Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-25 / 177. szám

4 DELMAOYARORSZАО 1925 december íí>. Megjelent Móra Ferenc uj könyve. Jelenlelte a roullkorában i Dilmagyarország, hogy Móra Ferencnek hamarosan öt könyve jelenik meg egyszerre a budapesti Lnntoi cég Madásábsn, amely öt é»re lekötötte magának Móra minden könyvriikbin megjelenő mflvét a tág! munkáinak uj kiadási Jogit is migáho^ váltja. Eredetileg ugy volt tervezve, hogy ebben as ötlöte es sorozatban jelenik meg Móra Georgikoa ciiufl kOíete is, amely egy évvel ezelőtt tárca­sorozat alakjiban Jelent meg a Világ hasábjain s országos feltűnést keltett. Mikor azonban az iró megtötölle a szerződíst a Lintos céggé!, skkor a könyv már ki volt szedve a budipetti bír. migy. Egyetemi Nyomdában, amely uj«bban könyvkiadó vállalattá ahkult át s az Egyetemi Nyomda nem volt hajlandó lemondani a kiadás Jogáról. A könyv ilyenformán most az Egyetemi Nyomdánál Jelent meg, mint az Uaiversitas Könyvbarátok Szövttségé-nek eltö kiadványa. Ez a Szövetség, amelynek igazgatótanácsában helyei foglal B:rzeviciy Albert, a m. tud. Akadémia elnöke, В irczy litván, Ciettler J :nő, Gévay-Walff államtitkár. Klebetsberg Kunó kul­tuszminiszter, Karnis Q/alfl, я neves piarista egyetemi professzor, Lukács György, Wiassics Gyula stb., azzal a céllal alakult, hogy a magyar középosztályt minden tekintetben ériékes művészi könyvekkel lássa el. Évente négy kötetet ad ki 16 pengő előfizetési kölelezeitiég ellenében. Az -lsö sorouiba Mőra Ferenc, Takáls Sándor, Wiidner Ödön és Divald Kornél egy-egy müve van felvéve. Esek közül Jelent meg most elsőnek Móra Georgikon-\n, kiállításában a legszebb magyar könyvek egyike, amelyek az utóbbi években a sajtó alól kikerüllek. Finom papír, elegáns fél­vászon kötés és vagy negyven illusztráció, amelyeknek zieniális mestere Horváth Jenő, az Egyetemi Nyomda neves grafikusa. Az első toilrajs a szegedi kultúrpalota képe, a többiek pedig a szegedi Alsótanya emberei, fái, állatai, felhői, aminthogy az egész könyvre a szegedi ég moiolygós kékje borul. A szerző arcképe is oenne van а kötetben, két maiyar alakban pedig a mflvész az iró elhall apjának és anyjá­nak arcvonásait örökítette meg. Magáról a Georgikoa ról a következőket mondja az Untverslias szerkeszlőbisottiága állal kiadott s Czakó Elemér államtitkár, Volnovich Géza és Szilágyi Slndor által Jegyzett prospek­tus : .Móra Ferenc Georgikoa-Ja a vidámság szemszögéből nézi a világot. A humor aranyos ruhájába öltözteti érzéseit és gondolatait. A Qtorgikon tulajdonképpen a magyar föld imá­datának van szentelve, teli mély természet* érzéssel, Isten- és embersxeretettel. Történetei, megálmodott mennyországa, megfigyelései a legtisztább élvezetet nyújtják az olvasónsk s észrevétlenül nemesítő világnézetet lopnak a szivébe." A könyv ára négy pengő, 150 számozott réldány is Jelent meg belőle, merített papíron, -nnek az ára nyolc pengő. Ai egyszerű kiadás a szegedi könyvesboltokban is kapható, számo­zott példány az Egyetemi Nyomdában rendel­hető meg (Budapest, Muieum körút 6, Gólya« vár). X UJ KÖNYVEK Л ü jj DÉL^^YARORSZÁG | 2 KÖbCSÖiVKÖWYVTÁRÁBAW X X TELEFON зов DUGONICS TÉH 11 Z l у •9 H. Q W12LLS: A sziv titkos kamarái 4 fi WALDEMAR BOWELS: Indiában Л A világ legtükéletosebb haahaltója. — GYÁRTJA: Dr. BAYER ÉS T8A BUDAPEST, IX. — Kapható minden gyógyszertárban. Mhi 54 Ifanczák három hónapi szabadságot kapott. Léderernek nem jutott amnesztia BudapesI, december 24. A kormányzó a karácsonyi ünnepek közeledtével 48 elitéltnek adott kegyelmet. Kegyelemben részesül többsk között egy halálraítélt, akinek ezt a büntetésit szabadságvesztésbüntetésre változtatta át az államfő, továbbá a proletárdiktatúra id:jén elköretstt bűncselekmények miatt súlyos fegyház­büntetésekre iíélt négy egyén, akiknek bante­¡etésdk hitrdevő rés tél engedte el. így szól a hivatalos kommüniké. Az első pillanatban az a hír te jelt el, hogy a meg­kegyelmezett halálraítélt nem más, m nt Léde­rer Gusztáv. Illetékes helyen azonban kijelen­tették, hogy ez a híresztelés nem felel meg a valóságnak, mivel a kormányzó B. Molnár Jó­zsefnek kegyelmezett meg, akit a kecskeméti törvényszék gyujtogatá i miatt statáridlisan itélt halálra. A kegyelem büntetését 10 évi fegy­házra változtatta át. Njgy nyolc évre itéit kommunistának is meg­kegyel nezett a kormányzó, ezek Birangó István, 3ede Ferenc, Bede István és Markó Jinos, akik 1919 ó a vannak fogságban. Ezenkívül amnesztiát kapott 43 kdlöabőiő cselekményekért etiléit. Vanczák Jinoi büntetésinek kitöltését pedig hironhó zapra filbeszakiottdk. A Népszava ««erkesztőjs már ma déloen kiszabadult és március 24 in kell Ismil jelentkeznie. •nMMMMMMMMMMWMMmWMMWWMMWMMWMi Karácsonyfa-uzsora a kis Jézus érkezésének délutánján. Csütörtökön délelőtt és délután lele volt a Széchényi térnek a városháza előtti része kétségbeesett arcú asszonyokkal, akik tanács­talanul cirkáltak a karácsonyfa-díszeket áru­sító kofák kőzött és reménytelenül lesték az utakat, nem jön e valahonnan a megváltás. Az történt ugyanis, hogy csütörtökre minden karácsonyfa el ünt a karácsony fapiacról és így azok, akik csütörtökre halasztották a vásárt, aranyért sem szerezhettek valamirevaló karácsonyfát. A virágos kofák lelke lenül kihasználók ezt a konjunktúrát és szégyenletesen magas uzsoraárakat kértek a megszorult szülőktől egy-egy ványadt fenyőgalyért. A kétségbe­esett vásárlók tehetetlenül bosszankodtak, de minden pénzt megfizettek, mert nem marad­hat el karácsony ünnepén a szeretet szim­bóluma egyetlen olyan lakásból sem, ahol kicsikék várják szivrepesve a kis Jézus ér­kezését. Az élelmes kofák összeszedték az aszfaltról azokat az apró galyakat, amelyek kedden és szerdán hullottak le a rendes fenyőfákról a karácsonyfa-piac aszfaltjára és több pénzt kerestek ezzel a hulladékkal, mint az egész karácsonyfapiacon a rendes karácsonyfákkal. Szerdán délelőtt még negyven ötvenezer koro­náért szép, formás és elég nagy karácsonyfát leheletl kapni, csütörtökön egyetlen ágacskáért kértek és kaptak ennyit, sőt többet is. Szem­tanúi voltunk annak, amikor egy nagyobb fenyőigért százhetvenezer koronát fizettetett az egyik kofa. — öleget vesztő tünk tavaly — mondotta indignálódva, amikor elcsodálkoztunk ezen a vásáron. — Sokan annyit veszteltek, hogy a Tiszába ölték magukat. Tavaly a nyakunkon maradt a portéka, mert nagyon sokat rendel­tünk, az idén meg az a baj, hogy senki sem mert rendelni. Ha valaki egy nyalábnyí gallyal jelent meg a piacon, a kétségbeesett asszonytömeg azon­nal körülfogta és valóságos árverést rögtön­zött. Sokan végleg kimaradtak a vásárból és reménytelenül szaladtak ót Újszegedre, hogy ott kíséreljék meg Jézuska fájának a meg­szerzését. Sokan pedig azon csudálkoztak, hogy a hatóságok nem avatkoztak bele ebbe a kará­c onyfa uzsorába, amely olyan csúnyán meg­zavarta a szeretet idei ünnepét. Mert hallot­tunk olyan esetről is, hogy az élelmesebbek, akik már tegnap észrevették a kínálkozó kon­junktúrát, nagy csomó karácsonyfát összevásá­roltak a piacon és ma ti okban eladták azok­nak, akik egy egy kis fáért milliókkal tudtak fi etni. A szegedi béke. Mint évek óta B-llstás kritikus angyali nyugalommal üldögéltem az ezüsttükrös kávéház müvészasztalánál. (Mondhattam volna azt is, hogy pokoli nyugalommal és írhattam volna, hogy veseasztalánál, de most kará­csony van és ilyenkor még a humorista is gyöngéd igyekszik lenni, békességes és jóakaratú.) Engem nem bántanak a művész urak és hölgyek, mert én nem irok kritikát róluk, legföljebb megsúgom lapunk színházi bakójának szép csöndesen: üsd, vágd, nem apád 1 (Akarom mondani: nem babád !) Engem szeretnek a színészek, még soha sem harapott meg egyik sem. (A színésznőkről nem is beszélek) Engem a kitűnő komikus édes pofámnak nevez és a jeles szubrett öreg apónak hív. A feketémbe nem ön­tenek diszkréten egy kis antracententát és a sötét mellék­uccábanmég soha se döfött le papirmasé pallosával a temperamentumos intrikus. Én nem vagyok kritikus, én civil vagyok, egy az aranyos közönségből, a színház ba­rátja, lírai szerelmese a deszkák szépeinek. Most is a tündöklő szépségű művésznő mosolyog rám és aggódva kérdezi, nem lesz-e annak végzetes kihatása, hogy ő a karácsonyi interjuhásznak arra a fogas kérdésére, mit szól a szegedi színházi kritikához, (különös tekintettel a kritikusokra), azt válaszolta kere­ken, hogy egyelőre nem szól semmit. A tündöklő barnaságu művésznő is kijelenti, hogy mindenben csat­lakozott az előtte szól 5 véleményéhez. Megnyugtatom őket, hogy a lehelő legbölcsebben cselekedtek és tiszta lelkiismerettel várhatják tettük következményeit. Mégis, ebben a nagyhorderejű kérdésben én külön véleményt jelentek be. Nekem volna egy indítványom ebben az ügyben, amelyei, mivel se városatya, seszin­ügyi bizottmányt tag, se kritikus, se színésznő nem va­gyok, ezen a helyen bátorkodom a nagyérdemű illeté­kes tényezők és érdekeltek tudomására hozni. Hogy a dolognak komolyabb színezete, hivatalosabb jellege, egyszóval pofája legyen, röviden és velősen mindjárt paragrafusokba is foglalom az egészet. 1. Kritikus csak nőtlen ember, vagy hajadon hölgy lehet. Nekik még teremhet babér e téren és nekik még vannak illúzióik. 2. A színészekről csak hölgyek, a színésznőkről csak férfiak írhatnak bírálatot. 3. Egy színésznőről csak az a kritikus irhát, ok' szerelmes bele. 4. Ugyanez az eset áll fönn a színésszel szemben. 5. Egy darabrót tehát annyi kritikus ír egy lapba, ahány szereplője van annak a darabnak. Mindegyik szereplő keres egy kritikust. Mindegyik kritikus talál egy szereplőt. Az igy nyert mozaikot azután a kritiku­sok szépen összeolvassák, nehogy ugyanazok a dicsérő jelzők, hogy finoman fejezzem ki magamat, pofozzák egymást. Például tiziánvörös csak egy színésznő haja lehet, velencei szőkeséget is csak egy vindikálhat ma­gának, valamint muló indiszpoziciója, bársonyos közép­fekvése és kitartott fejhangja is csak egy énekesnek lehet. (Bocsánatot kérek a szakértőktől, ha valami szamárságot írtam, én csak egyszerű laikus vagyok.) 6 Ha a kritikus és . a kritizál! alany kölcsönösen meleg és állandó vonzalmat éreznek egymás iránt, akkor a szezon végén egybekelnek és igy a következő szezonban már a kritikus helyzete válik kritikussá. Talán igy valahogy megint szent lesz a béke és megszületik az egyetértés katonák és civilek, akarom mondani kritikusok és színjátszók között. Ez még mind nem jelentené a világbékét: színészek és direktor har­colnának tovább, mig az idők végezetén az utolsó di­rektor föl nem falná az utolsó színészt. Bár magunk között szólva, melyik direktor nem utolsó és melyik színész nem első, ugy-e aranyos natúrbursom ? Ha már van trianoni béke, a teremfáját, mért ne lehelne igy megcsinálni a szegedi békét? Gyalu. Szövetek, vásznak, selymek legolcsóbb bevásárlási forrása Bihari Miklós divatáruháza, Mikszáth Kálmán ucca. Püspök-bazár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom