Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-05 / 53. szám

1926 március 5. DBLMAdYARORSZAO Letartóztatták a bodomi kertgazdaság vezető kertészétb Mészáros Andrást. Hatvanmilliót fordított saját céljaira. — h gyanús 30.000 koronás tét*l után rovancsolás. Csütörtökön délben egy rendőr érkezett az (lgyéstségrc néhány aktával és egy fiatalé uberrel, H< marosan az egész ügyéizséti folyosó tudta, hogy a fogház uj likója Mészáros András, a város bodomi kertésietének veiető kertésze, akit délelőtt letartóztatott a rendőrség. Ez a bir élénk föltanést keltett a beavatottak elölt. Mészáros András már régebben áll a város szolgálatában és a bodomi gazdaságnál vezető állásba jutott meglehetősen tág hatáskörrel. Kél hét elő tig nem tant föl semmi fölöttes ható* ságának, amikor is egy harmincezer katonás iitel vizsgálatánál gyanús dolgok merültek fii. Ezen a tételen botlott el a vezető kertész, emiatt derűit fény viselt dolgaira és emiatt ül ma már az ügyészségen. A gyanús tétel után azonnal átvizsgálták i vezetőkerlésx dolgait visszamenően. Ekkor aztán azt tapasztalták, bogy az elmali szezonban Mészáros igen sok alkalommal kivetett el ilyen Jkis tételeket* és az az Stszeg, amelyről nem számolt be, llielvs amelyet magának tartóit meg, egy év alatt mintegy 50—60 millióra gyarapodott fel. Rájöttek arra, hogy egyes kisebb eladott tételek árával nem számolt el és ezeket a kis összegeket, amelyek ax idők alatt milliókra szaporodtak, magának tartotté meg. A kertgazdaság vezetője azonnal jelentést teif a polgármesternek, aki áttette az ügyet a rendőrségre, iiletve bűnügyi útra terelte. Mészárost azonnal őrízeíbe vetíék, ma délelőtt letartóztatták és délben már az ügyészségi fogház lakója volt. Szeged a magyar közgazdaságban. Dr. Tonelii Sándor előadása. Érdekes föladatra vállalkozott az Országos Iparegyesület elnöksége, amikor elhatározta, bogy a nagyobb városok közgazdasági életét a viszonyokkal ismerős szakemberek előadásainak kereiében ismerteti meg a főváros gazdasági kö eivel. Ennek a ciklusnak keretében csütörtök dé u án dr. Tonelii Sándor, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára Szegedet, Magyarország második városát ismertette. Bevezetésében Tonelii Szeged szociális képét rajzolta meg. A nagyközönség Szegedet és általában az aiföidi nagyobb városokat helytelenül itéii meg, mikor & népszámlálási staitziika által kimutatott 120000, vngy 80000 lalost ,város"-nak tekinti. Más ugyanis a fcözgazdasági és a közigazgatási értelemben vett város. A közigazgatási városhoz Szegeden például a szorosan vett városi magon kivül hozzátartozik még 142.000 kat. hold, vagyis 957 km1, terület, melynek legtávolabbi pon'ja 50 kilométerre esik a házak tömegétől. Ez a tanyavitág. A statisztika szerinti 120.000 emberből ezen a területen 40.000 ember ét, akit ideoíogiai és gazdüsági éet siempontjából nem lehet városi lakosnak tekinteni. De magában a városban is legalább 25.000 re kell lenni az olyan kisgazdákat, akik csak a statisztika siemponljáből tekinthetők városi lakosnak. S;eged igy kulturális és gazdssági felvevőképesség é ! produkció szemp mtjábál körülbelül egy fél- ' százezer lélekszámmal biró kizárólagos városnak felel meg. Ugyanét a helyzet az Alföld összes váiosaiban. Szeged gazdaságának alapja a föld. |A földbirtok megoszlása Szegeden igen egésiseges, söt mondhatni a legegészségesebb oz egész Országban. 200 holdon fe uli biríok az egész szegedi határban mindössze 26 van és a magánbir okok zöme ís 20 holdnál kisebb. Éppen e megoszlásnál fogva azonban a szegedi határ szemes terményekben igen kis fölösleget produeál és a gazdálkodás, főleg a városhoz közel egyre intenzivebb j'ltegei ölt. Speciális terménye Szegednek a XVI. század végéti török közvetítéssel Indiából betelepített paprika, amelynek termelésével 3500-6000 holdon mintegy háromezer család foglalkozik. A termés mennyisége őrölt állapotban jó években a 250 vagont is eléri. A trianoni batármegállapitás Szegedet geopolitikai tekintetben uj orientációra kényszeritette, mert elvesztette dél felé azokat a területeket, melyekből malom-, kender-, szalámiipara, söt Stézmüiparossága táplálkozott és amelyek nagykereskedelmének alapját szolgáltatták. Főleg $ vasúti forgalomnak déli irányban való megsaaki ása Szegedet egy külön válság elé is állította, amelyet még mindig nem tudóit kibeverni. Szeged iul«jdonképen nem ipari város, hanem hivatalnoki, paraszt és kereskedő jellegű. A jövő fej ődés lehetőségeit illetőleg természeteven n*g on nehéz képei nyújtani. 1914 ben a város 6.5 millió aranykoronás költségvetéssel dolgozott, a mostani költségvetési összege pedig csup'n 5 8 millió aranykorona, szávai még termes bevételi emelkedésre van kilátás. A magángazd ság fejlődése természe'szerüleg az or»zágos és Világgazdasági viszonyok alakulásával van összefüggésben. Erre nézve az előadó azi feltette ki, hegy a válság már valószínűleg túlhaladta a kalmlndclós pontot és a követező hónapok folyamán a gazdasági élet tetemes me^javulására lehet számítani. Felmentette a Tábla a vasúti pályaőrt, aki elaludta a személyvonatot és nem húzta le a sorompót. A törvényszék két évre itélte el Kovács Mihályt, mert a rőzsfn efaludt és a le nem záit sorompó miatt súlyos szer#nc<téUenség történi a dorozsmai őrház eíőtt. Még emlékeze'es a nyilvánosság e'őti az a vasúti szerencsétlenség, amely két év előtt szeptemberben történt éjfélu'án Dorozsma állomása előtt. A sorompót ugyanis nem eresztette le a pályaőr, egy kocsi a robogó budapesti személyvonat elé került és Igen súlyos szerencsétlenség történt. A véres szerencsétlenség nagy feltűnést keltett, különösen szakértő körökben tárgyaltak sokat erről az ügyről. Csü jörtökön délelölt került ez az ügy a szegedi Ítélőtábla elé, amely igen érdekes ítéletet mondott az alvó pályaőr és a ie nem ereszleit sorompó hérdiíssöen. Az előadó biró először a törvényszéki ítéletet ismeríette. A törvényszék a következő tényállást áJapitoiia meg, miután az ügyészség közveszélyü cselekmény vétségével " vádolta a pákaőrt: 1924 szep'etnber 22 én történt éjjel tizenkét óra tiz perckor, hogy a Szegedről éjfélkor elindul! budapesti személyvonat a szegedi rendezőpályaudvar és Dorozsma között elért a 313-as őrházhoz. Az őrháznál a szolgálatot teljesítő pályaőr, Kovács Mihály nem fogadta a személyvonatot, a szigorú utasítások ellenére nem zárta le a sorompót, lámpáját nem gyújtotta föl és az őrház mellelli tőzsén elaludt, miközben a vonat áthaladt az őrház előtt. A sorompó nyitva volt. Az éjféli sötétben a kiskunmajsai vásárról egy kétlovas kocsi közeledett az oiszáguton. Hz őrháztól nem vehették észre a kocsinülök a személyvonalot és mivel a sorompó nyilva volt, nyugodtan ráhajtottak a stnre. Ebben a percben robogott dt a budapesti személyvonat — a pályaőr aludt a rőzsén —, a mozdony nagy erővel feldöntötte a kocsit és a kél lovat. A lovak azonnal kiszenvedtek, az egyik szerencsétlen állat teste ott maradt a mozdony egyik ütközőjén. A kocsiból kiestek a bennülök: Momsor Mihály, Plsarnyi Mihály és felesége. A szerencsétlen emberek az összetört kocsi alá kerültek és igen súlyos, életveszedelmes sérüléseket szenvedtek. Hónapokig nyomták mind a báromat? a kórházi ágyat, mankón kellett járni a szerencsétlen embereknek, végtagjaikon súlyos bénulások jelentkeztek. Szakértők szerint csak a szerencsés véletlennek köszönhető megmenekülésük. A törvényszék ezért a pályaőrt kétévi fogházra és állásvesztésre tiélte. Ezután ismertette a vádlott és a tanuk vallomását. Kovács Mihály tagadta bűnösségéi, elmondotía, hogy a Szegedről jött jelzés után elszunnyadt a rőzsén, mert nagyon kimerült volt a hosszú szolgálat után és már napok óla igen súlyos fogfájás kínozta. Csak akkor ébredt fal, amikor már elölte dübörgött a vonat és igy csak az egyik sorompót tud!a leereszteni Lámpája pedig véletlenül kialudf. Azt látta még, hogy a nyitott sorompón egy kocsi zörög föl a sínekre, de már nem ;adott segíteni. A katasztrófa bekövetkezett. Ha nincs annyira kimerülve a terhes szolgálattól és nem gyölrí annyira kínzó fogfájás, nem következik be, hiszen hosszú éveken át a legnagyobb gondossággal látta ei szolgálatát. A tanúvallomások során Pisurnyiné elmondotta, hogy a kalasztrófa után, amikor visszanyerte eszméletéi, arra lett figyelmes a romok alatt, bogy ezeket a szavakat mondotta a pályaőr: — faj, végem van, nem eresztettem le a sorompói 1 h törvényszék Ítélete ellen a pályaőr fölebbe xett a Táblához, abol is a nyomozás ktegészitéséi nndeiíék el arra a körülményre, hogy •mennyire volt kimerülve a pályaőr és tényleg gyö örte-e súlyos fogfájás, amiért azután kimerültségében elaludt a rőzsén. Az orvosi vélemények sierint tényleg súlyos fájdalmak gyötörték, sőt el is tiltották egy izben a szolgálat teljesítése alól, mert ilyen fájdalmak és kimerültség mellett — hiszen a gyötrő fájdalmak miatt szabadnapos korában sem tudott pihenni — nem teljesítheti a legteljesebb pontossággal kötelességéi, amelytől pedig igen sok essber életének biztonsága fűgíDr. Lakó Imre védő és dr. Papp Sándor ügyésziégi alelnök mondották el ezufán pörbeszédtiket, mire a Tábla Ítélethozatalra vonult vissza. A biróiág hosszas tanácskozás után hirdette ki ítéletét, amely sierint a törvényszék itélelét megsemmisíti és a pályaőrt fölmenti a vád alól. A Tábla ugyanis a pófnyomozás adatai szerint bizonyítottnak vette kovács Mihály kimetüiiséfét és megállapította, hogy a gyötrő fogfújd- mktt nem számítható be neki a bincsslekméay, meri nem lett volna szabid neki ezen az éjszakán szolgálatot teljesítenie. Az itéíet nagy föltűnést kellett, mivel az államvasút, mint felettes hatósága is megállapította bünöuégét a pályaőrnek. Az ffgyéiz semmiségi panaszt jelentett be s igy az igen érdekes ügy írttal most a Kúria elé kerülnek. 1 1 i 1 Telelőn i Irodai 2-58. BELWáüOSf MOZI Telefon: Pénztári 5-82. Telelőn lt—85. Március 5., 6., 7-én, pénteken, szombaton és vasárnap LSéS6en:aeyobb TÍIZPAMIPA. Történet az amerikai civilizáció uttöröirői 9 felvonásban. Főszerepben; HMiSl'UM B I lir Itl^II mmm mozi Teíetoa 11—85. Március 5., 6„ 7-én, pénteken, szombaton és vasárnap nagy filmje: 6écrge Q' Brien, Azonkívül: Amerika gyönyörű vízesései. Előadások kezdete 5, 7, 9 Órakor, vasárnap 3, 5, 7 és B ó. akor z Idegen légió leánya. i felvonásban. Keleti történet 8 íelvonásban. Egyidejű kannibálok kokottutleirá8 'm i i § i 3 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor