Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-04 / 27. szám

1926 február 2. DELMAGYARORSZAG 7 jelenti, bog? a mai állapotok nem jobbak, mint tat évvel ezelőtt A nemzetgyűlés feloszlatását P«y«r Károly felolvassa Peyer Károly: A kormány azzal a célzattal kér bit havi indemnitást, bogy a nemzetgyűlést, ha az ellenzék kellemetlenkedik, elnapoltathassa. Visszautasítja ast a vádat, mintba Ok akarnák a hatalmat a kezűkbe venni. A franküggyel kapciolatban kijelenti, hogy a kormány részes lehet a bűntényben, mert ludott ax sgész flgy előkészületeiről. Deklarációt olvas fel, amelyben az ügyészség vádiratáért a politikai felelősséget az igazságOgyminiszlene bántja. A deklaráció nem tárbeli szótlanul, bogy a vádirat az igy politikai vonatkozásainak szempontjából a valóságnak meg nem felelő tényállást terjeszt a nyilvánosság elé. A demokratikus ellenzéki pártok megnyugodtak abban, hogy az Qgy politikai vonatkozásait g

arlamenli bizottság deriise ki és a bizottságán tagságot vállalt tagjai mint eddig, ezeatul sem lépnek a nyilvánosság elé a bizottságbia szerzett tudomásaikkal. De nem tűrheti, bogy a közvéleményt a hitelesség látszatával a vádirat segiltégével helytelenül informálják. Valót* tannak mondja a vádirat azon részéi, amely azt foglalja magában, bogy a „kormány minden ilyen manipulációt a legsiigoiubbin ül> dözni fog." Ez a kitétel a miniszterelnöknek Perényi báróhoz intézett levelében van. Kívánatosnak tartja, hogy ez a kormány, melynek főtisztviselői súlyosan kompromittálva vannak, álljon félre és adja át helyét. Az indemnitást nem fogadja el. Saly ie a kormány lemondását követeli. Saly Endre f«lemüii, bogy a kormány ne engedje Meg, bogy állami tiszviselök olyan társadalmi egyesületek tagjai lehessenek, melyekben esküt kell tenni. Megállapítja, hogy nemcsak tisztviselők, hanem bírák is tagjai esküt klvánóegyesűleteknek. Nádosy tudomása szerint a kattőskereszt vét szövetségnek volt az elnöke. Birálja a vádiratot, melyei hiányosnak mond. Kifogásolja, hogy Zadraveez püspök szabadlábon van. Azért teszi szóvá ezt a kérdést a pártja, mert télnek attól, hogy mellékvágányra kerül az ügy. Csodálkozik azon, hogy a honvédelmi miniszter nem mondott le, holott a trankhamtsitó Jankó• vich sógora neki. Követeli a kormány lemondását. Az indemnitást nem fogadja el. „Bár Igaz volna I" Pikler Emil: A vádirat megjelenése óta azt látja, bogy a miniszterelnök a kurzus legerősebb támasza. Zsilinszky Endre: Bár igaza volnál Pikler: A miniszterelnök miért nem érdeklődött Genfből való visszaérkezése után Prónaytói az ügy iránt. Ha olyan munkatársakat választ, mtnt Nádosy, nem való helyire. Az egész vonaton elkenést szándék van. Az ellenzék a frankhamisítás bűnén keresztül a mat rendszeri akarja megbuktatni. Ezután a gazdasági nyomorúságról beizél. Az indemnitást nem fogadja el. Baticz Gyula foglalkozik a munkásság gazdasági helyzetével. Tiltakozik a lakások és üzlethelyiségek felszabadítása ellen. A lakáskérdést csák építkezéssel lehet megoldani. A kormánynak az a kötelessége, hogy az épitkezést elömozditsa. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután megszakítva a vitát, napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést bolnap délelölt 10 órakor tartják a mai napirenddel. Az igazságügyminiszter válaszol a deklarációra. A napirend elfogadása után Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel: Peyer Károly szerdán délután egy deklarációt olvasott fel s abban a budapesti királyi ügyészséget azzal vádolja meg, hogy a kiadott vádiratban valótlanságokat állapit meg. A képviselő ur három vádat emel a vádirattal szemben. Első vádja az, hogy a vádirat megállapítja azt, hogy a miniszterelnöknek Perényi báróboz intézett levelében az a kitétel foglaltatott, hogy „a kormány minden Ilyen manipulációt a legszigorúbban fog üldözni". Az én tudomásom szerint a levélnek záró passzusa igenis óva Inti a Magyar Neműit Szövetséget ilyen maHtpuklclótóL További vádja az, hogy azt állítja, I

és titkos szavazás utján uj választást kér. A javaslatot nem fogadja eL az ellenzék deklarációját. hogy Perényi Zsigmond báró megnyugtató választ adott. Nem tudja, honnan veszi Peyer az adatait. A parlamenti bizottság adataiból-e. vagy a bünűgy adataiból. Ha a parlamenti bi zottság tárgyaláséiból meríti ki adafait, akkor azok hézagosak, mert a bűnügy adatairól megállapítható, hogy Perényi megnyugtató választ adott, — de nem a levélből, mert a levél nincs meg. INIIMMWMIMWMMMMMMMMMMM Valótlannak mondja a vádiratnak azt az Állítását, amely szerint nincs adat, mely megcáfolná a terhelteknek azt az állítását, hogy őket közelebbről meg nem határozható politikai célok vezették. Ez további kutatás tárgyát képezi. Az ügyészség megállapítása eztdőszerlnt helyes. Azok a vádak, melyeket a képviselő ur ' felhozott, nem igazak s ezeket az inszlnaáclókai az ügyészség megvédése érdekében vissza kell utasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Esztergályos János, Vtczlán István és Hegymegi Kiss Pál személyes kfrdésbcn szólalnak fel. Az elnök az ülést egynegyed 8 órakor bezárta. A Temps támadása a frankügy miatt. Kifogásolja, hogy Zadraveez azabadiábon vao. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése,) A Temps című francia lap vezércikkben szokat* lanul éles támadást intéz a frankhamisítás miatt a magyar hatóságok, különösen a belügyminiszter ellen. A Magyar Távirati Iroda ismerteit a vezércikket, amelyből közöljük a következőket: A vádirat főbb pontjait ismertetve a lap külön kiemeli, hogy Zadraveez még mindig szabadlábon van. A magyar nép becsülete érdekében — irja a lap — feltétlenül szükséges, hogy ezt a kelevényl teljesen kivágják. Nem az a Siégyen, ha ilyen üzelmeket omág-világ elölt feltárnak, hanem az, ba a látszat megmentés érdekében lepleznék a bünrészessétet és büntetlenséget biztosítanának a bűnösöknek, bár milyen magas állásban legyenek is azok. Érihetö, hogy Bethlen gróf kénytelen bizonyos belpolitikai befolyásokkal számolni. Érthető, hogy kényes helyzetben van és hofy nagy személyes bátorságra van szűkiége. De az olyan államférfinak, aki felelőssége tudatában van, annak felül kell emelkednie mináen személyes és politikai szemponton, amikor kötelességének teljesítéséről van sió. Bethlen gtóf kezdettől lógva hangsúlyozta is ezt az akaratát és nem kételkedőnk benne, bogy ehhez szigorúan ragaszkodik. Bethlen gróf a parlamentben tarlóit beszédében a magyar nemzet becsülete ellen irányuló összeesküvésről beszélt. Senkisem gondol arra, hogy a magyar nemzetet azonosítsa a pénzhamisítókkal. A magyar nép becsületét azok kockáztatják, akik a hamisítás ügyét hazafias motívumokkal magyarázzák és a hamisítókból nemzeti hősöket csinálnak. Briand kívánságára elhalasztották a frankhamisitási ügy tárgyalását a francia képviselőházban. Páris, február 3. A francia lapok a frankhamisitási üggyel kapcsolatosan azt írják, bogy a történtekért senki sem vádolja az egész magyar népet, mert léhaság volna a frankhamtsitókat összecserélni a magyar nemzettel. Páris, február 3. A francia képviselőházban az egyik képviselő indítványt nyújtott be a frankhamisífáss ügy tárgyalására. Briand miniszterelnök kérte, hogy az indilvány tárgyalását halasszák el a frankhamisitási ügy teljes tisztázásiig. Megjegyezte, hogy a francia Jogszolgáltatás nem avatkozhatik bele Magyarország beltö ügyeibe. Párisi lapok vádja Gömbös ellen. (Budapesti tudósítónk késő éjjel Jelenti tele• { silók között Gömbös Gyula teremtette meg az fonon), A párisi lapokban olyan hirek jelentek ! ösizekölietést. Gömbös a hírre, amely feltűnési meg, hogy a német falvédők és a frankhami- 1 kettő, bizonyára nyilatkozni fog. Az Ítélet! A törvényszék 19 oldalas ítéletben iiéli el azt a romboló munkát, amelyet hat év óta folytat a szegedi kurzuslap, — „Tömeggytlkotásra, lincselisre uszít a Szegedi Uj Nemiedék." Páratlanul és egyedülálló ítéletben bélyegezte meg a bíróság a kurzuslapot. — A Dobay—Burger-sajtópör részletes ítélete. Az ítélet elkészült. írásba foglalták minden részletében azt az ítéletet, amely az utolsó években a legnagyobb feltűnést keltette az egész magyar nyilvánosság előtt és amely teljesen példa nélkül áll azóta, amióta a kurzus emberei vezetik ennek az országnak ügyeit. Ez az ítélet, amelyet a bíróság a Délmagyarország és a szegedi kurzuslap pőrében hozott, elevenen és markáns, való színekkel rajzolja meg a kurzuslap lényét és lényegét. Megállapítja, hogy a szegedi fajvédők napilapja izgat, uszit és a valódi destrukciót képviseli. A szegedi töraényszék Vlld- tanácsának erről a nagyjelentőségű ítéletéről már a tárgyalás napján beszámolt az egész magyar sajtó, amikor pedig a bíróság csak részleteiben és csak nagy vonalakban hirdette ki az itélef indokolását. Most azután dr. Molnár István referens törvényszéki bíró hosszas munka után elkészítette az írásos és részletes ítéletet, amelyei most már kikézbesitettek az összes érdekeleknek is. A részletes ítélet a már kihirdetetteken kivül még markánsabb és élesebb megállapításokat rögzít le a kurzuslappal szemben. Az Ítélet első oldalai elsősorban magával a fényekkel foglalkoznak. Az elmúlt év október 25-én ügyvédi vacsora volt, ahol Dobay Gyula, a kurzuslap főszerkesztője mondolt beszédet, hangsúlyozva a társadalmi béke szükségességét. A vacsora után dr. BurgerBéla telefonon értesítette a történtekről a Szeged szerkesztőségét. A megjelent cikk azután uszítónak, izgatónak deklarálta a szegedi kurzuslapot, megállapítván róla, hogy ,ez a lap képviseli Szegeden az, igazi destrukciót". Erre Dobay sajtópört indított és a felelősséget dr. Burger Béla vállalta. A törvényszék pedig a terjedelmes és bosszúra elnyúlt bizonyítási eljárás lefolytatása után — az Uj Nemzedék hatvan cikkéi és számos bírósági itéfelet olvastak fel —, felmentette a vádak aiól dr\ Burgert, kimondván, hogy a valódiság bizonyítása teljesen sikerült. Az ítélet ezután kifejti, bogy a bíróság miért rendelte el a valódiság bizonyítását. „A közérdek előmozdítását és védelmét abban látja — mondja az ítélet -, hogy a bizonyítani kivánt tények valóságuk etetén alkalmasak a társadalmi és felekezeti béke megbontására. Közelebbről: a háború és a forradalmak után lassankint megkezdődött konszolidáció is egyenesen megköveteli, hogy a hasonló litekmérgezések a nyilvánosság előtt megpecsételtessenek, mert azok nyomán kibontakozik a közállapotok züllése, az erkölcsi métely". Ezért a bíróság arra, íiogy uszít-e, izgat-c a kurzuslap, elrendelte a b;csatolt lappéldányok és bírósági iratok felolvasását. A nagyjelenlőségű Ítélet most ötvenhat pooüban ismerteti s felolvasott közlemények tartalmát, amelyekből a bíróság megállapította, bogy uszit és izgat a szegedi kurzulap. Esek kifőzött az idézett részek között a Icgfékieknebb izgatások, gyűlölködések, nytU erőszakra Mtt felhívások, az atrocitások is a bombák dint*