Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-21 / 67. szám

efSíöMatósiSíi IMt Peronost. a. Velefea i'X*. KiadSilfitiií. S«K48mii»»yr»í H !»eyíred«i Aradi ucca 8, telelui sbí. ttomiai rmu mafo-ngtnti l. tiája Tsslehnttzáa 1S-M, Szeged, 1926 március 21, VASÁRNAP 8iöU*e3éiil árait: Egy bónapia fceiyben 40.000 kor, Budapesten (i »id*hes 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap zixj) vor vasár- és tnnepnxp 3000 koiona. U. évfolyam, 67. szám Néger fajvédelem. Az Afrikai Vérszövetség- nek a mi tájainkon eddig a nevét se hallottuk. Egyrészt azért, meri vérszövetségekéri ne® kellett Afrikába mennünk, másrészt 8?ér*, mert a négerek dolgai nálunk eddig senkit se érdekellek, &i»éve talán egy­két pssti szálloda-portáit és babaré-szerecsent. Őszintén szólva most is ismerünk feketébb magyar kérdést is, sünt az Afrikai Virszőysí­iig- et, amelynek titkait az angol sujtó folyta­tásos leleplezésekben ismer eti meg Európával, de axért a dolog sem egészen érdektelen ránk­nézve sem. Olyan kicsi??: zsugorodott a világ mostanában, hogy akárhol támad rajta valami pöisenés, hsmaicsan megérzik azt mindenütt, ahol emberek liknak. Gtönland jámbor eszki­mói például egyáltalán nem avatkoztak bslc a világháborúba, nem is érijük, hogy nem intott eszébe senkinek, bogy ípptn csak ök hiány­zanak a nagy emberi menaisériáhóf, — de aiéri s grónlandi eszkimók egész törzsei kihaltak amiháboiunkalslt. Mert a háború a sarklakók­nak Ksegvásáiolhatatlanul drágává te te a vasat, már pedig a vgs-s&igony és vas-lándssa néiköi a modern eszkimó anya nem tudja b&lzsirntl táplálni gyermekét. As esskirrók tragédiája azonban nem keltei feltűnést Európa ugynevszett kuiturnemseíei körében, legföljebb a geográfusok és etnográfu­sok olvasták mélyen elszomorodott síivvei enntk as ősi emberfaj" ak a gyászjelentését. Attilával perm egészen máikíp áii a dolog, Afrika kincses világrész, ameiyen néhányszor ötsze* marakodtak Eurápa nagyhatalmai s awely nagy rubrika minden kapikiitta ország nyilt és tit­kos számvetésében. Hiszen még boldogult trón* örökös urunk, szegény Fírsnc Ferdinánd is azt a tervei forgatta nagy koncepcióhoz beren­dejgíi agyiban, hogy a monaichiának Is jó lenne egy kis gyarmatocskát szerezni valahol a fekete világrészben. No, nem éppen gazda­sági és kereskedelmi írdskekbőJ, hanem hoty legyen hová szimfizni a negyvennyolcasokat, a demokratákat, a szocialistákat és egyéb poli­tikai gonoszieiőket. Az Afrikához cimzell közkereseti részvény­társaságban legtöbb részvénye Angliának van, érthető tehát, ba éppen sz angol sajtó akarja a világot rémületbe ejteni, az Afrikai Vér szivet­sig titkaival, amelyek valóban rémületes dolgok tettek volna — a háború előtt. A háború után azonban nem igen leli ki az embereket a hidee egy kis embervértöl, sőt mintha azóta jöttek volna rá ipzán az ízére. S a világháború egy-egy nagy hadvezéréhez mérve, a kiket egy­formán produkált a mflvelt nyugat és a barbár kelet, a legkiválóbb szerecsen gyilkos se tud többé impoaálBf, Mert erről vaa szó as Afrikai Vérszövetség­ben: véiben és visbin dolgozó szerecsen haza­fiakról, akiket a légi világban közönségesen gyilkosoknak neveitek volna. Most azonban aktiv politikumoknak nevezik őket, még pedig a „néger fajvédelem" politikusainak, akiknek az a leiszavuk, hogy •világ négerei egyesüljelek 1" és hogy „ki az idepn fajokkal Afrikából 1" Ezek közül a jelszavak közül egyik-másik Afrika határain tu! ti innét is ismeretes s az angol sajtónak adatai vannak arról, bogy a bolsevis­ták keze van a dologban s hogy az Afrikái Vérszövetség, amely már behálózta az egész lekete világiéi, m oross siovje? arnyain vá­sárolja a browningot és a bombát. Es az angol sajtó szerint Európi el leheti rl készülve, hüf y a fekete viiágréezt egy irtózatos detonáció fogja megrázni, amely légbe röpíti sz összes európai érdekeket, ha ciak Európa le nem számol — Oroszországgal. Minden valószínűsége megvan annak, hogy az angol sajtónak igaza wn és sajnoc, semmi valósiinfisége sincs anuak, hogy Európa le­számolhasson Oroszországgal. Európa &n oka annak, hogy a komrrur.izmus vörössége egyre nigyobb darabokat folos be az emberi­ség egéből. Ludendoríf volt az, a német faj­védők lángeszű vezére, aki Jüön vonaton szállíttatta haza a kommunizmust Oroszországba, de a győztes ántánt a vé kes benne, hogy a háború után a keiében tartott töltött fegjvere­kei nem fordította a csecmő szörnyeteg ellen, amellyel még akkor könnyű lelt volna elbánni. De akkor a világ hítalír* mak egyéb dolga volt. Akkor esz ozkedni kellett a konccn, akkor egymásnak keliett szegezni a puskát, akkor kellett a kard a legyőzőitek kizsigereléséhez — és azalatt a bolsevizmus megnőtt és megerősö­dött olyan kannibái lakomákon, amilyeneket még nem látott a történelem, ha csak felük icaz is. Két évvel ezelőtt még csak orosz bol­sevizmus volt, néhány eur<Dp&i ?áregnyul»ánv­njíl, — ma már tm német, francia, angol, spanyol, török, kin»i, japín bohevizmu?, nem i gsClva arról » furcsa eibino váitojatrúl, ameiy néhol fshér bolsevizmus ntv glatt ismeretes és a kettős kérésit je ében tagadhatatlan rokonsá­got muiít a pogány szerecsenek vérszövefsegé­ve!... Aki íKég a hAboru, sőt a genfi sninház után i« isiaer bizonyos közös «mberí é dskeket, ame­lyek mé£ Anglia afrikai érdekeinéi is fantosao­bak, ínnak mii dsa ok« meg?art rá, hogy szo­rongd félelemmel cézten a jövő elé. ygyg*?''ff 91 A kormáisy szerdán húsvéti szünetei rendel el a nemzetgyűlésnek. Bethlen hazatérése után megjelent a Házban. (Budr petii tudósítónk tele fon jelt ntite) A ktr­márypáiti képviselők négy csoportja várté szombaton délelőtt a Genfből hazaiért Bethlen miniszterelnököt a képviselőház folyosóin. Köiflt­vették, mikor íregérkezett tsAlmássy pártelnök tudtsitotía az fllísen történlek;öt, örömmel ár­tól, hegy az ellenzék szerinte már belefáradt a frankvit&ba, A miniszterelnök bement az ülés terembe, de ctak rövid ideig maradt ott. Aztán Szilágyi Ltíjos kereste föl és kérte, hogy fo­gadja a magánaikalrcaiotfak küldöttségét, mi­előtt a magánalkaimazotti nyugdíj valorizáció­jától szóíó javaslat tárgyalásra kerül. B thlen kijelentette, hogy a küldöttséget fcétfőn délben fogtdja, de kijelentelte azt is, hogy szerdán—­amint Ssitágyi |o«doita — a jmsMo< nem kivát je. nepirendte tűzetni, mert az a terve, hogy 'f & cimístg iiléa már szerdán kvzdje meg huiviti axünttét. Politikai kötökbet. a. án váratlan meglepe lés eiejéiel hatott Bethlennek ez a kijelentése. Eimarod oz approptiációs idrgyalds és erre a rendelkezésre kétségtelenül iz adott okot, hogy a kormány nem akarja, hogy „a fronkSgyet & fraakvtta bejejtzise uidu az cpptoptidtiós ja­vaslat tárgyalásával kapcsa hibán tovább uel lőr tessék". Politikai körökben arra számiíotíak, hogy a miniszíeselnök ma már felszí lál és Apponyi Albert és Vázsonyi Vilmos beszédére f g ér­demben válaszolni. Azonban a várt f Mszúlaláas elmar&d', értesülésünk szerint ezért, mert a mi­niszterelnök még nem szerzett teljes információi azoktól a motivumoksó', smeiyek különössn az uj nyomozás során merültek föl. Éppen ezért a miniszterelnök parlamenti szo­bájába kérette Pesíhy Pál igazságDgyminisz­tert, Timkó Zoltán koronaügyészt és Sztrache Gusztáv főügyész*, akikkel beható tárgyaláso­kat folytatott és akik a nyomozás fej emécyei­ről táíékoziatták a miniszterelnököt. Később a tárgyalásokba bevonták Teleki Pál grófot, majd Prónay baró miniszterelnökségi állam­titkárt is. A frankvita már hétfőn befejeződhet. Az ellenzék vádinditvaoyt tesz a kormány ellen. Késő éjjel telefonálja tudósítónk: A frankvita előreláthatólag már tétfőn befejeződik. Az ellen­zék részéről Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Pakots József és Litcy Ernő fölszólalása van még hátra, azonkívül esetleg eiy-két szo­ciáldemokrata képviselő is beszélni fog míg. A fajvédők részéről Zsilinszky Endre készül iot­szólalásra. U ánuk valószínűleg Bethlen fog föl­szólalni. Ha a vita hétfőn tényleg befejeződik, akkor kedden a nemzetgyűlés Pallavicini Gtörty mentelmi ügyit tárgyaíja, azután pedig meg­kezdi húsvéti szünetét, amely április 12 lg tart. \ Nagy Vince szerint Kossuth alakját kisebbíteni akarják. Ellenzéki politikai körökből ma azi a meg­bízható információt kapta a Dilmogyarország tudósitója, hogy az ellenzék a frankviia végén a kormány vád alá helyezisire vonatkozó indít­ványt fog a Ház elé terjeszUni. Az ellenzék természetesen tisztában van azzal, hogy a kor­mánypárt ezt az indítványt le fogja szavazni, ennek dacára a vád alá helyezési indítványt beterjeszti, mert azt Palhvictni György és Sigray Antal grófok parlamenti beizédei alapján szüksigesnek látja. (Budapesti tudósttónk teltfonjelentise.) Az Országos Függetlenségi és Kossuth párt siom­baton este Kossuth Lajos emlékére vacsorát rendezett, amelyen Nagy Vince kezében a Kossuth- serifggel mondotta sz ünnepi beszé­det. Beszédében rámutatott arra, hogy Kossuth nagyságát ma mesterségesen akar ák kisebbi­leni Ennek igazolására ké* jelenségre mutatón rá. Az egyik Herczeg Ferenc darabja, a Ht\ amelyben Széchenyi alakja mellett Kossutbé erősen kisebbitve van. A másik a Morvuy féle Kossuth-szobor pá­lyázati Sgye, ahol ezt kifogásolták, hogy Kossuth alakja kimagaslik a s+oborcsoportoxut többi alakja közül. Mindkét jelenségben poli­tikum vasi, de Kossuih nagyságái sestmiféle­kéfpaa sém lebei kisebbíteni. Bólédét aszal a fogtdslommal fejlezie bs, hogy az Isten ugy segitíe Kosíulh hi*ai», amilyen mértékben hhek maradnak Kossuih Lajos esz^éiacz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom