Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926 január 1. oelmaqtarors;zag Jugoszláv* Bánát—szegedi kamara felállítása. Jugoszláv magyar kereskedelmi szerződés előtérben. A migyar- jugoszláv kereskedelmi szerződést hamarosan megkötik, — kell, bogy előtérbe nyomuljon as a szerep, amelyre Szeged, mint hitárváros predesztinálva van. A „Trianon" adta körtllmény, hogy három ország határvárosa let­tünk, oly program kidolgozását teszi szflksé­gessé, amelynek vezérmottója a Jenai, vagy nem lenni*. Szeged környéke bennünket gaz­daságilag nem igen erBsithet meg, gondoskodni kell tebát arról, bogy mint halárváros a válto­zott uj helyzetnek megfelelően berendezkedjék. A világháborúban elvesztettük a gazdag bánáti területek nagyrészét, a bsnnflnket környező nagyobb városok kikapcsolnak bennünket tel­jesen, mert üzletileg sokkal nagyobb önálló­ságra teltek szert, mint voltak a világháború előtti időben. Ha végig tekintünk as összes ha­tár vírosok üzleti tevékenységén, Szeged a leg­szomorúbb slagndcióí mulatja, mert sem környé­ke, sem pedig hstártárosi jellege nekünk életet nem ad, helyi fogyasztó piaci pedig viszont oly közismerten szegény, amit nem is kell kommen­tárral kisérnünk, annyira benne van minden sicgedi adóalany tudatában. Hogy a határok mentén lévő nagyobb váro­sok, mint Szombathely. Sopron, Debrecen, Bé­késcsaba, Kaposvár, Pícs, Miskolc miképen fejlődtek, azt a statisztika tudja igazolni. As 1926 os évben fel ketl készülnünk, hogy Szeged varosát ne érje váratlanul a jugoszláv­magyar kereskedelmi szerződés, hiszen a Bánát piaca, amely természettől fogva is csak Szege­den át gravitálhat nyugat felé. Csak a napok­ban hangzott el országszerte az a megállapítás, hogy Közipsurúpának gabonapiaca csak Magyar ország iehei, akár mini exportáló, akár mint transitáló. E lehetőség kétségtelen, mert gabona­kereskedelmi szervezetünk európaszerte párat­lan felkészültséggel vetekszik Európa minden gabonatermő nemzetének gabonakereskedelai orwnizáciöjával. Szeged már a bikiben is nUmscblag-Plalz* volt, mely a gazdag Bánát produktumait közvetítette nyugat felé, vissza kell, hogy kapja ebbeli szerepét, ezt földrajzi fekvésünk, technikai berendezésünk, modern tár­házunk bekapcsolódásával elérhetjük, — ha ezi megtelelő iarijális módon támasztják alá. Hogy pedig a jugoszláv—bánáti terület terményei a zsombolya—szegedi, illetve Nagyklkinda átme­nete szegedi fővonalba bekapcsolódhassák, Sze­ged középponttal közvetítő piacot kell teremte­nünk, amely azonban csak akkor fog bekivet­kezni, ha a hegyeshalom—szegedi, Szentgott­hárd—szegedi is szob—szegedi viszonylatokra, a bennünket elkerülő Bánátnak jugoszláv terü­letin, annak nyugati határaira gravitáló forga­lom ellensúlyozására jelentékeny tranzité reexpedicionális is refakcionális kedvezminyeket fogunk kapni a Szegeden kérésziül futó jugoszláv áruforgalomra. Hogy a bánáti gabona egyedüli természetes szegedi útvonalon cxportáltassék nyugatra, azt vámszabad raktáraink is meg­könnyíthetik. Általában téves elgondolás, hogy egy város testén kereszíülvonuló irinzltéforga­lom ne emelné tekintélyes hányaddal a város helyi gazdasági életét, mert amilyen fontos té­nyező városunk forgalmában a lokális piac fogyasztásának kiszolgálása, épp oly kétségte­len, bogy az előbbi szerepünk városunk keres­kedelmét oly nivéra helyezheti, amelynek ará­nyait e pillanatban át sem tekinthetjük. Ki kall küzdeni tehát, hogy Szeged ne helyi életet éljen, es teljes elsorvadásra vezeti, ebből újjászületés csak ugy lehetséges, ha kellő időben Szeged minden számottivő irdekeltsige egy nagy testü­letbe tömörülve, cilul tűzi ki magának, hogy Szegedet, Szeged város ipari is kereskedelmi Hetit a változott helyzet következtében ne ciaka háboruelötti forgalom nívójára visszaállítsa, de azt még messze túlszárnyalja. Ne felejtsük el, hogy a trianoni szerződés irányt mutat arra, hogy közvetítők legyünk nyugat és kelet között, ha ezt követeljük, ugy emlékezzünk a phoeniciaiakra, kik köivelitették a kelet éi nyugat egész for­galmát és történelmi fellendülésüket csak egye­dal a közvetítő kereskedelemnek köszönhették. Ssóval a „Trianon" okozta uj helyzetet szegedi vonatkozásában ennek gazdasági kihasználásá­val a »nagy Szeged' megteremtését, acire föld­rajzi fesvésünk es felkészültségünk joggal pre­desztinálnak — elérhessük —, ismételten egy állandó szervezetet kell létesítenünk, amely Szeged sz. kir. város hatósága, a szegedi keres­kedelmi és iparkamara vezetésével a város összes érdekeltségeinek és képviseleteinek be­vonásával úgyszólván egy állandó permanenctd­ban livő testületei kipezzen, mely összes kíván­ságainkat minden irányban is minden vonat­kozásban letárgyalva, annak irvinyt szerezzen és a „Videant consules" elvét a szem előtt tartva mindent elkövessen, hogy a ma kereske­delmileg úgyszólván hermetlce elzárt Szegedet nyomasztó helyzetiből kiemelje. G. „Jobb lenne idejében rendbehozatni a töltést mint utólag keresni a felelőst.. Ki felelős a kereskedelmi iskola előtti töltés süppedéséért ? — Sürgősen le kell bontani a töltésnek ezt a részét és gondosabban ujraépiteai. A Dilmagyarország keddi számának vezető helyén többek között a következőket irta: „ ... A mi városunkat ugyan vidi egy nagy­szerű töltés, de ennek a hatalmas alkotásnak van egy sebezhető, sőt kisebzett ponifa a Ste­fánia vigiben, az állami kereskedelmi Iskola előli, amely ezidöszerint ugyan nem ad okot semmiféle nyugtalanságra, mégis állandóan iz­gatja a fantáziákat és réseket láttat a fantasz­tákkal. Régi szegediek még emlékeznek arra, bogy a nagy árviz előtt bárom nappal az ille­tékesek a legmegnyugtatóbb véleményeket ad­ták és lelaikusoztak mindenkit, aki félt, pedig a laikus már akkor is annyit tett a szakembe­rek szájában, hogy: szamár. Jobb félni, mint megijedni és jobb lenne idejében végleg rendbe­hozatni azt a fatális sdppedésf, mint utólag ke­resni a felelőst. Ilyen kérdést nem szabad köz­igazgatási aktaként kezelni, hanem a bajt azon­nal orvosolni kell és azután kell pereskedni azon, hogy a patikát az állam köteles-e fizetni, vagy a város .. A kérdéses seb ippen hit esztendeje ékte'en­kedik a Stefániának a kereskedelmi iskola előtti részén és a környékbeli lakosság ebből a mély gödörből állapítja meg, vájjon mennyit áradt, vagy apadt a Tisza, mert ebben a hatal­mas gödörben mindig ugyanolyan magasan áll a viz, mint a folyó medrében. A szegedi sajó nagyon sokat foglalkozott már ezzel a gyógyíthatatlannak látszó fekéllyel, száraz időben, mint a tiszaparii sétahely csúnya szép­séghibájával, áradások idején pedig mint a szegedi árvízvédelem egyik veszedelmes achllles­sarkával. De a seb hét esztendő óta ott ékte­lenkedik teljesen zavartalanul, még az sem zavarja meg nyugalmát, hogy hét év óta válta­kozó vehemenciával folyik a meddő harc a város hatósága és az állam között akörül a kérdés körül, hogy a töliis helyreállítása ki nek a feladata, a városi e, vagy az állami? A város hatósága erősen állí ja, hogy a töl­tést az államnak kell helyreállítania, meri ez a munka vízvédelmi jel'egü és így az állam feladatai kőié tartozik. Eszel szembsn az állam egyelőre nem nyilatkozott hajlandónak a kérdé ses munka elvégzésére, hanem vállig biztatta a várost, hogy hozassa csak rendbe azt a töl­tést, majd aztán, egyszer leszámolunk a költ­ségekkel. így aztán nem történt semmi és a gödör vize az U-ciövek törvénye szerint min­dig megmutatja a Tisza ponos vízállását. Az illetékesek hidrosztatikai törvényekre hi­vatkozva gyönyörflen k iejtik, hogy árvizvidelmt szempontból nyugedton otthagyhatnánk a meg­csúszott töltést ítélet napjáig, mert veszedelmei nem jelent, hiszen a veszedelmet éppen a töltés téglafp'án belül ásott gödörrel hárították el. A töltés szabadon átló téglafala így nem dőlhet össze, mert a Tisza vizének nyomását mindig ellensúlyozza a gödörbe szivárgó viz ellenkező irányú nyomása. Az illetékesek ezzel azután elintézettnek is vélik a kérdést. A nem illetékes szakértők vé­leménye azonban túlmegy valamivel az Illeti kes vélemények keretin. Azt minden szakéríő elismeri, hogy a töltés sztbidon álló téglaf iát a Tisza nyomása tényleg nsm döntheti össze, azonban a Tisza nyomásán kivüi a védőtöltés­nek ippen azon a pontján mig más alattomo­sabb erők is működnek, hiszen ezek az erők ieitik tönkre ott a töltist. Ezek az erők azóta is működnek és nagyon könnyen megtörtén­hetik, hogy egy szip napon mig jobban el­mozdul, esetleg leomlik a töltésnek ez a hit Ívvel ezelőtt megindult közel száz miter hosszú szakasza. A töltés megmozdulását, amelynek következtében megrepedi és behor­padt a téglafal is, két hiba okozta. Az az agyagréteg, amelyre a töltést alapozták, a belső talajvizjárás következtében elszappanosodott és igy megcsúszott raj a a töltés. Ez az első hiba, a második pedig az, bogy a iöltist rosszul alapozták, nem készítettek hozzá megfelelő szivárgókat, amelyek a talajvíz romboló hatását lefokozták volna. A kettős hiba következményeit csak ugy or­vosolhatják, ha a töltis égisz megmoxdalt sza­kaszát lebontják is ujraipitik, termiszetesen sokkal gondosabban, mini ahogy először ipltei­tik. Ez az orvoslás ax illetékesek véleménye ellenére is nagyon sürgős, mert a kérdéses agyagréteg elszappmosodása nem fejezödhetetl be és igy még nagyobb bajoknak is lehet az okozója. A város hatósága mindig vízvédelmi szem­pontokra hivatkozik, valahányszor megsürgeti a kormánynál a töltés kijavítását. Erre hi­vatkozott uéiiány héttel ezelőtt is, tehát elismeri, hogy a töliis helyreállítása árvlzvidelmi szem­pontból sürgős is szűksiges. Enn?k a konzek­venciáját azonban sohasem vonja le. Pedig „jobb lenne idejében rendbehozatni azt a fatális sflppedést, mint utólag keresni a felelőst..." Föltétlenül mulasztás terheli azonban a sze­gedi folyammérnöki hivatalt is, mert mind a mai napig nem készítette ei a töltis helyreállí­tására vonatkozó terveket, pedig a tervek elké­szítését a földmivelisügyi minisztérium már nagyon régen elrendelte. Amikor legutóbb a tanács elhatározta, hogy ismét megsürgeti a töltés rendbehozását a kormánynál, elhangzott az az indítvány is, hogy a sürgetéssel egyide­jűleg jelentse fel a város a folyammirniki hi­vatalt is a földmivelisügyi miniszternél, amiért a terveket nem készítette még most sem el. A tanács azonban ugy határozott, hogy egye­lőre nem jelent fel senkii, mert nem akar sen­kinek sem kellemetlenkedni. ii»,••..zseniperruhák iVOIOU kosztümök VARGA Budapest, Kossuth Lajos u. 11 B1J5 és Koronaherceg u, 6, UJ KÖNYVEK A y PÉLMAGYARORSZÁG Jj 2 KÖLCSÖ1UKÖWYV TÁRÁBAN S S TELEFON 3C>e DUGONICS TÉR 11 7t 1 . . .. I 1 1 Z X Z H. G WELLS: A sziv titkos kamarái WALDEMAR BOWELS: Indiában VERŐ GYÖRGY : A népszínház Dr. HANKÓ ViLMOS: — Universum A FONALHAZBAN minden létező színű is minőségű FONALAK FONÁLHÁZ dugonics tér i. legolcsóbb napi árban, kötöttáruk remek kivitelben olcsóbb, mint bárhol másutt

Next

/
Oldalképek
Tartalom