Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-12 / 59. szám

1926 március 3. DELMAGYARORSZAG 3 Peidl Gyula Garami Ernőről, „illetékes" híresztelésekről, fenyegetésekről, gyógyulásról és harcról. .Garami nem fog hazajönni és mi tovább folytatjuk a harcot rendületlenül." Budapest, március 11. (4 Délmagyarország | munkatársául) A hamisítások, az atrocitások és merényletek tobzódó napjaiban néhány hétre kidőlt a küldők sorából az a sáptdl, kis, ala­csony ember, aki elöljárl a sor elölt, ahol har­cot hirdettek a háború ellen, a merényletek ellen éi a közéleti fertő ellen. Petdl Qyula szivére reánfhezBlt az utolsó évek mocsárja, •zennye: az állandó, meg nem álló és meg nem alkuvó harcban beteg lett a szive és a torka. Néhány bélre elvonult a dumparti hatal­mas palota elől, amely talán azért olyan nagy, hogy elférjen benne minden magyar tengernyi könnye. A Biliton mellé vitle szivét gyógyítani kicsit, bogy megint ott lehessen a sorban, ha megindul a harc. Most jött vissza nemrég, a sápadt arcra egy egy hálovány rázta kerül néha már, de hangja még csöndes és elhalkuló. Ott 01 néhány napi kényszerű pibenő, az orvosok sok vizitje n-án az Íróasztal előtt és dolgozik a munkások szövetkezetében. De távol marad még a politika viharzó, zendülő életétől, hiszen nap-nap után orvosokhoz jár. Mag akar gyógyulni egészen, hogy e|ész erővel barcoljon a hamisítók és a merénylők ellen. Hogy két kézzel döngethesse tovább u magyar demokrácia kapuját. (Talán kinyilik a kapu mégis egysiei). Az arca nyugodtabb most, a halovány ró­zsák teszik ezt, amelyek kinyíltak az arcán. A homloka is íimább és szemei mosolyognak néha. Igy, most állottam elébe, amikor vissza­tért a néhány napos gyógyulásból. Véleményét kértem: frankhamisítás, merénylet, Gsnf. Peidi sokáig nézeit maga elé, mint mindig, mielőtt beszílne. Először gondolkozik és meg­fontol. A hosszú szünet most sokáig tartott. Szokatlanul sokáig. Néha, mintha ki akart volna mondani valamit, azután meggondolta. Hosszas ciönd után ezeket a szavakat mondta: — Frankhamisítás ? ... Ne bántsak kéiem most. Olyan nyugodt vagyok, három hete, hogy kiszakítottam magamat a poliíikából. Megnyu­godtam a balatoni csöndben és meg szeretnék egészen gyógyulni. Talán nagyon erős lennék és izgatott. Hagyjuk moit... Meg akarok gyó­gyulni. Sok harc van hátra még ... Megint maga elé meredt és ujabb csönd kö­vetkezeit, — Beszéljünk Oenfről ? — mondta aztán* Bethlen dicső szereplésiről... Minek ... Peidi Qyula most néhány hétig nem politiknr, csak egy munkás, aki dolgozik a munkásokért. Garami került azóba, aki legutóbb hit év után cikket irt a Népszavába. A cikk nagy föltűnést keltett és püutikaí körökben többel beszélnek értől, mint ax összes grófok és őr­grófok nyiltleveíezéiéről. — Tegnap hozták nekem a hírt, mondta erről, hogy milyen fantasztikus híreket kol portálnak illetékes helyen, mint mondani szok­ták. Az egységes párthoz közel. Azt híresztel­ték, hogy Garami cikke többet jeleni egy vezércikknél, ez azt jelenti, hogy Gartmi Ernő hazajön. Az illetékes helyen már azt is tudták, hegy Garami átveszi helyemet itt a szövet­kezetben ; hogy én magam ajánlottam föl állá­somat számára, de ezzel szemben én marad­nék tovaobra is a párt, illetőleg a parlamenti frakció élén... Nagyszerű, hogy miket talál­nak ki 1 — Megmondhatom, hogy ma még, ahogy hat év óta, szó sincs Garami hazajövetelét öl. Mindössze annyi történi, hogy Qarami a jövő­ben a távolból is részt akar venni -a magyar mozgalomban és cikkeivel fölkeresi a Nép­szavát. Es bármit akarnak, bármilyen hitt kolportáinak, bármit szeretnének, kijelenthetem, hogy amíg nekem szavam lesz a pártban, ná­lunk nem lehet zsarolni, nálunk nem lehet zsaro­lással eredminyi etirntl Garami nem fog haza­jönni és mi továbbfolytaijuka harcot rendületlenül! Fővesatéssel, személyi engedményekkel minket nem lehet leszerelni. Adjuk a harcot, a hami­sítás teljes tisztázását! Nekünk nem lehet föl­tételeket szabni, velünk nem lehet alkudoini. Az illetékes hely tévedett. Garami nem jön haza. A telefon csöng közbe. Vannayék kerülnek szóba. — Azt a hírt szállították nekem, bogy Vá­zsonyi után más is következett volna. Többen azt mondták, hogy a listán én is rajta voltam. Meg szeretném üzenni nekik, hogy nem Ijedek meg és nem állok meg. Meg akarok gyógyulni egészen, hogy folytassam a harcot. Fölemeli a telefont. Megkérdi az orvost, mi­kor mehet kezelésre. Pontos akar lenni. Na­gyon gyógyulni akar. Erő kell a harcra. Mig megnyitnak a kapuk. Vér György. Ulain Pestre érkezett vidéki útjáról és magával hozta a frankkliséket. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése a késő éjszakai órákban:) Ulain Ferenó ma éjszaka visszaérkezett a vidéki titokzatos útjáról és magával hozta a már emiitett frankkliséket, amelyekről tegnap Szendey László tett emlitist. Ulain pénteken délelőtt fogja átadni a kliséket Sztrache főügyésznek. Ulain nem hajlandó nyilatkozni arról, hogy kitől és honnan szerezte meg a kliséket, illetve hol votlak azok elrejtve. A Népszövetség csütörtökön foglalkozott Magyarország szanálásával. A Tanács tudomásul vette Smiih jelentéseit. — Alig volt fölszólalás, a frank­ügy nem került szóba. (iBudapesti tudósttönk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A nemzetek szövetségének tanács* mai te>jes ülésében foglalkozott Magyarország pénz­ügyi újjáépítésével és vita nélkül elfogadta a a tanácsnak következő határozati javaslatát. A tanács tudomásul veszi a magyarországi főbiztos XIX., XX. és XXI. jelentését, tudomá­sul veszi és helyesli továbbá a pénzügyi bizott­ság jelentését. Genf, március 11. A nemzetek szövetsége tanácsának ülése a lehető legsimábban folyt le és igen rö«id idtig tartott. A napirendre tűzött tárgyhoz, Magyarország pénzügyi talprsállitása ügyéhez, csak az elnök, továbbá a pénzügyi bizottság elnöke és Smith főbiztos szóltak hozzá. lesz Vanczák mandátumával? Hazahívják Amerikából a cikk azerzőjét. (iBudapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Az az itélet, amelyet a Kúria hozott Vanczák Jinos ügyében, politikai körökben igen nagy löltü­nést keheit és akörül igen élénk vita folyik. A tényállás ma még az, hogy az Ítéletet ma mig nem kézbesítették ki és igy nem tudják, hogy a hivatalvesztéssel együtt a politikai jogok elvesztéséi is kimondotta-e a Kúria. A valószí­nűség amellett szói, hogy igen, mert az alsóbb biróság Ítélete is igy rendelkezett, máxrészt pe­dig a bírói gyakorlat az, hogy a hivatalvesz­téssel egyült rendszeresen kt szokták moadani a politikai jogok jölfiggesztését is. Ez természetesen azzal járna, hogy Vanczá­kot megfosztanák a mandátumától. A szociál­demokrata párt mindenesetre megvárja az itélet kikézbesítését Vanczák Jánosiak és amennyi­ben az kedvezőtlen lenne Vanczákra, ugy a szociáldemokrata párt fölszólítja a cikk szerző­jét, aki ezldőszertat Amerikában tartózkodik, akinek azonban ponios elmii a párt Ismeri, hegy jöjjön haza is álljon a bíróság elé. Van­czák elitéltetése raictl ezzel párhuzamosan újra­fölvételt kérnének. Elvették Gyulavári Géza egész vagyonát minden átértékelés nélkül. A volt szentesi tanácsnok 134 hold földért — ötmillió koronát kap. — Az OFB megállapítása szerint visszaélésekkel Szentesről jelentik a Délmagyarországnak: Az Országos Földbirtokrendezö Biróság igen nagy föltűnést keltett ítélete került ma nyilvá­nosságra. Az itélet nyomán támadt izgatott hangulat középpontjában ismét Gyulavári Géza, Szentes város volt gaidssági tanácsnoka áll, aki néftány saj'ópör kapcsán szerepelt már a szrgedi törvényszék előtt. A sieniesi ébredők indítottak ellene síjtópört. Legutoljára igen so­kat foglalkoztak szerepével a napilapok, mert mint emlékezetes, a ztidó vallású tanács­nokot az uj főispán, Madarussy Qábor minden­áron nyugdíjaztatta. Gyulavári személye körül nem egyszer éles viták hangzottak el, mert hi­szen, mint egyszerű díjnok kezdte pályáját és néhány év múlva 0 volt az egyedüli zsidó val­lású, aki tagja lett Szentes város tanácsának. A volt gazdasági tanácsnok működését külön­böző köröttben, különbSzőképen kommentálták, de az egész nyilvánosság egybehangzó véle­ménye az volt, hogy Gyulavári a forradalmak, majd a román megszállás tdtjiben megfizethe­tetlen szolgálatokat tett a városnak. A most nyilvánosságra került itélet szerint pedig Gyulavári Gizát és feleségű megfosztot­ták összes földbirtokától. A föltűnést keltő itélet előzményeihez tarto­zik az, hogy még jóval az uj főiipán hivatalba lépése előtt megindult a megváltási eljárás Gyulaváti és felesége egész birtoka ellen. A sok huza vona uián most hozták meg az íté­letet. Az igen érdekű itélet lényegét itt kö­zöljük : és üzérkedéssel szerezte vagyonát. Az Országos Fölbirtokrendező Biróság elren­delte Gyulavári Géza és felesége összes szen­tesi és magyartési, tehát összes birtokainak meg­váltását. A volt tanácsnoktól igy elveszik egész vagyonát 134 holdat éa 135 négyzetölet. Az OFB ugy rendelkezett a megváltott birtokkal, hogy azt érdemes és törekvő gazdák kapják, Illetőleg a vitizt sziknek, vitézt telkek létesíté­sére juttassák. Az OFB ítélete kimondja és cz a rész keltelte a legnagyobb föltűnést, hogy Gyulavári Gézát nem illeti meg nagyobb megváltási összeg, mint amennyiért annak idején megvásárolta, megszerezte a birtokot és erről hivatalos adatokat tartalmaz az akkori adás-vételi szerződés. Igy Gyulavári Géza minden átértékelés, valorizáció nélkül nem kap többet 134 holdért, mint ötmillió paptrkoronát... 134 hold tehát mindössze ötmillió koronát ér ma Gyulavári Gézának az OFB Ítélete szerint. Mindössze ötmillió koronát kap azért, hogy megváltják egész birtokát. Az ítélet további része az igen terjedelmes indokolást tartalmazza. Az OFB a lefolytatott eljárás után azt a lényt állapítja meg, hogy Gyulavári Géza volt gazdasági tanácsnok va­gyonát visszaélésekkel, üzérkedésekkel szerezte. Megállapította a földbirtokrendező biróság, hogy Gyulavári 1909-ben egész vagyontalan volt, mint nagyon szegény díjnok került a vá­roshoz és jótékony családok adományaiból tudta föniartanl magái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom