Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-17 / 170. szám

".Sí J. tl i • ipf iüBiil IIIBBWWBP DBLMAGYARORSZAQ 192S december 17 Peldl Gyula A pénzügyminiszter után Pe/d/ Gyula állott fel és nagyhatású beszédet mondott: A Genfben megnyilvánult bizalom nem lehet túlságosan erős, mert a kiadott kommünikékben azt olvastuk, hogy a miniszterelnök ur nem a kormányzat iránti, ha• nem a főbiztos ur iránti bizalomra hivatkozva kérte az összegnek felszabadítását. A mai állapo tokát annak tulajdonítjuk, hogy nincs szabad véleménynyilvánításunk, szabad sajtónk, mert állandóan ott lóg a sajtó felett a Damokles-kard, hogy közigazgalási és nem birói ulon egyszerűen betiltják, ha szabadon meri véleményét nyilvánitani. Józan embert nem téveszthet meg, ha a miniszter urak azt nyilatkozzák, hogy meg vannak elégedve a numerus clausus ügyében hozott genfi határozattal. Természetes, hogy meg vannak elégedve, mert ha nem lennének megelégedve, akkor bukott miniszterek volnának. Az ország közvéleménye azonban nem lehet megelégedve, mert évek óta azon az állásponton van, hogy a numerus clausus az emberi szabadság arculcsapása és szégyenfoltja a magyar corpus jurisnak. A kormány nem törődött a közvéleménnyel és ide vezethető vissza, hogy végül a külföldnek kellett beleavatkoznia ebbe a kérdésbe. Ti Íezer család birtokában van az ország földterületének túlnyomó része. Ezek rendelkeznek a politikai és közigazgatási hatalom egész rendszerével, mig a jogtalanok és nincsetlenek milliói fedezik az állami szükségleteket. Az igazságszolgáltatás ellen hangoztatott kifogásokat nem lehet olyan egyszerűen elintézni, amint azt a miniszterelnök ur akarja. Ha a Rákosiügy statáriális tárgyalása ellen nem zudult volna fel egész Európa es a kormány nem állott volna a genfi ut előtt, akkor a hatáskör leszállítását politikamentesnek lehetett volna tartani. Igy azonban bármennyire lojális vagyok is, azt részben ilyen szempontoknak kell tulajdonítani. Különösnek nagy beszéde. tartja, hogy ugyanakkor, amikor a Rákosiék ügyében a statáriális eljárás meghiúsulása csak ilyen szempontokon múlott, a bombás-ügyekben statáriális eljárásról szó sem volt. Legutóbb az egyetemen letépték a keresztet és a Hiszekegyet. A kultuszminiszter rögtön azt mondotta, hogy ez visszhangja volt a képviselőház numerus clausus körüli vitájának. Később a gyanú egy ébredőre terelődött s a botrány elült. Ha zsidó követte volna el ezt az aljas ázsán-provokatőrséget, akkor is eiült volna a botrány ? A nemzetgyűlést egy ébredő latrok barlangjának, a miniszterelnököt gazembernek nevezte és párezer koronára büntették. Hajlandó nemzetközi zsűri elbirálása alá bocsátani, van e itt egyenlő elbánás. Ha ezt a zsűri megállapítja, lemond mandátumáról. Az egész emigrációs politikát likvidálni kell. Annyi emberséget kell követelnünk a kormánytól az emigrációval szemben, mint amennyi emberséget tanusitanak a győző államok a legyőzöttekkel szemben. Nem ismerhetjük el nagyobb vétségnek a belgrádi fegyverszünetet, mint a hadiflotta át aáását. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy beszédideje lejárt. Peidl Gyula: Az emberiség levonhatta a tanulságot Locarnon, Genfen és a multak szomorú tapasztalatain keresztül. Ennek következménye, hogy Vandervelde belga külügyminiszter nem. fog kezet Mussolinivei, aki nem teheti be lábát angol földre. Felhivja a miniszterelnököt, vegye revizió alá felfogását az egész vonalon és lássa be hibáit. Az indemnitást nem fogadja el. Viczián István: A kormány mentse meg az országot az újra éledő forradalmi sajtó veszedelmétől, mert különben ő is a gyenge Wekerlekormány sorsára jut. Az elnök félórára felfüggeszti az ülést .Burkolt fascista uralom van.* Szünet után Szilágyi Lajos szólal fel és tiltakozik az ellen, hogy a miniszterelnök mindig először saját pártjában mondja el, ha a köz számára valami mondanivalója van és csak azután a nemzetgyűlésen. Ez az ország fizetésképtelen adósok országává lett. Külföldön nem hogy barátokat szereztünk volna, hanem ellenségeink száma növekedett. A miniszterelnök szereplésében semmi dicsérni valót nem talál. Az országban a „quod ticet lövi" elve érvényesül. A fajvédők szabadon izgatnak és burkolt fascista uralom van. A numerus clausussal kapcsolatban nem kíván vitát provokálni, de deklarációt nyújt be a polgári blokk tagjai nevében, melyben követeli a numerus clausus eltörlését. Ebben az intézményben a jogegyenlőség megtagaáását látja. Törvényeink pedig a zsidóságot mindig felekezetnek és sohasem fajnak tekintették. Csak akkor követelhetünk elszakított testvéreink számára a megszállott részeken jogegyenlőséget, ha mi sem teszünk kivételt vallá3 és nemzetiség szerint. Határozati javaslatot a numerus clausus eltörlésére nem nyújtanak be, mert nem akarják kétes eredményének kitenni, hanem ezt a kérdést a szabadelvű és demokratikus gondolkozású elemek bevonásával erélyes akció keretében fogják kedvezően düllőre vinni. Ezután Ujfalussy tábornoknak a nyugdijasok ülésén történt szereplésével foglalkozik és tiltakozik az ellen, hogy a tábornok ellen becsületügyi eljárást ináltsanak. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. őri Szabó Dezső felszólalása elején ugyancsak a numerus clausussal foglalkozik és kijelenti, hogy bár ennek régebben nem volt hive, most mégis helyesli. Kabók Lajos a munkanélküliek helyzetét teszi szóvá. A kormány semmit sem tett azok számának csökkentése érdekében. Határozati javaslatban követeli, gondoskodjék a kormány munkaalkalmakról, tárgyaltassa le a munkanélküliség esetére szó'ó biztosításokra vonatkozó törvényjavaslatot, utaljon ki a munkanélküliek részére segélyt, végül léptesse életbe már jinuár 1 évei a bányatárs pénztárak egyesítéséről szóló törvényt. Az indemnitást nem fogadja el. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház holnap délelőtt 10 órakor tart ülést a mai napirenddel. Peyer interpellációja. Peyer Károly a numerus claususról interpellál. Ebben a törvényben nem fordult elő a zsidó szó és a zsidóságot, amely felekezet, mégis nemzetiségként kezelik. A szociáldemokrata párt helytelenül a törvényt, mert mint a szegény nép képviselője, a szegény zsiáóságot is képviseli. Nevetséges a miniszternek az at állítása, hogy a törvény védelmező jellegű volna a zsidóságra nézve. Klebeisberg: A törvény nélkül néhány évvel ezelőtt egy zsidót sem vettek volna fel az egyetemekre. Peyer: Információi szerint a Népszövetség határozottan állást akart foglalni a numerus clausus ellen, attól csak azért tekintett el, mert Klebeisberg megígérte, hogy a kormány rövid időn belül megváltoztatja a törvényt. Tegnap viszont a pártértekezleten hir szerint azt mondta a kultusz* miniszter, szó sem lehet a megszüntetéséről. „A numerus clausus szociálpolitikai intézmény." Klebeisberg védőbeszéde. Klebeisberg ezután válaszában rámulatott arra, bogy több nemzetközi zsidó szervezet beadványt intézett a Népszövetség tanácsához oly irányban, hogy állapíttassák meg, hogy a numerus clausus összhangban van- e a trianoni békének felekezeti és faji kisebbségek védelméről szóló rendelkezésével. Egyetlen szó sem hangzott el Qenfben, amelyet bármikor ellenünk lehetne fordítani. Nem teltünk kifogást az ellea, hogy külföldről beleszóljanak a ma* gyar kisebbségek ügyébe. — A numerus clausus csekély részben kultúrpolitikai intézmény, annyiban, hogy a tanításnak nem érdeke az, hogy valamely klinikára, vagy laboratóriumra olyan számmal vegyenek fel hallgatókat, hogy ott nem térdek e>. A numerus clausus túlnyomó részben szociálpolitikai intézmény s a nemze nek a trianoni béke által okozott rendkívüli helyze éből folyik. Azt akarjuk vele megakadályozni, bogy értelmi proletáriátus fejlődjék ki, amely az elégedetlenségnek és forradalmi eszméknek lenne meleg* ágya. — A numerus clausuBt csak azoknál a főiskoláknál vezettük be, melyek intellektuális elemeket nevelnek: a jogi karon, az orvost karon, a technikán és a bölcsészeti karon. Nincs behozva a numerus clausus a srakiskolákbin. Már pedig tudott dolog, hogy ezekre a pályákra épp a zsidó ifjúság megy. Itt kitárjuk az iikola kapuit, mert azt akarjuk, hogy a kereiztény és a zsidó ifjusíg ezekre a pályákra menjen. Nincs olyan nemzetközi jogszabály, mely egy államot arra kény zeritene, hogy magának értelmi proletáriátust neveljen, melyről előre tudja, hogy nem tudja eltartani és mely a forradalomnak lesz a kovásza. (Helyeslés és taps a kormánypárton.) — A Bethlen kabinet a numerus clausust sose tekintette végleges rendelkezéseknek, hanem egy átmeneti intézkedésnek. Ha már most egyszer adva volt ai, hogy kénytelenek voltunk az egyetemre tódu'ó ifjúság számát korlátozni, gondoskodónak kellett arról is, hogy a numerus claususon bitül a felveendő tanuló tfjuiág Igazságos arányban jusson be a főiskolákra. A felvételt nem lehetett a véletlenre bimi. Ennek a rendezésé "a parlament végezte el. — I t nem lehet szó kisebbségi jogsérelemről mert olyan rendelkezésről van szó, mely többséget és kisebbséget egyformán sujt. — A zsidóság 5 9 százalékát alkotja az ország népességének. Ha azt ótiaji|ák, hogy nagyobb százaékban legyenek képviselve az egyetemeken, ezt csak ugy érhetik el, hogy a többi csoportok kisebb számban legyenek képviselve. Ez pedig priviégiumot jelent. Ilyen privilégiumot senkisem vindikálhat magának. — Megismétlem, hogy a numerus clausus átmeneti természetű intézkedés, mely a rendkívüli társadalmi helyzetből fakad. Ha ez a rendkívüli társadalmi helyzet megváltozik, sor kerül majd a javaslat mődosltasdra. Akkor fogjuk a kezdeményező lépéseket megtenni, amikor a magyar társadalom ktegyensulyozódottsdga helyreáll. Hogy miért nem jö/ünk most egy ilyen módosító javaslattal a nemzetgyűlés elé, ennek pszihológiai okai vannak. „Itt nincs zsidóüldözés." — A numerus clausust ugy állítják be, mint valami merényletet és elhallgatnak egy nagy tényt, mely hozzájárult a lörvény létrejöttéhez. Ez a lény, a proletárdiktatúra. (Nagy zaj és ellenmondások a baloldalon.) Nem lehet letagadni azt a lényt, hogy a proletárdiktatúra majdnem összes vezetői és végrehajtói túlnyomó részben a bevándorolt galíciai zsidóság soraiból kerültek ki. — Igazságtalan az a szemszög, melyből a numerus clausust támadják. Mert a helyzet ma az, hogy az ügyvédek 60 százaléka zsidó, az orvosok 48 százaléka, a gyógyszerészek 47 százaléka, a mérnökök 40 százaléka zsidó. Nem lehet tehát arról beszélni, hogy itt zsidóüldözés folyik. A kérdésnek agresszív hangon va ó napirenden tartásával a kiengeszielődés folyamaiát csak akadályozzuk s ezzel egy u|tbb antiszemita-hullámot korbácsolunk fel. — A magyar kormány meg fogja változtatni a numerus clausus törvényt rögtön, mihelyt társadalmi viszonyaink ugy módosulnak, hogy ezt a konszolidáció megzavarása és a társa* dalmi éiet megrázkódtatása nélkül meg lehet tenni. A kultuszminiszter végül kijélenti, hogy közte és a miniszterelnök között semmi ellentet nincsen és ezt nem fogja megzavarni tudni egyik o dal sem. (Az egységespárt tüntető tapssal ünnepelte Klebelsberget) Peyer Károly válaszolt ezután, aki kijelentette, hogy 96 fiatalembernek az egyetemekről való kitiltása miatt nem érdemes a törvényt jentartani Az elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést. A kormánypárt, a keresztény gazdasági párt, a fajvédők, a keresztényszocia'i.ták és néhány pártonkívüli képviselő a kormánnyal szavaz, mig a demokratikus blokk polgári pártja, valamint a szociáldemokraták ellene. Az ülés 8 órakor ért végef. ;:»:»> nmmj Nyolckor, vagy kilenckor kezdjék a tanítást a szegedi iskolákban? A téli hónapok iskoláé rad ja alatt a folyó iskolai évben is felmerült az érdekelt szülők részéről ai a kívántig, bogy reggel nyolc óra helyett csak kilenc órakor kezdődjék a tanítás. Már a mult esztendőben is hasonló kivéniágokkal álltak eló a szülők, amikor a megkérdezett iskolaköteles gyermekek és szülők többsége a tégl nyolcirat kezdet mellett nyilatkozott. A fővárosi bisonló ankétek halása alatt a szegedi tanfelügyelőséghez Ismét beérkeztek ityen iránya kéteunek, amelyekben a tanfelügyelőség még nem döntött, de értesül tsünk szerint komoly megfontolás tárgyává teszik a kérelmeket. Gombkötő Antii tanfelügyelő kérdéiünkre kijelrntette, hogy a tanfelügyelőség régi álláspontji az, hogy szükségtelen a ktlencóral Iskola' kezdet. Es esetleg későbbre búzná ki a tanítás végeztét, aminek csak a cörendékek látnák kárát. A Belvárosban nem olyan nagyok * távolsági viszonyok, hogy a növendékek tie tudnának regjei nyolc órára benn lenni ** iskolában. A mult esztendőben néhány helye11 már kip óbáltuk a kilencórai kezdetet, akkor nem vált be s igy az idín sem fogjuk meg' zavarni az iskolábajárás régi bevált menetét. Mi