Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-26 / 20. szám
2 DELMAOYARORSZAQ 1926 január 26 dig mindenféle polémiától tartózkodom Óva intek mindenkit, hogy a való tényállás ismerete nélkül valamelyes gyanúsítást, vagy rágalmazást terjesszen közéleti fárfiak ellen, mivel az illetők ilyen rágalom terjesztése által súlyos felelősséget vesznek magukra. Vazsonyl cikke a Ntue Frtie Pressében. Politikai köökben a legutolsó napokban sokat beszéltek azokról a hírekről, amelyek Bethlen litván grófmk egy állítólag Pirényl Zilgmoad bátóhoz latitett levelivel kapcsolatban kerüllek forgalomba Ezek a hirek legelőször a bicsl laptkban l&Uab napvilágot és a Neat Fteit Presee Vázsonyi Vilmoshoz fordult felvilágosításért, tekintettel arra, hogy a külföldi lap ok közlése sierim Vdzsonyi Vilmos a miniszterelnöknek már felhívta a figyelmét erre az állítólagos levilre. A Neue F/ele Presse vasárnapi számában VJzsonyi Vilmos ezzel a levíllel kapcsolatban a következőket mondotta: — Megcáfoltam már azt a hírt, mintha a tárgyalások során a minisifereitiöiöí azzal fenyegettem volna meg, hogy szóvá fogom tenni «zt a levelei, amelyet ő elutazása előtt Perényi Zsigmond báróhoz intézett. Ez a levíl egy álla • iában nem került szóba a tárgyiláiok során. A miniszterelnöknek a pirlament vizsgálóbizottsága elölt alkalmi leiz arra, hogy a Periayl Zsigmond biróhn intézett leveliről nyilatkozzék. EMMMWMMMMIW^^ Négyhónapos indemnitást akai* megszavaztatni a miniszterelnök. A Ház munkarendje: francia szerződés, indemnitás és a főrendiházi javaslat. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Mintán a pénteken megtartott páriközi értekezleten az ellem ék magatartásából kivehető volt, hogy az appropriációs javaslat rövid időn b.lül letárgyalható lesz, a kormány elhatározta hogy a felhatalmazáii javaslat helyett indemnitást kér. Bethlen eredetileg kéthónapos indemnitást terveiett, annál nagyobb feltűnést kelteit most az a bir, hogy a miniszterelnök Bud Jánossal folytatott tárgyalás után négyhónapi indemnitási javaslatot fog benyújtani Az ellenzék különösnek és indokolatlannak tarlja az ujabb tervet és attól lehet tartani, hogy ennek konzekvenciái is lesznek. Az indemnitási iavaslatot Bud J inos a nemzetgyűlés holnapi ülésén terjeszti be. á A nemzetgyülís mankarenlje a közeli napokra a köve kezőképpan alakul: Holnap a könyvtárjelenlés kerül a nemzetgyűlés elé, majd zzerdín a migyar-francia kereskedelmi szerződíst tárgyalja a Hiz, u'ána pedig az indemnitás tárgyalására kerül a sor s amint ezzel vígesnek, előrelát hatóiig a főrendiházi javaslat kerül a parlament elé. Valószínűnek tartják, tiojy ennek a javaslatnak tárgyalása kihuzzi az időt, amíg a kormány a nemzetgyűlés elé terjesztheti az 1926 —27. évre szMó kö.tjégveiést. Március elején Genfbe utazik a miniszterelnök. (Budapesti tudósítónk telejonjelentise.) Bethlen István gróf miniszterelnök március elején Genfb: utazik, hocy ott résztvegyen a Népszövetség márciu3 15—20 ig tartó tavaszi ülésszakán. Ezen az ülésen a miniszterelnök bemutatja az 1926-27. évre szóló köllségveiést, ezenkívül egyéb vonatkozású magyar ügyek is szóba kerülnek. Működésem elé számtalan nehézség tornyosul, írja Sáueiwein és azt kívánja, hogy a magyar, a hágai és hamburgi nyomozást franciák irányítsák. Pdrls, január 25. Sauerwein a Matln-bm irt ujabb cikkében azt kivánja, hogy a hamburgi, a hágai is a magyarországi kutatások Pdrisbil egysiges francia irányítással tirténSauetweln nem Jules Sauerweln, a Malin külpolitikai szerkesztője, budapesti tartózkodása alatt mindazokkal a tényezőkkel kereste az érintkezést, akiktől a frankhamisításról bármiféle tekintetben felvilágosítást kaphatott. így legelsőiorban a Banque de Francé és a francia rendőrség ilt tartózkodó megbizottaHól kért információkat, azután pedig a magfar politikai ilet tényezőivel kereste a kapcsolatot. A vasárnapi nap fo lyamán felkereste egyébként Apponyi Albert grófot is, akivel hosszabb ideig tartó bessélgetést folytatott. Ezenkívül a politikai élet más vezető jenek. A francia közegek kérdéseikre a vádlottaktól csak kevéssé kielégítő válaszokat kaptak. Magam is — Írja — újságírói működésemben számtalan nehézségekre akadsk. járt Bethlennél. férliaival is alkalma volt beszélgetni Siujrwaranak. Sauarw^ln még nem jelent meg a miniszterelnökül, sőt eddig egyáltalában nem is kért kihallgatást. Egyébként azok a hírek, amelyek arra vona koznak, hogy Jules Sauerwain bizonyos külső okok következtében budapasi tartózkodásának megrövidi ését határozta volna el, nem felelnek meg a valóságnak, Sauerwain saját iniciaiivájábó! minden valószínűség szerint még a mai nap folyamán, vagy ha ma munkáját nem végezné be, holnap utazik el Budapestről. Károlyi József elutazott Franciaországból, hogy Sausrw cinnel Budapesten találkozzon. Megbízható forrásból szerzett értesülésünk szerint Károlyi József gróf elutazott Franciaországból, hogy Magyarországba menjen. A gróf útját ugy kontemplálta, hogy kedden érkezik Budapestre. Károlyi utjának főcélja az, hogy Jules Sauerweinnel, a Maiin külpolitikai szerkesztőjével személyesen Is érintkezésbe lépjen a nagy feltűnést keltett interjú tárgyában, amelynek egyrészét Károlyi József dementálta, amelyet azonban Sauerwain nem volt hajlandó rektifikálni és teljes egészében fentart. Hogy Károlyi Budapesten fog-e Sauerweinnel találkozni, vagy pedig Sauerwein eléje utazik-e, azt még nem tudni biztosan. Készül a vádirat. Sztrache főügyész ma délelőtt átsietett az igazságűgyminisztériumba, ahová Pesth/ Pál kérette. Az utóbbi hetekben a főügyész tanácskozása mindennapos volt az igazságügy miniszternél, mégis a mai tanácskozásnak az eddigi nél lokoiottabb jelentősége van. Minden jel arra mutat, hogy a főügyésznek a mai tanácskozása az igazságűgyminiszterrel a vádirat megszeriesztisivel van kapcsolatban. Jelek szerint a vádirat már a jövő hiten a büntetőtörvényszék elnökéhez kerülhet és az azonnal kijelöli a főtárgyalás tanácsát. A vádirat a Tisza perénél is terjedelmeiebb lesz. A frankhamisitási ügyben a vádirat terje delme minden valószínűség szerint meg fogja hiladii a Tisza-per is a népbiztosok ptriaek terjedelmes vádiratát ts. Rangé eg olyan epizód és hi eles megállapítás szerepel az iratok között, amelyektől a közvélemény idáig nem nyert felvilágosítást, de a vádirat, amennyiben nyilvánossága kerül, sok szeizácíSl f g tartalmazni. Az ügyészség ugy terveli, hogy a vádiratter/ezettel Mikkay igyhzségl alélták szerdáig el fog készülni, azt először Sztrache főügyész approbálja, majd a kijavított példány az igazságügyminiszíerhsz kerül és csak az ő hozzájárulásával fogjik sokszorosítani és a vádlottaknak kikézbasiteni. L-hat, hogy a kikízbjsitís hálfő i mír megtörtélik. Ez eseíban a parlamenti bizottság számára is készítenek példányokat, ugy hogy a bizottság esetleges Kihallgatásaik alkalmával ez a vádirat tájékozóul szolgál a tagok számára. Windischgr*etz védői cáfolják, hogy rossz anyagi helyzetben van. Az ügyészség átiratban kért a sárospataki telekkönyvi halőságtól jelentést Wmdischgraetz herceg vagyoni viszonyairól. A herceg védőitől eredő értesülés szerint az a híresztelés, amely arról szól, hogy a herceg anyagi romlásba jutott, nem felel meg a valóságnak. A hercegnek csonka Magyarországon nyolcezer hold fUdje van. Felső Magyarországon pedig többezer hold várományosa. Vagyona a legrosszabb becslés szerint is 60—80 milliárd koronára tehető. Ezzel szemben összes adéssága tizenilmilliárd korona, amelyet félévvel ezelőtt konvertált a Magyar Földhitelintézetnél. Voltak kisebb-nagyobb tartozásai is, amelyeket a herceg leiariűztatása óta a felesége rendezett. A franciáknak a frankhamisításban a németekre megdönthetetlen gyanúik vannak. Illetékes körökből elhangzóit híradások szerint a Budapestre küldött franciák nem nigy, hanem sokkal több kirdlsre várnak feleletet, mert szinte migtagathatatlanok gyamjukban, hogy a frankhamisítás tinyiben bizonyos nimet kezek ts hithaiósan közreműködtek. Hogy a francia személyiségek és a nyomozást irányító hatóságok között bizonyos félreértés támadt, annak elsősorban perrendi, de legfőképp a nemzetközi jogba ütköző okai vannak. A magyar hatóságoknak megdönthetetlen bizonyítékai nincsenek erre vonatkozólag, másrészt pedig talán módjában sem lehelne bizonyítékokat szerezni a németek állítólagos szerepére. Kereskedők az üzletbérek túlzott fölemelése ellen. Budapest, jaiuir 25. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés hétfőn dilben a társérdekképviseletek bevonásával ülést tartott és ezen az üzletek felszabadításának kérdésével foglalkoztak. Az értekezleten részivevők előterjesztést tettek arra nézve, hogy milyen intézkedéseket javasolnak az izlettirek esetleges túlságos felhajtása ellen is kirlk, hogy általános irvianyel léptessék életbe ax üzletbirek részlettizetisii. Az érdekeltek állásfoglalásokról memorandumot terjesztenek a kormány elé. A román király számára kormánya „apostoli király" címet kért. Bukarest, |anuir 25. A román kormány Ferdinánd király számira nx apostolt elmet kirte a Szentsziktől, de Róma a kérelmet elutasltoita. Erdélyi katolikus körökben nagyon jól tudják, hogy a román kormánynak az apostoli királyi címmel csak ax volt a szándéka, |bogy a katolikus egyház jogviszonyaiba erősebb beleszólási kapjon s ezáltal a katollkui egyházzal szemben akaratát jobban érvényesíthesse. Róma igy a maga elhatározásából is ellenszegült ezeknek a román törekvéseknek, amelyek kétségtelenül károsan befolyásolták volna az erdélyi magyarok sorsát. Erdélyi katolhus egyházi körök feltoiása szerint Róma visszaulasitó magatartása kifejezi Róma határozott állásfoglalását Trianon revíziójának lehetősége miatt. Kőiáporral támadták meg Ridics vonatát. Meg akarták akadályozni, hogy Szabadkán kiszálljon. Budapest, január 25. Szabadkáról jelentik: Radics btván közoktatásügyi miniszter mult vasárnapi szabadkai kirándulásán olyan epizód fordult elő, amelyet eddig gondosan eltitkoltak a hatóságok. Amikor ugyanis a belgrádi gyorsvonat Ujvidékrői Szabadka felé robogott, az újvidéki állomás után valóságos kőzápor zndult Radlcsnak a gyorsvonathoz csatolt utolsó kocsijára. A vagonok üvegtáblát bezuzódtak és az egyik üvegdarab megsebesítette Mátics szabadkai üzletvezetőt. Most az újvidéki rendőrség a tetteseket három futaki dobrovoíjác személyében ktnymozta és letartóztatta Okét. Bevallották, hogy tettüket azért követték el, mert meg akarták akadályozni, hogy Radics Szabadkára utazzék és ott a hatóságok előtt szónokoljon.