Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-10 / 164. szám

¡92» december 10. DELMAOYARORSZAQ 3 Berezeg Ferencet ünnepelték Szegeden. Szent Gellért-konviktus felavatása. — A DMKE díszgyüléiín Szeged nevében aranytollat nyújtott át a polgármester a jubiláns tíerczeg Ferencnek. Kedden Herczeg Ferenc-ünnep volt Szegeden. A jubiláns iró szegedi tartóikodáiával kapcsolatban felavatták a Kálvária uccai szent Gellért- konviklus', amely az 0 buzgalmából jött léire. Az ünnepély előkelő közönség leienlétében a kon viking dísztermében zajlott le. Az elnöki megnyitó során Klug Péter ismertette az intézet történetét. Rámutatott arra, hogy az intézetet Qyerlyámos község közadakozásából emelték és az mindig fonios vára volt a magyarságnak, mert a gysrtyámosiak németajkú lakossága itt tanuua meg a magyar nyelvet és itt szívta magába a magyar érzést. A konviktust most a Szent Gellért Társaiág tartja fenn, amelynek elnöke Herczeg Ferenc, akinek léiét, virágzását kös tön heti az intézet. A melegbanga üdvözlésre Herceg Ferenc válaszolt, kifejtve, hogy az ország ma egy romokban fekvő palotához hasonlít s a mai Magyarországnak a romok alá kerülve, újból meg kell kezdenie az épilés munkáját. Szerény kezdet ez a konviklus is, amelyet most ünnepélyeaen átad nemes rendeltetésének. Az ifjúság kevésbbé bold g ma, kevesebb az öröme a régebbi if.uságénál, ds szebb, nemesebb és magcsztoaabb feladatok előtt á l, mert a romokból fel kell építeni egy uj országot. E célra nagy erők és nagy energiák szükségesek, amelyeket tiszta szivböl kivin a mai ifjúságnak. Herczeg Ferenc beszéde u'án az ifjuiág alkalmi számai következtek, majd az ünneplő közönség megszemlélte az újonnan átalakított konviklus helyiségeit. A konviklus megvétele alkalmával az udvaron levő szobor talapzatába a Szent Gellért Társaság négy márványtáblát helyeztetett el, amelyen az intézet mullját és jelenét örökítették meg. A négy tábla szövege sorrend szerint a következő: „Hálánkat hordozza e tábla Herczeg Ferenc, a koszorús költő iránt, aki lankadatlan szorgalommal fáradozott ez intézet uj életrehivásában. Nemes egyénisége példaként álljon elöltünk." „A világégés romjaiból a Szent Gellért Társaság keltette uj életre ezt az intézetet, hogy benne hü fiakat neveljen a hazának." „Rőser Ádám emlékezetének, aki ez intézet eszméjének megteremtője és a kivitelben fáradhatatlan intezője volt." „E nevelőintézet fölépítését Gyertyámos község fönnállásának 100 éves emlékére, 1885 oktúber 19-én határozta el." A tulajdonképpeni Herczeg Ferenc-ünntp a DMKE kedd délutáni kulturflnnepelyén zajiolt le. A városházi közgyűlési termét már a kora délutáni órtkban zsúfolásig megtöltötte az ünnep ő közönség, melynek soraiban Algner Károly főispánon kívül, aki a kultuszminisztériumot képviselte, megjelentek az összes szegedi tudományos és Irodalmi tárbaságok tagjii. A díszülés első programpontjaként Herczeg Ferenc Széchényiről lartott megemlékező előadást, ismertetve a legnagyobb magyar csodálatos egyéniségét és nagyszerű alkotásait. — Magyarországon ujabban sok az ünnep, sok az üoneplés, sok a centennáriuu. A nemzet elfordítja arcát a jelentől és a múltba néz, ahol csupa dicsőséget lát. Az 1925. év égi planétáján Széchényi neve ütközik ki és lobog a legfenyesebb erővel. Széchényinek tettel tették naggyá nevét és emlékét oly hatalmassá. Az akaratereje volt olyan nagy, hogy annak döntő szerepe jutóit a nemzet nehéz helyzetében. A nemzetnek Széchényi volt orvossága, gyógyító írja, mert Széchényi nélkül nem állott volna talpra az ország. Majd ismertette Széchényi működését, nagyságát. — Széchényinek tulajdonképpen két nagy tehetsége volt. Első a prófétai távolbalátás, a második pedig szervező ereje, amely tulajdonképpen a titokzatos szellemi tulajdonságok komplekszumát jelenti. Széchényit, amíg életben volt, nem becsülte meg a nemzet s csak halála után ébredt igazi nagyságának fe ismerésére. A magyar nemzetnek mai nehéz helyzetében meg kell érleni Széchényi szelleméi és kell, hogy a szó atlétát helyeit a gondolat fenkölt bajnokai allfanuk a nemzet építő porondjára. Herczeg Ferenc nagyhatású ünnepi beszéde után dr. Somogyi Siilvesztcr polgármester emelkedett szólásra: — A legnagyobb magyar irót köszönti, aki Szegeden tanulta a magyar nyelvet és aki Szegeden idehaza van. Herczeg Ferenc müveiben mindig magát az emberi sorsot irta meg. Eletének legfőbb ékessége mindenkor az Isten- éa hazaszeretet volt. Az aranyembernek aranytollat nyújt át azzal a kívánsággal, hogy Herczeg Ferencet, a nemzet legdrágább ékszerét, az Isten sokáig éltesse. Ezután Sacd Henrik bajai bencés tanár tartott előadást a magyar dalról] és kimulatja ősi elemeit a mai magyar daloknak. E'öadását dalokkal Cholnoky Margit énekművésznő kisérte Komarek Imre zongorakisérelével. Dr. Gyökössy Endre költeményeket olvasott fel, majd Herczeg Ferenc köszönte m?g Szeged város közönségének a remekbe késaült aranytollat és bejelentette, hogy hálából egyik most megjelenő müvét Szeged város közönségének ajánlja fel. A közönség tapssal és éljenzéssel lelkesen, sokáig ünnepelte a nagy magyar irót. A kulturdélután végén Murgás Kálmán eredeti nóiaszerzeményeit mutatta be nagy sikerrel. Ujabb hir Albrecht főherceg állítólagos magyar királyságáról. Bécs, december 9. A Neue Frele Presse ujabb érdekes részleteket közöl Albrecht kir. herceg ügyérői. A bécsi lap maga is szükségeinek lartja meg|egyezni, hogy információt hiteleiségéért nem vállalja a felelősséget. Albrecht főherceg ugy Mussolini, mint Ruprecht főherceg, nemkülönben Frigyes Vilmos trónörökössel is megvitatta Magyarország trónjelöltségének kérdését és mindhármuk támogatását biztosította a maga ügye számára. Mussolini állilólag kilelentelte, hogy ugy Róma, mint Jugoszlávia éa Csehország támogatni fogja a terv keresztülvitelét Anglia és Franciaország felvilágosítást kérnek Rómában és Belgrádban az állítólagos délausztriai annexiós tervekről. Bécs, december 9. (4 Délmagyarország bécsi tudósítójától.) Az elmúlt héten riasztó birek járták be a világsajtót arról, hogy a szlovén Orjuna betörést tervez Karintiába, amelyet Jugoszlávia el akar szakilani Ausztriától. Ezzil Kapcsolatban viszont Mussolini állítólag Tirolnak Ausztriánál maradt északi részébe tervez faiciata betörést. Btciben ezek a hirek érthető izgalmat keltettek, mivel az oiztrák hadsereg gyenge ahoz, hogy jugoszláv és olasz betöréseket visszaverjen. Az osztrák kormány a hozzá közel álló lapokban kommünikét jelentett be a megnyugtatására, hoKy az elterjedt most a Délmagyarország bécsi tudósilója diplomáciai oclyrfil értesül, ugyanakkor lépéseket tett Párlsban és Londonban, hogy a békeszerződést garantáló Franciaország és Anglia védjék meg Ausztriát minden esetleges támadással szemben. Amint továbbá érieiülűak, ez a két nagyhatalom Belgrádban és Rómában felvilágosításokat fog kérd, hogy mi igaz az elterjedt fairekből és egyben figyelmeztetni fogja a jugoszláv éi olaiz kormányokat mindenféle hábo> rui kaland veszélyeire és ezeknek esetleges következményeire. A diplomáciai lépés a közeli napokra várható, lakosság birek n«m felelnek meg a valóságnak, de mint • SMMWVWMVWWVMfMMVMM MMMMMMvM feMMMMMMMMMMMMMMWMMMJMMMM • Az erős fagy zavarokat okozott a vízszolgáltatás körül. Többszáz házban befagyott a vízvezeték. amelyekben nem érezték a a viz befagyásának káros hatását, szintén nem jutott fel a viz. A mérnöki hivatal ezért ugy intézkedett, hogy a vízszolgáltatást minden é|jel féltizenegy órakor beszünteti és csak reggel négy éi öt óra közötti időben indítja meg njra. A mérnöki hivatalban érdeklődtünk, hogy a lakosság mlkéni kerülheti el a vezeték befagyásával járó kellemetlen veszedelmet? Közölték velünk, hogy —mivel csak a falból kiálló és a szabad levegőn lévő csőrészek vize fagy meg — a legbiztosabb védekezési mód, ba ezeket a csőrészekel szalmával burkolják körül. A házakban lévő fővezeték elzáró főcsapja melletti víztelenítő csapokat pedig mindig nyitva keli tartant. A nagy hideg megérkezése kellemetlen veszedelmekkel su|tja a háztartásokat. A mérnöki hivatalhoz beérkezett jelentések szerint több házban befagyott a vízvezeték és ezeken a helyeken a tél múlásáig nem igen remélhetik az érdekeitek, hogy vizet kapjanak. A legtöbb helyen a vízvezeték befagyási ellen ugy védekeznek, hogy a csapokat állandóin nyílva hagyják, mert nem fagyhat meg a csőben a viz. A védekezésnek ez a tiltott módji azonban nagy zavarokat okozott a vízszolgáltatás körül, mert a nyitott csapokon kereixtdl nagyon sok viz elpazarolódott agy, hogy a víztorony mindtn nap teljesen kiürült, aminek azután az volt a következménye, hogy ez emeleli lakásokba, Ünnepiesen felavatták Széchényi Szövetség szegedi székházát. A szegedi Népfőiskolák Széchényi Szövetsége kedden délelőtt avatta fel ünnepélyes külsőségek között székházát. Az ünnepély reggel kilenc órakor szentmisével kezdődött, amelyen díszes közönség jelent meg. A misét Glatt felder Gyula megyéspüspök celebrálta. Mise után a népfőiskolások galambuccai székházukba vonultak, ahol azonnal megkezdődött az ünnepély. A székházavatáson a kormányt Sahandl Károly földmivelésügyi és Kószó István belügyi államtitkár képviselte, a város hatóságát Somogyi Szilveszter po gármester és Gaál Endre kultur'anácsnok, a helyőrségei vitéz Fegyveres tábornok, az államrendőrséget Bittka Sándor rendőrfötanácsos. Megjelent ezeken kivül a vá ros társadalmának szá mos kitűnősége is A házszentelő előtt a püspök tanott ünnepi beszédet. A kereszthez való v stzatérés szükségességét hangoztatta, majd fölszentelte és megáldotta a népföiskolások hajlékát. Schandl Károly államtitkár tartott ezután beszédet. Párhuzamot von a kél legnagyobb magyar, Pázmány Péter és Széchenyi Is'ván között, akiknek szellemétől egyartW eitávolo dott a magyarság. A két nagy szelemhez való visszatérés az egyházhoz v-.ló visszatérést jelenti. Köszönetet mond G ^tife/der Gjuia me gyéspüspöknek, aki hajlékot adott a szegedi gazdaifjaknak és igy hajlékot adott Széchenyi sze1 lemének is. Ezuán Komarek Imre kántor szavalt, ma|d Schandl Károly megnyitotta a szövetség díszközgyűlését. Örömmel állapította meg, hogy erősen haladunk a gazdasági konszolidáció felé, a munka, a termelés állandóan fokozódik, a munkanélküliség örvendetesen csökken, ugy hogy má. amikor Angliában 1,120.000 a munkanélküli, Magyarországon alig húszezer araunkanélküliek száma. A szövetség évi jelentését Csiszár István elnök o vasta fel, majd Kószó István államtitkár mondott buzdító beszédet. Az ünnepélyt a vasutasok Turul-dalköre zárta be. A székházból az ünneplő közönség a Széchényiszoborhoz vonult, ahol a dalkör éneke után az első ünnepi beszédet Algner Károly főispán tartotta: — Küzdjük le hibáinkat — mondotta — és ne csak ünnepeljQk Széchényit, hanem kövessük is. Az ünnepség s az ünnepi imádság erősítse munkakedvünket, de ne feledjük el, hogy a sírunkról nekünk magunknak kell elhengerget ni a világ közönyének hideg márványtápját. Százév előtt Széchényi cselekedett, azóta