Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-17 / 170. szám

lecember 16. TÉSEK intik pipatartó, több önyörtien kiszivatt pa és egy kis fűrész­tia. Takaréktár u. et 3. Kí Pénz int kaphat és kinál­ónirdetés utján, lo 000 korona. Oktifái tattl, házitanitót 1 talál, ha felad egy letést. lo szóig 4000 Levelezés :céct is folytathat detések utján, tisz­3 szándékkal. — 10 ooo korona. :lethelijiség ládám legegyszerüb* róhirdetés utján bo­ító le. — lo izóig orona. Vélel •obát, ebédlöt vagy bútort vehet kéz utanyosan aprAhir­itján. lo szóig 6ooo ck perzsa gallért iuffot L het hibás erzsa* jeligére ki­(QlSnlélék I talál, ha apróhir­:n keres, lo tzóig orona. n]nV cserépkályhák dlUi tisztítását, át. t, Javítását, jutányos OVÁCS, Szenthárom­ság ucca 49. 30' )l olcsóbban varrógép, ke­rékpár, gra­mofon. gyer­mekkocsik, gumies szere­lék részletre is iy javítóműhely t 68 ló SAndcr géprak­ES Dá -palota, Kiss u. ITOR jg festett és keményfa, idű kivitelben a leg­eiebben beszerezhető [R bútorasztalosnál i tér, uj adipalota. m Ara 2000 korona. 25 -K ROK [KOCSIK 1 EDI ctoárub&zában )m. Wau> lavHomünety I ság I io Welur szőrmé­Barchet ponaYO­l.ooo koronáért 1 al szemben íny. és kárára 1925. i 4 ór*i keidettel kézitáska, ilvávos érverésen n (Fodcr u. ll.> ídh.tók >er hó 14 én. 5 Gyula, ügyvéd. vételkenysier nélkül _ I, Feketesas ucca BK 19. szám alatti I a legszerényebbtől íiló, ebédlő, uriszobák. a olcsó áron kapható* DELMAGVARORSZAG ewlwnitöatgi Deák Perenc-n. 2. Teleton 13-33. fJactóhlvatal, „„,'Wa^a Elöflietési árak: Egy hőnapra helyben 40.000 kor, Budapesten '•tatSnkdnyTttr ts lágy Irodai Dn£onlc«-tír 11. Telelőn 3UQ. Szeged, 1925 december 17, CSÜTÖRTÖK é« vidéken 4S.OOO kor. Egyes szám ára hétköznap 2D0U kor, Rmw>i Pattli Bindtnr-tusgánit !. sráni Tatefonazám lfl-34. 13 ' ' vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 170. szám. Mérlegvalódiság és felértékelés. öisieomlott az egykor oly lökéle'ts épOlef, amely a matyir közgiidaság nevet viselte. Az összeomlás után a romok felett hatalmas por­felhő támadt, amely mindent beburkolt, elfödte tisztánlá'áiunkat s megakadályozott abban, b >gy tudatára ébedjünk valódi szegénységinknek. Et a porfelhő as összeomlást követö idők inflá­ciós korszaka volt, amelynek lázképei gizdag­sig délibábját varázsolták a szegénység föl*. A szsnálá* óta a romok eltakarítása folyik. El­osz'ott a porfelhő s elénk mered ugy az állam­háztartásnak, mint minden egyes magángazda­ságunk valóságos elszegényedése. E kijózanodási processzusnak egyik folyo­mánya a kormánynak most meg|elent rendelete, amely a mérlegvalódiság helyreállításáról és a felértékelésről intézkedik. Paradoxomén! Jelent­kezik az, bogy javainknak felértékelése válik tzűkiégessé avégből, bogy valóságos elszegé­nyedésünk tudatára ébredjünk. De valódi gax­dssági helyzetűnk képét cuk a biven elkéizi­tett mérleg idüatji, axeiynek helyei felállítási* boz megmaradt javainkat mai értékekre keli felértékelni. Ugy a kereskedilmi társiaágok, mint a magáncégek mérlegei a háború dereka óta csalóka zsongiőrködéaei voltak a néileg­készitési technikának. A Irgkfllönböxőbb érték ü koronák állottak egymással szemben, valódi aranykoroniérték izemben a báboru végén fenn­állott, vilasint a napiatokban egy tize nötezred­rcsiére iectökkent papirkoronáv*!. Mérlegeink Ml sz érzést váltották ki, mintha fontsterlingböl és dollárból vontak v Ina ki papitkoronákat. . Koronánk állandósulása ó a a gaidasági köx­véteroény sürgetően követelte a mérleg valódiság helyreállításának korirányintéiktdésael való ua­bilyozását. Ez nem c upán egyetemes köigsz­disági érdek, b*nem elsőrendű érdeke minden kereskedelmi tátssrtgnak és magáncégnek. Nyomatékosin hangsúlyozzuk: magáncégeknek is eminens érdekik a mérteivalédiság belyre­állitási. A ker skedínek éi iprrosnak elsőtor­ban önmaga vaiyoni helyzetével kell tisztába jönni. Fájdalmatan kijózanító less az a meg­ismerés, melyet a kíméletlen reáiitássil kéizQlt mérleg fog elénk tárni, de anyagi helyzetünk orvoslásának első lépése a tzigoru diagnózis megáiltpitáss. A valódi mérlegek elkészítését a hí elétet érdekei is sürgetik. Végűi igen fontos tdózási érdek is fozódik a mérlegv.lódiság helyreállítás ához. Azzal, hogy a kereskedő és Iparos felértékeli javait és elkészíti i rendelet­ben megkívánt megnyitó mérlegét és leltárát, elejét veszi annalr, hogy az inflációs időkből származó, ténylegesen nem létező és cuk könyv­tierflen jelentkező baiznok u'án súlyos adók­kal legyen megterhelve. A most kibocsátolt ren­delet tetjes adóamnesztiát binoiit a felértéke­lései k.pctoiatos mérlegvalódiság számára ts Jkként rendelkezik, bogy >z elkészített mérleg « leltár adatait a múltra vonatkozólag semmi­féle jogcímen, tehát megrövidítések vagy elti> kolások üldözése elmén sem szabad adóztatásra al«Pttl venni. Napjaink gizdasági életének kavargó, zavaros •épe nonban súlyos helyzet elé álltja a valódi mérleg elkészítésére magát elszánt keteskedöt *a8y ipirost. Alighogy ceruzát veiz a kezébe, a mérlegkészítéshez fogjon, a megoldba­'•'l»nnik látszó problémák egész raja tolul J^bp. Miként értékelje a mi úgyszólván elad­jon házingatlanait ? Hogyin becsalje fel ;rtékpapir|ait, amelyeknek ibnormiian alacsony Jf'Otyanur senki sem meri véglegeseknek hinni mégis senki sem bízik azok fcljtvuláiá­Felvtheli e a fizetésképtelenségek mai ^önében teljes érlékűeknek a kinnlevőségeit és , 'jeheii e mii számszerű összegűkben tartozá Imikor nem tudja, bogy izok birói ítélet h '*«y törvénnyel mily mértékben valorizál­•l0« ? fis mindeme nabéziégek ellenére min­den kereskedőnek és ipirosnak mégis m-g kell találni egészséges ösztönnel, a gazdasági éltt minden forduiitával szemben felvértezett óva­tossággil ízt a középutat, amely vigyoni hely zeléiek megközelítően biztos képét nyújtja. A jelen cikk keretei szűkek thtoz, hogy a problémával részletesebben foglalkozásiunk. Amikor itt idótó polgártársaink figyelmét fel hívtuk a mérlegvalódsig tartósságára és elő­nyére, sze ény óbaijal fordulunk a pénzügyi kormányzat felé is. Ne csak az adózóitól köve­telje meg iz állam a mérlegvalódiság helyre­állítását, az összeomlásból átmentett iktivumok Felértékelését, banem járjon elöl maga is jó pél­dával. Ális> h lyre a kormácyzst is sz állami tebertiieiéi mérlegének valódiságát, a háború­ból és forradalmakból á'mentett legértékesebb • k ivu nai', a hosizu idő óta leértékelt és jobb elbánásra érdenes kémkedő és iparos osztá­lyát éitéielj: fel érdemi bei és a köztethekben vaió tétiesedéséhez méltóan. Dr. Kertész Béla. A szocialisták továbbra is együtt dolgoznak a polgári ellenzékkel. h karácsonyi pSitértekezleten azóoakerUi a blokk működése. (Budapesti tudósítónk leleten jelentése,) A pár­iámén » en ma az a hir terjedt el, hogy a SHCialdemtkrala képviselők kiválnak a de­mekntn bltkkból és azért nem je'enfek már meg a párt intézőbizottsági ülésén sem és nem ir'fik ala azt a deklarációt, amelyet Szilágyi L»|os terjesztett a Ház elé a polgári díenzek rir vében. Sziágyi Lajos ezzel a fairrel kapcsolatosan a Déimasyaitrszág budapesti tudósítója elölt a köve kezöképpen nyilatkozott: — Tény, bogy a szociáldemokrata képvise­lők részétől vannak bizonyos siándékok a bit kkból való kilépést iiiető eg, meri előrelát­ható, bogy a kordcsenji szociáldemokrata kon­gresszus nem Jog ja helyeselni a polgári ellen­zékkel való együttműködést. Ha azonban tény­leg ki is váln k, ennek nem lesz nagyjelentő­séke, me t továbbra ts megmarad a leh tősége annak, hogy a közis kérdésekben együtt jár ja­junk el A polgári partok kűiön tömörülésének csak crtaiiö baiása lehet. Farkas István igy nyilatkozott: — Kétsé*tel;n, hogy a kirácsonyi pártkon­gresszuson szoba fog kerülni at egyűttmokodés kérdése is. Nem Igaz, hogy részünkről kísérlet történt volna a blokk felrobbantására. Tény, hogy a frakció kebettben tébbsiör merült fel pmasz a polgári pártok ellen, reméiem azt nbsn, hogy foko­zott munkára fogjuk serkenthetni a polgári pártokat és csat na ez az igyekeze Ont hiábavalónak bizonyulna, akkor döntünk arról a kérdésről, bogy mi is legyen tuajdönképen a blokkal? Doumer — az uj francia pénzügyminiszter. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá­risból je entik: Briand délu án fél 6 órakor is­mét lárgyslt Douner-rel, iki elfogadta a pénz­ügyi tárcát. Doumer már kétszer volt pénzügy­miniszter. Először 1895 ben, a B ur^ois kor­rrányban, majd 1921—22-ben Bihnd kabinet­jében, 1906-ban komoly köztáraiaági elnökje­lölt volt. Most a ridiká ia-demokrat > párt tagja és a szenáius pénzügyi bizottságának elnöke. Klebelsberg nagy beszédben védelmezte a numerus clausust és kijelentette, hogy eltörléséről egyelőre nem lehet szó. Szilagyi Lajos a polgári pártok, Ptytr a szocialisták nevében követelt* a numerus clausus eltörlését. — A Haz nagy többség* az eltörlés allén szavazott. A kultuszminiszter .szociális törvénynek" dekorálta a numerus clauiutt. Peidl Gyula lesújtó kritibát mondott a kormányzat politikájáról. tekinthet el. A Népszövetség márciusi ülésén már konkrétummal kell elöállanl erre vonatkozóan. Egységes felebbviteti fórumrendszert kell meg­alkotni. A nyugdíjasok kérdése a genfi tárgyalások anyagának egyik legfontosabb része vclL A miniszterelnök expozéjában kimerítően foglalkozott ezzel a kérdéssel és rámutatott arra, hogy az ország ötszörös nyugdtjterhet visel az elszakított államok terhere szolgáló nyugdíjteher miatt. Rámutattunk arra, hogy a nyugdíjasok legnsgyobbrésze nem kapja meg azt a nyugdíjat, amelyet megszolgált. Hozzájárulást kértünk ahhoz, hogy a nyugdijakat teljes mértékben folyósíthassuk. Az az állásrwntunk; hogy legalább a tizenöt évet meghaladó szolgá­lattal rendelkező tisztviselők kapjak meg a teijes nyugdijat. A népszövetségi főbiztos hatáskörébe utalták a kérdést azzal, hogyha az államháztartás helyzete megengedi, akkor ezt a problémát így oldja meg. A kereskedelmi szerződések problémája is szóba került. Ez évben több mint öt országgal meg is kötöttük a kereskedelmi megállapodást, Illetve a részletes tarifaszerződést, öivenhat tétel van még csupán függőben. A gazdasági élet megjavítása a kormány egyik legfontosabb célja. Remélem, hogy ez is sikerülni Budapest, december 16. A nemzetgyűlés mai ülésén megkezdte az indemnitás tárgyalását. Bud János pénzügyminiszter a tárgyalás előtt genfi tárgyalásairól kíván beszámolni. A gazda­sági talpraállás attól függ, hogy sikerül-e a kel­lőid bizalmát helyreállítani. Horváth Zoltán: Eddig folyton fütyültek a kül­földre. Bud János Gerfben először a költségvetési hely­zetet ismertette. Jelentős adómérséklések történtek. Horváth Zoltán: Wcc az egész leszállításj Fábián Béla: 142 milliárddal több forgalmi adót fizettek, mint amennyit a törvény elöir. Bud Jár.os: A Népszövetség örömmel vette tu­domásul, hogy január 1 én meg fogjuk kezdeni az uj pénzek veretesét. Felvetették a lakásadó beho­zatalának kérdését, ezt azonban ellenzi. A január­ban beterjesztendő uj költségvetésben gondoskod­nak a rokkantakról is. Bud János ezután a beruházásokat Ismerteti részletesen. A legsürgősebb beruházásokra legalább is 250 millió aranykoronára van szükség. Első helyen áll a beruházások terén a vasút. Szüksége volna a vasútnak 2000 tehervagonra, ezenkívül lokomotivokra és uj vonalak építésére. __ _ Nagyobb összeget kívánunk a továbbiakban laká ! fog és bízom abban, hogy optimizmusomban ezeBh.' sok építésére fordítani. A közigazgatási és birói | tul sem fogok csalódni. (Nagy taps az ecvséceal reform megalkotásától a kormány most már nem pártor.) p egyseges-

Next

/
Oldalképek
Tartalom