Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-17 / 170. szám

EMMMMls december 17 ^^^^mmtm^mmmmmmmmm^* a menjen. Nincs lely egy államot ik értelmi prole­5re tudja, hogy forradalomnak aps a kormány­ímeras clausust ziseknek, hanem. nár most egyszer nek voltunk az imát korlátozni, hogy a numerus M Ifjuidg Igat­főtskolákra. A re bixni. Ennek te el. ségi jogsérelem­van szó, mely rmán sújt. I alkotja az or­íjtják, hogy na­képviselve az telik el, hogy a n legyenek kép­ot jelent. Ilyen ;álhat magának, umerus cfausus i, mely a rend­kad. Ha et a megváltaik, sor tsltasára. Akkor tseket megtenni, kiegyensúlyozó­irt nem jö/ünk is'attal a neazet­okai vannak. 5zéa." állítják be, mint ilnak egy nagy íny létrejöttéhez. (Nagy zaj és Nem lehet leta­proletárdiktatura végrehajtói tul­galiciai zsidóság szög, melyből a lert a helyzet ma ízaléka zsidó, az yógyszerészek 47 százaléka zsidó. i, hogy itt zsidó­agresszív han­ti a kiengeszteló­:zuk s ezzel egy >rbácsolunk fel. ; fogja változtatni rögtön, mihelyt nódosulnak, hogy arása és a társa* nélkül meg lehet jélenti, hogy közte mtni ellentőt ni a* várni tudni egyik Intető tapssal Un­iti, aki kijeién­le az egyetemekről !rdemes a törvényt teszi fel a kérdési. ry gazdasági párt, aiLták és néhány nnyal szavaz, mig pártja, valamint Bfflttttttmmtf iskolákban? lő kérdésünkre ki­löség régi állá*­a ktlencóral Iskolát luzná ki a tanitáj örendékek látnák olyan nagyok * a növendékek tic benn lenni en néhány helyen [ kezdetei, akkof sem fogjuk meg' bevált menetét. 1925 december 17. DELMAQYARORSZAQ 3 A plébános katonákat rendel a templomba. A fascista pap templomában nem lehet horvátul énekelni. A Grazer Tages Pest jelenti Laibachből: Fontana községben (Tarenza mellett) a kato­likusok a reggeli misén horvát egyházi éneket énekeltek, ami felkeltette az olasz plébános rosszalását. Felszólította a karabiaierekei, hoqy jöjjenek a templomba és tiltsák meg a horvát énekek énekelését. A következő n?pon tényleg megjelent a templomban két karabinier, akiket a horvátok elűztek. A legközelebbi alkalommal a karabiniereknek a fascistákkal együtt valóban sikeralt megaka­dályoini a horvát nyelven való éneklést, mire a horvátok eltávoztak a templomból és kijelen­tették, hogy nem járnak többé templomba mind addig, amig újból meg nem engedik, hogy horvát egyházi énekeket énekelhessenek. Testisértés miatt egy fiatal leány feljelentésére elítéltél dr. Magyari Istvánn&t. Mi tőrtént dr. Magyariné lakásán és a közúti hidon ? — 6z Ítélet végrehaj­tását a bi;óság felfüggesztette. sőt még a karját sem fogta meg. Dr. Barger Béla: Szóval ön azt állítja, hogy dr. Magyariné még a karját sem érintette mep a sértettnek, pedig Mogyarlné bevallja és nem állítja az ellenkezőjét. Tanu: Én nem láttam, bogy dr. Magyariné hozzányúlt volna a sértetthez. Rózsa Ferenc tanu szintén azt állítja, hogy Magyariné nem bántalmazta a sértettet. Dr Török Béla védő kérdésére a tanu elmondja még, hogy az emlékezetes találkozás alkalmá val dr. Magyariné a sértettnek szemére hányta, bogy az a múltban mennyi kellemetlenséget okozott neki és valóságos rágalom hadjáratot intézett ellene. Waldmüller I ona édesanyjának lényegteler tanúkihallgatása után dr. Török Béla zárt tárgyalás elrendelését kérte, mert a védőbeszé­dében olyan részleteket kiván az ügy előz­ményeiből elmondani, amelynek tartalma nem való a nyilvánosság elé. A védő később elállt ezirányu kérelmétől é; védőbeszédjében dr. Magyari Istvánné teljes fel mentését kérte, mivel a vádlott teljesen ártat lanul került ebbe a bűnügybe, amelynek előz ményei során a vádlott a legtragikusabb időké élte át. Dr. Burger Béla elitéltetést kérő vég­indítványa után a bíróság meghozta ítéletét, A biróság dr. Magyari Istvánnét könnyű testisértés vétsége cimén bűnösnek mondotta ki és ezért egymillió korona fő- és százezer ko rona mellékbirságra itélte, a büntetés végre hajtását azonban háromévi időtartamra telfüg gesztette. Az indokolás kimondta, hogy nem tátja megcáfolva a sértett azon állítását, hogy dr. Mag^ariné ót megrugdosta és az ajtóhoz vágta. A közcsendháboritás vétségeken, amelj az állítólagos hidi korbácsos üldözésre vonat­kozik, azonban felmenti a vádlottat. Az ítéletben mindkét fél megnyugodott s igy az jogerős. Egy régebbi sorozatos bűnvádi feljelentések folyományaképpen Waldmüller Ilona fiatal leány feljelentést tett dr. Magyari Istvánné ellen könnyű testisértés és közcsendháboritás cimén. A nemmindennspi érdekességü ügy szerda délelőtt került tárgyalásra dr. Apczy Ernő já­rásbiró elé. A feljelentés szerint dr. Magyari Istvánné 1924 augusztusában Waldmüller Ilo­nát magához hivatta, hogy egy kölcsönös szer­ződés ügyében vele szóbeli tárgyalásokat foly­tasson. A feljelentés azt állítja, hogy dr. Ma­gyariné a fiatal leány elé egy valótlan tar­talmú kötelezvényt tett aláírás végett, amit Waldmüller Ilona megtagadott, mire dr. Ma gyartné a fiatal leányt Inzultálta, aki nyolc napon beiül gyógyuló könnyebb sérüléseket szenvedett. A feljelentés még közcsendháboritás cimén is vádolja dr. Magyarinét, aki állítólag 1924 augusztus 29 én a közúti hídon sétáló sértettet üldözte és kutyakorbáccsal kezében megker­gette. A szerdai járásbirósági tárgyaláson dr. Magyari Istvánné védelmében dr. Török Béla jelent meg, mig a sértettet dr. Burger Béla védte. Dr. Magyari Isivánné kihallgatása folyamán visszautasította a vádakat és tagadta, hogy Waldmüller Ilonái tettleg bántalmazta volna. Annyit beismer, hogy a karját megfogta Wald­mfliier Ilonának és azután klutaslt»tta laká­sából. Szikéra Árpád tanu vallomásában elmon­dotta, hogy dr. Magyariné már előzőleg meg­kérte arra, hogy egy nyugta aláírásánál tanu­ként szerepeljen, mert Waldmüller Iona több­ször megvárta dr. Magyarít a dohánygyár kapujában és tőle valamilyen pénzt követelt. A tanu jelenvolt annál az esetnél, amidőn Waldmüller Ilona fellőtt Magyariné lakásába. Kijelenti és esküt lesz vallomására, hogy Ma­gyai Istvánné a fiatal leányt nem bántotta, A közgyűlés nagy többsége nem ad karácsonyi segélyt a munkanélkülieknek. kon, akik élelük, erejük legjavát áldozták ezért a városért és akik most áldozatai az általános gazdaaági krizls szülte munkanélküliségnek, idézi a Kőműves Kelemen cimü ismeretes szé­kely népbaliadát. Tizenkét kőműves épllettt Déva várának falatt... — Szubadkőművesek — szólt közbe nagy derültséget kellve dr. Szeles József. — Ennek a balladának az a tanulsága, hogy a munkás sohasem magának dolgozott, hanem mindig másnak — mondja Fajka Lajos. — A szakszervezeti bizottság akciójának az a célja, bogy a megváltás ünnepén jusson valami öröm a munkanélkülieknek is. A hóeltakaritással nem intézheti el ezt a kérdést a tanúcs, mert erre a munkára csakis azok vállalkozhatnak, akik a nyáron megkereshették a téli gúnyára és a téli cipőre valót. Pont hat órakor került sor a szerdai köz­gyűlésen a szakszervezeti bizottság ismeretes karácsonyi segélyikirö beadványának a tár­gyalására. A tanács elutaaitó javaslatát dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok terjesztette a köz­gyűlés elé. Javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság utasítsa el a kérelmet, meri a város munkanélküli segély helyett inkább munkaal­kalmat ad azoknak a munkásoknak, akik jelent­keznek a leeseit hótömeg eltakarítására. A munkanélküliség esetére szóló köfelezö biztosí­tás törvénybeiktatását a közgyűlés már réget­ken feliratilag kérte a kormánytól, igy a szak­szervezeti biiotlság beadványának ez a réaze tárgytalan. A tanács javaslatának előterjesztése után az einöklö főispán bejelenfetie, hogy Hoffer Jenő és dr. Fajka Ltjos iratkoztak fel ennél a pont­nál szólásra. Mivel azonban Hoffer Jenő idő­közben eltávozott, Fajka Lajosnak adja meg a szót. Tizenköt kőműves ... Dr. Fajka Lajos azzal kezdi beszédét, bogy Szeged város hatósága mindig a legmelegeob vendégszereleltei fogadj* az idegen vendégeket és nem fukarkodik akkor tem, amikor srrót van s:ó, hogy Bécsbr, vagy Pátiiba küldje ki a tanács két-bátorn tigját. Ei ellen nem lehet aer kitek sem kifogása, de — ha lelik erre a városnak, akkor te ni kell arra if, hogy a tár­•adalom elesettjein segilaen, hogy se|iuen azo­Wimmer Fülöp felszólalása. Ezután Wlmmer Fülöp szólalt fel. Azt indit* 4 ványozza, hogy a közgyűlés dotálja a pogár- I mesteri gyorssegélyalapot ötvenmillió koronával j azzal, hogy a polgármester ebből osszon ki karácsonyi segélyt azoknak, akik nem alkal­masak hólapaiolásra,(Helyeslés. A tanácstagjai ts helyeselnek.) — A munkásságot hozzánk kell valahogyan édesileni, — mondotta tovább Wimmer Fülöp — nekem ez régi elvem és ugy vélem, hogy ezt az alkalmat felhasználhatjuk erre a célra, Meg kell szüníelni végre azt a tátongó ellen­tétet, amely a polgárság és a munkásság kö­zött van. Ezt a célt szolgálja ez az indít­ványom. (Általános helyeslés. A tanács <ag|ai is helyeselnek és hangosan kiáltják: „Ezt az indítványt el is fogadjuk.") A következő felszólaló dr. Kormányos Benő, ki Wimmer Fülöp beszéde közben érkezett meg * közgyűlésre. Arra kéri a közgyűlést, hogy eljesitse a munkásság kérését és végre necsak a nagyurak, hanem a kisemberek ér­dekeit is szolgálja. (Ellenmondások a ház­tulajdonosok között.) Megállapítja, hogy a vá­ros hatósága eddig nem teljesítette szociális kötelezettségeit olyan mérlékben, mint ahogyan kellett volna. A tanács ötvenmillióval nem segíthet háromszáz nyomorgó családon, ez fél­rendszabály lenne. (Magyar Péter valamit közbeszól, mire Kormányos Benö igy szól: „Maga teli hassal dicséri az Istent, könnyen beszél.") Indítványozza, hogy a munkásság állal előterjesztett kérelmet teljesítse a közgyű­lés és szavazzon meg erre a célra legalább százmillió koronát. A polgármester .politikai korteskedóst" lát a karácsonyi segélyben. A polgármester emelkedett ezután szólásra: — Azt hiszem, — mondotta — hogy Sze­ged város egész polgársága és munkássága el­lene van annak, hogy munkanélkQl kapjon valaki ajándékot. (Ellentmondások.) Én Ismerem a munkásság katekizmusát, nem segélyt kér­nek, hanem munkailkalmat. Kormányos Benö, aki végszóra érkezett, azt mondotta, hogy most alkalom kínálkozott arra, hogy a közgyűlés szociális tevékenységet fejtsen ki. Ez nem lenne szociális tevékenység. Nekünk nagyon azomoru tapsaztslataink vannak a munkinélkűli segé­lyekről, nagyon jól emlékezünk arra, hogy hat év előtt a Budapestről kiutalt munkanélküli segélyekkel szitották Szegedenja kommunizmust. (Zaj, ellentmondások.) Az elhangzott felszólalá­sokat politikai kertesfogásnak tartom, a fel­szólalók hízelegni akartak a szociálistáknak. A város munkaalkalmak teremtésével enyhített a munkanélküliségen. Felsorolja azokat a ház* és útépítéseket, amelyeket a legutóbbi három év­ben végezetett a város, majd igy folytatja: — A szocialisták kátéját én jobban Ismerem, mint az arak. A polgármesteri gyorssegély alsp dotálását szükségtelennek tartom, hiszen a vá­ros főpénztára nyitva áll előttem, tudom, hogy as igazi tzegénység szemérme es, de hozzám bejöhet mindenki és én mindenkín segítek. Eboen az évben szociális célokra másfélmilliár­dot költött már el a város, de alkölt még egy félmilliárdot, ha szükség lesz rá. Nekünk a szociálista lakosok is édes fiaink, azoknak a lelkébe is bele akarjuk edzeni a nemzeti érzést. — Ez nem szükséget, nemzeliek ök, — szólt közbe Wimmer Foiöp. — Helyes az az előterjesztés, — mondja tovább a polgármester —, amelyet a tanács tett. Mi munkát adunk, nem segélyt. Aki nem lud havat hányni, annak adunk segélyt. Ennél többet nem adhat Anglia sem. Nemcsak a kér­vényben megemlített háromszáz ember van munkanélkül Szegeden, joggal segélyt kérhet­nének a munkanélküli iparosok, kereskedők és földmivesek ezrei is. Nem háromszáz, de leg­alább tizenötezer segélyezendőről lehetne szó. — Nem tudok mást mondani — fejezte be felindult hangon beszédét a polgármester, — át vagyok hatva igazságomtól. („Túlságosan is," szói közbe Wimmer.) Kérem a közgyűlést, fogadja el a tanács előterjesztését. „Sohasem jó az, ami a padokból hangzik.,." Ismét Wlmmer Ffilöp kér szót: — A polgármester ismét szokott ékesszólá­sával szólt bele ebbe a kérdésbe. Ismét ki­mutatia, bogy sohasem jó az, ami innen a padok közül hangzik el és mindig az a jó, amit a tanácsi emelvényről mondanak. Ha hiba jön onnsn, azt azonban sohasem vallják be. A pol.ármcs er felszóla*ásában az én malmomra Htotta a vizei. Beismerte, bogy vsnnak olyan munkanélküliek, akik nem tudnak havat hányni, akik szemérmesek és igy koldulni sem tudnak, nem mennek a polgármesterhez segélyért. De a oolgármester azt kívánja, hogy elmenjenek hozzá. Én ezzel szemben azt kiiánom, hogy a köz­gyűlés jogosüsa fel ezeket annak a háromszáz­ezer koronás srgélynek a kérésére. Amire a polgármester hivatkozott, hogy a várna milyen sokat építtetett, nem egészen helytálló, mert ezeknek az építkezéseknek a túlnyomó nagy­része már az elmúlt évben befejeződött, at ni-

Next

/
Oldalképek
Tartalom