Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-26 / 20. szám

2 DELMAOYARORSZAQ 1926 január 26 dig mindenféle polémiától tartózkodom Óva intek mindenkit, hogy a való tényállás is­merete nélkül valamelyes gyanúsítást, vagy rá­galmazást terjesszen közéleti fárfiak ellen, mi­vel az illetők ilyen rágalom terjesztése által súlyos felelősséget vesznek magukra. Vazsonyl cikke a Ntue Frtie Pressében. Politikai köökben a legutolsó napokban sokat beszéltek azokról a hírekről, amelyek Bethlen litván grófmk egy állítólag Pirényl Zilgmoad bátóhoz latitett levelivel kapcsolatban kerüllek forgalomba Ezek a hirek legelőször a bicsl laptkban l&Uab napvilágot és a Neat Fteit Presee Vázsonyi Vilmoshoz fordult felvilágosí­tásért, tekintettel arra, hogy a külföldi lap ok közlése sierim Vdzsonyi Vilmos a miniszterelnök­nek már felhívta a figyelmét erre az állítólagos levilre. A Neue F/ele Presse vasárnapi számá­ban VJzsonyi Vilmos ezzel a levíllel kapcsolat­ban a következőket mondotta: — Megcáfoltam már azt a hírt, mintha a tárgyalások során a minisifereitiöiöí azzal fe­nyegettem volna meg, hogy szóvá fogom tenni «zt a levelei, amelyet ő elutazása előtt Perényi Zsigmond báróhoz intézett. Ez a levíl egy álla • iában nem került szóba a tárgyiláiok során. A miniszterelnöknek a pirlament vizsgálóbizott­sága elölt alkalmi leiz arra, hogy a Periayl Zsigmond biróhn intézett leveliről nyilatkozzék. EMMMWMMMMIW^^ Négyhónapos indemnitást akai* megszavaztatni a miniszterelnök. A Ház munkarendje: francia szerződés, indemnitás és a főrendiházi javaslat. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Mintán a pénteken megtartott páriközi értekezleten az ellem ék magatartásából kivehető volt, hogy az appropriációs javaslat rövid időn b.lül letár­gyalható lesz, a kormány elhatározta hogy a felhatalmazáii javaslat helyett indemnitást kér. Bethlen eredetileg kéthónapos indemni­tást terveiett, annál nagyobb feltűnést kelteit most az a bir, hogy a miniszterelnök Bud Jánossal folytatott tárgyalás után négyhónapi indemnitási javaslatot fog benyújtani Az ellenzék különösnek és indokolatlannak tarlja az ujabb tervet és attól lehet tartani, hogy ennek konzekvenciái is lesznek. Az in­demnitási iavaslatot Bud J inos a nemzetgyűlés holnapi ülésén terjeszti be. á A nemzetgyülís mankarenlje a közeli na­pokra a köve kezőképpan alakul: Holnap a könyvtárjelenlés kerül a nemzetgyűlés elé, majd zzerdín a migyar-francia kereskedelmi szerző­díst tárgyalja a Hiz, u'ána pedig az indemni­tás tárgyalására kerül a sor s amint ezzel ví­gesnek, előrelát hatóiig a főrendiházi javaslat kerül a parlament elé. Valószínűnek tartják, tiojy ennek a javaslatnak tárgyalása kihuzzi az időt, amíg a kormány a nemzetgyűlés elé ter­jesztheti az 1926 —27. évre szMó kö.tjégveiést. Március elején Genfbe utazik a miniszterelnök. (Budapesti tudósítónk telejonjelentise.) Bethlen István gróf miniszterelnök március elején Genfb: utazik, hocy ott résztvegyen a Népszövetség márciu3 15—20 ig tartó tavaszi ülésszakán. Ezen az ülésen a miniszterelnök bemutatja az 1926-27. évre szóló köllségveiést, ezen­kívül egyéb vonatkozású magyar ügyek is szóba kerülnek. Működésem elé számtalan nehézség tornyosul, írja Sáueiwein és azt kívánja, hogy a magyar, a hágai és hamburgi nyomozást franciák irányítsák. Pdrls, január 25. Sauerwein a Matln-bm irt ujabb cikkében azt kivánja, hogy a ham­burgi, a hágai is a magyarországi kutatások Pdrisbil egysiges francia irányítással tirtén­Sauetweln nem Jules Sauerweln, a Malin külpolitikai szer­kesztője, budapesti tartózkodása alatt mindazok­kal a tényezőkkel kereste az érintkezést, akik­től a frankhamisításról bármiféle tekintetben felvilágosítást kaphatott. így legelsőiorban a Banque de Francé és a francia rendőrség ilt tartózkodó megbizottaHól kért információkat, azután pedig a magfar politikai ilet tényezői­vel kereste a kapcsolatot. A vasárnapi nap fo lyamán felkereste egyébként Apponyi Albert grófot is, akivel hosszabb ideig tartó bessélge­tést folytatott. Ezenkívül a politikai élet más vezető jenek. A francia közegek kérdéseikre a vádlot­taktól csak kevéssé kielégítő válaszokat kaptak. Magam is — Írja — újságírói működésemben számtalan nehézségekre akadsk. járt Bethlennél. férliaival is alkalma volt beszélgetni Siujrwara­nak. Sauarw^ln még nem jelent meg a miniszter­elnökül, sőt eddig egyáltalában nem is kért kihallgatást. Egyébként azok a hírek, amelyek arra vona koznak, hogy Jules Sauerwain bi­zonyos külső okok következtében budapasi tartózkodásának megrövidi ését határozta volna el, nem felelnek meg a valóságnak, Sauerwain saját iniciaiivájábó! minden valószínűség sze­rint még a mai nap folyamán, vagy ha ma munkáját nem végezné be, holnap utazik el Budapestről. Károlyi József elutazott Franciaországból, hogy Sausrw cinnel Budapesten találkozzon. Megbízható forrásból szerzett értesülésünk sze­rint Károlyi József gróf elutazott Franciaország­ból, hogy Magyarországba menjen. A gróf útját ugy kontemplálta, hogy kedden érkezik Budapestre. Károlyi utjának főcélja az, hogy Jules Sauerwein­nel, a Maiin külpolitikai szerkesztőjével személye­sen Is érintkezésbe lépjen a nagy feltűnést keltett interjú tárgyában, amelynek egyrészét Károlyi József dementálta, amelyet azonban Sauerwain nem volt hajlandó rektifikálni és teljes egészében fentart. Hogy Károlyi Budapesten fog-e Sauer­weinnel találkozni, vagy pedig Sauerwein eléje utazik-e, azt még nem tudni biztosan. Készül a vádirat. Sztrache főügyész ma délelőtt átsietett az igazságűgyminisztériumba, ahová Pesth/ Pál kérette. Az utóbbi hetekben a főügyész tanács­kozása mindennapos volt az igazságügy minisz­ternél, mégis a mai tanácskozásnak az eddigi nél lokoiottabb jelentősége van. Minden jel arra mutat, hogy a főügyésznek a mai tanács­kozása az igazságűgyminiszterrel a vádirat megszeriesztisivel van kapcsolatban. Jelek sze­rint a vádirat már a jövő hiten a büntető­törvényszék elnökéhez kerülhet és az azonnal kijelöli a főtárgyalás tanácsát. A vádirat a Tisza perénél is terjedelmeiebb lesz. A frankhamisitási ügyben a vádirat terje delme minden valószínűség szerint meg fogja hiladii a Tisza-per is a népbiztosok ptriaek terjedelmes vádiratát ts. Rangé eg olyan epizód és hi eles megállapítás szerepel az iratok kö­zött, amelyektől a közvélemény idáig nem nyert felvilágosítást, de a vádirat, amennyiben nyilvánossága kerül, sok szeizácíSl f g tartal­mazni. Az ügyészség ugy terveli, hogy a vád­iratter/ezettel Mikkay igyhzségl alélták szer­dáig el fog készülni, azt először Sztrache fő­ügyész approbálja, majd a kijavított példány az igazságügyminiszíerhsz kerül és csak az ő hozzájárulásával fogjik sokszorosítani és a vádlottaknak kikézbasiteni. L-hat, hogy a ki­kízbjsitís hálfő i mír megtörtélik. Ez eseíban a parlamenti bizottság számára is készítenek példányokat, ugy hogy a bizottság esetleges Kihallgatásaik alkalmával ez a vádirat tájéko­zóul szolgál a tagok számára. Windischgr*etz védői cáfolják, hogy rossz anyagi helyzetben van. Az ügyészség átiratban kért a sárospataki telekkönyvi halőságtól jelentést Wmdischgraetz herceg vagyoni viszonyairól. A herceg védőitől eredő értesülés szerint az a híresztelés, amely arról szól, hogy a herceg anyagi romlásba jutott, nem felel meg a valóságnak. A herceg­nek csonka Magyarországon nyolcezer hold fUdje van. Felső Magyarországon pedig több­ezer hold várományosa. Vagyona a legrosszabb becslés szerint is 60—80 milliárd koronára tehető. Ezzel szemben összes adéssága tizenil­milliárd korona, amelyet félévvel ezelőtt kon­vertált a Magyar Földhitelintézetnél. Voltak kisebb-nagyobb tartozásai is, amelyeket a her­ceg leiariűztatása óta a felesége rendezett. A franciáknak a frankhamisításban a németekre megdönthetetlen gyanúik vannak. Illetékes körökből elhangzóit híradások sze­rint a Budapestre küldött franciák nem nigy, hanem sokkal több kirdlsre várnak feleletet, mert szinte migtagathatatlanok gyamjukban, hogy a frankhamisítás tinyiben bizonyos nimet kezek ts hithaiósan közreműködtek. Hogy a francia személyiségek és a nyomozást irányító hatóságok között bizonyos félreértés támadt, annak elsősorban perrendi, de legfőképp a nemzetközi jogba ütköző okai vannak. A ma­gyar hatóságoknak megdönthetetlen bizonyí­tékai nincsenek erre vonatkozólag, másrészt pedig talán módjában sem lehelne bizonyíté­kokat szerezni a németek állítólagos szerepére. Kereskedők az üzletbérek túlzott fölemelése ellen. Budapest, jaiuir 25. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés hétfőn dilben a társ­érdekképviseletek bevonásával ülést tartott és ezen az üzletek felszabadításának kérdésével foglalkoztak. Az értekezleten részivevők előter­jesztést tettek arra nézve, hogy milyen intéz­kedéseket javasolnak az izlettirek esetleges túlságos felhajtása ellen is kirlk, hogy általános irvianyel léptessék életbe ax üzletbirek részlet­tizetisii. Az érdekeltek állásfoglalásokról memo­randumot terjesztenek a kormány elé. A román király számára kormánya „apostoli király" címet kért. Bukarest, |anuir 25. A román kormány Fer­dinánd király számira nx apostolt elmet kirte a Szentsziktől, de Róma a kérelmet elutasltoita. Erdélyi katolikus körökben nagyon jól tudják, hogy a román kormánynak az apostoli királyi címmel csak ax volt a szándéka, |bogy a ka­tolikus egyház jogviszonyaiba erősebb beleszó­lási kapjon s ezáltal a katollkui egyházzal szemben akaratát jobban érvényesíthesse. Róma igy a maga elhatározásából is ellenszegült ezeknek a román törekvéseknek, amelyek két­ségtelenül károsan befolyásolták volna az er­délyi magyarok sorsát. Erdélyi katolhus egy­házi körök feltoiása szerint Róma visszaulasitó magatartása kifejezi Róma határozott állásfog­lalását Trianon revíziójának lehetősége miatt. Kőiáporral támadták meg Ridics vonatát. Meg akarták akadályozni, hogy Szabadkán kiszálljon. Budapest, január 25. Szabadkáról jelentik: Radics btván közoktatásügyi miniszter mult vasár­napi szabadkai kirándulásán olyan epizód fordult elő, amelyet eddig gondosan eltitkoltak a ható­ságok. Amikor ugyanis a belgrádi gyorsvonat Ujvidékrői Szabadka felé robogott, az újvidéki állomás után valóságos kőzápor zndult Radlcsnak a gyorsvonathoz csatolt utolsó kocsijára. A va­gonok üvegtáblát bezuzódtak és az egyik üveg­darab megsebesítette Mátics szabadkai üzletveze­tőt. Most az újvidéki rendőrség a tetteseket három futaki dobrovoíjác személyében ktnymozta és le­tartóztatta Okét. Bevallották, hogy tettüket azért követték el, mert meg akarták akadályozni, hogy Radics Szabadkára utazzék és ott a hatóságok előtt szónokoljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom