Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-21 / 67. szám

4 0HLMAQYAKORSZAÖ 1926 március 21. voit nálam fivérem és kijelentette, bogy min­den érdeke az ellen szól, hogy ne legyen főis­pán, mert akkor föl kellene adni irodáját. F/iedrich erre azt válaszolta, hogy ilyen egyéni ssempoafok nem jOheinek figyelembe e nehéz belyze ben. Erre én igy válaszoltam a minisz­terelnöknek: — Ha ezt megteszed, akkor nem maradok melletted, ha ilyen csekély befolyásom van ... Erre azután elállott Priedrich fivérem ki­nevezésétől. Elnök: Sohasem szólt Önnek arról Szakáts Jlzsef, hogy szeretne főispán fenni? Szakáts: Soha1 Esetleges képviselői ambí­ciókról beszélt, de fősp&nsigról soha. Dr. Széli kérdez ezután: Szakáts József tagja volt-e a Károlyi pártnak. — Igent D: fönt a budapesti pirtkörben nem látum. Dr. Szakáts József ezután azt kérdi bábjá­tól: Jártam-e valaha önnél, hogy ériekemben in!erven!áljon? — Sohasem. Ez fai is tant, hogy sajtófőnök voltam ét fivérem föl sem jött hozzám. A szegedi ellenforradalom kezdete Rózsafy ezredes vallomásában. A második tanú Rózsafy Andor huszárezredes, aki szerepet játszott a szegedi ellenforradalom kezdetén. — 1919 ben Szegeden voltam — kezdte vallo­mását az ezredes egészen halk hangon. — Részt­vettem eleinte az első próbálgatásokban. Az ABC­ben már nem voltam bent. — Emlékszik e ezredes ur, hogyan kezdődött a dolog? — Eleinte csak próbálgatások voltak. Az ABC csak később alakult, amikor már Gömbősék Sze­gedre érkeztek. Gömbösék előtt már voltak össze­jövetelek, ezeken résztvsttek Zadravecz, Balogh Károly, Szakáts József, Bokor Pál, Almássy Endre, Székessy gyógyszerész és még néhányan. — Mikor voltak ezek a megbeszélések? — Március végén és április elején. Ezeken a megbeszéléseken már tanácskoztak arról, hogy mit lehetne tenni. A tárgyalások igen komolyak voltak, de sok eredmény nem volt, a helyzet nagyon nehéz volt. — A megbeszélések egészen titkosak voltak, mert volt rá eset, hogy rájöttek ilyen szervezke­désre és Szőregre internálták ezeket. , — Hol voltafc az összejövetelek? — Bokor Pál és Szakáts József lakásán. Csak nagyon megbízható egyénefc kaptak meghívót. Ezeknek a megbeszéléseknek Szakáts volt a moz­gatója. Engem is Szakáts és Bokor hívtak meg. — Mi volt a cél? — A polgárság és a katonaság megszervezése a bolsevizmus ellen. Gömbös ekkor még nem volt Szegeden, csak hetek múlva érkezett a többi poli­tikussal együtt. — Gömbös hogyan került be az akcióba? — Azt nem tudom. Amikor a politikusok már itt voltak, én már nem vettem részt a megbeszé­léseken. Széli Gyula kérdésére ezután elmondja, hogy ekkor még kiépített szervezet nem volt, csak Göm­bösék megérkezése után. Kelemen Béla akar ezután kérdéseket föltenni működéséről, de az elnök ezekre a kérdésekre nem enged válaszolni, mert ezekre a tényekre nincs elrendelve a tanú kihallgatása. Dr. Fekete ezután tiltakozik az ellen, hogy a kérdések előtt már „bemagyarázatokat" tegyenek föl. Csak egyenes kérdéseket lehet tenni. Szakáts József kérdéseire az ezredes ismét el­mondja, hogy komoly megbeszélések voltak ezek. Nem „föltünési viszketegség" volt, hanem kibon­takozást kerestek. Már már be akarják rekeszteni a tárgyalást, amikor megjelenik Isépy ezredes., A Nágel-puccs ós a szervezkedés. Mielőtt Itstpy megketdhelné villosaását, szó­lásra emelkedik dr. Széli éi bejelenti, heg t a hallgatóság közöli jelen van néhány megidézeti tanú is. Az elnökíelsxóliüiira ette eltávoznak a tere & bői; dr. Bokor Pál, Mátky Imr«, Nyilassy Sáidor él PJIjy Ferenc. Ezután Isépy ezredss kezdi meg vallomását. Rózsif/ ezredes sióit neki, bogy Jelenjen meg a titkos megbeszéléseken. Ekkor nsár a katona­ság is szervezkedett. Az első munkát Nágel ke dte. Bokor Pál lakásán jelent rae| először a megbeszéléseken. Az mén nem volt ABC, ezeket az első megbeszéléseket Szakáts kezdte. — Mi volt ezeknek a cé ji ? — Egészen komoly dolog volt. A polgárság megmozdulásának tekintetlük ezt. Az első tájé­koztató összejövetel a Nágtl-puccs bukása utdn volt. Elsősorban el akartuk távolítani Tabódy Zsoltot a franciák uljdn. Ez az első megbeszé­lés Bokor Pá! Ukásán volt és ezen nem lát­tam Gömböst, sem Kelement. Qömbös ekkor még nem volt Szegeden. O csak április 20 felé Jött ide. Körülbelül egy hónap előtt már volhk megbeszélések. Ezek a szervezkedések a Nágel­puccs folytatása akart lenni. Széli Gyula kérdésére elmondja, hogy Göm­bls átkiidte Aradra, hogy az összeköttetést megteremtse. Göabös egyébként irányelveket hozott magával Bécsből. Szakáts kérdései útin Kelemen akar föltenni néhány kérdést, de at elnök ezekre a kérdé­sekre sem engedi meg a feleletet, mert ezekre nincs elrendelve a tanú meghallgatása. — Akkor elálfok a kérdezés jogától — mondja erre Kelemen. Hétfőn: Qömbös és Kószó. Miután több tanú nem jelent meg, Vild el­nök a tárgyalás folytatását hétfőn reggelre ha­lasztotta. A hétfői n*pin többek között ki fog­ják htllgetni Bernátsky tábornokot, Gömbös Gyulát, Kószó Istvánt és Pallavicini őigrófof, ha lejönnek Szegedre. Ugy értesülünk, hogy Zadravetz kihallgatását április 7-én bonyolít­ják le. A tárgyalás egyébként még több mint két hétig tart, mivel a tanuk vallomása mind hass­szabb időt vesz igénybs. Lesznek tanuk, akik­nek vallomása egy egész délelőttöt vesz igénybe. Klebelsberg gráf héifőn délután érkezik Szegedre. Kik érkez&ek a miniszter társaságában. Jelentette a Dilmagyarország, hogy Klebels­berg Kunó gróf kultuszminiszter héifőn délután s félhatkor befutó gyorsvonattal érkezik meg Szegedre, hogy itt a város és az egyetem kép* viselőivel végre megállapodjon az építendő egyetemi klinikák helyében és megállapíts \ as egyetemi épitkezések sorrendjét. A kultusz­miniszter dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök vendébe leiz és két teljes napig marad Szege­den, kedden és szerdán. Kedden elkaiauzoliatja magát azokra a helyekre, amelyek szóba ke­rültek az uj egyetemi klinikák elhelyezésével kapcsolatban, szerdán délelőtt pedg résztvesz az egyetem mult hónapban kinevezett épitési bizottságának féltizenegykor kezdődő alakuló ülésén. Ennek a bizottságnak az elnöke dr. Tóth Lajos kultuszminiszteri államtiíkir, tagjai között szerepeinek a város és as egyelem kép­viselőin kivül a város nemzetgyűlési képviselői is Peidl Gyula kivételével, tehát Teleki Pál és dr. Kószó István. Szombaton délelőtt telefonon közölte a kul­tuszminisztérium azoknak a nérsorá!, akik a miniszterre! egydSt érkeznek Szeledre. Hétfő a, a miniszter vonatával érkezik Tenhof Antal miniszteri titkár, dr. Tólh Lsjos államtitkár, Kulcsár István titkár, Mészáros Károly minisz­teri tanácsos, Magyar! Zoltán miaisiteri taná­csot, Bidlcs Auré! miniszteri titkár, Sváb Gyula miniszteri tanácsos, Korb Fiőris snüegygteai ianár feleségével. Héifőn, a féltíz órai gyorssal megérkezik Teleki Pál gróf és szintén a me­gvéspüspük vendége lesz. Jakab Oiikár mi­niszteri tanácsol csak kedden, a második gyors­s sí érkezik, Nagy Árpád miniszteri tanácsos ellenben már vasárnap esle megérkezik — való­színűleg szállá scsinílónak —- Szegedre. A vendégek elszállásolásáról a város ható­sága gondoskodik. Vacsorát is ad tiszteletükre. Kedden déSntán a főispánhoz hivatalosak ötórai teára, este pedig az egyetem rendez bankettet a vendégek tiszteletére. Vacsorát ad valamelyik nap a polgármester is. Több kislabáttt kellene építeni a tervezett zenepalota helyén, mint nagylakást. I Amikor a tanács elhatározta, hogy a zene­palota felkél jelöli ki az uj városi bérház szá­mára (kimondva azt is, hogy a zenepalotát majd a telek másik részén építik föl) nagy vita támad! a tanácstagok közölt, hogy a mér­nökség milyen lakásokat tervezzen ebbe az uj, háromemeletes bérházba. Voltak, akik azt han­goztatták, hogy a városnak elsősorban két- és háromszobás kislakásokat kell építtetnie, mert az ilyen lakásokban mutalkozik a legnagyobb hiány. A többség viszont arra hivatkozott, hogy a bérház olyan „előkelő" helyen lesz, ahová csak nagyurak költöznek és igy föltét­lenül négy- és ötszobás nagylakásokat kell építeni. A város közönsége körében a fanács állás­pontja meglehetős visszatetszést keltett, mert hiszen nem az a város hivatást, hogy nagy­urak számára építsen lukszutlakásokat ma, amikor a nagyurak lelépéssel u|y is kaphatnak akár hifszobás lakásokat és amikor éppen a kisekszisztenciák sínylődnek legjobban a lakás­hiány miatt. Hít nagylakásokat építenek nz uj bérházban, azzal nem enyhítik a lakásínséget, vagy legalább is nem enyhilik olyan mérték­ben, mintha kél és háromszobás iakásoksi építenének bele. Nem áll meg a nagylakások mellett kardoskodó tanácstagoknak as az érve sem, hogy a zenspiiola előkelő helyen fekvő telkére nem valók a kislakások. Ha a tanács sagjii ssealét tartanának a legelőkelőbb Széchenyi tér hatalmas bérpalotáiban, könnyen megállapilhitnák fölfogásuk helytelenségét; a Széchenyi tér bérpalotáiban ugyanis nem a lukszuslakások száma a nagyobb, hanen a hét- és háromszobás kislakásoké, pedig ezek a házak nem a háború uiáni évek nehéz lakás­viszonyai között épBliek és nem azért épültek, hogy a lakásínségen enyhítsenek. A hozzáírtő szakemberek jóslása szerint a lakások fölszsbaditása ulán a nagylakások fa­lálnak majd legnehezebben uj Iskőt, meri azok­nak nagyrésze, akit most nagylakásban liknak, az aranypariásos lakbért nem igen fizethetik mojd meg, hiszen már ma is, amikor a házi­urak a békebérnek legfeljebb ötven ssázilákál követelhetik a lakóktól, arányiig tokkal keve­sebb a kislakások Ielépési dija, mint a nagy­lakásoké. Kövér Tibor, a város építészmérnöke már gőzerővel rajzo'ja az uj városi bérház tervraj­zait (a telek méreteinek megállapítására könnyí­tésül szolgálnak a zenepalota tervrajzai), hogy ne végezzen ismét hiábavaló munkát, jó lenne, ha a tanács idejében módosítaná álláspontját és gondoskodna róla, hogy ha ntgylakáiok is épülnek az uj bérházban, de a kislakások száma azért föitélienil nagyobb legyen. Meinl föselékkonzerv, gyümölcsíz és kompót ! elsőrangú és olcsó Fióküzlet: Klauzál tér 2. 705 Bangó Tanfolyam előkészít érettségire és mindenfelé összevont vizsgára. Felvi­lágosítás Szentháromság u. 59. sz. a. 721 Nyugodtan alhat tiszta és olcsó szobában a unió-szállóban Budapesten, VII. Hársfa ucca 4. Rákóczi útnál, Keleti pályaudvar közelében. * Mhi 64 TEGYE Et ezt a hirdetést, ha felmutatja 10 százalék engedményt kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom