Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-06 / 29. szám

Mwm 2HÜ© korona. DÉLMAÖVARORSZAG Mtttntaségi IMt Ferenc-a, 2. Teleioa 13-% Kiadóhivatal, SHttiniiaarvlár ts jegyirodái D*eoolc«-tér 11. telefon 808. Httaáai Petőfi Undor-mgirol 1. nám TuMmuxám 10-B4 Szeged, 1926 február 6, SZOMBAT mammmmummmmmmmmBmammom ElőUííté«l árak; Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten é« vidéken 454X10 kor. Egyes szám ára hétkOznap 2000 kor. vasár- és ünnepnap 3000 korona. 11. évfolyam, 29. szám Talán igen, talán nem? Plotinosnak a szépről és jóról cimü filozófiai irása }elent meg Korniss Gyu a szerkesztésében e Filozófiai Könyvtár kilencedik kötetében. Filozófiai irodalmunknak nagy nyereséjél Jelenti PlotUios-nek ez a fordítás*, különösen ma, amikor világsierte a mai kor misztikus hajlamainak megfelelően annyira fellendalt az ókor egyik legnagyobb metafizikusának, Arisioteles és Descartes melleit a legeredetibb gondolkozónak a kultusza. Piotinos főkép Romában, az antik világ Párisában tanított Kr. u. a harmadik században. Itt működött, mint a görög kultura lelkes apostola, itt hirdette az érzékisé&be sfllyedt világnak a szellem evangéliumát, Platón tanát. Gallienus császár is hall gatla előadásait s Campaniában egy mintavárost is akart alapítani, amelyet Ploúnos kormányzott volna Platón törvényei szerint. P/olinos filozófiája a középkor és as újkor gondolkodására a legnagyobb hatású volt. A kereszténység filozófiája részben az ő tanításainak befolyása alatt alakult ki, nemcsak a görög szentatyáknál, hanem Szent Agostcnnál is, aki szerint a platonikesoknak néhány szót, néhány gondolatot kellene megváltoztalniok s keresztények lehelnének. A középkorban Boethius, Scotus Eriufens, Meis'er Eckhardt, a renaitsance idején a firenzei akadénia tagjai, élükön Marsilius Ficínus-szal, Qiordano Bruno, mind az ő lelkes isnitványai. Spinozában is sok a plotinoii vonás. Goethe különösen vonzódott hozzá, a kedvéért megtanult görögül, egyik fejezetét németre is lefordította. Schtlling természetfilozófiájában, Hegel rendszerében, s£t Bergson munkáiban is, többször kinyomozható a plotinosi vonás. A jámbor olvasó bizonyára nem fogja összetéveszteni Meister Eckbardtot Eckhardt Tiborral, aki tudvalevőleg inkább plng- ponggal foglalkozik, mint plotinosi filozófiával. Bennünket főképpen azért érdekel éppen most ez az u| magyar nyelvű filozófiai kiadvány, mivel ugy éressük, taofy metafizikai, je esen teoIogiai dolgokban némi tájékozatlanság, holmi zavar és bizonyos bizonytalanság urilkcdik — borribile dictu — még metafizikai, söt teologiai körökben is. (Hogy térképészeli körökről ne is beszéljünk.) Mert vagy van egy abszolút és nem relatív morál, egy egye'emes és örök érvényű villáserkölcs, mint ahogy tudjuk, hogy van ilyen, legalább az Egyház hitvallöi és atyái, dok orai és szentjei ezt vallották és ezt hirdették. Erre tanított bennünket (vsgy, ha ugy tetszik, kedves destruktív társaink, benneteket) a nagy Aututtinus, a hippói püspök, akit Vass József fordított magyarra, erre oktatott t qainói Szent Tamás, as angyali doktor, a Teológia Summáiénak szerzője, eit olvastuk ki (már akik oiv sni szoktunk) ama rejtelmes Kempis Tamás könyvéből és éppen ezért kissé misztikusnak találjuk, hogy most egyszerre csak egynémely egyházi léi fiák, kiváló tudorok és kevésbbé kiválók, mintha magyarán mondva, kertelnének az Isten kertjében, amely teológiának neveztetik és a filagóriát összetévesztenék az allegóriával. Hogy például a frankoknak hamisítása, vagyis pénzeknek egyéni akcióval csinálasa bon, ez talán mégis csak egészen nyilvánvaló dolog, akár világi, akár egyházi, akár világegyházi szempontból. Csülnl nem szabad: annyi bizonyos, éppen ezért kissé meglepődve és meghatottan olvassuk, hogy egynémely egyházi szem ily iiégek inkább iteitk ei a bűn megi ását, mint ahogy el kellene itélniök a bűn elköve öit és ugyanttik egynémely egyházi személységek inkább kárhoztatják a destruktív riportert, mint a konstruktív frankhamisítás. Meg azu'án az sem egészen római katolikus álláspont talán, hogy ha a tábori püspök ur bűne po litika, akkor a Sancta Mater Ecclesia kegyesen megbocsát neki. Husz Jánossal szemben, hogy egyéb példákat most ne emlitsflnk, sokkal tatgoubb és ahposabb álláspontra helyezkedtek annak ideién. Igaz, hogy ez sz eset a legsötétebb középkorban tör én', most pedig a leg • világosabb re»kció korában Hifink. Ettünk? De legalább abban az úgynevezett legsötétebb középkorban — mert ma már hajlandók vagyunk az úgynevezett jelző díjmentes adományozására, mé«ís volt egy egyetemes, egy egységes, egy abszolút, egy az élet minden viszonytatáb n principiumos erővel és érvénnyel biró hit, amit ma, sajnos, egynémely egyházi pátereimben és frátereinkben is fájdalmasan kelt Dél Előznünk. Nagyon nagy itt a káosz, lelkiekben és frankiakban egyaránt Nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak i francia követ látogatása nak Teleki Pálnál. A tárgyalásukról semmi hir sem szivárgott ki. (Budapesti tudósítónk telejonjelenlése.) A politikai ele'nek ma még át ne<n ietin;beiö szenzációt kellő eseménye az a látogatás, amelyet Clinchant budapesti francia követ telt ma este Teleki Pál gróf lakásán. A követ este 9 óra ulán kereste fel Teleki Pál grófot Gizelia téri lakásán, akivel hossza san tárgyalt. A tanácskozásról azonban természetesen semmi hir nem szivárgott ki. A 1 randi követ és Teleki is elzárkóztak minden információ adása elől. A látogatás hire a késő esti órákban terjedt el és az politikai körökben óriási JeUütésI keltett. Uj kombináció a kormány változásról. (iBudapesti tudósttónk telefonjelentése.) A poltikai helyzetben ma lényegesebb változás nincsen. A köztudatban már annyira benn van a Beih'en-kormány lemondása, hogy ma már nem a kormáry maradásáról, vagy nem maradásáról, hanem csak az utCd személyétől keringenek hirek. Az erre vonatkozó kombinációk során ma egy uj név bukkant fe szinre: Károlyi Imre KaUMMMMMMMMMWMMfMMfMfMM gróf neve, okit mint komoly minhzterelnökJt töltet emlegetnek. Károlyi Imre gróf hosszabb idő óta nem foglalkozik aktiv politikával, valószinüleg nincs is sokalopja a személyével kapcsolatban elterjedt hlrekntk és azt inkább csak mint politikai pikantériát regisztráljuk s csak azért, meit az komoly politikusok között is beszélgeés tárgya volt. QMMMMAWMMMMMMMAMMWMMMMMMi Lemond a jugoszláv népjóléti miniszter. Jugoszláviát a a ezért kormányválságot várnak. (Budapesti tudósiiónk telefonjelentése.) Belgrádból jehntik: Simonovics jugoszláv népjóléti miniszter ma átnyuj otía Pasics miniszterelnöknek lemondását a>zal a k>jelentéssel, hogy nem hajlandó olyan kormánynak a tagja lenni, amelynek Radics is minisztere, aki nem fe'elt meg vállalt kötelezettségeinek és alá rta a radikális paktumot. A népjóléti miniszter lercto"d'sa következtében sokan Jugoszláviában kormányválságot várnak. 8tS A román kamara elnöke az ellenzék szerint csalt a szavazásnál. (Budapesti tudóstíónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A román kamara mai ülésén nagy botrány volt. A kamara Bukarest város közigazgatási űgyeiiöl izé ló törvényjavaslatot tárgyalta, amely felett csontgolyókkal szavaztak a képviselők. Az ellenzék ellenőribe a szavazás lefolyását és amikor az elnök 96 szavazatot állapított meg, iz ellenzék (ombolva tiltakozott ez ellen, mondván, hogy csak 70 szavazatot adtak le és az elnököt tolvajnak mondották. A kialakult hatalmas botrányban az elnök az ülést felf jgg<8itette, majd kéiőbb elnapolta a kamsra Öleiét. Maga Perényi báró teszi közzé levélváltását a miniszterelnökkel a frankügyben. Budapest, február 5. A frankhamisiiási ügyben politikai jelentőséget tulajdonítanak, mint ismeretes, annak a figyelmez etö le élnek, amelyet a miniszterelnök küldött Petényi Zsigmond bárónak, a Magyar Nemzeti Szöv taég elnökének a frankügyoen, m előtt a genfi konferenciára utazót'. A levelet és Perényi válasiát leközölte a Matin. M st maga Perényi köali le, mert a Matin közlése, szerinte nem volt hü. Erről szól a következő tudósítás: A párisi Le Malin mai számábsn közli azokst a leveleket, amelyeid s frsnkflgyben egyrészt Bethlen István g'tf mnisz ereinök, másreszt Perényi Ztigcrond báró, a Mgyar Nem zeti Szövetség elnöke váltottak egymással. A MTI munkatársi a Main közl*sé»el kapcsoltban kérdést in ételt Perényi Z ia mond bíróhoz, hogy miért nem pab ikaiU eddig a leveleket. Peiéoyi a köiet kezőket válaszolta: — A leveleket egyszerűen azért nem publikáltam, m rt a hozzám intézett bizalmas levél i ója, a miniszterelnök ur, erre nem hatalmazott fel és azt kívánta, hogy mielőtt nyilvánoíBára hozná, a levelek a gye előbb a parlamenti bizottság előtt tisttáztassék. Tekintet el azonban arra, hoyy a Matin cimt párisi lop pab Ikaclója kötbejötf, most már a magam rétzeról is szükségesnek tartom, hogy mind a két levelei cedeti szövegezésben közzétegyem. A miniszterekök ur a következő levelel intézte hozzám: Miniszterelnök. Szigorúan bizalmast Budopest, 1925. évi nov. 27. Tisztelt Barátom I Felhívták figyelmemet srra, h gy a Nemzett Szlvetségjek francit frankhamMvinyok vannak a birtokában és hogy tizokui fel Is akarja használni Légy kegyes a dolognuk utdna nézetni és