Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-31 / 74. szám

1926 mirdna 31. OBLMAOYARORSZAQ 3 A közgyűlés nem kivánja a lakások azonnali fölszabadítását és nem rendeli el a közkórház rendbehozását. — A közgyűlést sicrdin folytatják, nefycdévenlént se it, taténi tíz százalékkal Háromórás vita kit indítvány fölött. Negyedst órakor nyitotta meg a polglrmes* (er a márciusi közgyűlés harmadik ülését. Az érdeklődés meglehe ős volt, aminek az a magya­ránfa, hogy a tárgysorozat hátralevő réizében néhány nagyon fontos indítvány izerepelt. Elíőso bm dr. Szilt Gyulának a iakásek fii­szabadítására vtnaiketó Indítványa. Az indítványt dr. Szendrey Jinö tanácsnok ismertette; majd előterjesztette a tanács jav*«­!»!ái a háztulajdonos városatyák áüandő zajon­gása'kőiben. Atanác; nem híva a lakások kötöttségének, de a mai helyzetet nem tartja alkalmasnak arra, hogy a lakások subád for­galmát visszaállítsak. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. A lakó vártsalyák kórosban kiált­ják, hegy a tanács javaslatát e fogadják, de rtgtia fölzug a háziatok ellenkórusa,, hegy nem fegedják el. Dr. Szili Gyula szólal 131. — A háziurak nem szavazhatnak, — szál kőibe derültséget keltve dr. Szeless Jüzsef. Dr. Stéll Gyu a esután ismeríeíi a háziurak „sanyarú* helyzetét. Kijelen'í, hogy a lakásínséget csak a lakások fclazöbaduásávaí lehet enyhitini, mert a külíö d » házakra és a telkekre csak akkor sd kölcsönt, ha a kormány fölszabadítja a lakásokat tg így csak akkor lehet szó az építkezés megindí ásáról. A nui rendszer Össze­köttetést ielent a Éoramunízmussai. Álljon már be egyszer a tel[es jogrend. Dr. Bodnár G za szólal föl ezután Elmondja, hogy Széil Gyutának két indítványa sierepel a közgyűlés tárgysorozatán. Az egyik — a laká­sokra vonatkozó — abszolút anliszecldlis, a másik pedig, a kórházra vonatkozó, és az szociális. A nemzetgyü ési képviselők pártkü­lőnbBég nélkül ellenzik a lakások fölszaDaditá­sát. Tadja, htgy ebben a köz^yilésben, ahel nagyin stk a hdtiar, nem ajánlatos a lakók, a kisemberek itdtktien fölszólalni. A háihrak állandó közbeszőlásai közben fejti ki ezután, hofy a háziatok éppen a háborús gazdasági züllés következtében kifizethették összes bábéra előtti adósságaikat. . A háziurak sérelme elenyésző az érték­papír-tulajdonosok, a hadikötvény tulaj­donosok sérelméhez képest {Éljenzés.) Nem fogadja el Széli indítványát, de nem fogadja el a tanács javaslatát sem, mert ka* tasztrőfát jelentene, ha a lakbéreket az arany* paritás száz százalékáig fölemelnék. Azt java­solja, hogy a közgyűlés Urjtn napirendre az ieattvány fölüt. (Éljenzés is 1aps.) Dr. SSreghy Mátyás szélal föl ezután. — Három háza van — szól felé dr. Szeleis Jőzsef. — Ez cem felel meg a valóságnak, — mondja SOreghy. — Akkor az apjának van, — siói Szeless nagy deifiltséget keltve. Söreghy állandó nagy zajban azt fejtegeti, hogy a lakások fölszabadítása éppen agy nem okoz majd katasztrófát, nrnt ahogy a bnia fölszabadítsa sem okozott. Kéri dr. Széil in* ditványának elfogadását. Wimmer Fülöp a következő szónok. Minden háborús megkötöttség ellensége. A jelen esetben azonban ezen elve rovást ra a fönnforgó nagy érde­kek miatt koncessziót kell tennie. Indítványozza, hogy föüraiban kérje a város a kormánytól a meg­kStittség egy évvel való meghosszabbítását agy, begy negyedévenként 5—5 százalékkal emel kedjintk a bérek. Ig? a bérek elérik egy év múlva a hetven százalékot. Ma általános gazda­sági krízis uralkodik és azt még katasztrófánál Is súlysabb helyzetié fejleszteni a lakások is az Üzletek azonnali felszabadítása. A kormány moat tényleg megkezdi a beruházásokat, ame­lyekkel kereseti lehetőségeket teremt és meg­veti a fokozatos javulás alapiát. Ezért kell egy évvel elhalasztani a fölszabadítást. A tanács hozzájárni Wimmer indítványához. Magyar jőzsef szólal föl ezután. Elfogadja Wfmirar indítvány?.*, de uw. hogy a lakbérek emelkedjeaek. Szicst István háztulajdonos csailakosik Szili Gyula indítvinyáboz. A* elv ne a lakbéreme­lés, hanem a fölszabadítás legyen. Mondja ki a közgyűlés, hogy emelést nem is kiván, ciak subád lakásfargalmat Dr. Széli Gjula a zárszó Jogán szólal föl. Nem kell félni attól, hosv a fölszabaditál után a fakáaok bére azonnal fölszökik a béaepirilás 100 percentjéig. — Csak magasabbra! — kiáltják a lakók. Dr. Széli ezután (orab'o fíjtege i a bízlulsj* donosok igaiát. Beszédét megtapsolják a házi­urak. Dr. Tariesy Mihály azt fadiiványoni. hogy az 1917 novemberi lakbérnél egy percenttel se emelhessék föl a béreket a háziurak. Az elnöklő jM/£dr«Mte/eiutánöiszegezi az indít­ványokat. A tanács is Magyar József — mondja a polgármester — hozzájárultok Wimmer Indít­ványához Boánár Géza napirendretérést java­sol. Széil indítványával nemben. Az elnik elő' ször Bodnár Indítványára rendeli el a sza­vazást. Harminckilencen szavaztak Bodnár i*­állványa mellett, hatvanan elleni, igy a köz­gyűlés nem veite le a kérdési a napirendről. Ezután a tanács és Wimmer egyesilett javas­lata és Széli Gyula indítványa fölött szavaztak; ötvenhaton a tanács javaslata is Hventgyen Szili Indítványa mellett. Amikor a polgármester kihirdette az ered­I ményt, a lakók hxriány éljenzésbe törtek ki. A kórház m városnak mindig mostohája volt. A lakásvita egy óráig tartott. Negyedhatkor kez­dődött a fcórháivita. Dr. Szendrey Jenő ismerteti, illetve fölolvassa dr. Széli Gyula indítványát, de az indokolás nélkül. Ismerteti ezután a tanács-javas^ latát. Elmondja, hogy a tanács állandóan lataroaza a kórházat éa gyarapítja fölszerelését. Javasolja a tanács, hogy a Mtegyüiés adja ki az indítványt a tanácsnak azzal, hogy a rendelkezésre ál ó összeg keretén belüi rendelje ei a közkórház tmaiozasai abkan a tempóban, ahogy az eddig történt. Dr. Széli Gyula szólal föl elsőnek. Kijelenti, hogy a tanács javaslata nem födi ar. indítványát. A Közfeórhaz a háborúig önmagát tartotta fönn. A kórház a városnak mindig mostoha gyermeke volt. lüdliványával az volt & céíja, hogy a város tekintse végre a bórházügyet presztízskérdésnek, mert szégyen, hogy Szeged fcóraázának meg ma is „ispotály" jeliege van. Amikor Szeged város az egyetemre nem sajnál hetvenmilliárdoi, akkor ne sajnáljon két és félmilliárdot a közkórháztól. Rész­letesen ismerteti ezután a közkórházban uralkodó nyomorúságos állapotokat. A falak vedlettek, a padlók rothadtak, az orvosi szobákból bQzös levegő árad ki, a mütőíermekben nincs elég vlz. Szeged város ilyen kórházzal nem fogadhatja falai közé szeptemberben az országos orvoskongresszust. Ezért kéri az indítvány elfogadását. Dr. Kormányos Benő a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Dr. Szivessy Lehel nem érti meg, hogy a pol­gármester éppen a közkórház ügyében tanúsít iyen szflkkcblQséger. Bizonyára van valami isme­retien konkrét állaspontja és ez a magyarázat ehhez az érthetetíenséghez. Most csak 200.000 aranykoronárúi van szú. Ennyit áldozhat a város a közkórházáért unnál is inkább, mert ez a pénz megvan, nem kell befizetni betegápolási hozzájárulás cimén. A kórházat minden körűtmenyek körtu fönn kell tartani, mert kell olyan intézet, ahol nemcsak a tudományos célra szolgáló betegeket, hanem min­den beteget fölvesznek. Tudományos szempontból is szükség van a kórházra, mert kell az a verseny, amely az egyetemi klinikák és a kórház között kifejlődik. De azért inkább be keli szüntetni a kórházat, semhogy ilyen állapotban maradjon továbbra is. Kéri Széli Gyula indítványának el­fogadását. Pálfy Dániel fölszőlalásában elmondja, hogy a kőzkúrnázi állapotokról elhangzottak nem túlzottak, hanem megfelelnek a valóságnak. Ezt tanúsíthatja személyes tapasztalatból, mert a nyáron benn fe­küdt a kórházban. A háború eiőtt hires volt a szegedi kórház. Arra kell törekedni, hogy ezt a jó hírnevét megtarthassa és még fokozhassa. A tanács jávaslatát helyesnek farija, azonban az, hosy a tatarozásra nem állapit meg fix terminust, elhoz­hatja évekig. Azt javasolja, hogy a város, legkésőbb ebben az esztendőben fejezze be a kórház tatarozását. (Helyeslés). A közgyűlés szfik­keblQsége emberélet áldozatokba kerülhet. (Taps.) Dr. Kovács Jőzsef: Szegednek csak egy kórháza van és az is felére redukálódott. A város hozzá­szokott ahhoz, hogy a kórház önmagát tarfsa e'. Ma azonban azok az osztályok, amelyeknek be­tartása legkevesebbe kerül, sz egyetemhez tartoz­nak, ezért nem lehet kívánni, hogy ma a kórház a betegápolási dijakból még épiikezzen is. Szeged nem olyan szegény város, hogy fenn ne tarthassa, a kórházát A város szenátorokat bü döst Parisba, hogy ottani tapasztalataikat fölhasználhassák ide­haza. Sajnálja, hogy a polgármester nzm ment kt velük, mert akkor pártolná most Széli Gyula in­dítványát. Dr. Kransz Jőzsef szólal 101 ezután. Közben dr. Söreghy Mátyás névszerinti szavazást kérő listát nyújt át a polgármesternek. Minek ez? — kérdezi megütközve a polgár­mester. Dr. Krausz Jőzsef kijelenti, hogy mióta az egye­tem itt van, a betegek sokkal rosszabb helyzetben vannak. — Ezt az orvosok mondják —, szól a polgár­mester. — Mert azok tudják a legjobban, — válaszol Krausz József. — A nyári hónapokban, amikor az egyetemi klinikák szünetet tartanak, a kórház nem képes befogadni a betegeket. Kéri Szél! indítványá­nak elfogadását. Magyar József szerint azért van annyi beteg, mert peresük az accák ii nhes csatornázás. Szégyen Szegedre nézve, hogy Ilyen kőf­háza van, szégyen, hogy kénytelen a láb­badozó betegeket helyhiány miatt el­küldeni. Azt indítványozza, hogy a közgyűlés adja viesza a tanácsnak a Javaslatot azzal, hogy hívjon össze egy nagyabb bizottságot a kér­dés leíárgyaídiára. — Nem leheti Közigazgatási nagy íemelöl Elhozza tgy a tanácsi — kiáltják minden ol­dalról. Magyar Jőzsef azlán kifejti, hogy mire gon­dolt. Nem elégszik meg ezzel a megoldással, amely csak ideiglenes megoldást jelent, radi­kálisabb mádtzeri kiván. — Ha nem kiván más fölszólalni, bevárom a vitát — mondia a polgármester. — Wimmer azonban egyidejűleg szólásra jelentkezik. — Nlec» fega már szólni, bezártam a vitát — mondja csengőrázás közben a polgármester. — Én idejében jelentkeztem. — E'késetr, niccs joga szólni. Éles vita támad a polgármester és Wim­mer között, de a polgármester nem adja meg a szót. — Fölebbezze meg a határozatomat — mondja Wimmer felé. — Ugy látszik, a kellemetlen siónokokat nem engedik beszélni — szól Wimmer. — Ktotdr 1 — kiáltja elnyújtva dr. Szeless József. Dr. Széli Gyula a zárszó jogán kijelenti, hogy ha a városnak van 120 milliárdja az egyetemre és a vasútra, akkor legyen a korházra is két és félmilliárd koronája. (Éljenzés.) Ezuián a polgármester szólal föl. Arra kéri a közgyűlést, hogy felejtse el mindenki azt, ami nwst a közgyűlésen elhangzott. (Közbeszólások: Nem lehet ámi) Debre Péter igazgató főorvos és dr. Erdélyi Jenő itt agitálnak. Nsm fontos, hogy mit irnak a lapok. Én a komoly polgárokhoz szólok. Efre kitör a vihar. — Hát mi nem vagyunk komoly polgárok, hát ml mik vagyunk ? — kiáltják ingerülíen a polgár­mestci felé a kőrháipártiak. A polgá'raesier ezután azt fejtegeti, hogy a kórház 5000 millióval tartozik & városnak. Amikor az egyetemet idehelyezték, azt lehetett hinni, hogy a kórház iöntartása ezután nem okoz nagyokb gondot. Azonban a dolog ugy áll, hogy másfél­milliárdot fordított két év őta a város a kórház föntarfására. Küe'ent;, ho, v o tanács rendbeho­Jó bornak nem kéli cégér! On drága pénzen visáról likőröket borokat és pálinkaféléket, holott a Kossuth Eajos sugőrut 4.sz. atetli b< r- és lilő üt étben « ieü<"Cióbb áron veheU raeg -• - ^ -_.•»... -• ' - ' ' w »-«.—Elsőrendű uradalmi fdjborok éi Törley yosabban; 5 üveg vételnél háztioz szallitva. íooy legolcsóbban itt vásárolhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom