Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-31 / 74. szám

1926 mirdna 31. OBLMAOYARORSZAQ 3 A közgyűlés nem kivánja a lakások azonnali fölszabadítását és nem rendeli el a közkórház rendbehozását. — A közgyűlést sicrdin folytatják, nefycdévenlént se it, taténi tíz százalékkal Háromórás vita kit indítvány fölött. Negyedst órakor nyitotta meg a polglrmes* (er a márciusi közgyűlés harmadik ülését. Az érdeklődés meglehe ős volt, aminek az a magyaránfa, hogy a tárgysorozat hátralevő réizében néhány nagyon fontos indítvány izerepelt. Elíőso bm dr. Szilt Gyulának a iakásek fiiszabadítására vtnaiketó Indítványa. Az indítványt dr. Szendrey Jinö tanácsnok ismertette; majd előterjesztette a tanács jav*«!»!ái a háztulajdonos városatyák áüandő zajongása'kőiben. Atanác; nem híva a lakások kötöttségének, de a mai helyzetet nem tartja alkalmasnak arra, hogy a lakások subád forgalmát visszaállítsak. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. A lakó vártsalyák kórosban kiáltják, hegy a tanács javaslatát e fogadják, de rtgtia fölzug a háziatok ellenkórusa,, hegy nem fegedják el. Dr. Szili Gyula szólal 131. — A háziurak nem szavazhatnak, — szál kőibe derültséget keltve dr. Szeless Jüzsef. Dr. Stéll Gyu a esután ismeríeíi a háziurak „sanyarú* helyzetét. Kijelen'í, hogy a lakásínséget csak a lakások fclazöbaduásávaí lehet enyhitini, mert a külíö d » házakra és a telkekre csak akkor sd kölcsönt, ha a kormány fölszabadítja a lakásokat tg így csak akkor lehet szó az építkezés megindí ásáról. A nui rendszer Összeköttetést ielent a Éoramunízmussai. Álljon már be egyszer a tel[es jogrend. Dr. Bodnár G za szólal föl ezután Elmondja, hogy Széil Gyutának két indítványa sierepel a közgyűlés tárgysorozatán. Az egyik — a lakásokra vonatkozó — abszolút anliszecldlis, a másik pedig, a kórházra vonatkozó, és az szociális. A nemzetgyü ési képviselők pártkülőnbBég nélkül ellenzik a lakások fölszaDaditását. Tadja, htgy ebben a köz^yilésben, ahel nagyin stk a hdtiar, nem ajánlatos a lakók, a kisemberek itdtktien fölszólalni. A háihrak állandó közbeszőlásai közben fejti ki ezután, hofy a háziatok éppen a háborús gazdasági züllés következtében kifizethették összes bábéra előtti adósságaikat. . A háziurak sérelme elenyésző az értékpapír-tulajdonosok, a hadikötvény tulajdonosok sérelméhez képest {Éljenzés.) Nem fogadja el Széli indítványát, de nem fogadja el a tanács javaslatát sem, mert ka* tasztrőfát jelentene, ha a lakbéreket az arany* paritás száz százalékáig fölemelnék. Azt javasolja, hogy a közgyűlés Urjtn napirendre az ieattvány fölüt. (Éljenzés is 1aps.) Dr. SSreghy Mátyás szélal föl ezután. — Három háza van — szól felé dr. Szeleis Jőzsef. — Ez cem felel meg a valóságnak, — mondja SOreghy. — Akkor az apjának van, — siói Szeless nagy deifiltséget keltve. Söreghy állandó nagy zajban azt fejtegeti, hogy a lakások fölszabadítása éppen agy nem okoz majd katasztrófát, nrnt ahogy a bnia fölszabadítsa sem okozott. Kéri dr. Széil in* ditványának elfogadását. Wimmer Fülöp a következő szónok. Minden háborús megkötöttség ellensége. A jelen esetben azonban ezen elve rovást ra a fönnforgó nagy érdekek miatt koncessziót kell tennie. Indítványozza, hogy föüraiban kérje a város a kormánytól a megkStittség egy évvel való meghosszabbítását agy, begy negyedévenként 5—5 százalékkal emel kedjintk a bérek. Ig? a bérek elérik egy év múlva a hetven százalékot. Ma általános gazdasági krízis uralkodik és azt még katasztrófánál Is súlysabb helyzetié fejleszteni a lakások is az Üzletek azonnali felszabadítása. A kormány moat tényleg megkezdi a beruházásokat, amelyekkel kereseti lehetőségeket teremt és megveti a fokozatos javulás alapiát. Ezért kell egy évvel elhalasztani a fölszabadítást. A tanács hozzájárni Wimmer indítványához. Magyar jőzsef szólal föl ezután. Elfogadja Wfmirar indítvány?.*, de uw. hogy a lakbérek emelkedjeaek. Szicst István háztulajdonos csailakosik Szili Gyula indítvinyáboz. A* elv ne a lakbéremelés, hanem a fölszabadítás legyen. Mondja ki a közgyűlés, hogy emelést nem is kiván, ciak subád lakásfargalmat Dr. Széli Gjula a zárszó Jogán szólal föl. Nem kell félni attól, hosv a fölszabaditál után a fakáaok bére azonnal fölszökik a béaepirilás 100 percentjéig. — Csak magasabbra! — kiáltják a lakók. Dr. Széli ezután (orab'o fíjtege i a bízlulsj* donosok igaiát. Beszédét megtapsolják a háziurak. Dr. Tariesy Mihály azt fadiiványoni. hogy az 1917 novemberi lakbérnél egy percenttel se emelhessék föl a béreket a háziurak. Az elnöklő jM/£dr«Mte/eiutánöiszegezi az indítványokat. A tanács is Magyar József — mondja a polgármester — hozzájárultok Wimmer Indítványához Boánár Géza napirendretérést javasol. Széil indítványával nemben. Az elnik elő' ször Bodnár Indítványára rendeli el a szavazást. Harminckilencen szavaztak Bodnár i*állványa mellett, hatvanan elleni, igy a közgyűlés nem veite le a kérdési a napirendről. Ezután a tanács és Wimmer egyesilett javaslata és Széli Gyula indítványa fölött szavaztak; ötvenhaton a tanács javaslata is Hventgyen Szili Indítványa mellett. Amikor a polgármester kihirdette az eredI ményt, a lakók hxriány éljenzésbe törtek ki. A kórház m városnak mindig mostohája volt. A lakásvita egy óráig tartott. Negyedhatkor kezdődött a fcórháivita. Dr. Szendrey Jenő ismerteti, illetve fölolvassa dr. Széli Gyula indítványát, de az indokolás nélkül. Ismerteti ezután a tanács-javas^ latát. Elmondja, hogy a tanács állandóan lataroaza a kórházat éa gyarapítja fölszerelését. Javasolja a tanács, hogy a Mtegyüiés adja ki az indítványt a tanácsnak azzal, hogy a rendelkezésre ál ó összeg keretén belüi rendelje ei a közkórház tmaiozasai abkan a tempóban, ahogy az eddig történt. Dr. Széli Gyula szólal föl elsőnek. Kijelenti, hogy a tanács javaslata nem födi ar. indítványát. A Közfeórhaz a háborúig önmagát tartotta fönn. A kórház a városnak mindig mostoha gyermeke volt. lüdliványával az volt & céíja, hogy a város tekintse végre a bórházügyet presztízskérdésnek, mert szégyen, hogy Szeged fcóraázának meg ma is „ispotály" jeliege van. Amikor Szeged város az egyetemre nem sajnál hetvenmilliárdoi, akkor ne sajnáljon két és félmilliárdot a közkórháztól. Részletesen ismerteti ezután a közkórházban uralkodó nyomorúságos állapotokat. A falak vedlettek, a padlók rothadtak, az orvosi szobákból bQzös levegő árad ki, a mütőíermekben nincs elég vlz. Szeged város ilyen kórházzal nem fogadhatja falai közé szeptemberben az országos orvoskongresszust. Ezért kéri az indítvány elfogadását. Dr. Kormányos Benő a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Dr. Szivessy Lehel nem érti meg, hogy a polgármester éppen a közkórház ügyében tanúsít iyen szflkkcblQséger. Bizonyára van valami ismeretien konkrét állaspontja és ez a magyarázat ehhez az érthetetíenséghez. Most csak 200.000 aranykoronárúi van szú. Ennyit áldozhat a város a közkórházáért unnál is inkább, mert ez a pénz megvan, nem kell befizetni betegápolási hozzájárulás cimén. A kórházat minden körűtmenyek körtu fönn kell tartani, mert kell olyan intézet, ahol nemcsak a tudományos célra szolgáló betegeket, hanem minden beteget fölvesznek. Tudományos szempontból is szükség van a kórházra, mert kell az a verseny, amely az egyetemi klinikák és a kórház között kifejlődik. De azért inkább be keli szüntetni a kórházat, semhogy ilyen állapotban maradjon továbbra is. Kéri Széli Gyula indítványának elfogadását. Pálfy Dániel fölszőlalásában elmondja, hogy a kőzkúrnázi állapotokról elhangzottak nem túlzottak, hanem megfelelnek a valóságnak. Ezt tanúsíthatja személyes tapasztalatból, mert a nyáron benn feküdt a kórházban. A háború eiőtt hires volt a szegedi kórház. Arra kell törekedni, hogy ezt a jó hírnevét megtarthassa és még fokozhassa. A tanács jávaslatát helyesnek farija, azonban az, hosy a tatarozásra nem állapit meg fix terminust, elhozhatja évekig. Azt javasolja, hogy a város, legkésőbb ebben az esztendőben fejezze be a kórház tatarozását. (Helyeslés). A közgyűlés szfikkeblQsége emberélet áldozatokba kerülhet. (Taps.) Dr. Kovács Jőzsef: Szegednek csak egy kórháza van és az is felére redukálódott. A város hozzászokott ahhoz, hogy a kórház önmagát tarfsa e'. Ma azonban azok az osztályok, amelyeknek betartása legkevesebbe kerül, sz egyetemhez tartoznak, ezért nem lehet kívánni, hogy ma a kórház a betegápolási dijakból még épiikezzen is. Szeged nem olyan szegény város, hogy fenn ne tarthassa, a kórházát A város szenátorokat bü döst Parisba, hogy ottani tapasztalataikat fölhasználhassák idehaza. Sajnálja, hogy a polgármester nzm ment kt velük, mert akkor pártolná most Széli Gyula indítványát. Dr. Kransz Jőzsef szólal 101 ezután. Közben dr. Söreghy Mátyás névszerinti szavazást kérő listát nyújt át a polgármesternek. Minek ez? — kérdezi megütközve a polgármester. Dr. Krausz Jőzsef kijelenti, hogy mióta az egyetem itt van, a betegek sokkal rosszabb helyzetben vannak. — Ezt az orvosok mondják —, szól a polgármester. — Mert azok tudják a legjobban, — válaszol Krausz József. — A nyári hónapokban, amikor az egyetemi klinikák szünetet tartanak, a kórház nem képes befogadni a betegeket. Kéri Szél! indítványának elfogadását. Magyar József szerint azért van annyi beteg, mert peresük az accák ii nhes csatornázás. Szégyen Szegedre nézve, hogy Ilyen kőfháza van, szégyen, hogy kénytelen a lábbadozó betegeket helyhiány miatt elküldeni. Azt indítványozza, hogy a közgyűlés adja viesza a tanácsnak a Javaslatot azzal, hogy hívjon össze egy nagyabb bizottságot a kérdés leíárgyaídiára. — Nem leheti Közigazgatási nagy íemelöl Elhozza tgy a tanácsi — kiáltják minden oldalról. Magyar Jőzsef azlán kifejti, hogy mire gondolt. Nem elégszik meg ezzel a megoldással, amely csak ideiglenes megoldást jelent, radikálisabb mádtzeri kiván. — Ha nem kiván más fölszólalni, bevárom a vitát — mondia a polgármester. — Wimmer azonban egyidejűleg szólásra jelentkezik. — Nlec» fega már szólni, bezártam a vitát — mondja csengőrázás közben a polgármester. — Én idejében jelentkeztem. — E'késetr, niccs joga szólni. Éles vita támad a polgármester és Wimmer között, de a polgármester nem adja meg a szót. — Fölebbezze meg a határozatomat — mondja Wimmer felé. — Ugy látszik, a kellemetlen siónokokat nem engedik beszélni — szól Wimmer. — Ktotdr 1 — kiáltja elnyújtva dr. Szeless József. Dr. Széli Gyula a zárszó jogán kijelenti, hogy ha a városnak van 120 milliárdja az egyetemre és a vasútra, akkor legyen a korházra is két és félmilliárd koronája. (Éljenzés.) Ezuián a polgármester szólal föl. Arra kéri a közgyűlést, hogy felejtse el mindenki azt, ami nwst a közgyűlésen elhangzott. (Közbeszólások: Nem lehet ámi) Debre Péter igazgató főorvos és dr. Erdélyi Jenő itt agitálnak. Nsm fontos, hogy mit irnak a lapok. Én a komoly polgárokhoz szólok. Efre kitör a vihar. — Hát mi nem vagyunk komoly polgárok, hát ml mik vagyunk ? — kiáltják ingerülíen a polgármestci felé a kőrháipártiak. A polgá'raesier ezután azt fejtegeti, hogy a kórház 5000 millióval tartozik & városnak. Amikor az egyetemet idehelyezték, azt lehetett hinni, hogy a kórház iöntartása ezután nem okoz nagyokb gondot. Azonban a dolog ugy áll, hogy másfélmilliárdot fordított két év őta a város a kórház föntarfására. Küe'ent;, ho, v o tanács rendbehoJó bornak nem kéli cégér! On drága pénzen visáról likőröket borokat és pálinkaféléket, holott a Kossuth Eajos sugőrut 4.sz. atetli b< r- és lilő üt étben « ieü<"Cióbb áron veheU raeg -• - ^ -_.•»... -• ' - ' ' w »-«.—Elsőrendű uradalmi fdjborok éi Törley yosabban; 5 üveg vételnél háztioz szallitva. íooy legolcsóbban itt vásárolhat.