Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-31 / 74. szám

2 BBLMAQYARORSZA® 1926 március 31. réue a közutakra terelődik, amely már eddig is azámottévő bevételt vont il a varaitól és megfelelő ellenintézkedések nélkül méc mgyobb forgalmi és bevételi víiszásiágokat idésbet elö. A személytarifa emelésiből 135 milliárd bevi­teli többletet vir a Mdv. A javasolt dljssabáa­mődositást a pengő ériékre való áttéréssel kap* csolatban Junlatban akarja éleibeléptetni aMiv. elnökiébe. , A (avaslalof az átudijszabisnál és a siemély­díjszabásnál, melynek Jótékony balása a gazda­sági életre föltétlenül meg fogia hozat ered­ményét, az Összes érdekképviseletek helyes­lésével találkozott. A speciális kívánalmakat a bizottság meghallgatta s döntésre a kereske­delmi miniszterhez (erieszti föl. A Templom-téri ház- és telektulajdonosok szabadkézből is eladhatják ingatlanaikat a városnak. Kiujititás «istén csak évek múlva juthatnak pénzükhöz. Anikor Klebelsberg Kunűgrif kultuszminisz­ter Szegeden tárt, az egyetemi épitési bizottsíg a faaliszini szemlék eredménye alapján, mint ismeretei, ugy határozott, hogy az egyetemi épületek céljaira a Templom tér és az Erzsé­bet rakpart közötti terOletet kéri cl a váróitól, abban az esetben azonban, ha ezeken a telke­ken a leiekspekuláció megnskszilené a város hBlyzitét, az egyeteme! a Mars téren épilik 151. A kultuszminiszter a leghatározoltabb formában megigérle azt is, hogy mihelyst csak lehet, meg­szerzi a kereskedelmi minisztertől a város szá­mára a kérdéses telkekre vonatkozó kisajátítási Jogot, amelynek alapján a város asonnal bir­tokba vebeti a telkekel, illetve azokat az egye­temi építkezések céljaira átengedheti. Ebben az ügyben most érdekes fordulat tör­tént, amelyről a polgármester a következőket mondotta a Délmagyar$rszág munkatársának: — jfiigbisism Fesyő Lajos m&szski taná­csolt, hogy az érdekelt teleki és háztulajdono­sokkal lépjen érintkeséibe és kísérelje meg az szabadkézből való megvásárlását. Ez a meg­bízatás az érdekelt telektnlsjdonoiok Javát cé­lozzt, mert abban az esetben, ha a viros meg­kapja a kisajátítási Jogét —ami a legrövidebb táőa belil megtörténik —, akk$r eteket a tel­keket aztnnal birtokba visszük és átadjuk ren­deltetésüknek, a tulajdonsak pedig esetleg csak évek múlva Juthatnak hozzá a vitelárhoz. A kisajititási eljárás ugyanis nagyon sokáig el­tarthat, mint ahogy tizenegy évig tartott a csor­vsi úthoz szükséges területek kisajátítási eljá­rása és igy, bár a város a telkek hivatalos becsértékét asonnal birói letétbe helye IÍ, mivel a kisajátítási árat háromfoku bíróság állapítja meg, ahhoz csak a jogerői birói itélit utin Jut­hatnak az érdekeltek. Ha tehál sikerül a sza­badkézből való megvásárlás terve, a tulajdont­sek aztnnal megkapják pénzüket. Értesülésünk szerint Fenyő Lajos műszaki tanácsos már megkezdte a tárgyalást néhány telek-, illetve háziulajdonossal és ezek a tár­gyalások már több eíetbea végleges eredményre is vezettek. egyetiái építkezésekhez szükséges ingatlanok IMMIMMfMMf^^ Kedden a tanukat ismét a kaszinói és a regattai mulatásokról és kártyázásokról kérdezték ki a Kelemen—Szakáts-pörben. Chemin de fair a déli óiikfg. — Fogadás pezsgős vacsorában. — Székessy megmagyarázza Zadravscz pogrom-kijelentéssit. Mir tegnap kis élénkség mutatkozott a tok unalmas és egyhangú perc után a Kelemen— Szakát* pör fötárgyalásán. A mai napon azután ez az élénkség még fokozódott, hiszen Jobbára a kaszinói és regattai kártyázásokról és mula­tozásokról kérdezték a tanukat, A tárgyalóterem padsorai is sokkal Jobban megtellek, mint az elözö napokon. Az első tanú Wimmer FülOp gyárigazgató, kamarai elnök. Kijelenti, hogy két ive egyáltalán nem Jár föl a Kaszinóba. Az előbbi időkben tagja volt Szakáis József társaságának. Soha­sem látszottak tuimagas Összegben, ezt már az is bizonyítja, hogy 0 is megfordult a társa­ságban. — Igaz-e, hogy a kártyázások a reggeli órá­kig, söt tovább is húzódtak? — kérdezte VUd elnök. — Erről nem tudok. Én Jobbára éjfél körül voltam fönt a Kaszinóban, csak nsgyritkán tör­tént meg, hogy megvártuk a háromórai ha­rangszót. — Voltak-e félmilliós, milliós differenciák? — Nagyon nevezetes esemény volt — vála­szolja Wimmer —, ha valaki százezer koronás differenciával állolt föl. Schirschics György közjegyző a következő tanu. — Tagja volt a a Kaszinóban és Regattában a hazárdjátékot üző társaságnak ? — kérdi az elnök. A közjegyző pillanatokig nem válaszol, lát­hatólag zavarban van, mire az elnök igy szól: — Tessék csak bátran felelni, semmi követ• kezméayekkel nem járhat már, hiszen elévüli már az ügyi (Derültség.) Erre azután Schirschics bevallja, hogy tagja volt a társaságnak és chemin de fair-t játszot­tak, de a tétek nem voltak magasak és Szakáts tétjei sem ríttak ki a többiek közül. Kiss Ferenc, a Kasiinó elnOke elmondja, hogy tud arról, hagy Szakátsék hazardíroztak, de a tétek nem baladták tul a rendes kaszinói kereteket. Érkezett hozzá panasz arról, hogy nemcsak a hajnali órákban, de néha délig Is Játsztitak egyesek. Ekkor szután azt határozta el a választmány, hogy csak hajnali négyig lehet kártyázni, de afelől nem határoztak, hogy csak készpénzben szabad Játszani. Rózsa Béla után K»rpássy Elemért hallgat­ták ki, akinek már vallomása elején derültség húzódott végig a teremben. — Rokonságban van-e a felekkel ? — kér­dezte az elnOk. — Távoli rokonságban vagyok Kelemen Bélával. — Milyen rokonságban ? — A bátyám feleséginek a nagybátyja... — mondja mosolyogva. Elnök: Ez nem mentesíti a vallomástéiel alól. Elmondja azután Korpássy, hoiy résztvett Szakátsék társaaágában. Nagy differenciával senkísem kelt föl a kártyaasztaltól. Szakáts mindig készpénzzel fizetett, ha elfogyott pénze, csekket adott, de megtörtént az is, hogy ftoza­ment lakására pinztrt. — A Játék kezdeményezője én voltam és nem Szakáts. £n invitáltam a társaságot. A bank rendszerint tíz- és tizenötezer korona kö­rül mozgott. A regatta-estéiyről kérdezték ezután, kijelen­telte, hogy sohasem fajultak ezek a vacsorák dorbéiolásokká. Szakáts sohasem viselkedett megbotránkoztatóan. Balázs Zoltán gyárigazgató a következő tanu. h hazárdjátékokban résztvett, de sohasem lát­szott tuimagas összegekben chemin de fair-t. Dr. Széli Qfula kérdésére beszél arról, hogy egy alkalommal lakásán vacsorára látta vendégül Szakátsékat, nagyobb összeget aztnbün csak ő veszttett, mint házigazda. Dr. Török Béla arról tesz vallomást, hogy Szakáts kártyázása sohasem volt kirivő, bár a társaság tagjai közül 0 voli a Iegmódosabb. Baday János nyugalmazott táblai tanács­elnököt hallgatják ki ezulán. Arról tssz vallo­mást, hogy több alkalommal a délelőtti órák­ban kellemetlenül érintette, hogy zári ajtók mögül btrizü kiálttzástk szűrődtek ki, a zárt ajtók mögött még mindig kártyáztak és igen hangosan egymást szidták. Hallotta,-amikor ilyen hangokat kiáltottak: — Ötvenezer ktroaa áll I Ki tartja ? Ez 1920 körül történt. Hogy kik voltak a társasűg tagjai, nem tudja. Császár Géza ny. tábornok a következő tanu. Hasonlóan mondja el a délelőtti kaszinói történte­ket, mint az előző tanu. Hallotta, hogy kiáltoztak egymásra, káromkodtak, trágárságok ssürődtek ki. Az öreg tábornok most egészen közel megy az elnökhöz és szinte a fülébe sagja, hoey miket kiáltoztak egymásra a borlzü hangok. Staubért Izidor Gyula ny. ezredes hasonló vallo­mást tesz, azt nem tudja, hogy ezeknek a délelőtti kártyázóknak tagja volt-e Szakáts is. Csak hallotta a szolgától, hogy az éjszaka megint ők mutattak és kártyáztak. Tűrök Kálmán ny. alezredes arról beszél, hogy egyizben bizony sokat mulattak és dőzsöltek. Zombory Antal ny. tanácsnok után Csikós Nwn Józsefet hallgatták ki. aki sohasem látta azt, how Szakáts vagyoni viszonyain tul kártyázott VOÍSL A következő tanu dr. Polgár Péter, aki kijelen­tette, hogy Szakáts olyan jó anyagi viszonyok kö­zött élt, hogy ingatlanokat vásárolt, leányait oedie küllőidre kűid«e. * Dr. Széli: É3 adósságai nem voltak? — Nemi Kelemen: Hát bizony vásárolhatott is ingatlano­kat, ha állandóan nyert 1 Polgár: Sőt ellenkezőleg, Szakáts mindig pechm Játékos volt, szinte már azt mondották balszeren­cséjére. hogy népünnepélyt rendez és ott elosztogatta a pénzét... Hogy mennyire tudott uralkodni martit Szakáts, nem mondok mást, minthogy egy alka­lommal fogadtam Balázs Zoltánnal nyolc szemé­lyes pezsgős vacsorában, hogy Szakáts egy esz­tendeig nem vesz kezébe kártyát. — Na és mi történt a fogadással? — kérdi Dr. Széli. — Balázs Zoltán kénytelen veit Igen szépen szervírozott vacsorán vendégül látni nyolcunkat l (Derültség.) Becsei József földbirtokos: Nem vették föl a Kaszinóba, de heroin hónapig följárt és minden este kártyázott. Öt éppen Szakáts tartotta féken. Kiss Mihály és Lajkó Márton volt rendőriel­ügyelöhetyetteseket szólítja be ezután az elnök, A volt rendőrök annak idején bizalmas nyomozást folytattak a Kaszinót és regattai kártyázások és mulatozások ügyében és mint vallották, sok min­dent megátlapiiottak. Amikor az elnök kérdezni akarja a tanukat, kijelentik, hogy nem tehetnek vallomást, mert szolgálatuk közben szereztek tu­domást egyes dolgokról, a hivatali titoktartás alól pedig fölmentést nem kaptak. A törvényszék ezért egyelőre nem hallgatta ki őket, hanem a főkapitányságtól kérni fogja a titok­tartás alóli fölmentésüket. Német Jenő és Réti Béla fiatal bankhivatalno­kokat hallgatják ki ezután, akik elmondották, hogy a Regattában látták a kártyázókat és mulatókat néha maguk is résztvettek a kártyázásban, de magas dilierenciák sohasem voltak. Dr. SziU kérdésére elmondják, hogy Koós vezérigazgató eltiltotta őket a kártyázástól, aki bankban vas alkalmazva, az nem játszhat hazárdjátékokat. Tóth Béla Máv. főellenőr és Palotás István, valamint Péter István hidőrök kihallgatása után Pálfl Emil is arról tett vallomást, hogy dorbízo­lásról szó sem lehetett. Hosszabb ideig tartott Székessy Ferenc gyógy­szerész kihallgatása, akit már az ellenforradalmi dolgokról kérdeztek. Kezdettől fogva résztvett az ellenforradalomban, még a Károlyi-kormány Idejé­ben kezdtek szervezkedni, majd belekapcsolódott április elején Szakátsék mozgalmába. A főispán­ságra sohasem törtetett Szakáts, éppen ellen­kezően, Teleki Pál presszionálta egy vacsora al­kalmával Szakátsot, de ö nem fogadta el, mond­ván, hogy egy pünkösdi királyságért nem adja tol irodáját. Elmondja aztán Szakátsék működését még az ABC megalakulása előtt. A társadalom megszer­vezésére Zadraveczet, Pap Róbertet és őt küldttt ­ki, Rózsafyt és Isépyt a katonaság, Harsányit, Szakátsot és Papp Menyhértet a rendőrség és a karhatalom megszervezésére. , Az emlékezetes május 4-iki ülés kerül szóba ez­után, amelyen Kelemen könyve szerint Zadravecz olyan kijelentést tett, hogy a végleges konszoli­dáció előtt a pogromot nem lehet elkerülni, Szé­kessy pedig vésztörvényszékről beszélt. — Zadravecz vehemens kirohanást intézett eM«» mondotta Székessy. Biedl ugyanis kifogásolta, hogy a Komité tagjai pártpolitikában vesznek részt. Zadravecz ekkor vehemensen szólalt föl, de nem hiszem, hogy a „pogrom" szót említette volna, katolikus pap ttyet nem mondhatott mégzan ülésen sem. _ _ «.„/«.. Megmagyarázza ezután, hogf ő semvésztorvuy széket emlegetett, hanem törvényes leszámolást* „kaméleonokkal." Hogy nem fognak megbocsájtam azoknak, akik vörösek, rózsaszínűek voltak. Azt mondotta, hogy ezekkel a pasasokkal^ fognak bánni, de csak törvényes keretek közw­Az elnök ezután a proklamáclóról, augygm röl, a „szent egységről", majd a névtelen lew ügyéről kérdezte, majd a tárgyalás két órakor ve get ért. Szerdán folytatják. ­Koreck Ágoston férfidivat, fehérnemű, kalapraktára, tavasza újdonságod befirkezieit SZCGCD, SZÉCHM«*«i

Next

/
Oldalképek
Tartalom