Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1926-03-05 / 53. szám
DELMAQYARORSZAQ 1026 Szeged város tanácsának tagjai tisztelik a törvényeket és hivei a sajtószabadságnak. Nyilatkozatok Székaafehérvár aajtóellcnee határozatáról. Székesfehérvár közgyűlésének furcia határozata különböző hatásokat kellett az országban. Vannak, — bizonyára igen kevesen —, akik kaján örömmel bajráznak fel rá, vannak, akik csodálkoznak rajt*, vannak, akik megdöbbennek miatta, de a többség, a józanul gondolkozók többsége vállat von és közömbösen napirendre tér fölötte. Mert hiszen nincsen ebben a határozatban semmi rendkivüli. Az utóbbi évek véres össze-visszasígában megszokták már az emberek azt a gondolatot, hogy a hajdani erősségek, a hajdani kipróbált elvek köddé foszlottak, megszokták a fogalmak átformálódását és megszokták sárbatiporva látni azokat as eszméket, amelyeknek nemrégen még bün volt nem szobrot emelni. Ezek közül a szentnek tudott eszmék közül a legcsufosabb sors a sajtószabadság eszméjének jutott. A háborús Magyarotsstág kivételes hatalommal fölrubázoit kormánya hozzászoktatta az embereket ahhoz, bogy a stjlószabadság csak humbug és csak addig tart, ameddig valami más, határozottan kétes értékű érdeket nem sért. A hiboru alatt a cenzúrával kötötték gúzsba a sajtót, a háború után, a bolsevisták diktatúrája idején, véres terrorral némítottak el minden ellenvéleményt, az orgoványi hösök diktatúrája alatt kézigránáttal, gummiboital, puskatussal és Duna-vízzel dermesztették meg vagy iparkodtak megdermeszleni a szabad gondolatot és a -szabad kritikát. A mai kormány komzoüdáii Magyarországában, a (örvény száz peremiig alkalmazott szigorúságának állítólagos hiányait közigazgatási uton pótolják: kolporlázsjog-megvonásokkil, lapbetiltáaokkal. Mintha azüksége volna még az országnak a kivételes fölhatalmazás alipján való kormányzásra I... A Szózat csatlakozói. Nemrégen közölt tudósítást a Délmagyarország arról, hogy s Szózat cimü fajvédő ujságaak a Világ betiltását követelő mozgalmához Szegeden négy olyan ember jelentette be csatlakozását, akik közül három létezéséről nincs tudomása a saegedi palgárofeat nyilvántartó bejelentő hivatalnak, a negyedik létező pedig egészen kétséges, mert hasonló néven körülbelül hetven embert tart nyilván az államrendőrség. A Szózat a cikk megjelenése után sajtópörrel fenyegette meg a Délmagyarországot, nem tudjuk, hogy a pórt megindította-e a fajvédők harsonája, de nagyon szeretnénk, ha megindította volna, mert ugy bemutathatnánk a bíróságnak azokat a bejelentő hivatal által kiáUitott okmányokat, amelyek szerint a kérdéses három urnák Szegeden bejelentett lakása nincs. Kértük cikkünkben a Szózat szerkesztőségét, hogy B;özö:jön velünk közelebbi adatokat a szegedi csatlakozókról, mert ellenkező esetben kénytelenek lennénk ugy vfiliii, hogy a íöbbi csatlakozók létezése is éppsn o'yan kétséges, mint a négy sze gedié. A Szózat szerkesztősége azonban nem feözölt velünk semmit és ezzel megerősítette Műnket. A történelmi hűség kedvéért meg kell emlékeznünk arról az ügynökösködésről, amely teljes erővel, talán éppen a Délmagyarország cikkének megjelenése után indult meg Szegeden. Ismeretlen ügynökök járják végig a szegedi közhivatalokat és gyűjtik a tisztviselők körében a csatlakozó aláírásokat. Állítólag már háromszáz szegedi aláirás van együtt, de az ügynökök addig állítólag nem távoznak Szegedről, 2mig őt—hatszáz aláírást nem gyüj'öttek össsse, Nem kételkedünk abban, hogy kitartó és támogatott munkájuk eredménnyel jár, mert a talaj elég kediazŐ számukra. A szegedi köztisztviselők közül bizonyára akad hét—nyolcszáz olyan köíttlsiííviselő, aki s gondolkozás nélkül, vagy kevés gondolkozás után csatlakozik; mint ahogy akadt hét—nyolcszáznál is több olyan tisztviselő, aki csatlakozott annak Idején Károlyt Mihály pártjához, belépett a szociáldemokrata pártba, majd fölajánlotta szolgálatát a bolsevisták kormányának. Ezzel szemben meg vagyunk győződve arról, hogyha valaki eszeveszett bolond akciót kezdene a Szózat betiltása érdekében és ehhez gyüjrené a csatlakozó aláírásokat, meddő munkát végesne Szegeden, mert azok, akik nagyon károsnak és nagyon destruktívnek tartják sz orgoványi hősök hivatalos lapjának a működését, sokkal jobban tisztelik a magyar tö.vényeket, ezek között a sajtó szabadiágát biztosító törvényt, semhogy a kormánytól törvénysértést követelnének. Szegeden oem hét—nyolcszáz olyan ember él, aki végletesnek tartja a Szózat desíruálását az országra, hanem iizszer- ötvenezer ennyi, de azért nem hisszük, hogy tis akadna olyan, aki a Szózat kormányhatósági betiltását követelné. Szegeden nem kívánják a Szózat betiltását, Szegeden józan ember nem olvassa a Szózatot és nem olvasná akkor sem, ha a Világ-a&i együtt véglegesen elnémítaná az összes többi baloldali ellenzéki lapokat. Székesfehérvár törvényhatósági bizottsága szótöbbséggel elhatározta, hogy feliratiig kéri a kormánytól a Világ betiltását és átiratilag hasonló állásfoglalásra szólitja föl az összes társtörvényhatóságokat. Az átirat minden bizonnyal rövidesen megérkezik Szegedre és igy Szeged város tanácsának és törvényhatósági bizottságának is alkalom adódik ana, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. A magunk részéről már most kijelentjük, hogy nem tartjuk fontosnak a szegedi törvényhatóság állásfoglalását, mint ahogy Székesfehérvárét sem tartjuk annak. Nincsen olyan törvényhatóság Magyarországon — és ez talán szintén a háború destruáló hatásának a következménye —, amely minden pillanatban ne lenne hajlandó a kormány iránti hűségnyilatkozatra. 1918 novemberében sem volt egyetlen olyan törvényhatóság sem, amely a Károlyi kormánynak ne szavazóit volna bizalmat. Szeged város törvényhatósága abban a bizalomszavazási versenyben megelőzte valamennyit és túltett valamennyin. Az októberi forradalom legelső napjaiban, amikor még az őszirózsák sem hervadtak el, ünnepi közgyűlést tartott a szegedi törvényhatóság és Ünnepélyes keretek közöit egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy föliratot intéz a Károlyi-kormányhoz és követeli a köztársasági államformát. Ma ugyanazok ütnek Szeged város közgyűlésében, raint akik 1918 novemberében ott ültek és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy azok, akik akkoT tomboló lelkesedéssel követelték a köztársaságot, ma vagy holnap, ha nem is egyhangúlag, ds szótöbbséggé! a Világ és a baloldali ellenzék elnémitását fogják követelni, mint ahogy Székesfehérvár követeli. Ezért nem tartjuk fontosnak az elaggott törvényhatóság állásfoglalását. Lehet azonban, hogy csalódunk, hogy Szeged város törvényhatósági bizottsága fölháborodva utasítja vissza Székesfehérvár merényletéből fölajánlott büorészességet. Talán ráeszmél ana, hogy itt járt valamikor az a Kossuth Lajos, akinek ércszobra figyelmeztető jel Szegeden és aki a sajtószabadsággal kezdte meg a negyvennyolcas destrukciót. Lehet, hogy igy történik majd és ha igy történne : szebb és méltóbb lenne Szegedhez. Hiszen a vélemények nagyon különböznek egymástól. Próbaképpen végigkérdeztük a .tanács tagjait a székesfehérvári határozatról és egyetlen olyan nyilatkozatot sem hallottunk, amely annak szellemével, céljával egyezne. Voltak, akik nem kivánták véleményüket nyilvánosságra hozni, voltak, akik burkoltan és voltak, akik nyiltan bélyegezték meg Székesfehérvár reakciós határozatát. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: — Még eddig nem foglaltam el semmiféle álláspontot, mert Székesfehérvár határozatáról most hallok először. Annakidején a tanács fog majd dönteni afölött, — ha megérkezik az átirat hogy milyen javaslattal terjeszti azt a közgyűlés elé. Mi a hazánk törvényeit megtartjuk és ha ugy látszik, hogy a tör vények nem elégítik ki a nemzet érdekeit, akkor van mód a törvények törvényes megváltoztatására. Bokor Pál helyettes polgármester : — Én a Világot nem szoktam olvasni, tehát annak lem politikai, sem gazdasági irányát nem ismerem és igy nem is tudhatom, hogy m íyen hatással lebet a megszállt területeken é ő magyar véreinkre Ha tény az, ami a székesfehérvári határozatban mint tény szerepel, a magam részéről a lap szelleméi és irányát elitélem, de annak megtorlása a törvlnyes faktorok hatáskörébe tartozik. Szeged város hatósága —- véleményem szerint — ezzel a kérdéssel, tekintve a tanszabadság érdekeit, csak nagy óvatossággal foglalkozhatik. Dr. Gaál Endre kulturtanácenok: — Székesfehérvár határozatát egyszerűen képtelenségnek tartom, mert ilyen módon nem leket elpusztítani a véleménynyilvánítás szabadságát Székesfehérvár kívánsága annyira lehetetlen, hogy megáll az ember esze. Szinte hlheteüen, hogy ilyen idők is jöhettek, amilyenek ilyen határozatokat kitermelhetnek. Ha a Világ közölt olyan cikket vagy cikkeket, amelyek megsértik a sajtótörvényben lefektetett kereteket, akkor ott a törvény, a biróság, az ügyész, a rendőr, de hova jutunk akkor, ha erőszakkal csukják be mindenkinek a száját és fojtanak meg minden különvéleményt. Dr. Turóczy Mihály tiszti fSOgyész: — En nem kifánok nyilatkozni, mert politikai kérdésnek tartom a dolgot, a város hatóságának pedig nem lehet feladata, hogy politikai kérdésekkel foglalkozzon. Fodor Jenő adóügyi tanácsnok: — Féltétlen híve vigyek a sojtiszabadnágnak és tiszteletben tartom az ország tételes térvényeit. Ezek közéit a tételes törvények közéit az ol«otmány egyik legfontosabb pillére a sajtószabadságot biztosító törvény, amtly nem ism»ri a kézigazgatási uton vjtó lapbetiltás iatézményét. Dr. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok: — Politikával nem fog aikosom. A sajtészabadságnak a törvény által meghatározott keretek között hive vagyok. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok az előljárósági ügyosztály vezetője: — Nem tartozik a törvényhatósági bizottság föladatai közi a kérdés elbírálása. A stjóűgyeket a sajtótörvény szabályozza és annsk végrehajtására van tönényes mód és vannak törvényes eszközök. Dr. Tóth Béla főjegyző: — Nem kívánok nyilatkozni, Ide kell Írnunk azt is, hogy Sreged város tanácsinak legtöbb tagja nem olva«ó|a a Világnak, de föltétlenül tisztelője a téielei törvényeknek. nívnt Iralnnnk és an8o1 sapkák, botok, erI JlVcU KalctpUK „yők legolcsóbban a Nemzeti Áruházban, Kárász ucca és Kölcsey ucca sarok. angol 1 SLHZENGER gyártmányú tennis Qfok érkeztek. GRÜNHUT FERENC Schottola Ernő, Budapest, képviselete Feketesas ucca 2. Tt5 Telefon 11—79. üfRESZLETFIZETESRE r r Ora, Ékszer, Briliáns 361 Fischer Testvérek 10 Ha örömet akar szerezni hozzátartozóinak, ugy szerezzen be egy valódi ,S emensSchackert" VfHaillOS yaSalÓt, melynek fogyasztása nem drágább a szénvasalónál és nincs többi fejfájás! Kizárólag Fonyó Soma ^J^^l kapka te> 3 évi Jútállás mellet I 439 Három név: | Maíhalie Msenkő^ ]ean Angeló^ Ivan Mosfoukine |aSzere!em...szereiemért...! i nagy attrakcióban jön a Belvárosi Moziba.