás a m>p lí) ... kuMspémét. osztályban 4,785.000 -2,193.000 K között válta­kőzik. Az V. fhetési os*tálfban 4,186.000­1,894 000 K között, a VI. fizetési osztályban 3788 000-1,694.009 köiött, a VII. fizetési osztályban 3 190.000-1,395 000 K közölt, a VIII. fizetési osstálybaa 2,591 000-1,096,000 K közöl, a IX. fizetési oss'á'yban 1,993.000-797.000 K között, a X. fizetési osztályban 1,794000— 697.000 K küzöf, a XI. fizetési osztályban 1,595.000-598.000 K isöiöit változik. Grafológia. Irta: Móra Ferenc. Igaz barátsággal nem ajánlva Flschhof Gyula igazgató urnák. Gondoiom, a háború második nyaráu történt, hogy a Nemzeti Muzeum egyik hires öreg archeoló gusával ásattam a Fehértó partján. (A hiresség ugy értendő, ahogy magyar tudósoknál szokás: az ország határán tul kezdődik. Azon beiül Kuna P. András hazánkfiát többen ismerik.) A polgár­mester ur bizonyosan emlékszik rá, mert azóta is mindig emlegeti, hogy megcsudált ő bennünket akkor, mikor hazafelé jövet végigcipeltük a Kárász uccán a zsákmányt. Valóban zsákmány volt, mert zsákban volt: vagy félmázsa cserép, jól teszi az ember, ha idejében gondoskodik róla, hogy legyen mit a fejihez verni a pályája végén a jószándéku embereknek. Hát akkor történt, hogy sok minden szóba ke­rült az ásatás alatt. Többi közt a grafológia is. öreg barátom megkérdezte tőlem, mit tartok erről a tudományról. — Tudja a manó, — vontam vállat. — Azt hi­szem, fele öncsalás, fele másnak a csalása. Persze még akkor nem ismertem Fischhof Gyu­lát, csak a pesti lapok amatőr- grafológusait, hát könnyen kész voltam az Ítélettel. Meg is indokol­tam ugy parasztikusan, ahogy mezitlábas tudóshoz illik a Fehértó partján, kánikulában. — No Ferikém, most rossz helyen szóltál, — nevette el magát az öreg ur. — No? — Hát én husz esztendeig voltam Írásszakértő. Egész kötetre való esetet el tudok neked mondani, mikor nagy pöröfcet döntött el az én irásszakéríő­ségem. El is moedta őket sorjában. Egyik érdekesebb volt, mint a másik. En pedig nem vagyok vitat­kozó ember. Nem is szeretek vitatkozni, nem is értek hozzá öreg emberrel meg éppen nem vitat­kozom. (Asszonyban fiatallal se.) Hát még akit ugy szeretek, mint ezt az öteg embert I Inkább süántam-bántam bűnömet é3 megfogadtam, hogy soha többet nem mondok rosszat a grafológiáról. Mindjárt másnap bizonyságát is adtam, miiyen komolyan veszem az erős fogadásomat. Amikor bemegyek a hivatalba, az öreg ur már bent ül, tanulmányozza a régészeti naplóinkat, amik C3upa kézirásos nagy salabakterek. — No Ferikém — villantja rám diadalmasan a szemüvegét —, mii szólsz hozzá, ha mint grafoló­gus, naptári pontossággal kiolvasom a kézírásod­ból, mióta vagy igazgató? Megpróbáljam e ? — Parancsolj, bátyám, — mondom neki kész­ségesen. Öröm az nekem, ha ilyen könnyen örö­met szerezhetek másnak. Erre az öreg ur mond egy időpontot és kérdezi, igaz-e. hogy azóta vagyok igazgató ? — Igaz. — No látod, ezt tisztára elárulja az Írásod. Ide nézz, milyen szép egyenletesek, nyugodalmasak a metüid addig, inig igazgató nem vagy! S milyen nyugtalan, ideges sz Írásod, mióta téged nyom az adminisztrálás, a felelősség I Mii .szólsz hozzá ? Hát mit szólhattam volna ? Iíiő bámulattal meg­hódoltam a grafológiának. Azt csak nem mond­hattam meg Ör;g barátomnak, hogy az a szép, egyenletes, nyugodalmas írás nem az enyém, ha­nem szegény Tömörkényé... * A közbenső lakáspénz osztályonként és a lakbérosztályba sorozott helyeknek megfelelően változik. Részletesen előírj s továbbá a rendeel az állami kezetőkre és altisztekre, napidijasokra, vs'amínt a napi híresekre vonatkozólag, hogy nekik mennyi lakbér fiieiendő. Kimondja a ren­delet, hogy azok ax állami nyugdijasok, akik 15 évnél hosszabb beszámítható szolgálat ntán nyugdíjaztattak, ugyanolyan lakbérben részesül­jenek, mini a tiny.eges szolgálatban dlió tiszt­viselők, akiknek egyáltalán nincs, vagy csak egy-kii családi pótlikra van igényjogosnltságuk. As állami nyugdíjasok közül azok lakás­pénzét, alik 15 évnél rövidebb szolgálati idősei belyezieltek nyugdíjba, újra szabályozta a mi­nisztertanács és ez 3,110.000—358.000 K kö­zött változik. Siörtsey betegsége miatt hátfi őrizetben lesz. (Badapssii tudósítónk telefonjdentise.) A frenkhaleisitágbira valiS részegség miatt letartő*­tatoit Szbrtsey J iwcf beiegségs miatt raekőr­hlxhan volt. Védőjs: dr. Ulain kér le szabad­lábrabelyezéiiét, amihez Makkay ügyész hozzá­járult. A TSreky*takács ugy hitárosotí, hogy lizmiiiié korona, eíőzsteü költség leiéiele ellené­ben elrendeli Szöriseynek budapesti lakásán valő háti őrzésit. Szöríseyt lakására vitték, shil detektív Őrizete alatt asairad. ­HARMOMIA HANGVERSENTBENDEZOVÁLLALAT Jegypénztár: Belvárosi Mozi. Tel. 5-S2. Igazgató : DR. KUN IZIDOR. Telefon 12-3S. Április 9 Tisza 8 Ara Április 10 Tisza 8 óra Telmányi Emi! II ik hangversenye a Filharmonikus zenekar kíséretével. Április 9 Tisza 8 Ara Április 10 Tisza 8 óra Porzsolt Kálmán előadóestje. / Április 14 Tisza 8 óra Dr. Bárányi János zongoraestje. Április 24 Belvárosi Mozi 9 óra (VI bérlet) Helge Lindberg ária- és dalestje. Május & Belvárosi Mozi 9 óra Dohnányi Ernő dr. zongoraestje. Esek után pedig most a héten én is grafológia studiumra adtam magamai. Harczeg Ferenc a va­sárnapi fölolvasása kéziratát neki ajándékozta Ssalay József közvetítésével a Somogyi-könyvtár­nak, — azt tanulmányoztam. Persze nem a grafoló­gus szemével, mert olyan nekem nincs. Hogyhogy irja a k betűt, meg hegy alacsonysa vagy maga­san, vízszintesen, vagy ferdén köti- e föl a t betűre a nyakravalót, abból én nem tudok kiolvasni sem­mit. Ezen majd Fischhof Gyula élvezze ki magát egyszer, ha ráér. Éi csak azt nézegettem, hogy hogy dolgozik az utolsó magyar klasszikus, aki már éleiében elérte ezt a rangot. Hát rendkívüli műgonddal dolgozik. (Azt hiszem, igy hivják azt tudósul, ha az iró nagyon vigyáz minden szavára.) Nagyon szigorú kritikusa ön­magának. Vés, farag, csiszol az utolsó percig, még a fölolvasó-asztalnál is. „Megrendül a föld", — Írja egy helyen. De ugy érzi, hogy itt a szókötés belső numerusa hosszabb szót kíván. A föld bői talaj lesz. Talán hasonló okból cseréli ki máshe­lyen azt, hogy „meghalt", azzal, hogy „életét be­végezte". Sok ilyen lényegtelen változás van a kéziratában. A hallgatónak, vagy olvasónak lé­nyegtelen, Nekem is lényegtelen, mikor olvasom, mindenkinek az a világon, csak az írónak fontos. Neki leikikényszer ez a változtatás, még akkor is, ha nem szerencsés. Van valahol egy Pisa-kéziratom, valami Dugonics­Társaságban felolvasott versé. Egyik sora eredeti­leg igy hangzott: Hallod a lágyan mormoló Tiszát? A mormoló t azután kijavította mormogó ra, morajló ra, surranó-ta, csobbanó ra, suttogó-:* és aztán végre mégis csak mormoló lett belöie. Senki

Next

/
Oldalképek
Tartalom