Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-19 / 14. szám

2 DELMAOYARORSZAQ 1926 január 19 Mi lesz kedden? Hogy mi lesz a holnapi ülésen, azt még most a hajnali órákban sem lehet belátni. Valószínűség szerint az ellenzéki szónokok már a népjóléti tárca tárgyalásánál szóba hozzák a botrány ügyét, mire elóször rendreutasitás, majd szómegvonás következik. Erre pedig előreláthatólag a tumultuózus jelenetek nem lesznek elkerülhetők A napi endi vitára es!e 7 órakor kerül sor, igy a szenvedélyek csak akkor fognak igazán kítobbanni. Leaet azonban, hogy zirt ülést rendel ei a Ház elnöke. „Mindent kifogunk deríteni, — nincsen takargatni valónk." Az egységes párt Bsthlent ünnepelte. — Egyesek azt mondják, hogy a kormány nem deriii fel e sajnála os események hátterét, egyesek azt mondj ík, hogy a kormány takargat. Ezek tévednek. Fii fogjuk deríteni ennek az ügynek minden részletét, semmit homályban nem engedünk hagyni, mert aiscs takargatni valónk, nincs félteni valónk, csak attól féűnk, bogy a külföldön azt higyjék, hogy van takargatni valónk. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes párt héifőn este, a Ház előreláthatóan viharos keddi ölése előtt összejöveteli tartott és hangos megnyilatkozásban ünnepelte és éljenezte a miniszterelnököt, A viharos ünneplés után Almdssy László beszélt Bethlen érdemeiről, mire a ministterelnök nagyobb beszédet mondott as egységes párt munkásságáról és érdemeiről. A botrányról szólva ezeket mondotta: Bethlen felveti a felelősség kérdését. Pártközi konferencia — demokratikus ellenzék nétkül. — .Csak szük keretek kötött beszéljünk" — mondotta Gömbös, (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Scitovszky Béla házelnök ma délelőttre pártközi értekezletre bivta egybe a pártok vezetőit. A pártértekezletet megelfizöen a demokratikus blokk részéről Vázsonyi Vilmos, Rupert Rezső, Hegymegi Kiss Pál és Peyer Károly keresték fel a házelnököt, aki előtt megismételték azt a határozatot, amelynek érielmében a demokratikus blokkhoz tartozó pártok nem vesznek részt az értekezleten, mert a fajvédőkkel együtt a frankhamisítási ügyben nem óhajtanak bizalmasan tanácskozni. A pártközi értekezlet ilyen előzmények u'án kezdődött tizenegy órakor. Résztveti benne Bethlen István gróf miniszterelnök, Prónay Qyörgy miniszterelnökségi államtttkár, Almdssy László, Huszár Károly, Ernszt Sándor, Németh Károly, a kormányttámogató pártok részéről, az ellenzék tagjai közül Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Szilágyi Lajos, Meskó Zoltán, Rassay Károly, Ugrón Qábor, Farkas Tibor, Friedrich István, Haller István, Gömbös Gyula. Az értekezletet Scitovszky Béla nyitotta meg ós közölte a demokratikus blokk határozatát. Ezután Bethlen István gróf szólalt fel. A pártközi értekezletet azért hivta össze, mert informálni óhajtja a pártok vezetőit a a helyzetről és mert a politikai helyzet felelősségében módot akar nyújtani, hogy a pártközi konferencia ezt a kérdést megvitathassa. A parlamenibsn ugyanis a felelősség kérdését óhajtja felvetni egy interpellációra adandó válasz formájában, amelynek tudomásul vétele után a kormány feljogositva érzi magát, hogy a vizsgálatot tovább vezesse. Rassay Károly azt javasolta, hogy a miniszterelnök inkába napirend előtti felszólalás keretében részletesen ismertesse az ügyet. Bethlen miniszterelnök ezt helytelenítette, mert részletekről addig, amíg a vizsgálatot a hatóságok be nem fejezik, nem lehet szó. Friedrich István parlamenti bizottság kiküldését javasolta. Bethlen miniszterelnök ellenezte Friedrich indítványát, mert ez csak huzná-halogainá az ügy további kifejlődését. Gömbös Gyula két deklarációt olvasott fel. Az egyik a demokratikus ellenzék ellen irányul és a baloldali ellenzék mostani távolmaradását, az ügyben kifejtett magatartását komolytalan, gyermekes viselkedésnek minősíti. A második deklaráció arról szólt, hogy a fajvédőknek semmi paktumuk nincs a kormánnyal. Annak, hogy a fajvédők látszólag támogatják a kormányt, az a magyarázata, hogy a baloldali sajtó támadja a kormányt és igyekezett minden alkalmat megragadni a kormány és a fajvédők befeketitésére. G3mb3s Gyula Friedrich javaslatát ajánlotta elfogadásra, mert ez valóban a kibontakozás útját egyengetné. Apponyi Albert mocdott ezután hosszabb beszédet, amelyben kifejtette, hogy az ország érdekében szükségesnek tartja az ügynek a teljes nyilvánosság előtt való megvitatását. A vádtanács döntése szerint szabadlábon marad Zadravecz püspök. ^Szökésétől nem keli tartani." — Nem vett részt semmiben, csak msgsskette Marsovszkyékat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Vasárnap indítványt tett a királyi ügyészség Zadravecz István tábori püspök letartóztatása iráni a vizsgálóbíró előtt. A vádhatóságnak ez az indítványa általános feltűnést kelteti különösképp pen jogi szempontból, mert sz ügyészség a nyomozás ura, fennálló törvény értelmében a nyomozati stádium során az ügyészségnek áll jogában előzetes letartóztatásokat elrendelni és foganatosítani és a frankhamisítást bünperben eddig valamennyi letartóztatottal szemben élt is ezzel a jogával, anélkül, hogy a letartóztatás tényét a vizsgálóbíróra báritotta volna. Dr. Lengyel Ernő vizsgálóbíró az ügyészi in* ditvány beérkezése után nyomban áttanulmányozta a Zadravecz püspökre vonatkozó ügyiratokat, majd egy igen lerjedelmes, nyolc oldalra terjedő végzést hozott, amelyben elutasította az ügyészség indítványát, megtagadta Zadravecz István tábori püspök letartóztatását. Értesülésünk szerint a vizsgálóbírónak ez a döntése részletesen foglalkozik Zadravecz püspök szerepével és megállapítja, hogy a püspök nem vett részt a hamis frankok előállításának munkájában, megállapítja továbbá azt is, hogy a hamis ezerfrankosok forgalombahozásánál sem működőit közre. Az ö szerepe mindössze abból állott, hogy az érdekeltektől egy esküt vett ki. Zadravecz püspök kihallgatása során átnyújtotta Sttrache főügyésznek az eskü szövegét, amelyben még irredenta vonatkozás sincs és csak abból áll, hogy az esküt tevő fogadalmat tesz a hazafias célok feltétlen figyelembevételére és megfogadja, hogy semmit sem árul el. Ilyen körülmények közölt a vizsgálóbiró Zsdraveci püspök bűnösségére a törvény által előirt nyomós gyanuokokat fenforogni nem látta, minél fogva a püspök letartóztatását mellőzte. Az ügyészség a vizsgálóbíró határoz ita ellen felfolyamodással élt. A büntetőtörvényszék vádlanácsa dr. Otlruboy Dezső elnöklete alatt ma délben tizenkét órakor ült össze, hogy zárt ülésen letárgyalja az ügyéazségnek azt a felfolyamodását, amelyet Zadravecz püspök ügyében letartóztatása iránt jelentett be. Dr. Géczy Károly előidást után, ráint értesülünk, a vddtaaács elutasította az ügyészség Jelfolyamodását, indokainál fogva helybenhagyta a vizsgálóbíró döntését. Zadravecz István tábort püspök tehát szabadlábon marad, mert a vádtanács szerint a püspök szökésétől nem kell tartani „Jankovich vallomása olyan neveket is tartalmaz, amelyek eddig még nem szerepeltek a nyomozásban. Budapest, január 18. Andree Benőit francia rendőrprefektus tegnap este érkezett vissza Bu> dapestre és a Hungária-szállóban száll meg. Az est folyamán tanácskozást folytatott kiküldetése eredményeképen az itt tartózkodó francit megbízottakkal. Benőtt a következőket mondotta: — Néhány nappal ezelőtt kézhez kaptam a Hágában letartóztatott három magyar vallomását, amelyek érdekes adatokat tartalmaznak és uf világításba helyezik az ügyet. Tudomásom szerint a budapesti rendőrség ezideig még nem kipott teljes és kiegészítő vallomást a három magyartól, mert a hágai rendőrség csak általánosságban értesítette a budapesti kapitányságot. Es lesz a legelső pontos okmány, amely a három magyar vallomását tartalmazza. Jankovich Arisztid vallomása, amely a kezeink között fekszik, pontosan feltárja a bonyodalmas frankhamisitási ügy minden részletét 1925 januárjától. Ezt a vallomás ismerteti mindazoknak az egyéneknek a nevét is, akikkel az üggyel kapcsolatban valaha is érintkezésben volt, velük tárgyalt, vagy valóban szerepük volt az ügyben. Tudomása szerint uj neveket is említ a vallomás, amelyek eddig még nem szerepeltek a budapesti rendőrség nyomozásában. Jankovich beismerő vallomását Marsovszky vallomása támasztja alá. Mankovich vallomása jelentéktelen a nyomozás szempontjából. Ez a fiatalember csak kisebb dolgokra vonatkozólag adott információkat. Vallomása a nyomozás szempontjából nem igen Jöhet számításba. Nádosyt átvitték a minisztériumba. Délelőtt negyed 11 órakor a belügyminisztérium nem a nyilvánosság számára szolgáló, a Nádor-laktanya felé néző kapuja előtt megállt egv állami autó és abból két magas, elegáns ur szállott ki: Sztrache Gusztáv főügyész és Nádosy Imre országos főkapitány. Azonnal as elsőemeleii folyosón végigsietve az .Országos Főkapitány" feliratú szobába mentek, amelynek tudvalevően közös előszobája van a belügyminiszter szobájával. Az előszobából már korábban mindenkit eltávolítottak. Nádosy megérkezéséről azonnal értesítették Dlószeghy miniszteri tanácsost, aki lesietett a második emeletről és kölcsönös üdvözlés után bevonullak az országos főkapitány párnázott ajtajú szobájába, amelyet nyomban magukra zártak és megkezdték a munkát. Nádosy Imre egyes függőben levő ügyekre vonatkozóan adott felvilágosítást. Nádosy káromkodik és — elbukik. Nádosy Imrét két detektív kisérte át a belügyminisztériumba és csak a késő délutáni órákban szállították isxét vissza az űgyószsfg Msrkó uccai fogházába. Amikor Nádosy és a két detektív kiszállt az autóbál, két fényképésznek sikerült a volt főkapitányról felvételt készítenie. Nádosy későn vette ezt észre, majd ingerült hangon, reprodukálhatatlan kifejezésekkel tiltakozott íefényképeztetése ellen. Nádosy Imre ezután rendes sétáját kezdte meg, szótlanul, összeku'csolt kezeitkei járkált a csúszós kövezeten, majd amikor egy pillanatra önfdedten az égre nézett, hirtelen elcsúszott és egész testével végigzuhanl a sikos kövezeten. Fogházörök udvariasan hozzásiettek s talprasegitették ai elbukoít országos főkapitányt. Kedden általános permanencia. Budapest, január 18. Holnapra, a nemzetgyűlés ülésének napjára, messzemenő intézkedések történtek a főkapitány és a rendőrfőparancsnok részérőt. Reggel hat órára elrendelték a főváros egész területére a legteljesebb permanenclát. Ez azt jelenti, hogy a rendőrfelOgyelői és legénységi karnak, azonkívül a főkapitányság és az összes kerületi kapitányságok egész személyzetének már reggel hat órakor hivatali relyiaégűkben kell lenni. Ai uccákra, főként pedig a parlament környékére megsokszorozott őrségekel és karhatalmi osztagokat vezényelnek ki, amelyek ugyancsak reggel hat órakor elfoglalják a számukra kijelölt helyet. Ezek a messzemenő intézkedések azért történnek, hogy minden esetleges rendzavarást a nagy rendőri készenlét már csirájában elfojtson.