Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926 január 1. oelmaqtarors;zag Jugoszláv* Bánát—szegedi kamara felállítása. Jugoszláv magyar kereskedelmi szerződés előtérben. A migyar- jugoszláv kereskedelmi szerződést hamarosan megkötik, — kell, bogy előtérbe nyomuljon as a szerep, amelyre Szeged, mint hitárváros predesztinálva van. A „Trianon" adta körtllmény, hogy három ország határvárosa lettünk, oly program kidolgozását teszi szflkségessé, amelynek vezérmottója a Jenai, vagy nem lenni*. Szeged környéke bennünket gazdaságilag nem igen erBsithet meg, gondoskodni kell tebát arról, bogy mint halárváros a változott uj helyzetnek megfelelően berendezkedjék. A világháborúban elvesztettük a gazdag bánáti területek nagyrészét, a bsnnflnket környező nagyobb városok kikapcsolnak bennünket teljesen, mert üzletileg sokkal nagyobb önállóságra teltek szert, mint voltak a világháború előtti időben. Ha végig tekintünk as összes határ vírosok üzleti tevékenységén, Szeged a legszomorúbb slagndcióí mulatja, mert sem környéke, sem pedig hstártárosi jellege nekünk életet nem ad, helyi fogyasztó piaci pedig viszont oly közismerten szegény, amit nem is kell kommentárral kisérnünk, annyira benne van minden sicgedi adóalany tudatában. Hogy a határok mentén lévő nagyobb városok, mint Szombathely. Sopron, Debrecen, Békéscsaba, Kaposvár, Pícs, Miskolc miképen fejlődtek, azt a statisztika tudja igazolni. As 1926 os évben fel ketl készülnünk, hogy Szeged varosát ne érje váratlanul a jugoszlávmagyar kereskedelmi szerződés, hiszen a Bánát piaca, amely természettől fogva is csak Szegeden át gravitálhat nyugat felé. Csak a napokban hangzott el országszerte az a megállapítás, hogy Közipsurúpának gabonapiaca csak Magyar ország iehei, akár mini exportáló, akár mint transitáló. E lehetőség kétségtelen, mert gabonakereskedelmi szervezetünk európaszerte páratlan felkészültséggel vetekszik Európa minden gabonatermő nemzetének gabonakereskedelai orwnizáciöjával. Szeged már a bikiben is nUmscblag-Plalz* volt, mely a gazdag Bánát produktumait közvetítette nyugat felé, vissza kell, hogy kapja ebbeli szerepét, ezt földrajzi fekvésünk, technikai berendezésünk, modern tárházunk bekapcsolódásával elérhetjük, — ha ezi megtelelő iarijális módon támasztják alá. Hogy pedig a jugoszláv—bánáti terület terményei a zsombolya—szegedi, illetve Nagyklkinda átmenete szegedi fővonalba bekapcsolódhassák, Szeged középponttal közvetítő piacot kell teremtenünk, amely azonban csak akkor fog bekivetkezni, ha a hegyeshalom—szegedi, Szentgotthárd—szegedi is szob—szegedi viszonylatokra, a bennünket elkerülő Bánátnak jugoszláv területin, annak nyugati határaira gravitáló forgalom ellensúlyozására jelentékeny tranzité reexpedicionális is refakcionális kedvezminyeket fogunk kapni a Szegeden kérésziül futó jugoszláv áruforgalomra. Hogy a bánáti gabona egyedüli természetes szegedi útvonalon cxportáltassék nyugatra, azt vámszabad raktáraink is megkönnyíthetik. Általában téves elgondolás, hogy egy város testén kereszíülvonuló irinzltéforgalom ne emelné tekintélyes hányaddal a város helyi gazdasági életét, mert amilyen fontos tényező városunk forgalmában a lokális piac fogyasztásának kiszolgálása, épp oly kétségtelen, bogy az előbbi szerepünk városunk kereskedelmét oly nivéra helyezheti, amelynek arányait e pillanatban át sem tekinthetjük. Ki kall küzdeni tehát, hogy Szeged ne helyi életet éljen, es teljes elsorvadásra vezeti, ebből újjászületés csak ugy lehetséges, ha kellő időben Szeged minden számottivő irdekeltsige egy nagy testületbe tömörülve, cilul tűzi ki magának, hogy Szegedet, Szeged város ipari is kereskedelmi Hetit a változott helyzet következtében ne ciaka háboruelötti forgalom nívójára visszaállítsa, de azt még messze túlszárnyalja. Ne felejtsük el, hogy a trianoni szerződés irányt mutat arra, hogy közvetítők legyünk nyugat és kelet között, ha ezt követeljük, ugy emlékezzünk a phoeniciaiakra, kik köivelitették a kelet éi nyugat egész forgalmát és történelmi fellendülésüket csak egyedal a közvetítő kereskedelemnek köszönhették. Ssóval a „Trianon" okozta uj helyzetet szegedi vonatkozásában ennek gazdasági kihasználásával a »nagy Szeged' megteremtését, acire földrajzi fesvésünk es felkészültségünk joggal predesztinálnak — elérhessük —, ismételten egy állandó szervezetet kell létesítenünk, amely Szeged sz. kir. város hatósága, a szegedi kereskedelmi és iparkamara vezetésével a város összes érdekeltségeinek és képviseleteinek bevonásával úgyszólván egy állandó permanenctdban livő testületei kipezzen, mely összes kívánságainkat minden irányban is minden vonatkozásban letárgyalva, annak irvinyt szerezzen és a „Videant consules" elvét a szem előtt tartva mindent elkövessen, hogy a ma kereskedelmileg úgyszólván hermetlce elzárt Szegedet nyomasztó helyzetiből kiemelje. G. „Jobb lenne idejében rendbehozatni a töltést mint utólag keresni a felelőst.. Ki felelős a kereskedelmi iskola előtti töltés süppedéséért ? — Sürgősen le kell bontani a töltésnek ezt a részét és gondosabban ujraépiteai. A Dilmagyarország keddi számának vezető helyén többek között a következőket irta: „ ... A mi városunkat ugyan vidi egy nagyszerű töltés, de ennek a hatalmas alkotásnak van egy sebezhető, sőt kisebzett ponifa a Stefánia vigiben, az állami kereskedelmi Iskola előli, amely ezidöszerint ugyan nem ad okot semmiféle nyugtalanságra, mégis állandóan izgatja a fantáziákat és réseket láttat a fantasztákkal. Régi szegediek még emlékeznek arra, bogy a nagy árviz előtt bárom nappal az illetékesek a legmegnyugtatóbb véleményeket adták és lelaikusoztak mindenkit, aki félt, pedig a laikus már akkor is annyit tett a szakemberek szájában, hogy: szamár. Jobb félni, mint megijedni és jobb lenne idejében végleg rendbehozatni azt a fatális sdppedésf, mint utólag keresni a felelőst. Ilyen kérdést nem szabad közigazgatási aktaként kezelni, hanem a bajt azonnal orvosolni kell és azután kell pereskedni azon, hogy a patikát az állam köteles-e fizetni, vagy a város .. A kérdéses seb ippen hit esztendeje ékte'enkedik a Stefániának a kereskedelmi iskola előtti részén és a környékbeli lakosság ebből a mély gödörből állapítja meg, vájjon mennyit áradt, vagy apadt a Tisza, mert ebben a hatalmas gödörben mindig ugyanolyan magasan áll a viz, mint a folyó medrében. A szegedi sajó nagyon sokat foglalkozott már ezzel a gyógyíthatatlannak látszó fekéllyel, száraz időben, mint a tiszaparii sétahely csúnya szépséghibájával, áradások idején pedig mint a szegedi árvízvédelem egyik veszedelmes achlllessarkával. De a seb hét esztendő óta ott éktelenkedik teljesen zavartalanul, még az sem zavarja meg nyugalmát, hogy hét év óta váltakozó vehemenciával folyik a meddő harc a város hatósága és az állam között akörül a kérdés körül, hogy a töliis helyreállítása ki nek a feladata, a városi e, vagy az állami? A város hatósága erősen állí ja, hogy a töltést az államnak kell helyreállítania, meri ez a munka vízvédelmi jel'egü és így az állam feladatai kőié tartozik. Eszel szembsn az állam egyelőre nem nyilatkozott hajlandónak a kérdé ses munka elvégzésére, hanem vállig biztatta a várost, hogy hozassa csak rendbe azt a töltést, majd aztán, egyszer leszámolunk a költségekkel. így aztán nem történt semmi és a gödör vize az U-ciövek törvénye szerint mindig megmutatja a Tisza ponos vízállását. Az illetékesek hidrosztatikai törvényekre hivatkozva gyönyörflen k iejtik, hogy árvizvidelmt szempontból nyugedton otthagyhatnánk a megcsúszott töltést ítélet napjáig, mert veszedelmei nem jelent, hiszen a veszedelmet éppen a töltés téglafp'án belül ásott gödörrel hárították el. A töltés szabadon átló téglafala így nem dőlhet össze, mert a Tisza vizének nyomását mindig ellensúlyozza a gödörbe szivárgó viz ellenkező irányú nyomása. Az illetékesek ezzel azután elintézettnek is vélik a kérdést. A nem illetékes szakértők véleménye azonban túlmegy valamivel az Illeti kes vélemények keretin. Azt minden szakéríő elismeri, hogy a töltés sztbidon álló téglaf iát a Tisza nyomása tényleg nsm döntheti össze, azonban a Tisza nyomásán kivüi a védőtöltésnek ippen azon a pontján mig más alattomosabb erők is működnek, hiszen ezek az erők ieitik tönkre ott a töltist. Ezek az erők azóta is működnek és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy egy szip napon mig jobban elmozdul, esetleg leomlik a töltésnek ez a hit Ívvel ezelőtt megindult közel száz miter hosszú szakasza. A töltés megmozdulását, amelynek következtében megrepedi és behorpadt a téglafal is, két hiba okozta. Az az agyagréteg, amelyre a töltést alapozták, a belső talajvizjárás következtében elszappanosodott és igy megcsúszott raj a a töltés. Ez az első hiba, a második pedig az, bogy a iöltist rosszul alapozták, nem készítettek hozzá megfelelő szivárgókat, amelyek a talajvíz romboló hatását lefokozták volna. A kettős hiba következményeit csak ugy orvosolhatják, ha a töltis égisz megmoxdalt szakaszát lebontják is ujraipitik, termiszetesen sokkal gondosabban, mini ahogy először iplteitik. Ez az orvoslás ax illetékesek véleménye ellenére is nagyon sürgős, mert a kérdéses agyagréteg elszappmosodása nem fejezödhetetl be és igy még nagyobb bajoknak is lehet az okozója. A város hatósága mindig vízvédelmi szempontokra hivatkozik, valahányszor megsürgeti a kormánynál a töltés kijavítását. Erre hivatkozott uéiiány héttel ezelőtt is, tehát elismeri, hogy a töliis helyreállítása árvlzvidelmi szempontból sürgős is szűksiges. Enn?k a konzekvenciáját azonban sohasem vonja le. Pedig „jobb lenne idejében rendbehozatni azt a fatális sflppedést, mint utólag keresni a felelőst..." Föltétlenül mulasztás terheli azonban a szegedi folyammérnöki hivatalt is, mert mind a mai napig nem készítette ei a töltis helyreállítására vonatkozó terveket, pedig a tervek elkészítését a földmivelisügyi minisztérium már nagyon régen elrendelte. Amikor legutóbb a tanács elhatározta, hogy ismét megsürgeti a töltés rendbehozását a kormánynál, elhangzott az az indítvány is, hogy a sürgetéssel egyidejűleg jelentse fel a város a folyammirniki hivatalt is a földmivelisügyi miniszternél, amiért a terveket nem készítette még most sem el. A tanács azonban ugy határozott, hogy egyelőre nem jelent fel senkii, mert nem akar senkinek sem kellemetlenkedni. ii»,••..zseniperruhák iVOIOU kosztümök VARGA Budapest, Kossuth Lajos u. 11 B1J5 és Koronaherceg u, 6, UJ KÖNYVEK A y PÉLMAGYARORSZÁG Jj 2 KÖLCSÖ1UKÖWYV TÁRÁBAN S S TELEFON 3C>e DUGONICS TÉR 11 7t 1 . . .. I 1 1 Z X Z H. G WELLS: A sziv titkos kamarái WALDEMAR BOWELS: Indiában VERŐ GYÖRGY : A népszínház Dr. HANKÓ ViLMOS: — Universum A FONALHAZBAN minden létező színű is minőségű FONALAK FONÁLHÁZ dugonics tér i. legolcsóbb napi árban, kötöttáruk remek kivitelben olcsóbb, mint bárhol másutt