Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-28 / 22. szám

1926 január 31. DELMAGYARORSZAQ 202 Szerdán reggel megkezdték a négy év éta huzédé Kelemen—Szakáts sajtóporök főtárgyalását. A szegcdi ellenforradalom története a törvényszék előtt. — Óriási érdeklődés mellett szerdán egész nap csak a bizonyitás érdekében tettek előerjesztéseket. Szakáts mindent bizonyítani kíván, Ke'emen ia kéri a teljes bizonyitást. Ki volt az ellenforradalom kezdeményezője ? — Gömbös, Zadravecz, Eckhardt szerepe az ellenforradalomban. — Ki volt antiszemita, ki törtetett a főispánságért és ki irt valótlant ? Erre a kirdisre senki sem mezdalt, senki sem felelt. Percekig csend v»li a (eremben. Az elnök míg néhány pillanatot várt, ránézett a két félre, maid igy szólt: — Akker megkezdjük a tárgyalást. Először is felvették a két vádlott személyi adatait. Az elnök az előző jegyzőkönyvekből olvassa az adatokat, Kelemen Bélától eit kérdi: A négyéves pőr eliő felronása szerdán dél előtt végrs megkezdődött a szegedi törvényszék előtt A hosszas előzmények és epizódok u'án szerdán délelőtt a vádlottak padjára fiit le a kél vádlott és egyben a két főmsgár,vádló: dr. Szakáts József és dr. Kelemen Béla. Mintha misem történt volna az elmúlt esztendők alatt, mintha nem is vonulna meg a pör hátterében tömeges lovagias űgy, mintha el sem hangzott volna elfogultsági kifogás a siegedi birák ellen, — ugy kezdődött meg a főtárgyalás. Szerdám égisz nap folyt a tdrty ilás is a nagyarányú pör mig mindig a kezdet stádiumában van: uupán a valódiság bizonyítására tették meg hdltványukct a felek, anélkül azonban, hoiy * bíróság határozott volna a bizonyitás elrendelésének kérdésében. A ctftöriöki ntpon tovább folytatják a tárgyalist, de szinte egészen bizonyos, hogy a pör ezen a napon sem fog viget érni. A szerdai nspnak saeglepsiést keltő nóvuma ss, hogy a törvényszék egyesitette a kit ügyet, amely a szegedi ellenforradalomról irott történelmi forrásmunka körül indnlt meg és bonyolódik azóta széles területeken. Igy azután, annak ellenére, hogy dr. Kelemen B£l« nyűg. minitz ter, valamint dr. Szakáls Jómf nemzetgyűlés i képviselő is feljelentők, mindketten a vádlottak padjára ültek, mert egyben mindketten vádlottak is. A tárgyalás előtt* Kilenc órakor még egészen csöndes a másodikemeleti tárgyalóterem, csupán Kelemen Béla van a teremben védőjének kíséretében. Nemsokára azután megérkezik a közönség is, egyre nagyobb tömegben. Tábornokok, magasrangu katonalisztek, birák, ügyészek, magasrangu hivatalnokok, földbirtokosok, ügyvédek, ismert társadalmi tényezők jelentek meg a teremben, mind kíváncsian várva az eseményeket. A teremben csönd van, a padok percről-percre teltebbek. Féltíz felé megérkezik Szakáts József is kis táskával kezében. Azonnal tárgyalásba kezd védőjével, aki már előbb megjelent. A teremszolga két kis asztalt állit a vádlottak padja elé, erre helyezik rá ez ellenfelek a hatalmas irattáskákat, amelyek színültig meg vannak telve Írásokkal, dokumentumokkal. £s mind a két fél asztalán ott van a vaskos könyv: amely miaii megindult a négyéves pör. Támlásszékeket is hoz a teremszolga, hogy a vádlottaknak ne kelljen a padra ülniök. A két fél pedig egymástői távolra húzza a kis asztalokat, hogy ne legyenek egymáshoz közel... Féltízkor megszólal a csengő, az ajtó kinyílik, a törvényszék bevonult. Vild Károly elnök, Molnár István és Rácz Andor tanácstagok, mint rendesen, elfoglalják megszokott helyeiket. A tárgyalás megkezdődik. Az ügyészi pódiumon dr. Polgár Péter, Szakáts védője, a védői emelvényen dr. Széli Gyula, Kelemen védője foglal helyet. Békülni! Vild elnök a rendes sablonos szavakkal megnyitja a tárgyalást. Két Qgy van erre a napra kitűzve. Az egyikben Szskáts a vádlott, a másikban Kelemen. Az ügyek egyeiitisire kir indítványt először Is az elnök. Dr. Szili: Ez a két ügy egyetlen egészet alkot. Ugyanarra a körülményre kell bizonyítani is, ezért kirjük a magunk részitől is az ügyek egyesltisének elrendelisit. Dr. Polgár: Olyan tényekre is kérnek ebben az űgyban bizonyitást, amelyek miatt as ügyei talán sohasem lehetne befejezni. Mivel pedig mi minél hamarabb szeretnők befclyezni eit az ügyet, hiszen itt a tulajdonképp sértett Szakáts József, ezért ellenezzük az egyesítést. A törvényszék néhány pete múlva kihirdette a határozatát, amely szerint a kit ügyet egyesíti, mert itt szemilyi is tárgyi összefüggis van. Dr. Polgár: Mivel mi minél gyorsabban kivánju* befejezni est as Ogyet, nem Jelentek be ez ellen jogorvoslatot. Az elnök: Ezek után felszólítom a feleket, aeoi lehetne-e ezt os ügyet bikisen elintézni? — Vagyona van? — Vagyontalan vagyok, sajnos, — válaszolj® Kelemen. A vádiratok. Most a vádiratok ismertetését kezdik meg. Kelemen kétrendbeli rágalmazással és becsületsértéssel vádolia Szakátsot, mert 1922 ben két cikket irt a Szeged-ben „Válasz Kelemen Béla könyvéhez" címmel. Szakáts ezekben a cikkekben azt állüotta, hogy a könyvében Kelemen nem a valóban megtörtént eseményeket irta meg, tehát hazudott. Jaj annak a történetírónak, aki hazudik''. Majd azt atlilja, hogy Kelemen hatvan év alatt sem tudta elsajáiitani az url modort. Közbeszéd az Is — írta —, hogy Kelemen apjától örökölt ezer holdat „elurizálta\ Egyébként pedig az ominózus regaltavacsora óta nincs abban a helyzetben, hogy urnák szólíthassa. Ezután Szakáts vádiratát olvassák fel, aki ugyancsak rágalmazással és becsületsértéssel vádolia Kelement. Kelemen inkriminált cikkeiben „Károlyi Mihály féle szerencsejátékosról" beszél, Szakáts vagyoni viszonyait meghaladva kártyázik. Ilyen emberre pedig nem lehet az ország sorsának intézését bízni, Eíufáti arról irt Kelemen, hogy Szakáts a szegedi főispáni áliás után törtetett Egyébként is Szakáts tipikus képviselője az nrl hibáknak. Ezután felolvasták az inkriminált cikkeket, majd féltizenegy órakor az elnök megkezdte az első vádlott: Szakáts József képviselő kihallgatását. Szakáts József vallomása. — Nem vagyok bűnös — kezdte kétórás beszédét a képviselő —, köz- és jogos magánérdekből iríam a cikkeket. Méltóztassék megengedni, hogy a részletes bizonyitást előterjesszem és milióztassik azt elrendelni az égisz vonalot. — El kell mondanom az előzményeket is, hogy a törvényszék tisztán lássa a törlésieket 1922 végén megjelent Kelemen Béla könyve & szegedi ellenforradalomról, Már előbb beszéltek arról a társaságban, bogy Kelemen ebben a könyviben ilesen meg fog engem támadni. A hirek igazaknak biionyultak, tutyosan megtámadott Kelemen és súlyosan megsirtett. Valótlan dolgokat írt meg a könyvbet?. Reputá cióm, valamint az igazság érdekében meg kellett írnom a cikkeket a Szeged-ben. Szakáts József halkan adja elő mondanivalóját, kőiben a szolga egy-egy pohár vizet hoz be a terembe és leteszi a két vádlott asitalaira. Hogyan kezdődött az ellenforradalom? — 1919 ben, amikor már a vörös áradat elnyelni készült egéiz Csonks-Magyarországof, Szeged volt az egyetlen város, ahol szervezkedő I kezdett a polgárság, de itt is meg volt félemlitve a po'gárság. De mégis összejöttek néhányan és az volt a ierv, hogy először Szegeden mozdítjuk meg a polgárságot, hogy később egy országos mozgalom fej ődjön belőle. — Gyönyörű tavaszi napok voltak ekkor, a tömeg az uccákon hullámzót'. Ekkor összelőttünk néhánytn, hogy megkezdjük a szervei ést. Valósággal a telefonkönyvet vettük elő, hogy igy kiválogassunk embereket, akik a veszillyei dacolva mellink szegődtek volna a munkához. Találtunk is husz-hsrminc nevet. Szinte öiszseskűvésszerüen kezdődött meg a szervezkedés, hiszen nagy veszéllyel járt ez akkor. — Április 16-án volt as első ülésünk, ahol huszonkilencen jöttünk össze. Itt megbeszéli ük a célokat és a módokat. Egy erős szervezetet akartunk alapítani. Ugyanekkor a bécsi ABC emberei ts megjelentek Szegeden, idejöttek, chol francia megszállás volt, hogy innen megkezdjik a munkát. Gömbös Oyula is ekkor jött Sicgedre. Kelemen Bélát kereste fel, akitől megkéidezte, bogy van-e már Szegeden valami megmozdulás. Kelemen erre azt válaszolta, hogy erről mit sem tud. Nem is tudhatott semmitől, meri akkor még nem jelent meg körünkben. — Mi megtudtak Gömbös látogatását és hogy el ne veszítsük azokat as értékes szálakat, amelyeket Bécsből remélhettünk, erre azonnal felkerestük Kelement és meghívtuk körűnkbe. Igy jöit ő az ellenforradalmi szerkezetbe. Tehát teljesen valótlan tényeket irt könyvében, amikor azt állította, hogy a munka csak akkor kezdődött meg, amikor ő bekerüli az ABC be. Ezek. bői a tényékből is látható, hogy a munka már jó előbb megkezdődött — Kelemen nélkül. Erre a tényre kérem kihallgatni dr. Bokor Pált, aki egjedül volt jelen ennél az esetcél. — Nem ott kezdődik az ABC munkája, amikor Kelement elnöknek választottuk, hanem már fóval előbb. Itt ennél a pontnál is hazudott Kelemen a könyvében. Ezután következett az Orsiágos Kormányzó Tanács megválasztása. Ekkor egy nagygyűlést hívtunk egybe a városházára és a polgárság küldte ki a kandidáló bizottságot. Ekkor már haragra lobbant ellenem Kelemen, mert egy értekezletei kifogásokai emeltünk néhány személy bevonása ellen. „ Meglátszik Srakátsék munkája, mondta ekkor Kelemen, mindent azért tesz, mert ők nincsenek benne." — Tekintetes törvényszék, ki kell itt jelentenem, hegy ;sohatem tettem semmit személyes indokból, amit tettem, szt mind hazafias indulatból tettem. Ezután Szakáts rátért a föispánság kérdésére. — Az ABC egyik ülésén Kelemen először vagy másfél óráig pletykálkodott, majd szóba hozta, hogy a főispánság betöltése ügyében egy névtelen levelet kapót*, amely azt mondja, hogy Szakátsot keil erre a pozícióra kinevezni. A levél felolvasásánál Kelemen jelentősen rámnézett. Mintha én irtam volna a névtelen levelet! Ezután az ellenem intézett teljesen alaptalan támadás után történt a regatta-vacsora. — Pálíy Dániel kinevezését ünnepeltük ekkor. £a nem hívtam meg erre a vacsorára Kelement az előbbi támadása miaít. Később azután Pálfy elnök meghívta mégis Kelement, mire én azonnal eltávoztam a regattából. Csak akkor tértem oda vissza, amikor Kelemen már elment. Ekkor kijelentettem, hogy Kelemen engem súlyosan megsértett, valótlan dolgokat híresztelt rólam. Ezekért a kijelentéseimért pedig Kelemen sohasem kért tőlem lovagias elégtételt. Igy ezek után joggal moadhatom én, hogy aki nem kér egy sértésért elégtételt, az nem nevezhető urnák. — Egyébként pedig az egész könyvet az önhittség jellemzi. AUandóan azt tolja előtérbe, hogy kivel vacsorázott ma, kivel ebédelt tegnap, kinek a páholyában fordult meg, kik keresték fel virágokkai a Bála-nap alkalmával és kik voltak azok az úriasszonyok, akik náluk uzsonnáztak. Ugy akarta magát állandóan feltüntetni, hogy ő volt a polgárság hivatalos vezetője. Onönmaga gyújtja meg a részegségig kábitó íömjénföslöt 1 Ilyen dolgokat nem mondhat magáról egy ember, önhittségből, öndicséretből irta meg az egész könyvet. Náta nem az a fontos, hogy mi történ! a mozgalomban, hanem az, hogy ma délben Köszóéknál ebédelt. Ezután még számos passzussal foglalkozott és tőbb helyen kijelentette, hogy Kelemen Bíia „hazudott." Minden egyes résznél tanukat jelentett be, akik — úgymond — mind a való tényállást igazolják. — Én irtam valót akkor, amikor megállapítottam azt, hogy Kelemen Béta nem irt valót r— mondotta Saafeáts képviselő. Az elnök ezután tiz perc szünetet adott. „Csakhogy már zsidók nélkül vagyunk 1" Szünet után a tárgyalóterem még zsúfoltabb, annsk ellenére, bogy csak jeggyel lehet bejutni a szűknek bizonyult terembe. Sxakdts folytalja előterjesztését. — Az egyik ABC ülés után — mondotta — Ke'emen a következő kijelentést (elte: „Csakhogy már zsidók nélkül vagyunk, meri a zsidók tették tönkre est az országotl" — Ezt mondotta Kelemen, holott ugy szokta magát előtérbe tolni, mint aki a felekezeti béke apostola. Keleuen Béla - aki többszőr telt hilkarr