Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-23 / 44. szám

korona. &<"«r&»ssí?ű*4g! Deák Psrenc-a. 2. Telelem 13-38. KtadOkftatal, 8KwJ®S«ay»ai *s Jegyirodái Dwonlcs-tÉr 11. Teleírni KM. Mrili p«tön Sándcr-ssgánst 1. sxám TeieloMxám IS-4M Honszeretet. Liberális polilikui nyilatkozta egyik peililip­bin, bogy a frank-válság megint kiderítette, ami ugy se volt tiíok: hogy kevés az igazi bazaizeretet, — de akárki mondta, ellent kell neki mondanunk. A magyar nemzet tízkötetes történelmire ütve bizonyítjuk, bogy olyan biza­szerelő nemzet nincs több a világon, Kint a magyar. Nem beszélünk az „Istenadta nép'-ről, mert a magyar nemzet történetének tiz kötele közfii kilencben a nép nem izcrepel. Hogy a nép szeritie-e a barát, vagy nem szerette, mielőtt nemzet lett volna belőle, azt nem !ud|uk. A nép kilencszáz évin kereiztfll csak robotolt és megbalt a bazáért, a nép esik föntartoita a hazát vérrel és verejtékkel, de sobau érteke­zett a bonszeretetröl. Itt tehát a népről ne essék sző, esik a vezérektől, skik tudatosan szolgál­ták a bizi üdvét s akik közül a kortársak nem mindenikben látták ugyin a hazaszeretetet, de az utókor történetkutatási mindnyájában meg­találta. Nemcsak iz az Ugrik ériek szerelte a bizát, aki a muhi pusztán hősi balált ball érti, hanem azok a nemes úrik is, akik tatárszolgálatba álltik, bizonyára tájvédelemből. Nemcsak az x Hunyadi János volt nagy migyír, aki félszá­zaddal kitolts a mohácsi vészt, bsneín azok a Qirák él Újlakiak is, akik hurokkal jártak a Hunyadiik körül. Nemcsak az a Lajos király izerette a bazát, aki belefúlt érte a Csele­patakba most négyszáiz esstendeje, hanem iz a Zápolya Jánoi ii, aki nem igen siratta meg a vizbefnltat. Nemciak a kurucok voltak jő ma­gyarok, hanem a labancok közt ii voltak nagy hizifiak. Nemesik azok a főurak akarták a nemzet javát, akiket a Habsburgok meg­nótáztiüik és vérpadra hurcoltattak, hinem azok is, akik a Habsburgok szekerét tolták és ezért bárőiágokit, grófságokat, dominiumokat kaplak. S az az országgyűlés sem állt haza­árulókból, amelyik hizaárulónik bélyegezte Rákóczi Ferencet, aki minden magyarok közt legtöbbet áldozott a hazáért. S azoknak a zászlós úriknak a jóhiszemű hizafiiágát se szibad kétiégbevonni, akik megszavazták • pragmatika szankciói, — Horváth Mihály tör (éneiméből megtudható, kit mekkora összeggel és adománylevéliel honoráltak érte a Habsbur­gok, amitől azonban a meggyőződésük lehetett őszinte is és bizonyosan az is volt. Mst már az ii tisztázvi van, hoiy nemcsak Kjssulh volt hmfi, banem Görgey Artúr ii, sőt az a Zichy gróf ii, akit Oörgev felakasztatott. Tisza Kálmán ii az volt, meg Ugrón Qábor is, noha egyik se hitie el a másiktól s meri-e valaki kéiségbevonni, bogy Tiiza Islván minden tetté* nek esik ngy a hazaszeretet volt a rugója, mint az Andrássy Gyuláénak, noha a háborút meg­előző s a végromiáit halálos bizonyossággal előkészítő évek egén sorának politikai tartalmát e két mgy hazafi kcseiü és gyűlölködő pár­viadala tette. Igen, most te a kévéi hizafiság a baj, — inkább azi mernénk mondani, bogy a sok. Kinek volna joga kétiégbevonni, hogy Friedrich István hizaszeretete, aki a kurzust nemzette, csak egy lattal ii kevesebb volni, mint a Gömbös Gyuláé, ikibea a kurzus legteljesebb virága nyilt ki, vagy hogy Kiss Menyhért nem volna olyan jó hazafi, noha kilépett a fajvédők­től, mint Teleki Pál, noha belépett az egységes pártba? Mindenki jót akar ennek a boldogtalan országnak, mindenki meg akarja menteni, — de mindenki azt hiszi, csak ő mentheti meg s ez az a zátony, amelyiken mindig kilyukad az ország hijóji. „A basát meg kel menteni", — eit vallja mindin politikusunk. .De inkább vesszen el a bi», minthogy ne én ment em meg", — ezt mondják a tényeik. Ez a hazafi­ságnak az a démonikus fajtáj*, amelyik többet ártott már ennek az országnak, mint ai ellenség. Szeged, 1926 február 23, KEDD fJCllxelési iraki Jegy hónapra telyben 40.000 kor., Budapesten i* vidéken 45.000 kor. Heves szám ára hétköznap 20G0 kor. «ai ár- <s ünnepnap 3COO korona. ír. évfolyam, 44. száir. A hazafiságnak ez a fajtája az, amelyik fran­kot himisilolt s amelynek a sajtója szeretné azt a meggyőződést fceleszuggerálni az emberekbe, bogy a mai körülmények közt Kossuíh Lijos ii, meg Deák Ferenc is bankót hamisított volna, mert most ez az Igaz hizifiság. A hazt fiságnak ez a fajláji fog ezen a héten zárt sorokban felvonulni azok ellen a hazaárulók ellen, akik­nek az a felfogásuk, hegy a nemzetit csak be­csfiletes munkával lehet megváltani éi feltá­masztani, nem a hamisbankókészitéssel. Azt hisszük, azok maradnak fölül, akik még eddig minden mérkőzésben felülmaradtak, meri a honszeretet iz ő oldalukon vin. Csakhogy ez nem az a honszeretet, amelyet Tompa igy aposztrofál: honszeretet, — ha azi kt tuinök mondani I Ez a Honszeretet nagy betűvel irafik, viszont el kell ismerni róla, hogy ezt se iudják kimondani, mert csak Vannay Ferenc nagy hazánkfia tudja, micsoda az... Milyen magyar ügyeket tárgyal a Népszövetség? A pénzügyi ellenőrzi* mai Budapest, február 22. A március 8-án kez­dődő népszövetségi teljes üléimk különösen pénzügyi vonatkozáiu problémái bírnak nagy jelen őséggel a mi szempontunkból. Többek közt tárgyalásra kerül Magyarország pénzügyi ellenőrzése mai formájának megszüntetése, amely formájának megszüntetést. kérdést már az előző ülésszakon is tárgyalták. Szóba kerülnek a tisztviselői fizetések rende­zése, az utódállamokkal való vilásQgyek és a kereskedelmi szerződések is. Bethlen mátcius 6-án utazik Genfbe és 10—12 napig leu ott. Szerdán terjesztik a frankügyi bizottság jelentését a parlament elé. A többségi és kisebbségi jelentéseken kivül hir szerint még egy külön jelentés is lesz. Budapest, február 22. A politikai köröket a frankügy bizottsági jelentésekkel kapcsolatos helyzet foglalkoztatja. A jelentést Rubtnek Ist­ván előadó szerdán terieszti a Ház elé. Sei­tovsiky Béla házelnök kijelentette, hogy a kor­mánypárt és az ellenzék közti kompromisszum dolgában csak akkor indíthat tárgyalásokat, ha erre felkérik. Kijelentette továbbá, hogy a frank­bisottság jelentését beterjesztés után azonnal kinyomatják, ugy hogy pinteken megindulhat a Jelentés feletti vita. A gyorsírói jegyze ek alapján készült a bizot: sági napló és az elnök­ségnél fog rendelkezésre állani* Hir szerint a kisebbségi Jelentésen kivül mig egy külön jtleütést akar belerjeszteni a Ház elé Farkas Tibor a frankügy kivizsgálásáról. (MTI) A frank bizottság többsége nem állapítja meg a kormány felelősségét. A kisebbség felelősnek mondja a kormányt és a konzekvenciák levonására hivja fel. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az összes politikai pártok a legnagyobb izgalom­mal néznek a közeli napok eseményei elé. Csaknem befejezettnek trkinthelő, hogy a frink­biiottság előadójának, Rubtnek Istvánnak jelen­tése szerdán ketül a nemzetgyűlés elé, amely a következő mpra tárgyalásul tüd ki ezt a jelen­tést. A csütörtöki ncpon előreláthatólag csak a frankblzotlsóg előadója, Rubinik István és a kisebbségi vélemények előadója, Peyer Károly, ennek akadályoztatása esetén Hegymegi Kiss Pál mondja el beszédéi. A csütörtöki nap folyamán kinyomatják az előadói jelentéseket, igy a nemzetgyűlés tagjai pénteken reggel veszik kézhez és igy a tulajdonképpeni vila csak a nemzetgyűlés pénteki üksén indul meg. Rubintk István, a parlamenti bizottság elő­adója napok óta dolgozik jelentésének meg­szerkesztésén, állandóan érintkezésben van a kormány több tagjával és velük megvitatja a jelentés egyes részleteit. Értesülésünk szerint Rubinek István a parlamenti bizottság nevében olyan jelentést terjeszt elő, hogy a bizottság a frankhamisítás ügyével kapcsolatban nem állapítja meg a kormány politikai felelősségét és indítványozza, hogy a nemzet­gyflléa a jelentés felett térjen napirendre. Ötven gépelt oldal készüli el <i sz ellenzék reméH, hogy reggelre az egész jelentés, amely körülbelül 100-120 gépírásos oldali Usz kt, elkészül. Lényege a kisebbségi véleménynek, hogy A kisebbségi vélemény megszerkesztésének munklját Vázsonyi Vilmcs irá'yitjs, iki vasár­nap óta dolgozószobájába birkózva, szinte megszakítás nélkül állitja össze a jelentés anya­gát és a frank bizottság ellenzéki tagjainak meghallgatásával szögezi le annak aiaptlveit. megállapítja a korm*ny legteljesebb felelősségét és felhívja a kor­mányt, hogy annak komekvenciáit vonja le. A két ellenféies álláspont megütközik a pén­teken meginduló vita során és mbdkét rész­ről a szónokok hatalmas sora vonul tel, hogy megindokolta álláspontját. Teljesen kiszámítha­tatlan, hogy a vi'a mtddig huzédhottk el. A szociáldemokrata párt minden képviselő tagjá­val résztvesz e vitában, előreláthatólag fel­szólal a demokrata pártnak és a Kossuth­párlntk mtnden tagja is. Számit az ellenzék a pártonkívüli képviselők támogatására is és maga me iett ludja a legitimistákat, akik teljes felké­szültséggel indulnak ebbe a harcba. A legiti­misták részéről Apponyi, Andrássy, Pallavicini, Rakovszky, Farkas Tibor lesznek a vezető­szónokok. Bizonytalan még, hogy íz Ernst— Wolff-párt milyen álláspontra helyezkedik. A párt ebben a kérdésben nem egységes. E kérdésben a frankbizoltság adatainak meg­ismerése után döntenek. A f#jvédőkről nyilvánvaló, hogy ők a kormány mellstt fognak felszólalni. Az ellenzéki felszó'alásckkal szemben az ! és igy körülbelül tgybóanpot vitára lehetne stá• egységes párt is csatarendbe állitja szónokait I mitanl, ha a kormány enntk a vitának szakad

Next

/
Oldalképek
Tartalom