Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-05 / 53. szám

DELMAQYARORSZAQ 1026 Szeged város tanácsának tagjai tisztelik a törvényeket és hivei a sajtószabadságnak. Nyilatkozatok Székaafehérvár aajtóellcnee határozatáról. Székesfehérvár közgyűlésének furcia határo­zata különböző hatásokat kellett az országban. Vannak, — bizonyára igen kevesen —, akik kaján örömmel bajráznak fel rá, vannak, akik csodálkoznak rajt*, vannak, akik megdöbben­nek miatta, de a többség, a józanul gondolko­zók többsége vállat von és közömbösen napi­rendre tér fölötte. Mert hiszen nincsen ebben a határozatban semmi rendkivüli. Az utóbbi évek véres össze-visszasígában megszokták már az emberek azt a gondolatot, hogy a hajdani erősségek, a hajdani kipróbált elvek köddé foszlottak, megszokták a fogalmak átformáló­dását és megszokták sárbatiporva látni azokat as eszméket, amelyeknek nemrégen még bün volt nem szobrot emelni. Ezek közül a szent­nek tudott eszmék közül a legcsufosabb sors a sajtószabadság eszméjének jutott. A háborús Magyarotsstág kivételes hatalommal fölrubázoit kormánya hozzászoktatta az embereket ahhoz, bogy a stjlószabadság csak humbug és csak addig tart, ameddig valami más, határozottan kétes értékű érdeket nem sért. A hiboru alatt a cenzúrával kötötték gúzsba a sajtót, a háború után, a bolsevisták diktatúrája idején, véres terrorral némítottak el minden ellenvéleményt, az orgoványi hösök diktatúrája alatt kézigránát­tal, gummiboital, puskatussal és Duna-vízzel dermesztették meg vagy iparkodtak megder­meszleni a szabad gondolatot és a -szabad kritikát. A mai kormány komzoüdáii Magyar­országában, a (örvény száz peremiig alkalma­zott szigorúságának állítólagos hiányait köz­igazgatási uton pótolják: kolporlázsjog-meg­vonásokkil, lapbetiltáaokkal. Mintha azüksége volna még az országnak a kivételes fölhatalmazás alipján való kormány­zásra I... A Szózat csatlakozói. Nemrégen közölt tudósítást a Délmagyarország arról, hogy s Szózat cimü fajvédő ujságaak a Világ betiltását követelő mozgalmához Szegeden négy olyan ember jelentette be csatlakozását, akik közül három létezéséről nincs tudomása a saegedi palgárofeat nyilvántartó bejelentő hivatalnak, a negyedik létező pedig egészen kétséges, mert hasonló néven körülbelül hetven embert tart nyil­ván az államrendőrség. A Szózat a cikk megjele­nése után sajtópörrel fenyegette meg a Délmagyar­országot, nem tudjuk, hogy a pórt megindította-e a fajvédők harsonája, de nagyon szeretnénk, ha megindította volna, mert ugy bemutathatnánk a bíróságnak azokat a bejelentő hivatal által ki­áUitott okmányokat, amelyek szerint a kérdéses három urnák Szegeden bejelentett lakása nincs. Kértük cikkünkben a Szózat szerkesztőségét, hogy B;özö:jön velünk közelebbi adatokat a szegedi csatlakozókról, mert ellenkező esetben kénytelenek lennénk ugy vfiliii, hogy a íöbbi csatlakozók léte­zése is éppsn o'yan kétséges, mint a négy sze gedié. A Szózat szerkesztősége azonban nem feözölt velünk semmit és ezzel megerősítette Műnket. A történelmi hűség kedvéért meg kell emlékez­nünk arról az ügynökösködésről, amely teljes erő­vel, talán éppen a Délmagyarország cikkének megjelenése után indult meg Szegeden. Ismeretlen ügynökök járják végig a szegedi közhivatalokat és gyűjtik a tisztviselők körében a csatlakozó aláírá­sokat. Állítólag már háromszáz szegedi aláirás van együtt, de az ügynökök addig állítólag nem távoz­nak Szegedről, 2mig őt—hatszáz aláírást nem gyüj'öttek össsse, Nem kételkedünk abban, hogy kitartó és támogatott munkájuk eredménnyel jár, mert a talaj elég kediazŐ számukra. A szegedi köztisztviselők közül bizonyára akad hét—nyolcszáz olyan köíttlsiííviselő, aki s gondolkozás nélkül, vagy kevés gondolkozás után csatlakozik; mint ahogy akadt hét—nyolcszáznál is több olyan tisztviselő, aki csatlakozott annak Idején Károlyt Mihály pártjához, belépett a szociáldemokrata pártba, majd fölajánlotta szolgálatát a bolsevisták kormányának. Ezzel szemben meg vagyunk győ­ződve arról, hogyha valaki eszeveszett bolond akciót kezdene a Szózat betiltása érdekében és ehhez gyüjrené a csatlakozó aláírásokat, meddő munkát végesne Szegeden, mert azok, akik nagyon károsnak és nagyon destruktívnek tartják sz orgo­ványi hősök hivatalos lapjának a működését, sokkal jobban tisztelik a magyar tö.vényeket, ezek között a sajtó szabadiágát biztosító törvényt, semhogy a kormánytól törvénysértést követelnének. Szegeden oem hét—nyolcszáz olyan ember él, aki végletes­nek tartja a Szózat desíruálását az országra, ha­nem iizszer- ötvenezer ennyi, de azért nem hisszük, hogy tis akadna olyan, aki a Szózat kormány­hatósági betiltását követelné. Szegeden nem kíván­ják a Szózat betiltását, Szegeden józan ember nem olvassa a Szózatot és nem olvasná akkor sem, ha a Világ-a&i együtt véglegesen elnémítaná az összes többi baloldali ellenzéki lapokat. Székesfehérvár törvényhatósági bizottsága szó­többséggel elhatározta, hogy feliratiig kéri a kormánytól a Világ betiltását és átiratilag hasonló állásfoglalásra szólitja föl az összes társtörvényhatóságokat. Az átirat minden bizonnyal rövidesen megérkezik Szegedre és igy Szeged város tanácsának és törvényhatósági bi­zottságának is alkalom adódik ana, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. A magunk részéről már most kijelentjük, hogy nem tartjuk fontosnak a szegedi törvényhatóság állásfoglalását, mint ahogy Székesfehérvárét sem tartjuk annak. Nin­csen olyan törvényhatóság Magyarországon — és ez talán szintén a háború destruáló hatásának a következménye —, amely minden pillanatban ne lenne hajlandó a kormány iránti hűségnyilatko­zatra. 1918 novemberében sem volt egyetlen olyan törvényhatóság sem, amely a Károlyi kormánynak ne szavazóit volna bizalmat. Szeged város tör­vényhatósága abban a bizalomszavazási verseny­ben megelőzte valamennyit és túltett valamennyin. Az októberi forradalom legelső napjaiban, amikor még az őszirózsák sem hervadtak el, ünnepi köz­gyűlést tartott a szegedi törvényhatóság és Ünne­pélyes keretek közöit egyhangú lelkesedéssel el­határozta, hogy föliratot intéz a Károlyi-kormányhoz és köve­teli a köztársasági államformát. Ma ugyanazok ütnek Szeged város közgyűlésé­ben, raint akik 1918 novemberében ott ültek és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy azok, akik akkoT tomboló lelkesedéssel követelték a köztársa­ságot, ma vagy holnap, ha nem is egyhangúlag, ds szótöbbséggé! a Világ és a baloldali ellenzék elnémitását fogják követelni, mint ahogy Székes­fehérvár követeli. Ezért nem tartjuk fontosnak az elaggott tör­vényhatóság állásfoglalását. Lehet azonban, hogy csalódunk, hogy Szeged város törvényhatósági bizottsága fölháborodva uta­sítja vissza Székesfehérvár merényletéből fölaján­lott büorészességet. Talán ráeszmél ana, hogy itt járt valamikor az a Kossuth Lajos, akinek érc­szobra figyelmeztető jel Szegeden és aki a sajtó­szabadsággal kezdte meg a negyvennyolcas de­strukciót. Lehet, hogy igy történik majd és ha igy tör­ténne : szebb és méltóbb lenne Szegedhez. Hiszen a vélemények nagyon különböznek egy­mástól. Próbaképpen végigkérdeztük a .tanács tag­jait a székesfehérvári határozatról és egyetlen olyan nyilatkozatot sem hallottunk, amely annak szelle­mével, céljával egyezne. Voltak, akik nem kiván­ták véleményüket nyilvánosságra hozni, voltak, akik burkoltan és voltak, akik nyiltan bélyegezték meg Székesfehérvár reakciós határozatát. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: — Még eddig nem foglaltam el semmiféle álláspontot, mert Székesfehérvár határozatáról most hallok először. Annakidején a tanács fog majd dönteni afölött, — ha megérkezik az átirat hogy milyen javaslattal terjeszti azt a közgyűlés elé. Mi a hazánk törvényeit megtartjuk és ha ugy látszik, hogy a tör vények nem elégítik ki a nemzet érdekeit, akkor van mód a törvények törvényes meg­változtatására. Bokor Pál helyettes polgármester : — Én a Világot nem szoktam olvasni, tehát annak lem politikai, sem gazdasági irányát nem ismerem és igy nem is tudhatom, hogy m íyen hatással lebet a megszállt területeken é ő magyar véreinkre Ha tény az, ami a szé­kesfehérvári határozatban mint tény szerepel, a magam részéről a lap szelleméi és irányát elitélem, de annak megtorlása a törvlnyes faktorok hatáskörébe tartozik. Szeged város hatósága —- véleményem szerint — ezzel a kérdéssel, tekintve a tanszabadság érdekeit, csak nagy óvatossággal foglalkozhatik. Dr. Gaál Endre kulturtanácenok: — Székesfehérvár határozatát egyszerűen kép­telenségnek tartom, mert ilyen módon nem leket elpusztítani a véleménynyilvánítás szabadságát Szé­kesfehérvár kívánsága annyira lehetetlen, hogy megáll az ember esze. Szinte hlheteüen, hogy ilyen idők is jöhettek, amilyenek ilyen határoza­tokat kitermelhetnek. Ha a Világ közölt olyan cik­ket vagy cikkeket, amelyek megsértik a sajtótör­vényben lefektetett kereteket, akkor ott a törvény, a biróság, az ügyész, a rendőr, de hova jutunk akkor, ha erőszakkal csukják be mindenkinek a száját és fojtanak meg minden különvéleményt. Dr. Turóczy Mihály tiszti fSOgyész: — En nem kifánok nyilatkozni, mert politi­kai kérdésnek tartom a dolgot, a város ható­ságának pedig nem lehet feladata, hogy poli­tikai kérdésekkel foglalkozzon. Fodor Jenő adóügyi tanácsnok: — Féltétlen híve vigyek a sojtiszabadnágnak és tiszteletben tartom az ország tételes térvényeit. Ezek közéit a tételes törvények közéit az ol«ot­mány egyik legfontosabb pillére a sajtószabad­ságot biztosító törvény, amtly nem ism»ri a kézigazgatási uton vjtó lapbetiltás iatézményét. Dr. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok: — Politikával nem fog aikosom. A sajté­szabadságnak a törvény által meghatározott keretek között hive vagyok. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok az előljárósági ügyosztály vezetője: — Nem tartozik a törvényhatósági bizottság föladatai közi a kérdés elbírálása. A stjó­űgyeket a sajtótörvény szabályozza és annsk végrehajtására van tönényes mód és vannak törvényes eszközök. Dr. Tóth Béla főjegyző: — Nem kívánok nyilatkozni, Ide kell Írnunk azt is, hogy Sreged város tanácsinak legtöbb tagja nem olva«ó|a a Világ­nak, de föltétlenül tisztelője a téielei törvé­nyeknek. nívnt Iralnnnk és an8o1 sapkák, botok, er­I JlVcU KalctpUK „yők legolcsóbban a Nem­zeti Áruházban, Kárász ucca és Kölcsey ucca sarok. angol 1 SLHZENGER gyártmányú tennis Qfok érkeztek. GRÜNHUT FERENC Schottola Ernő, Budapest, képviselete Feketesas ucca 2. Tt5 Telefon 11—79. üfRESZLETFIZETESRE r r Ora, Ékszer, Briliáns 361 Fischer Testvérek 10 Ha örömet akar szerezni hozzátartozóinak, ugy szerezzen be egy valódi ,S emens­Schackert" VfHaillOS yaSalÓt, melynek fogyasztása nem drágább a szénvasalónál és nincs többi fejfájás! Kizárólag Fonyó Soma ^J^^l kapka te> 3 évi Jútállás mellet I 439 Három név: | Maíhalie Msenkő^ ]ean Angeló^ Ivan Mosfoukine |aSzere!em...szereiemért...! i nagy attrakcióban jön a Belvárosi Moziba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom