Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1926-03-12 / 59. szám
4 WELMAGYARORSZAQ 1916 március II Az indokolás iovábbi része a volt tanácsnok életévei és pályájával foglalkozik és megállapitja, bogy Gyulavári vagyonát a háború alatt túlnyomó részben ingatlanokkal folytatott üzirkeáisből szerezte. Azután megemlíti azt a törvényszakaszt, amely szerint az üzérkedők nem kaphatnak többet birtokukért, mint a birtok eredeti vásárlási árát minden átértékelés nélkül. Az itélet óriási föltűnést keltett, Gyulavári egyébként nem nyugszik meg az Ítéletben, amellyel elvesztette az egész vagyonát. Ausztria állítólag fölmondja a magyar, csehszlovák és jugoszláv gazdasági szerződéseket. Az osztrák kormány nagyobb kedvezményeket akar szomszédaitól. Bécs, március 11. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) Még érvénybe sem lépett a hosszú vajúdás után végre megkötött osztrák-magyar gazdasági egyezmény, az osztrák kormány máris elégedetlen azokkal a kedvezményekkel, amelyeket a magyar kormány ebben az egyezményben az osztrák iparnak nyújtott és föl akarja mondani a szerződést. Egyidejűleg föl fogja mondani a Csehszlovákiával és Jugoszláviával kötött gazdasági egyezményeket is. Az osztrák kormánynak az a célja, hogy est a három szomszédos áilamot uj tárgyalásokra kényszerítse és ezek során több kedvezményt biztosítson az osztrák iparcikkek számára. Amint a Délmagyarország bécsi tudósítója értesülései alapján jelentheti, az osztrák kormány szerint Magyarország vámtételei túlságosan ma gasak. Az osztrák-csehszlovák szerződés viszont, miként a tapasztalat mutatja, főként Csehszlovákia számára jelent hasznot. Az osztrák kormány hajlandó Csehszlovákiával szemben követeléseit mérsékelni, azonban azt kivánta, hogy ezzel szemben a csehek is tekintsenek el számos kedvezménytől, amelyeket a jelenleg érvényben levő egyezmény biztosit számukra. Az SHS királysággal fönnálló gazdasági szerződést viszont az osiúrák kormány azért akarja fölmondani, mivel a Jugoszláviával kötött megállapodás ellenére a jugoszláv vámhatóságok olyan nagy nehézségeket gördítenek az osztrák behozatal elé, hogy egyre több osztrák cég szünteti be a Jugoszláviába irányuló exportot. A három szomszédos állammal fönnálló egyezmények fölbontása összefüggésben van avval az uj gazdaságpolitikával, amelyről az osztrák kormány már hetek óta tárgyalásokat folytat az osztrák ipar és kereskedelem képviselőivel. Habár az eimuit évben a kereskedelmi mérleg lényegesen javult, az osztrák kormány még mindig nincsen megelégedve és a passzívum iovábbi csökkentésére törekedik. A mult évben a kereskedelmi mérleg passzívuma 935 millió schillinget tett ki az 1924. évi 1486 miilió schilling passzívummal szemben. Az osztrák kormány szerint az utódállamok elzárkózó és minden kedvezményt megtagadó magatartása képezi akadályát az osztrák export fejlődésének és evvel a kereskedelmi mérleg javulásának, miért is az osztrák kormány kénytelen nemcsak a Csehszlovákiával és Jugoszláviával fennálló, de a csak most megkötött magyar szerződést is a közel jövőben fölmondani. A szerződések fölmondásáről most folynak a tanácskozások a kereskedelmi és a külügyminisztériumokban. VtSt'J, Mi az eredménye a Somogyi- és Aigner-telepi népiskolák épitéai pályázatának. Gerő Bála és Breier Imrs ajinlatai a legolcsóbbak. A város tör$ényha!ősági bizottsága, mint ismeretes, JEég az eimuit évben elhatározta, hogy a Somogyi-telepre és as Aigncr-teiepre népiskolát Ipit. A két telepi iskola építéséhez a kultuszminiszter annak idején tekintélyes állami hozzájárulást is igért a városnak, msjd később pontosan meghatározta a hozsájirulás makszimumát. Eszerint a kormány az iskolák építési költségeinek — a favfitdijik és a napszámok leszámításával — a feléi vállalja magára. Es a hozzájárulás azonban nem haladhatja meg a hatszázmillió koronát. A város tanácsa a közgyűlés határozata alapján elkészíttette a mérnöki hivatallal az iskolák tervrajzait és költségvetését és annak alapján kiírta a ptiyázstot. A versenytárgyaláson a két iskola építésére tizenkilenc ajánlatot adtak be. Az árlejtési bizottság javaslatát a csütörtöki tanácsülés elé terjesztette Bokor Pál helyettes pofgármeiler. A javaslat szerint as Aignertelepi iskola építésére Gerő Béla tette a legelőnyösebb ajánlatot. 543 millió koronáért vállalkozik az iskola fölépítésére. A Soatogyi-ielppi iskola építését Breier Imre vállalja a legolcsóbban, 1.013 millió korondért. A tanács a bizottság ajántata alapján ugy határozott, hogy a két legolcsóbb ajánlattevőmk adja ki a munkát, határozatának végrehajtását azonban fölfüggeszti miadsddif, amig axt a kulutzminisster jóvá nem hagyj*. A kultusi miniszter ugvsnís annak idején kösölle a város tiaióságáva*, bogy ai állami hozzájárulást csakis aktor utalja ki, ha a versenytárgyalás eredményét neki bemutatják és azt ő jóváhagyja. A tanács megbízta Berzenczey Domokos » üszaki főtanácsost, a mérnöki hivatal vezetöjet, hogy a tanács határozatát az összes iratokkal együtt személyesen vigye föi a kultuszmin szterhez és szerezze meg a lehető legtürgősebben a jóváhagyást. Megbizta a tanács a műszaki fősanácsost azzal is, hogy kiséreljs meg as állami szubvenciónak legalábo hétszázmillióra való fölemelését. Pénzérték és inflácié. Dr. Kováts Farenc egyetemi tanár előadása a kereskedelmi és ipartamarában, Dr. Kováts Ferenc egyetemi taná nagy érdeklődés mellett tartotta meg csütörtökön szabad előadását a kamarában „Pénzérték és inflác 6" cimen. Wimmer Fülöp kamarai elnök meleg szavakkal üdvözölte és kéríe előadása megtartására Kováts professzort, aki erre tapsok között megkezdte beszédét. Annak előrebocsátása után, hogy előadásá< nak témáját annak nemcsak hazai, de internacionális elsőrangú közgazdasági aktualitására való tekintettel választotta meg, kijelenti, hogy örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy mint az elvont elmélet művelője beszélhessen n közgazdasági gyakorlat nagytapasztalásu egyéniségeihez. Kifejti, hogy miért szükséges az elméleti megismerés. Inflációnak a forgalomba jutó pénzmennyiség gyors és nagyarányú szaporítását nevez zük, amelynek áruszaporodás nem volt az előzménye, tehát árutömeg és pénz értékösszegei közötti egyensúly rövidebb-hosszabb időre fölbillen. Elméletileg kétféle infláció le helséges: fémpénz- (tényleges) és psp'rpénzvagy fedezetlen bankjegy- (névleges) infláció. A tényleges infláció (péld. a skandináv államok „aranyp'ethorája" a háború alatt és u<án) haiásai aránylag enyhék és célszerű pénzpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozhatok, illetve megszüntetheiők. Másképpen állunk a névleges infláció eseteivel szemben, amelyeknek (fiókát az illető államnak hosszú időn di fölbori ott pénzügyi egyensúlyában s az ezáltal beálló krónikus államháztartási deficitben kell keresnünk, mely állapot nagymennyiségű papírpénz vagy be nem váltható bankjegy kibocsátásához vezet. A piaci törvények hatása alatt a forgalomba juttatott papírpénztőmeg értéke a for galom lebonyolítására szükséges ériékösszegre lesz leapasztva, aminek következtében a pénzértékegység rohamosan és föltartózhatatlannl csökken. A csökkenés gyakran erösebb, mint a pénzszaporitás, ugy hogy nemcsak viszonylagos, de általános drágaság is áll be. Az infláció aronhan nemenak pénzvilságot idéz elő, de tőke- is vagyonválságoi is, mert a pénz a jelenkorban nemcsak fizetési és csereeszköz, valamint értékmérő, de tőkeképző és vagyonkifejező eszköz is. A polgári vagyonosságbtn és pedig nemcsak az úgynevezett járadékosok osztályában, de a termelőágak önálló képviselőinél is nagymérvű eltolódásokat idéz elő. Az infláció legsúlyosabb hatása a nemzeti munka hozadékának apasz ása, ami a nemzeti töke elértéktelenedésének és a piac összezsugorodásának a következménye. Hosszabb ideig tartó inflációs korszakban gszdasági s különösen piaci bizonytalanság keletkezik, amely egyrészt katiíinárikus „közgazdák" tenyésztéséhez vezet, másrészt váratlan és súlyos veszteségekkel sújtja a legális kereskedelmet, az ipart és az őstermelést. A hitelviszonyok megzavarodnak, a bizonytalanság és bizalmatlanság egyre nő, a forgalom nagysága és gyorsasága csökken, a tökeberuházások és pótlások mindinkább elmaradnak. Az inflációs tünetek helyes megiélése céljából szükséges a pénzelméletek revízióját megejteni. Miaden aion fordul me*, hogy mi állapítja meg a pénz értékét, s hogy milyen összefüggés van p nzérlék és a pénz vásárló képessége közt? Előadó röviden ismerteti a legfontosabb pénzelméleteket (nominalisitikus és metalliszto us elm.) s kifejti az érséirmérés funkciójának, valamint a pénzes cserének elméleti alapjait. Pénzanyag csak érlékmérésre és vagyonerőkifejezésre alkalmas anyag lehet, ezidöszerint kizárólag az arany (semmi esetre sem az ezüst). Akár a munkaelméletnek, sfcára határhaszon elméletnek alapján állunk, minden esetben a nominális dikus pénzelmélet elvetéséhez kell jutnunk, aminthogy legújabb gazdasági multunk tanulságai a raetalliszíikus elméletnek adtak igazat. Papi pénz csak igen szük korlátok közöl teljesültet szabatosan pénzfunkciókat (mint quisi váltópénz 1). A nemzeti töke csak vállvetett munkával s nem értéktelen papírdarabok szaporításával teremthető trteg (papírból nem termelhetünk aranya' 1). Hazánk gazdiságl köreire nagy munkaföladatok nehezednek s előadó annak a reményi ek a kifejezésé«el végzi előadásá', hogy a szegedi Ipar- és Kerestedcljji Kanrra t. (agjsi eiből « munkából buzgón és becsüle ese^ vévén ki részüket, eredményesen foin«k közreműködni hazánk gazdasági talpraállítáiánál, az inf ácíó okozta károk jóvátételénél. A tanulságos előadásért Wimmer Fülöp elnök hösiönetet mondott; a közönség tapsokkal fejezte ki hálás köszönetét. n.'vnf Iralannlr és an8o1 sapkák, botok, er111 Veti KcUd|JUK nyők legolcsóbban a Nem^ zeti Áruházban, Kárász ucca és Kölcsey ucca sarok. I Hétfőn és kedden viszontlátjuk 8 egymást 1 iZorotiurui | A két molnárlegény S utamró1 hazaérkeztem. Felhivom UcLM igen tisztelt vásárlóközönségem figyelmét legújabb női 600 kalapmodelljeimre. Steiner Sománé BS-SS: Ha örömet akar szerein! hozzátartozóinak, ugy szerezzen be egy valódi .S emensschuckert- vulamos vasalót, melynek fogyasztása nem drágább a szénvasalónál és nmes többé fejfájás I ívuuc icjiajas i Fonyó Soma ffi? 2 évi JOléllés mellet I csillárraktárában ncca « 435 Élet tékozló!" testvérfilmje hétfőtől a Korzóban-