Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-13 / 167. szám

Api 3000 korona, DELMAGYARORSZAG «arkautötégi Deák Perrenc-n. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, KMMBnkOarrtir te legylrodai Dugonica-tér 11. Telefon 3'J5. Hlfmá* i Petöll Sándor-aofiárut 1. uám Telefamizáa 10-34. A his-ember. Lehet, hogy az Akadémia helyt sirási szabályai sieiint nem igy kellene írni. Talán egészen egyszóbs, talán külön keltűbe. Lehet, hogy az Akadémia se gondolkozott még rajta eddig, de bizonyosan pó ölni fogja a mulasztást, mihelyst észreveszi, bogy ez a kérdés még nincs tisztázva, holott egyébként a kis ember mint emberi probléma már meg van oldva. Annyira megvan, hogy most már a róla szóló példabeszédet is meg kell változtatni. Eddig az volt róla a píIdaszó, begy: szegény ember komisz ember. Ezután máskép lesz. Margaliis Edének a magysr közmondásokat betűsorba szedő nagy könyvébe pótlólag ezt fogiák beiktatni: szegény ember boldog ember. Zárójelben mindjárt utána lehet vetni az ilusztris auktor ntvét is: (magyar nemzetgyűlés). Tudniillik ugy áll a dolog, hogy a nemzetgyűlés költségvetési vitájából ez az igazság domborodik ki. Körülbelül ez az egyetlen, ami kidomborodik belőle nehiny zsiketes és mácdiis pocakon kivül. (A pocak szó remélhetőleg nem ciorbitja a nemzetgyűlés tekintélyét, hiszen itt tnlajdonképen tekintélyt jelent.) Nem tudnánk hirtelenében megmondani, hány hete, vagy hány hónapja ülnek együtt atyáink a központban, — de még kevésbbé tudnánk megmondani, mit végeztek ez alatt az idő alaif. Tegyen próbát az olvasó önmagával, ba nekünk nem hisz. Mindennap olvashatott országgyűlési tudósítást, ba akari s talán van köztük olyan is, aki olvasott. Hát tessék megmondani, hogy helek, hónapok nemzetgyűlést n unkájából mire emlékezik azon kivül, bogy atyaink megtorkolászták egymás', természetesen morális értelemben. De aieseda alkotásra emlékszik ? Micsoda olyan történeti tablóra, amely bronzba és márványba kívánkozik, mint például Széchenyi Akadémiaalipitáia volt, vagy az a nagy Jelenet, mikor Kossuth szivére tett kézzel leborult a nemzet nagysága előtt? Hisien »megadjuk I' most is volt, alighanem több, mini negyvennyolcban, de nem valóaiinü, begy ezen a réven freskó legyen Bud Jánosból él Kunapi Andrásból. Legyünk azonban igazságosak: azf íz egyet meg kell állapitanunk a nemzetgyűlés most lezáródó ülésszakának mérlege gyanánt, hogy a magytr törvényhozás végre Krisztus Urunk álláspontjára helyezkedett. O hirdette először, bogy boldogok a szegények, de neki nem hitte el senki. Sok évezrednek kellelt felemészteni egymást, mig végre a világ kezdfe elfogadni a jó öreg biblia elri álláspontját. Ma már egyre több gazdag ember hiszi és vaUji, hegy csak a kisember boldog. Még a boldogtalan Fotd is ugy sóha|tott föl a minap egy europii újságírónak adott inlervjuban militárdjii terhe alatt, hogy csak a szegény embernek érdemes élni! Minálunk Magyi rországon már esztendők óta » kis ember a közéletben az uralkodó planéta, ö érette, miatta, körülötte kering a politika, az irodalom, a sajtó, az isko'á, minden. Hatalmas miniszterek és még hatalmasabb bankvezérek mind a szegény emberért dolgoznak, holott — éppen a költségvetési vitából derült ki — aránylag annak van legjobbin megvetve a fejealja. Halottuk a nagybirtok keserű panaszait s félve gondolunk rá, hogy a bitbtzományok tulajdonosai télviz idején talán még tűntető körmenetet is fognak rendezni a parlament előtt. Megdöbbenve veszünk tudomást a szörnyű nehézségekről, amelyekkel a nagytöke küzd. S az a szomorú, bogy ezeknek senki se fogja pártját. Ebben az ors ágban minden részvétet, mieden segítőkezet, minden törvényes oltalmat a kis-ember foglal le magának. Csakugyan, amennyiben a jó sor az Crző angyalokon és elvi jótevőkön fordul meg, csupa csöppentett méz nálunk a kis ember élete. Nem látja-e el a sajtó minden őszön szives jóSzeged, 1925 december 13, VASÁRNAP E15(iietésl Irak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten te vidéken 45.000 kor. Egye« szám ára hétköznap 21)00 kor., vaaár- ét ünnepnap 3000 korona. L évfolyam, 167. szám. tanácsokkal a gyereknevelés felöl? Te szegény ember, ne neveld urnák a gyerekedet, ne iskoláztasd, inkább csavard ki a nyakát I S nem irja-e meg ingyen a nyomorullak elpusztulását, akiket összetört a boldogtalan hatalmasok gépe, foga'a, autója, leomlott bérkaszárnyája? Hát a derék emberbiráli egyesületek, az asztaltársaságok, a társadalom lelkiismerelének minden becaületes szándékú elkábitói nem mind a kisember éhségéből és mezítelenségéből fűinek-e babérkoszorút az irgalom számára? S a tudomány nem elkövet-e mindent, hogy gyönyö tűvé tegye a szrgények életét? Hi már cirkuszi nem kaphatnak kenyér helyett, legalább le ki élveket kapnak Borneo pilléi és Polinézia korallzátonyai képében, de azt legalább zavartalanul kapják. (Tanulhatnának belőle Makón, ahol megsokaliot a a rendőrség, hogy Kossulhrűl, meg a demokráciáról és az ipari higiéniáról tartottak eifiadást mindenféle itgága emberek. Cevlon mérges kígyóitól és a hókristál)ok szépségéről kell beszelni a kis-eitbereknek, mert ezek a legizgatóbb problémái s ezek senmiképpen nem érintik a kormányzati rendszeri.) S a kormányzati rendszert csaku yan nem is érheti semmi szó. Tudvalevőleg még eddig minden kormány azon bukott meg Magyarországon, hogy exponálta magát a kis-emberért. Az állam tég megcsinálta a progresszív adót, rég levetle a kis-ember válárol a terheket és szétosztotta a dúsak, a hatalmasok, az erősek közt, akik jobban bírják Bizonyosan ez az oka annak, bogy nagtbir okosaink, mágnásaink, nagytőkéseink, nagy államférfiamt mind erőnek erejével siegény emberek akarnak lenni, mert Magyarországon csak ennek megy jól a sora. A Népszövetség egyelőre tartózkodik minden akciótól, mert elvárja, hogy a magyar kormány módosítja a numerus clausust. A tanács elhalasztotta döntését a numerus clausus ügyében. Klebtlsbcrg: .Kormányom igy fog eljárni.* Geo/, december 12. Mello Franco tanácstagnak i mai n«p előterjesztett jelentése a kővetkezőket mondja: — A Magyarországgal kötőit békeszerződés 58. § a kimondja, hogy mlnáea magyar állampolgár fojt, nyelvi, vogy vallást különbség nétkil a törvény előtt egyenlő és ugyanazokat a polgárt is politikai jogokat iivezl. Azok a magyar állimpolgárok, akik faji, vallási, vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, jógiiig és lényegesen ugyanazt a bánásmódot is ugyanazt a biztonságot iivezik, mint a többi magyar állampolgárok. — Az 1920. XXV. t.-c. kimondja, hogy az egyetemekre és bizonyos egyéb felsőfokú oktatási intézetekre való felvételnél egyéb feltételek mellett ügyelni kell arra, bogy a különböző fajú és nemzetiségű hallgatók száma arán) os legyen a fajoknak és nemzetiségeknek az ország lakosságához viszonyított számához. — A tanács előtt most az a kérdés fekszik, hogy eldöntse, vájjon a törvénynek ez a kikötése összefér-e a békeszerződésnek azzal az elvi rendelkezésével, mely minden magyar állampolgár egyenlőjoguságát állapítja meg, tekintet nélkül a fajra, nyelvre, vagy vallásra. Tekintettel arra a körülmény re, hogy a magyar kormán? képviselője kijelentette, hogy a numerus clausust kormánya kivételes és átmeneti rendszabálynak tekinti, továbbá, hogy a kormánynak szándékában áll a numerus claususról szóló törvényt módosítani hajlandó vagyok tanácstársaimnak azt ajánlani, hogy a jogi kérdést ne vessük fel és ezidőszerint tartózkodjunk a kérdésben minden akciótól, arra szorítkozva, hogy a magvar kormány nvilaikozatait tudomásul vesszük abban a várakozásban, hogy a tőrvényt a közeljövőben módosítani fogja. A javaslatot egyhangúlag elfogadtak, mire Klebelsberg Kuaó gróf a következő kijelentést tette: — Elfogadom a tanács határozatát azzal a hozzáadással, hogy kormányom a tanács előtt tartott beszidtm irtetmiben jog eljárni. „Mindent el kell követni, hogy ezt a jogi szégyent megszüntessék." A Neue Frelt Presse nagy cikk« (Budapesti tudósitónk telefon jelenítse.) Béci bői jelentik: A Neue Ft ele Prisse ma hosszú cikkben foglalkozik a magyar numerus clautub genfi tárgyalásáról és többek közölt a következőket irja: ,Mindent el kell követni, hogy ezt a jogi m»»i»i»»»»»»»»»»»i»»»i»i»::a» a magyar numerus claususról. szigyent megszünitssik. Akármilyen távol van Qenf Budapesttől, még sem volna szabad olyan könnyelmű játikot űzni idegen államférfiakkal, mint azt Klebelsberg magyar kultuszminiszter teszi, aki azt álltíja, hogy a magyar numerus clausus törviny nem a zsidóság etien irányul.* »tn»i»;::mn»»Hmi»:;:;H!m;»tmnm Bethlen hazaérkezett és éjszaka rendkívüli minisztertanácsot hívott össze. A numerus clausus tárgyalásain egyáltalán nem vett részt. — Klebelsberg kultuszminiszter ambicionálta, hogy maga védi meg a numerus clausust. (Budapesti tudósitónk telefonfelentise.) Bethlen István gróf miniizterelnök szombaton déluán négy órakor Budapestre érkezeit, a kelenföldi pályaudvaron szállott ki, ahonnan azonnal a Várba ment Politikai körökben élénk feltűnést kelteti, hogy a minisz erelnök be sem várva a numerus clausus kérdésében hozott genfi határozatot, elutazott. A nemze'gyfllés folyosóin szombaton egész délután mint politikai pikantériát tárgyal1 fák ezt a kérdést éi ahhoz messzemenő kombinációkat fűztek. A képviselők ráír utasak arra, hogy Klebelsberg Kunó gróf kul.uizminiszter maga ajánikoiotl a genfi útra és amblclonáito, hogy ő védje meg a numerus clausus törvényét. Tény az, hogy a genfi tárgyalások során Bethlen egyál alán nem vett részt a numerus claususról folyó tárgyalásikban, hinem ebben a kérdésben kizárólag Klebelsberg kultuszminiszter exponálta magát.