Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-13 / 35. szám

2 OBLMAQTARORSZAO 1926 február 13. A frankbizottság ismeretlen tagjától elkövetett indiszkréció kivizsgálását képi a mentelmi bizottság a nemzetgyűléstől. Boda pisi, február 12. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ülést tartott, melyen a nemzetgyűlésnek azt a határozatát tárgyalta, hogy a mentelmi bizottság vizsgálja ki a frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság működésével kapcsolatban tőrtént indiszkréciói. Utána mentelmi ügyeket tárgyalt és Appsoyl Antal, Dénes István, Drózdy Győző, Fábián Béla, Plkler Emil, Szeder Ferenc, Ulain Ferenc mentelmi jogát felfüggesztette, mig Vanczák János őtrendbell ügyében szintén a felfüggesztés melleit döntött, másik kétrendbeli ügyében a bizottság nem függesztette fel a mentelmi jogot. Február 20-ika körül elkészül a frankbizottság jelentése. gyors ütemben balad előre és (Bndapisti tudósítónk telejonjelentése.) A nemzetgyűlés legközelebbi ülése kedden délelőtt lesi. A mentelmi ügyek befejezése után a magánalkalmazottak nyugdijviszonyainak szabályozásiról szóló törvényjavaslatot veazik megvitatás alá. Politikai körökben ugy látják, .Tiogy a parlamenti bizottaág munkája a permanens ütésekből arra következtetnek, hogy a 'bizottság munkája a jövő héten befejeződik. Valószínűen már február 20-ika körül elkészül a bizottság a jelentéssel és azt az elnökség napirendre tüzi. Olaszország gyakorlatilag lemondott Amerika és Anglia javára a jóvátételről. A jóvátételt Németországnak a jelenlegi kötelezettségek alapján fizetnie kell. Róma, február 12. Volpl pénzügyminiszter a szenátus tegnapi ülésén kifejtette, bogy Olaszország Amerikával és Angliával szemben fennálló adósságának szabályozása alapján gyakorlatilag lemondott a jóvátételről. A miniszter ezután kijelentette, hogy az olasz kormány világosan megmondoita véleményét Németországnak, világosan tudomáiára akarta hozni, hogy Olaszország nem engedheti meg, hogy a jóvátétel jelenlegi kötelezettségein bármit is változtassanak. A Jóvátételi meg keli fizetni a fennálló megállapodások bármilyen magyarázata nélkül. A háború hatása Magyarország népességére. — Korányi francia követünk előadásából. rünk esett el. A születések száma Magyarország területén olyan mértékben csökkent, hogy kerekszámban másfélmillióval kevesebb élö gyermek jött a világra, mint jött volna a háború nélkül Ez azt jelenti, hogy 1934-ben ezen a területen a produktivkoru emberek számának 10 százaléka, kerek egymillió Jog hiányozni, és hiányozni fognak a jövőben el* maradó leszármazottaik is. E veszteségből aránylag több jut csonkn Magyarországra, mint a megszállott területekre. A pótlásnak csonka Magyarország felől kell megindulnia. Budapest, február 12. Korányt Sándor báró, egyetemi tanár a Tisza István Társaskörben pénteken este előadást tartott. Előadásában megállapította, hogy a nemzetek legfelső is legalsó rétegében a családok kihallak. A felsőben a szaporodás hanyatlik, az alsóbjn nő a halálozás. Majd ezeket mondta: A népek sorsát régen döntő módon befolyásolták az akut járványok. Ma hatalmukat megtörte a civilizáció és az orvoii tudomány. Jelentő* ségük csökkenésével nőtt a krónikus népbetegségeké. Magyarország emberanyagán annyit változia olt a háború, hogy Buday szerint 600 000 embeW Kárára volna a vidéki iparnak az állami anyagbeszerzési központ. Egységesen tiltakoznak ellene a kamarák. Néhány héttel ezelőtt a lapok azt a hirt közölték, hogy a Takarékoisági Bizottság arra tett javaslatot a kormánynak, hogy egy központi anyagbeszerző hivatalt állítson fel, amely egységesen fogja intézni az ország területén levő valamennyi állami hivatal szükségleteinek a ftdezésii, E terv ellen az öaszes kamarák már felszólaltak is o szegedi kamara kél izben, először a terv felmerülise alkalmával, másodszor pedig decemberi telfes üiisiből kijolyólag kifejezte tiltakozását a kereskedelemügyi miniszlernil. Rámutatott a kamara ez alkalommal arra, hogy ennek az anyagbeszerző központnak a felállítása tulajdonképen visszatérés a szomorú emlékű háborús központhoz, amelyeket csak nagynebezen lehetett lerombolni. Uial egyúttal a kamara arra is, boiy ez a terr, főleg a vidék szempontjából rejt magában igen nagy veszedelmekel, mert jóformán kizárja azt, bogy vidéki iparos, vagy kereskedő megvalósítása eselén állami megrendeléshez jusson. Minthogy azonban a terv még mindig nem került la a napirendről, a kamarák elhatározták, hogy ellene egységesen lépnek fel a kormánynál és közös gyűlésen fogják e terv elleni kifogásaikat kifejteni. Mindeneseire kívánatos volna azonban, ha ezt a mozgalmat a vidéki törvényhatóságok, kereskedelmi egyesületek és ipartestületek is alátámasztanák és a központ felállításának terve ellen tiltakozó felterjesztéssel fordulnának a kereskedelemügyi miniszterhez, illetőleg a kormány összességéhei. IMMMMMMAWMMM^^ A nemzetgyűlés tovább tárgyalta a népiskolai törvényjavaslatot. Drózdy G>óző védelmezi a politikai okból elbocsátott tanítókat. — Malasits Géza: a szociálisták a népoktatást kizáió ag állami feladatnak tartják. Budapest, február 12. Scitovszky Béla elnök az ülést háromnegyed tizenegykor nyitja meg. Napirend szerint következik a mezőgazdasági lakosság érdekeli szolgáló népiskolák létesítése és azoa fentartásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Petrovácz Gyula az első szónok. Eiesen kritizálja Rothenstein Mir tegnapi beszédét. A maga és pártja nevében a legnagyobb lelkesedéssel fogadja a javaslatot és üdvözli a minisztert. Saly Endre a következő felszólaló, aki nem fogadja el a javaslatot. Gaál Gaszton: Maradjanak tanulatlanok a tanyai gyerekek ? Saly Endre: Nem azért nem fogadjuk el, hanem, mert a népoktatásnak állami feladatnak kell lennie, amit nem lehet felekezeti és többségi alapon elintézni. Klebelsberg Kuuó gróf reflektál az eddigi felszólalásokra és kijelenti, hogy a kormány súlyt helyez arra, hogy minden vármegyében a tavasszal meginduló építkezések folyamán az iskolákra is sor kerüljön s olt, ahol nagyobb iskolák építkezését veszik tervbe, külön tervek alapján fogják az iskoiát felépíteni, mig a kisebb iskolák általános sablon szerint fognak felépülni. A maga részéről meg van győződve arról, hogy a községek szivesen hoznak áldozatot az iskoláért. Drózdy Győző a következő felszólaló. Én nem akarok — úgymond — vallásnélkOli iskolát és ilyen ellen tiltakoznék is. Valláserkölcsi alapon álló iskolát akarok, de amikor ezt kivánom, tiltakozom az ellen, hogy politikai telekspekalánsok meggyökereztetni akarják politikájukat az iskolában. — A kultuszkormány nem törődött azzal, hogy az iskolákat mentesítse a laikusok uralma alól. Szeretné, ha a miniszter kifejlesztené a falusi iskolákat nyolc osztályúvá. (Általános helyeslés.) A középiskoláknál nyugati mintára azt találja helyesnek, bogy az alsó négy osztály tanterve teljesen egyforma lenne az összes középiskolákban és csak az ötödik osztályból tagozódna szét gimnázium, reálgimnázium, illetve reáliskolák szerint. Az egyetemi oktatásbaa elsősorban szakegyetemeket és szabadegyetemeket követel. Azt akarja, hogy se a matúra, se a numerus clausus ne gátolja a tanulási lehetőségeket. Az állami tanitók nevében visszautasítja, hogy a tanitók kommunisták lettek volna. Sokkal több nagybirtokos lépett be a szakszervezetbe, mint tanitó. A tanítókat elcsapták és megbélyegezték. A nagybirtokosok pedig felültek a lóra és zavartalanul fordíthattak köpenyeget saját multjuknak. A tanitók továbbképző tanfolyamáról szól ezután és arra kéri a kultuszminisztert, hogy ne rendezze ezeket a tanfolyamokat sokmilliós költséggel a fővárosban, hanem inkább a vidéken. Bár a javaslatnak hibái vannak, azt elfogadja. Malaslcs Géza: Petrovácz Gyula szavaiba kapcsolódik beszéde elején és kijelenti, hogy a szociáldemokraták elvi álláspontjuknál fogva is a népoktatást kizárólagosan állami feladatnak tartják és az egyetemig ingyenes oktatást követelnek a tanitás minden ágában. Méltatja Eötvös nagy kulturpoliUkáját, amely a magyar népet fel akarta emelni és szembeállítja ezzel Trefortnak egészen uj irányú kultúrpolitikáját, amelynek gerince a középiskolai oktatás volt. A kormányok azóta sem tettek semmit a kulturdemokrácia érdekében. A millenium évében nagy lelkesedéssel határozták el, hogy ezer népiskolát állitanak fel, de ezek az iskolák még a mai napig sem épültek fel. A nagybirtokosság mindent meg fog tenni arra nézve, hogy kibújjon kulturális kötelezettsége alól. Még a munkásokat legjobban kizsákmányoló nagyvállalatok is többet tesznek iskolák alkotásánál, mint a kormány. (Zaj és ellentmondás a jobboldalon és a kisgazdáknál.) A régi kormányzati rendszernek a bűne az ország lezüllött kulturális állapota. Az Alföld, minthogy lakossága negyvennyolcas politikai érzelmű volt, nem jutott kulturális intézményekhez. Csak rá keltett nézni a régi parlamentre, akkor a kormánypárti oldalon ott láttuk a perifériák képviselőit, mig az Alföld népe az ellenzéki oldalon ült Bizalmatlan a törvényjavaslattal szemben már azért is, mert nem hiszi, hogy a miniszter a kivitel alkalmá al le fogja győzni az akadékosk'jdásokat. Huszár Károly elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a nemzetgyűlés február 16 án, kedden délelőtt 11 órakor tartja legközelebbi ülését. A nemzetgyűlés az elnöki bejelentést tudomásul veszi, mire az elnök az ülést két órakor bezárja. Rendkívüli ülésszakra ült össze a népszövetségi tanács. Genf, február 12. A berni olasz nagykövet elnöklésével ma délután ült össze rendkívüli ülésszakra a népszövetségi tanács, amely a népszövetségi közgyűlés előkészítésével foglalkozott. A rendtívüli közgyűlésnek napirendjén valószínűen három kérdés szerepel, még pedig Németország belépésének időpontja, a költségvetéssel összefüggő néhány ügy és a népszövetségi tanács összetételének kérdése. Azt hiszik, bogy a tanács rövidesen végezni fog a napirenddel. Súlyosbodott a jugoszláv kormánykoal eió helyzete. Radics iámét ketlemetlenaézet szerzett a kormánynak Belgrád, február 12 A kormánykoalíció helyzete az utolsó 24 órában isméi súlyosbodott. Radics ugyanis, aki a legutóbbi miniszter tanácson magára vállalta, hogy a szkupitinában megcáfolja a neki tulajdonított illojális kifejezéseket, tegnap este felszólalt ugyan, de csak általános cáfolatot adott. A radikálisok azt várták, hogy pontról-pontra kitér az inkriminált kifejezésekre. Ezt azonban Ridics nem tette, hanem még Pellegrinetii belcrádi pápai nuncius megtámadásával is kellemetlenséget szerzeit a kormánynak.