Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-26 / 20. szám

1926 január 26. DBLMAQYARORSZAG 3 Hogyan szanálják a szegedi szinház helyzetét. A tanács őiökáron akarja megvásárolni a síinház felszerelését. Részletesen beszámolt a Délmagyartrszóg arról a beadványról, amelyet Andor Zsiga színigazgató intézeti a város tanácsához és amelybea bejelentve, hogy a színház rentábilis vállalattá vált, amennyiben a rendes bevételek és a város szubvenciója fedezik a kiadásokat, a szinház végleges szanálását hitit. A város tanácsa hétfői ülésén foglalkozott ezzel a beadvánnyal, amelynek tartalmát dr. Oadl Endre kulturtanácsnok ismertette. Elmondotta, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalások eredményeként nigyszázhetvenmtlUi korona készpénzzel ki lehttae fizetni a színház hatszázmillió kútnál meghaladó adósságát. Ebben az összegben benne van már az a kilencvenhétmillió korona is, amelyet a város tanácsa a színigazgató helyett a Hódmezővásárhelyi Qazdabanknik nem* régen kifizetett. Majd ismertette a kultu'szenátor a színigazgató javaslatát, amely szerint abban az esetben, ha a város kifizetné ezt az összeget, a stlalgazgató biztosítékul átadná a vámnak teljes színházt felszerelésinek tulajáéijogát A felszerelés ériéke szerinte meghaladja a másfélmilliárd koronát és a maga számára csak flkszfizetési kötne ki arra az időre, amikor a sztahiz többletbevételeiből már visszaiiril az az Összeg, amellyel a város mtst kifizetni a színigazgató összes adósságait. A szinház felszerelésének tulajdonjoga akkor szintén visszaszállna a színigazgatóra. Bejelentette a kulturszenáto'-, bogy a színOgyi bizottság letárgyalva a kétdést, azt pártolólag erjesz i a tanács elé, de szükségesnek tartja, hogy a színigazgatóval kötendő uj szerződésben a város érdekeit minden gidairól a legnogjobb körültekintésül biztosítsa a várts Hatósága. A kulturszená!or előterjesztése nagy és hosszú vitát provokált. A tanács tagjainak egyrésze először nem értelte meg tisztán, hogy miről van szó. így Fodtr Jenő tanácsnok hevesen tiltakozot a szinház „ujabb szubvencionálása" ellen. A polgármester azonban róviden Összefoglalta a beadvány lényegé', majd megkérdezte a tanácsülésen jelenlévő iőszámvevöt, hogy mennyi a szinház átlagos napi bruttó bevétele — Hit—nyolcmillióra lehet számítani — mondotta a főszámvevő. — Az a kérdés — szólalt fel ismét Oaál Endre —, bogy a város tanácsa hajlandó-e egyáltalában ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert csak ebben az esetben lehet szó a szinház felszerelésének szakértőkkel való felbecsülteléséről, illetve a szanálási tervezet részletes kidolgozásáról. — Én megfordítom a sorrendet — mondotta Bokor Pál helyettes polgármester —, előbb tel kell becsoltelni a fels terelés értékét és csak azután döntheti el a tinács, hogy tárgyalhat-e komoly alapon a kérdőiről, amikor már tisztán látjuk, bogy mit ér a felszerelés. A vitát a polgármester döntölte el Gaál Endre javára. — Az a kérdéi — mondotta —, hogy elfogadja-e a tanács azl, amit most én kigondoltam ? Megbecsültetek a szinház felszerelésű is ha a becsérlik megfelel, tulajdonunkba vesszük. Eziel szemben kifizetjük a színigazgató adósságait, vele uj szerződést kötünk, bizonyoi minimális fikszfizetést és a brulióbevélel bizonyos százalékát bizioiiijak számára, mert a színházi előadások jelenlegi nivójának megtartását csakis így biztosíthatjuk. De a felszerelés visszavásárlásának jogát nem biztosítjuk számára, hiszen ha jobb s§rs kínálkozik neki, úgyis itihegy bennünket. Véleményem szerint a szinházögynek ei a megoldása radikális megoldás lenne. — Ez biztos üzlet lenne a város számára — állapította meg a főszámvevő. A polgármester ezután megkérdezte a tanács tagfait, bogy kívánnak-e a siínigazgatő beadványával ilyen alapon foglalkozni. A tanács egyhangúlag klm»nd»tta, hogy a beadványt alkalmasaik tartja a további tárgyalásikra. — Akkor szt javasolom, bogy utasi-sa a tanács a mérnöki bivatilt a színházi felszerelés Mikinek megbecsülésére a számvevőség és a szakértők közreműködésivel. Dolgoztassa ki ezenkívül a tanán a részletes tervezetei arra az eietre,hsa város háiikezelésbe veszi a siínbázat. Pontosan meg kell állapítani, bogy a színigazgatóval bány esztendőre kössük meg az uj szerződést, mekkora fikszfiietést és bány százalék haszonrészesedést bizloiitsunk számára. A tanács a polgármesternek ezt az előterjesztését is egyhangúlag elfogadta. A határozat kimondása után a tanács egyik tagja a következő kérdést intézte a polgármesterhez : — így aztán a szinház Is városi üzem lesz, tehát igargatáia az üzemigazgatóság hatáskörébe tartozik, — Oda bizony — mondotla a polgármester. MMWMMMMMA^^ Feltünéstkeltö költözködés a Zadraveoz—Kánya Kálmán-villából. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése,) A Pasaréti ut 10/b. sz. báz előtt hétfőn mgy érdeklődés s:l figyelték a környék lakói, hogy a ház* ból, amely az utóbbi időben arról lett nevei etes, bogy itt lakik Zadravrcz tábort püspök, az egyik lakó bútorait kihordják is elszállítják. Már ariói testél ek, hogy Zadravecz megy máshova lakni, amikor kiderült, bogy a házból Kánya Kálmán bullái követ költözik, mivel a hátat eladták és az uj tulajdonos az 0 lakását foglalja el. Kánya bútorait a külügyminisztérium raktára ban helyezték el. Értesülésünk szerint Zadravecz is kiköltözködik a házból. A Nemzeti Bank tárgyalásba kezdett a diósgyőri papírgyárral a pengő bankjegyek készítése ügyében. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Mint illetekes helyről értesülünk, a Nemzeti Bank vezetősége tárgyalásokat kezdett a diósgyőri papírgyárral at u/ pengő kéizitise ügyiben. Czibula Antal perujrafelvételi képeimét elutasította a törvényszék. Czibula fslfolyamodással él a határozat ellen. Czibula Antal volt szegedi ügyvéd, mini ismeretes, pernjrafelvéteü kérelmet idoti be a szegedi törvényszékhez. Czibulát annak idején a szegedi törvényszék gyorsiott öiös tanác s többrendbeli személyes tzabadság megsértése címén elítélte. Czibula egyizbea amnesztiát kapott, de büntetéseinek legnagyobb részét elszenvedte. Az ötös tanácsok Ítéletei megfelebbexhttetlenek, agy hogy Czibula nemrégiben aiután ujrofelvitellel támadta meg a marasztaló ítéletét. A peru;rafelvételi kérelemben Czibula teljes és jihtszemü ártatlanságát hangoztatta. Cselekedeteit mindig a polgárolt iránti szeretete vezette és ahol lehetett, csak használt a társadalomnak. Felhozza, hogy számtalan emberHetet mentett meg a forradalmi törvényszékek kezei közül. A többrendbeli személyes szabad ság megsértése, ame'yet terhére iriak, tudtán és akaratán kívül történt, ugy hogy mindezek a tények indokolté tették, nogy újra felvétellel forduljon a törvényszékhez. Mint ismeretes, az öiös tanácsok Ítéletei után Czibuia Antalt törültik a szegedi ügyvédi kamara tagjai közül, később pedig a dok'ori cimet is megfonták tőle. A szegedi törvényszéken a perujrefelvételi kérelmet a napokban tárgyalták. A törvényszék végzésében kitondotta, hogy nem ad helyet Czibula Antal kirelminek és a perújrafelvételi kérelmei eiutcsUja, mivel nem Iát alapot arra, hogy későbbi főtárgyaiások és ítéletek az ítéletet érdemében megváltoztassák. ' Czibula Antal, amint értesülünk, felfolyamodistal il az elutasító végzés ellen és felfolyamodását a Táb'ához nyutja be. < *r Miiért nem hangversenyezhet a Polgári Dalárda az árvízkárosultak Javára Megtria a Délmagyarország, hogy a népjóléti miniszter ötszázmillió koronában állapította meg azt az összeget, amellyel Szeged város társadalmának s»gi!enie kell a békésmegyei árvízkárosultakon. A város ianácsa ugy határozott, hogy az adóhivatal utján ismét kiveti a polgárokra az ugy nevezet árvlzadót, amdynek szabályrendelete még érvényben van ugyan, de eddig a város hatósága szükségtelennek tartotta alkalmazásé'. A tanács biztosan számit arra, hogy az árvizbH feltámadt város társadalma készségesen teljesiti kötelességét, A Polgári Dalárda b:adványl intézett a tanácshoz most és bejeleniví, hogy az árvízkárosultak javára a korzón hangversenyt kíván rsndezni, engedélyi kitt arra, hogy a korzót a hangverseny tdijire elzárhassa is ott belépőjegyeket árusíthasson. A tanács a polgármeiter javaslatára ugy határozott, hogy az engedélyi megtagadja, mert a város társadalmát úgyis megteihsltk az árvizadóval és a kultuszminiszter már az iskolákban Is elrendelte a gyűjtési, A polgárság háromszoros megterhelése ptdig teljesen ftlSsltges. Benes állitélag a kisántánttal jogtalanul napirendre akarja tűzetni Magyarország államformájának kérdését. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) A feisántánt legközelebbi konferenciájával kapcsolatban itt az az egyelőre ellenőrizhetetlen hír kering, hogy Benes a konferencián szóba fogja hozni Magyarország államformájának kéráését. A kisántantot vezető csehszlovák külügyminiszter szerint ugyanis bizonyos magyarországi eseményeknek az az oka, hogy Magyarország állami berendezkedése még mindig provizórikus alapokon nyugszik. Benes nem bizonyos személyek kiküszöbölésére törekszik, de egész Középeurópára nézve hátrányosnak tartja, hogy nyolc évvel a világháború befejezése után Magyarország legfontosabb közjogi kérdései még mindig nem nyertek elintézést. Szerinte a királykérdés és az ezzel kapcs.latos agitációk következtében a magyar politikai élet sohasem tud nyugvópontra jutni. Bécsben keringő hirek szerint ez Benes álláspontja, illetőleg igy fogja megokolni a kisántánt legközelebbi konferenciáján ennek a problémának napirendre tűzését. Benes arra szeretné rábírni Mncsics és Duca jugoszláv, illetőleg román kül az angol és irancia hivatalos politikát ennek az álláspontnak megnyerni. Benes Anglia és Franciaország ségitségCvel a Népszövetségben akarja ssóbahoznl Magyarország államformájának kérdését. E hatalmas segítőtársak révén kényszeríteni akarja a magyar kormányt arra, hogy tartson népszavazást Magyarországon az államforma ügyében. A népszavazást Benes a magyar kormányra, illetőleg a magyar közigazgatási hatóságokra bizná, azonban a Népszövetség kiküldenáő nem érdekelt, feltétlenül semleges és pártatlan áelegátasainak ellenőrzése alatt. Ezen a népszavazáson a magyar nemzetnek arra a kérdésre kellene felelnie, hogy vájjon királyságot, vagy köztársaságot akar? Ha a nemzet a királyságot választja, ugy ujabb népszavazást ketl elrendelni arra vonatkozólag, hogy kit kiván a nemzet többsége királynak? Benes azt hiszi, hogy népszavazás esetén nemcsak Oltó és Albrecht lesznek a jelöltek, hanem több más személyiség is szóba fog kerülni és a nemzet többsége nera Habsburgot fog választani. Ha azonban O'tó vagy ügyminisierekeC h^ veie együü igyekezzenek | Albrecht kerülnének ki győztesen a vátaszíáai