Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-28 / 155. szám

1925 november 29. DELMAQY ARORSZ'AQ 11 A szegedi gyáripar helyzete. Adatok a szegedi gyárak történetéből, mostani üzeméről, a pangás okairól és a javítás módozatairól. Szombaton lesz a Kereskedelmi és Iparkamara házavaló Qnnepe. A házavató diugyülísre Szegedre érkezik a kereskedelmi minisztérium több fötisztvisetőjén, a budapesti és néhány vidéki kamara vezető főülkárán kivüi Walkó Latos kereskedelemügyi miniszter, Wlmmersptrg Frigyes báró államtitkár és Fenyő Miksi, a Qy. 0. Sz. igazgaló|a. A házavató díszközgyűlés, véleményünk szerint, messze tulnö egy háziünnep keretein. Bombisztokra, frázisokra ilye" alkalmakkor nincs se leiünk, se tehetségünk. Eilenbtn a kamara elnökségének komoly munkájához akarunk hűek lenni, amikor a mai napra tükörképét adjuk a kereskedelem és ipar helyzetének, általános vázo:áia mellett a szegedi gyáripar szüleiéiének, növekedéiének, mai fejlettségének és az elég gyakrtn mutatkozó bénultság okainak. Az adatokat, amelyek vonatkoznak nagy általánosságban a gyárak alapítási idejére, fejlődésére, gyártmányaira, mostani helyzetére és helyzetének javítására — amennyiben erről beszélni lehet —, maguktól a vállalatoktól kaptuk. Hivalkodás neikül állítjuk, hogy voltak már nekünk kimagasló érdetességü cikkeink és riportjaink. Ahhoi hasonló azonban, amely alább következik, igen kevés. Kommentár neikül adjuk a vállalatok készségesen rendelkezésünkre bjcsájtott adatait, ameiyek túlontúl bőoeazédüek arról, hogy mén van munkanélküliség, mi nyeste meg a vállalkozási kedr szárnyát és hogy a trianoni bajokon, meg az általános kormányzati hibakon kitül milyen helyi betegségeink hatnak bénitólag. Az Orion-bőrgyár. Az üzem tulajdonképen 1882-ben indult meg, mint a Sctieinberger és Popper-cég timársága. Kis keretek között dolgozott a háború kitöréséig. A háború alatt nem volt üzemben. 1921-ben alakult át részvénytársasággá. Részvénytulajdonosok a Schelnberger és Popper cégen kivül a SzegedCsongrádi Takarékpénztár és Back Bernát. Esaor lett a gyár átépítve, gépekkel felszerelve és kezdett fokozatossn erósebb Üzemmel dolgozni. Jelenleg kapacitásának 70 százalékát dolgozza. Elnök: Begavári Back Bernát Igazgatóság: Koós Elemér, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója, Schelnberger Antal, Kelemen Gyula, Popper Ferenc, dr. Takács Sándor és Gábor György. Ügyvezető igazgató: Oabor György. Gyárt: talpbőrt, felsőbőrt, szerszám- és műszaki bőröket 130 munkást foglalkoztat. Nyersárubeszerzésnél: A nyersbőr beszerzése a vágatások csökkenése következtében nagyon nehéz. A iégi Magyarország nyersbőrtermelését a hazai gyárak feldolgozni nem tudták. A bőrök nagyreszét nyersen exportáltuk külföldre. Ma fordított a helyzet Azok a területek, melyek a legtöbb nyersbőrt szállították, ma Jugoszláviához és Romániához tartoznak. A városi laaosság elszegényedése következtében a húsfogyasztás erősen redukálódott; a jószágokat élve viszik ki az országból, igy: a melléktermények, bőr, faggyú, szőr, természetesen szintén kikerülnek. Az utódállamokkal való kereskedelmi szerződés hiánya következtében áll elő az a lehetetlen helyzet, hogy még Németország és Franciaország is a mi szomszédainktól szerzi be nyersbőrszükségletét; mi a hiányzó mennyiséget Amerikából és az exotikus országokból vagyunk kénytelenek hozatni. A gyártás rentabilitását elsősorban a magas kamatláb veszélyezteti. A bőriparban a legjoob eset • ben 6-7 hónap alatt lehet a befektetett tőkét megforgatni. A nyersáru gyűjtése és raktározása . 1 hónap a gyártás 27» „ a forgalombahozás 1 „ a kintlevőség befolyik (legjobb esetben) 2 67i hónap Kamat egy évre 14—15 százalék, 6 hónapra 7*6 százalék, Kalkulálunk 10 százalékra, marad majdnem nulla. Exportpiacunk nincs, mivel iparcikkekben export alatt csak balkáni piacot értek. Miután exportálni csak oda lehet, ahol azt kérik és várják is, ahova közel vagyunk és ahol ugy árban, mint minőségben jobbak vagyunk. Németországba és Angliába exportálni talán passzió, de nem üzlet Benn az országban pedig ami az életképes kereskedelmet és iparvállalatokat tönkre juttatja és nem engedi kilábalni a bajból, az a kényszeregyezség. Nem az a veszteség a veszedelmes, amelym avval ér bennünket, hogy a vevő nem fizet Ez elővigyázatos és ovatos eladások mellett minimális. (Nálunk a forgalom 2 ezreléke volt.) De a konkurrens vállalatok, akik a kényszeregyezség gyönyöreit már élvezik, vagy csak szándékoznak, ezek már veszedelmesek. A piacon megjelenik az áru, amely, mondjuk 20 százalékkal olcsóbb a napi árnál. Még semmi sem hallatszik, de a vevő már kezd nyugtalankodni, mindenütt olcsóbb árakat kövelel. Az ok az, hogy valamelyik kollega kényszeregyezségre készül, mlg végre bejelenti. Kiegyeznek, mondjuk, 60 százalékra. Most kell csak igazán olcsón adni, hogy azt az árumennyiséget, amit csak egy fél év alatt kellett volna eladni, most 3 hónap alatt kell pénzzé tenni, mert az első részletet fizetni kell. Az első részletet ki is fizette, de a másodiknál megakad, mert van már olcsóbb árakon konkurrens, az ujabb aspiráns. Ha láttam volna egyet is, aki meggyógyult, akkor jogos volna az egész operáció. De a kényszeregyezség meggyógyulni nem enged, igaz, hogy meghalni sem, csak haldokolni. Ezt pedig rossz nézni, pláne mikor a szenvedőtől mást örökölni nem lehet, csak a baját. ¡Az pedig van nekünk is elég, abból nem kérünk. A Központi Tejcsarnok Rt. Alapifották 1905-ben szerény méretű kis válla kozásnak, amely eleinte mint közkereseti társaság indult és csak 1917-ben alakult át részvénytársasággá. A háború kitörésekor a vállalat közel napi tízezer iiier tejjel és számos tajátkezeléiü fiókkal dolgozott és állag napi 100 postacsomag vajat küldölt széjjel az Osztrák Magyar Monarchia minden részében. A háború, forradalom és megszállás alatt a vállalat áruhiány miatt majdnem teljesen szünetelt. A régi veze őség — Körös Altért elnök-igazgató és Sugár Sándor igazgató — 1921-Den Prunkl Miklós igazgatóval kiegészítve egyesült, ujult erővel fogott a vállalat reorganizációjához éi ma már isméi 16 sajátkezeiéiü fiókkal, 8 vidéki tejgyüj ő-teleppel és 60 alkalmazottai dolgoznak a varos kifogástalan tejellátásán. A vállalat tovább fejlődésének nagy akadálya, hogy mig Budapestnek kivételesen ocso vasúti fuvardijakat engedél) ezett a Máv., addig Szegedre jóval magasabb fuvardijak vannak érvényben és miatta a tá.olaboi vidékrCl tejei Szegedre hozni nem lehet. Ugyencsak nagy akadáya a vállalat fejlődésének, hogy a város sehol nem létező magas fogyasztási vámmal sújtja a Szegedre érkező sajt- és turóféléket ét hogy a miniszterileg előirt tejdrusitasi szabályrendeletet a város ezideig ' nem alkotta meg. A Párisi Nagy Áruház játékgyára. 1921 október 15 én alakult és megalakulásakor 10 munkással dolgozot. A mai munkáslétszám 25. A gyár a következő famegmunkáló gépekkel dolgozik; Körfűrész, szalagfürész, áteresztő, egyengető, csiszoló, dekopier, furó, automatikus esztergáló és automata festőgépek. A játékárugyár vezetősége: Sonnenwirth Ignác elnök, Silbermann Andor, Sonnenwirth József és Enget János igazgatók. Gyártmányok: Mindennemű tajatekok zománcozva, huiáskor automatikusan mozgó fajátékok, sakkfigurák, kuglijátékok, számológépek, homokkocsik, beüthető gyermekszékek, favonatok, fűszerszekrények, sótarték, gyermekhinták, gyermekcu orok, asztali kroHkett és ping pong játékok. A gyár kizárólag kis- és nagykere8kedöanek szállítja gyártmányait, amelyeket Magyarországon, Jugoszláviában és Romániában td el. A külföldi behozatal megindulása óta kénytelen kizárólag finomabb játékek előállításával foglalkozni, mert az olcsó játékok a jelenlegi vámtarifával nincsenek megvédve. A festett fajáték mai vámja 100 kg.-ként 120 aranykorona és igy sokkal előnyöst bb, ba a kereskedők bádogjáté kokat hoznak be Németországból. Sürgős intézkedésre volna szükség a fajáték ipar megvédése érdekében, mert különben ez a szépen indult ipar teljesen meg fog szűnni. A Szegcdi Közúti Vaspálya Rt. A vállalatot 1908-ban alapifot ták. Az akkor üzemben tartott vágányok hossza 18 6 km. volt, most pedig 17 km. Az összes vágányok hossza 26 kilométer. A meginduláskor forgalomban volt kocsik száma 20, most 14 kocsi van forgalomban. A szállított utasok átlagos száma a megindulás idején 12000 voif* most 7000. Az alkalmazottak szarna 192-ről 140-re csökkent, ezzel szemben a teheráru fo rgalom napi 110 íonnáró! 327 lonnára emelkedett. A vállalat mostani tulajdonosa a Tröszt, üzemvezetője Schönberger Károly főmérnök. A f. jlcdés szempontjából fontos lenne a szeged—temesvári vasúti vonal megnyi ása, aminek következtében Szeged visízanyerná elvesztett tranzitforgalmának l'galíbb egy hányadá», teh'.t emelkednék a város forgalma. A Szegedi Hus- éi Vásárpénztár. A vállalatot 1907 ben alapították. Alapításában Szeged városán kivül az egész vásári érdekeltség: gazdák, hizlalók állatkereskedök, husiparosok és a szegedi pénzintézetek vettek részt. A részvénytársaság vásárpénztári tevékenységén kivUl mindjárt kezdetben főképpen vágatásokKal foglalkozott és már az első esztendőkben évente több ezer darab vágóállatot dolgozott fel és exportált. A későbbi évek folyamán üzemét lényegesen kibővítette; évek hosszú sora óta nagyobbarányu sertéshizlalással i3 foglalkozik. A rókusi külterületen sok ezer sertés befogadására alkalma3 akoltelepein kivül a szegedi közvágóhiddal kapcsolatban igen modern felszerelésű, napvobbarányu husfeldolgozóteleppel rendelkezik, üzemei közül kiválik a gőzüzemű zsírolvasztó, melynek napi kétszáz métermázsa teljesítőképessége van. Szappaniözöüzeme is lényegesen kibővült és ma egy gyár jellegével bir. A részvénytársaság jelenlegi igazgatósága: Szarvady L^jos (elnök), Koós Elemér (alelnök), Bokor Pál, Elek Dezső, Kammer Vilmos, dr. Kószó István, Kovács Sándor, May Gyula, Purgly Emil, Staub Elemér, Telbisz György, báió Ullmann György, Vajda Manó és Vass Jenő (ügyvezető igazgató). Felügyelő-bizottsága: dr.GestielyiNagy László, Kis Géza, Molnár József, Pázmány János, Sziiber Dezső, dr. Vaja Biia és Vogel Antal. Évente sok ezer darab vágóállatoi, főképpen sertéseket, dolgoz fel; havonta néhány vagon szappant termel. A helyzeten javítanának szerinte : Jó kereskedelmi szerződések az utódállamokkal, főképpen Ausztriával és Csehországgal, továbbá a Nimetbirodalommal; annak elérése;, hogy a kivitelünket igen nagymértékben sújtó oltani magas beviteli vámok és forgalmi adók eltörültessenek, avagy legalább is lényegesen enyhittessenek; helyes tranzitókereskedelmi politika, hogy a déli államok (Románia és Jugoszlávia) áiiatai, melyek Magyarországot most vagy megkerülik, vagy élóáiiapotban vitetnek keresztül az országon, itt náiuna legyenek feldolgozandók és csupán feldolgozott állapotban továbbíthatók a nyugoti piacokra. A régi jóhirnevü szegedi szappan védelme és a szappan kivitelének — főképpen román, jugoszláv, csehszlovák területekre — lehetővé téteie. A hústermékeknél, a szappannál stb. a fázisrendszerü forgalmi adónak bevezetése. Energikus védekezés a kontáripar ellen. A Szikra-gyufagyár. A gyár alakult 1854-ben, majd 1910 január 1 én a Szegedi Gyujtóáiugyár Rt. vette azt át Páiiy Lipót és veje ceglől. 1915-ben a Szegedi Gyujtóárugyár R'. cégét „Szikra" Magyar uyujtógyarak R(. változiatta át, amely alkalommal a temesvári, budafoki és győri gyufagyárat a szegedi „Szikra" gyárába olvasztotta. A szegedi telep eredetileg mintegy 60 emberrel dolgozott, amely munkáslétszám 1910. évtől kezdődő eg körülbelül 120 ra szaporodott, mig 1920-ban egy uj, teljesen modern háromemeletes vasbetonépület emeltetett, amely 1921 elején üzemét meg is kezdette és ezen uj gyártelep 320 munkásra, mintegy 160 géppel rendeztetett be. Mondani sem kell természetesen, hogy a gépberendezés a legtökéletesebb, amit a gyuiaipar felmutatni tud, az anyagok, félgyártmányok szállítása teremről- teremre, vagy pedig emeletről-emeletre lifteken, transpörtörökön, vagy csöveken automatikusan történi«. A gyár napi másfél vagon készáru gyártására van berendezve, a folyó évben kezdette meg üzembehelyeiése óta az uj gyár az exportot és e^deig a folyó évben kizárólag Franciaország részére már több mint hat hónapon keresztút dolgozik. A telep munkásegeszségügyi szempontból is legmodernebbül van berendezve, mert nemcsak szellős és világos, portól mentesitett termek, hanem ugy a férfiak, mint a nők részére még külön fürdők is állnak rendelkezésre, melyeket nemcsak hogy szabad, de minden alkalmazottnak használni kell. A gyár összes tisztviselői a vállalat saját épü'eteiben vannak elhegyezve, azonkivül 1923. és 1924. év folyamán a munkásság részére is túaént egeszséges lakásokról gondoskodás, amennyiben a Kálvária uton a várostól megvett mintegy két és fél kat. hold területen családos munkások reszére negyven, ugyancsak minden igénynek megfelelő lakasépittetett. A szegedi gyár igazgatója Keller Mihály.