Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-27 / 71. szám

Ara 2900 karena. mmMmmmmmmmBmmmmmmmmmmmmmmm b aftouttstgi Dalk Fstuchu j. ftlttlgs 1J-M. Siadökiwtal, MM*ttarfür ts jugylMdai Aradi ucca 8. Y«Mc« 3SB RrsMUli P»t8H íS**rt«?-M8*ni< 1. sxáa Talttossxáa 1844. Szeged, 1926 március 27, SZOMBAT f Elöliseltsi árak: Egy hónapra helyben 40.1)00 kor„ Eudapeslen • is vidéken 45.000 kor, Egyes szám ára hétköznap 2000 kor'* vasár- és innepaap 3000 korona. II. évfolyam, 71. szám Rákóczi másik arca. Irta: Juhász Oyula. Zrinyi Ilona fia, a Rákíciiak Iegdíciőbbike, vezérlő fejedelmünk ma érkezett el Örökkévaló életének kétizázötvenedik esztendejéhez. Egy negyedévezred nigy idö, sok dicsőség kél és múlik, országok tűnnek és támadnak, vi ágok születnek és omlanak össze alatla, de második Rákóczi Ferenc neve csak egyre nőtt és szépült e szálló idővel és a jubileum harangjai és harsonái ugy köszöntik öt, mint aki él és uralkodik minden magyar szivében. Mi több, ma Rákóczit jobban szeretjük, mert jobban ismerjük, mint valaha. Ma Rákóczi másik arca is tündökölni kezd felénk, az az arc, amelyet eddig egyáltalában nem, vagy csak igen kevéssé ismertünk és méltányoltunk. Rákóczi egyik arca a régi, kedves ismerős, amely Mányoki Ádám szerető és hűséges ecsetje nyomán él és hódit, amely a vezérlő fejedelmet élete fénjkorában, diadalai és dicsősége delén, a szécsényi országgyűlés idején muta'ja. Ez Rákóczi világi arca, vonzó és lelkesítő férfieszmény, harcoB és parancsoló, seregek és események élén álló, szinte a halhatatlan Rákóczi induló szilaj és ellenállhatatlan ütemeire figyelő. Ezt az arcot imádattal övezi a magyarság kit század óta, hol titokban, hol nyíltan hódolva neki. Ez az arc a nemzeti szabadság éa függetlenség veronikalobogóján mosolyog, Kossuth Lajos átszellemült és megTagadú férfiarca mellett. A szentbirodalmi herceg, Erdély fejede'me, hatalmas birtokok ura, az aranygyapjas rend lovagja, egyetlen büszke és bátor mozdulattal eldob magától cimet, rangot, kitüntetést, majd vagyont, hitalmat, nyugalmat ís boldogságot, hogy élve, halva, szolgálja a magyar szabadság ügyé*, amelynek hősi vezére, hűséges bujdosója, csöndes mártír ja lesz. De ez még mindig csak egyik arcát mu'atja Rákócz'nak, akinek, nem kevésbbé megkapó, megindító és tündöklő másik arcát mostanában mutatta meg nekünk Zolnai Béla, ez a zajtalanul és eredményesen dolgozó fiatal irodalomtörténetíró, aki a magyar szellemtörténet külön fejeietét nyitotta meg a groibolisi és rodostói remete számára. Meri a száműzött Rákóczi, amint ezt már a szkepikus és racionalista Szekíü Gyula annak Idején oly nagy port fölvert könyve is érintette, a magyar ügy tragikus bukása után, távol a hazai földtől, mélységes belső változáson ment keresztül, amely uj embert csinált a magyarországi rendek nemzeti szövetségének vezérlő fejedelméből. Egy darabig a roi soleil ragyogó versaillesi udvarában tartózkodott Rákóczi, a sárosi gróf, XIV. Lajos király egykori szövetségese, a világi élet kellős közepén, de ez nem tartott sokáig, mert Rákóczit nagy és mély lelke, ez az igazi anima naíaraliter chrisiiana rövidesen a grosboisi kamalduli barátok remeteségébe vonta, ahol a világ zajától és a bir lármájától távol, lelki gyakorlatok és testi munka között 4öltö!te magányos és hallgatag napjait, virrasztva és imádkozva, a keresztény ökéletességre törekedve. Ezt folytatta később Rodostóban is, ahol a száműzöttek valóságos k'asUorai életet éllek, sicut passer solitarius in hareno, hogy a száműzött Fej'delem egyik legkedvesebb és leg gyakoribb olvasmányának, az Imitatio-xaik kifejező szavait használjuk. Zolnai Béla érdemes és érdekes tanulmányaiban CMagyar janzenisták, Rákóczi könyviára, Rákóczi-emlékek Franciaországban) ennek a másik Rákóczi arcnak képét deríti föl és örökíti meg, ennek & szenvedő és lemondó, ennek a megtisztuló és megdicsőülő arcnak veronikakendőjét találta és mutatta meg, szerelő gonddal és hűséggel köveive ennek a mélységesen megrerdiíő és fölemelő megkérésnek alját, amely szinte az életszentség magaslatára emeli második Rákóczi Ferencet Irodalmunk legtisztább és legnemesebb alakjai közé vonni be most a maga egész kivételes nagyságában és lelki szépségében a Meditationes és a Confessiones, a Memoires és a Testament fejedelmi szerzője, aki a korabeli keresztéiy újjászületés egyik jelentékeny tényezője és méltó tolmácsolója volt, élele és müvei szerint egyaránt és aki a migyar irodalom fejlődésére is irányitóan hatott volna, ha iratai idejében napvilágot láthat ak volna. De igy is nagy gazdagító ja ö a magyar szellemtörténetnek, amelynek lapjain Temesvári Pelbárt, Dudits Andráf, Pázmány Péter, Pécsi Simon, Dávid Ferenc és a vallásos gondolat és érzés tötbi maradandó értékű megszólaltatója között szerepel. Igaza van Zolnai Bélának: »az irodalomtörténet magáévá fogtdla ÍZ ő gondolkozói és irói egyéniségét, amelyet sok ideig elhomályosított a politikai nagyság glóriája". Az Egyház nem avatta szentjei sorába ezt a valóban keresztény fejedelmet, aki alázatos hittel és fiúi engedelmességgel hajolt meg mindenkoron a Sanda Mater Ecclesia előtt, de nem kisebb világi tekintély, mint a tekintélyeket rem túlságos in tisztelő forradalmas Petőfi avatta Rákóczit hazánk szentjévé abban az el nem muló szépséga és erejű versében, amelyet a márciusi nagy nap után nemsokára irt s amely ma is fájdalmasan és megdöbbentően aktuális strffáival mintba egy uj Rákócii-indulót intonálna nekünk, a magyar lélek és magyar élet, a magyar nép és magyar föld uj szabadságharcának tavaszváró és hajnalkiálto kezdetén. Reciudescunt vuinera... A tizenkétérás üléseken csak ellenzékiek beszélnek. k kormány pírt ezzel meg akartai {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A klotür mellett 12 órás üléseken tárgyalják Pallavicíni mentelmi ügyét. Hir szerint az egységes párt még azzal is nehézséget okoz majd az ellenzéknek, hogy tagjai nem vesznek részt a vitában s igy mindig ellenzékinek kell majd hiúsítani az ellenzék ellenállását. beszélnie délelőtt 10 órától este 10 óráig. Az ellenzék azonban nem retten vissza és máris kijelölte az esetleg szükségessé váló 10—12 szónokot. Az elltnzék akkor akar csak engedni, ha Pallavicíni mentelmi jogának tárgyalását húsvét utánra halasztják. Sigray vallomást tett Windischgraetz vallomásáréi, amely a miniszterelnököt gyanúsítja. Szembesítik Teleki fái frófot Gerő Lászlóval. (Budapesti tudósítónk idefoejelentése.) A vizsgálóbíró a frant hamisítás egyében kihallgatta Sigray Antal grófot, aki jegyzőkönyvbe diktálta, hogy a Szilveszter-esti vacsora alkalmival Wifdlschg/ceiz ati közölte volna vele, hegy Bethlen miniszterelnök iud a frankhamisításról, azt helyteleníti, de nem tesz ellene semmit. A frankhamisilás ügyében egyben megállapította a nyomozás, bogy Windischgraetz Mészáros társaságában volt fönt Teleki Pál gró! lakásán. Erre vonatkozólag holnap szembesítik Teleki Pál grófét Gerő Lászlóval. Pallavicini mentelmi ügyét tizenkétérás üléseken tárgyalja a Ház. Kormánypárti képviselő a frankhamisitók védelmezői ellen. — Az ülés végén Lendvai és Kiss Menyhért személyeskedtek. Budtpest, március 26. A nemzetgyűlés mai Ülését báromnegyed 12 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök, aki jelenti, hojy II. Rákóczi Ferenc 250. évfordulója alkalmából március 27-én a koronázó Mátyás-templom ban hálaadó istentisztelet lesz, március 28 án pedig a Vigadóban Rákóczi-ünnepség. A nemzetgyűlést meghívták ugy as istentiszteletre, mint az ünnepségre. Kéri a cemzctgyülés tagjait, hogv minél nagyobb számben jelenjenek meg. E bejelentéssel kapcsolatban az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg II, Rákóczi Ferenc fejedelsci erényeiről és emberi nagyságáról. Az elnök beszédét a Hiz taglal állva hallgatták végig. Napirenden vsn o mentelmi Sgytk tárgyalásának folytatása. Mcday Gyula tiltakozik az ellen, bogy a men'e.mi jogot egyes képviselők spanyolfalnak használják, asatly «sögü! rágalmakat szórnak a miniszterelnökre. Pallavicitiinek magának kellett volns kérnie a menteimi jog felfüggesztését. A mentelmi bizottság javaslatát fogadja el. Kiss Menyhért: Azt írja egy cikkben Hege düs Lóránt, hogy a kisgizda pírt, amely elejtette a titkos szavazást, elárulta Nagyatádi hr gyomlnyait. (Ugy vsn a bsloldalon.) Bethlen szásaára egyeílea uf, hogy Paliavicimt birósig elé állíts*. Ha Pallavicini bizonyítani tud, aákor a miniszterelnöknek le kell mosdani. Kiss Menyhért: A képviselő ur megválasztását politikai és anyagi eszközökkel támogattamt jogom van arra kérni, hogy legyen csendben bestédtm alatt. Kiss Menyhért Rupert javaslatát fosadja el. Erdélyi Aladár kormánypárti engedélyt kér, hogy eltérhessen a tárgytól és egyhangú engedéilyet a frankhamisításról beszél. A hamisítók óriási fcünt követtek el és főleg gyávák. Nem mertek az oroszlánbarlangba, Franciaországba menni, hanem először a magyar gyermekek elhelyezésével irántunk jóindulata Hollandiát károsították meg. A frankügyben nem Vázsonyi volt a karmester. Az igazi karmester a legitimistáknál keresendő. Andrássy azt állítja, hogy a frankhamisitók vezetőit most is barátainak tekinti, persze fűként Windischgraetzet. Pedig Károlyi Mihály grói az emlékirataiban Windischgraetzet hazug embernek mondotta mások állításai alapján. Vázsonyi Vilmos: Károlyi sokat hazudott abban a könyvben. Friedrich István: Nem is Károlyi irta azt a könyvet, mert ő arra képtelen. Beck Lajos: Most mindenki rag egyetKárolyin. (Elhagyja a termet, amivel zajos fölkiáitásokat provokál) Erdélyi Aladár azzal végzi beszédé?, hogy Pallavicini őrgróf az ország érdekében köte'ea lett volna vallani. Elfogadja a bizottság javaslatát. Horváth Zoltán: A miniszterelnök megfenyegette Pallavicinit, hogyha nem jelentkezik vallcmástételre, intézkedni fog, hogy megidézzék és a | bíróság elölt vallomásra kényszerítsék. A rnsgyar Lendvai Uhser Isi ián: Érméimen!, afsikor « birtesg nevében feeü visizau.aaitani a miniaztera képvisslő ur rem védte mindig a grófokat I I elnöknek ezt a kijelentését, mert ha ő intézked•M'WIIWW