Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-24 / 127. szám

1925 október 28. DELMAQYARORSZAO t/cbmnu i Ai\v/nJ<inu | Gömbös felhívást intéz a magyarsághoz, hogy senbi se adjon zsidónak lovagias elégtételt „MacDonald ugyanugy megveti a magyar azocialistákat. mint én.* — »Ezer éves magyar ösztönöm hajtott, hogy így vegyek elégtételt." — A fajvédők vacsorájukon mint hőst ünnepelték Gömbös Gyulát. — A baloldali ellenzék kedden szóváteszl a parlamentben Gömbös ujabb támadását. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A fajvédők tegnap este Irányi nccai klubhelyiségük ben vacsorát rendeztek, amelyen tobb olyan felszólalás hangzott el, amelyek a jogos felháborodás érzését váltják ki a legszélesebb körökben és amelynek előreláthatólag már a közeli órákban következményei lesznek. A vacsorán Gömbös Gyula, Kiss Menyhért, Zsirkay János képviselők és az ismertebb fővárosi emberek közül Surgouth Gyula volt táblabiró vettek részt. Kiss Menyhért köszöntötte fel Gömbös Gyulát és nem mint politikus*, hanem mint férfit üdvözölte, oki megtanította a parlamentben a zsidóságot arra, hogy alárendelt félnek kell lennie, amelynek csak meghunyászkodva szabad a nemzetgyűlés termiben beszélni. Gömbös Gyula beszélt ezután. Megemlitette, hogy az emlékezetes parlamenti ülésen az ellenzék éppen a jelenlevő MscDonald kedvéért rendezte a hecceket, miután ilyen alkalmat mindig megragad a belolda», hogy azt a látszatot keltse, mintha ő diktálná a nemzetgyűlés tempóját. Magáról az Ismert incidensről is megemlékezett GOmbös Gyula és elmondotta, hogy amikor több alkalommal rászólt Fábián Bélára és Pako's Józsefre, MacDonald érdeklődött személye iránt. — Biztos tudomásom van arról — mondotta —, hogy MacDonald ugyanugy megvett a mogpar szocialistákat, mint én. Nem az eszem, hanem az ezeréves magyar ösztönöm hajtott, hogy igy vegyek elégtételt, mert tudtam, hogy pofonnal nem érek semmit is azirt határoztam el, hogy igy rendszabályozom meg az engem sértőt. Beszélt még Gömbös lovagiasságáról és kijelentette, hogy még nem érkezett el ugyan az ideje, de ő már pitdát aáott is a közeljövőben felhívást fog intizni a keresztiny magyarsághoz, hogy zsidóknak ne adjon lovoglas elégtételt senki, csak fegyveres kiállást, ha megsirteit egy zsidót. Gömbös ezen ufabb kirohanása nagy visszatetszést szült, mert altói tartanak, hogy emiatt a parlamentben ufból fellángol « gyűlölet és a meg nem értés vihara, amely a nemzetgyűlés tegnapi ülésén már elcsendesülni látszott. Értesüléseink szerint az ellenzék már a keddi ülésen szóváteszi a parlamentben ezt az ügyet és föl akarja ezen alkalmat használni arra is, hogy a miniszterelnököt ugy ebben a kérdésben, mint a Cuza- ügyben nyilatkozatra birja. Ha az ellenzék keaden nem tudná megvalósítani szándékát, ugy szerdán terjeszti a nemzetgyűlés elé ezt az ujabb indokolatlan ki rohanást. A novemberi lakbérnegyed is fizethető havi részletekben. A valorizációra vonatkozólag a minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter javaslatát. — Az állam nem valorizál. (Budapesti tudósiiónk teletonfelentése.) A pénteki minisztertanács éjjel egy óra u'án ért végett. Legfőbb tárgya a pénzügyminiszternek a valorizáció ügyében beterjesztett javaslata volt, amelyet a minisztertanács teljes egészében elfogadott. Eszerint az állam nem valorizál és magánosok között is csak bizonyos mértékig j nyújt lehetőséget a valorizációra. A minisztertanács ezenkivül folyóügyet tárgyalt, köztük a negyedívi lakbér fizetésének kérdését és értesüléseink szerint kimondotta, hogy a novemberi negyedben is a kormány engedélyezi a lakbér havi részletekben való fizetését. Dr. Dettre Jánost a szabadkai szerb rendőrség csütörtök éjjel kiutasította Jugoszlávia területéről. A volt kormánybiztos-főispán péntek délelőtt megérkezett Szegedre. Dr. Dettre János, a Károlyi-kormíny volt szegedi kormánybiztos-főíspán|a, aki közel hat év úta élt Szabadkán, mint i Bácsmegyel Napló szerkesztője, ma reggel váratlanul Szegedre érkezett. A szerb rendörök az elmúlt éjjel áttették a jugoszláv—magyar határnak egy olyan pontján, ahol magyar őrség nem tartózkodott és igy a magyar batármenti balóságok csak akkor értesültek megérkezéséről, amikor Dettre János jelentkezett a szegedi rendőrségen. A váratlan kiutasiiás részleteiről a következőket jelentik Szabadkáról: A szabadkai rendőrség főkapitánya, Horvát Szvetkó, akit büntetésből helyeztek nemrégen Szabadkára, csütörtök este maga elé idézte dr. Dettre Jánost, a Bácsmegyel Napló főszerkesztőjét. Rövid kihallgatás után közölte a főkapitány, hogy negyedórán belül el kell hagynia Jugoszlávia területét, ahova soha többet nem térhet vissza, mert a jugoszláv határőrök ott lövik agyon, ahol átlépné Ismét a halárt. Dr. Dettre János magyarázatot kárt a főkapitánytól, aki csax annyit mondott, hogy a Bácsmegyel Napló tuléleaen ir, ugy hogy erösabb rendszabályok alkalmazására kért és kapott fölhatalmazást a belügyminisztertől a magyar kisebbségek jogáért harcoló újság ellen. Az első lépés — Dettre kiutasítása volt. Autón, gyalog, paraaztszekéren. Dettre egynegyedórát kapott a ceomagolásra, majd bárom detektív kíséretében autóba ült, amelyen Horgosra szállították és átadták az ottani vasúti rendőrség vezetőjének azzal, hogy a legelső vonallal kisértesse át Magyarország terflletéie és adsssa át a magyar hatóságoknak, Néhány perccel később uj autó érkezeit Horgosra, Dettre szabadkai barátai jöttek, hogy — nem tudva mi történt — szűkség esetén segítségére legyenek. Nemsokíra megérkezett a harmadik autó is, amely Horvát Szvetkó szabidkai főkapitányt hozta, aki Dettre barátai után jött ki. A főkapitány megállapodott a komiszárostal, hogy Dettre Jánost még az ij folyamán átklsirik a határon, nem várják meg a reggelt. A Szabadkán kiállított kinyszerutlevelit elvettik tőle, három szerb csendőr közrefogta és csempészuton elkísérték az éjszaka leple afatt a magyar határig. Amikor meggyőződtek arról, hogy a határnak olyan pontjához érkez'ek, ahol magyar határőrség nincs, a csendörörmeiter közölte Dettrével, hogy ha vissza akarna menni, a csendőrök minden eljárás nilküi agyonlövik és Magyarország felé mutatva az u'at, elbocsátották. Amikor a szerb csendötök ma éjjel áttették a határon, gyalog indult el az ismeretlen uton, míg végre a hajnali órákban egy tanyához ért, ott kocsit fogadott és azzal jött be Szegedre. Féltízkor érkezett a városba és nemsokára jelentkezett a rendőrség bejelentő hivatalában. A magyarság védelmét torolták meg a kiutasítással. Szabadkán Dettre váratlan kiutasítása nagy feltűnést és felháborodást keltett, különösen a magyar lakosság körében. A kiutasítást azzal magyarázzák, hogy a Bácsmegyel Napló az utóbbi időben nagyon vehemensen támadta a szetb kormány ekszponenseit, a magyar kisebbaég elnyomása miatt. Az augusztusban tartott árumintavásár alkalmával a rendőri asszisztencia mellett működő felelőtlen elemek szurokkal bemázolták a magyar feliratú táblákat, hogy a külföldiek előtt ugy lássék, mintha Szabadkának nem lenne magyar lakossága. A Bácsmegyel Napló éles támadást Intézett emiatt a szabadkai rendőrség ellen. A lap szóvátette azt ii, hogy a szabadkai rendőrség magyarul tudó tagjainak megtiltotta a főkapitány, hogy a ctak magyarul beszélő felekkel anyanyelvükön érintkezzenek. Ez a támadó cikksorozat rendkívül feltüzelte a főkapitányt, aki egyre-másra küldte denunciáló jelentéseit a belügyminiszterhez és az államvédelmi osztályhoz. A jelentések alapján a főkapitány fölhatalmazást is kapott a magyar lap megrendszabályozására. Ennek első megnyilatkozása volt Dettre János váratlan kiutasítása. A Bácsmegyel Napló az utódállamok területén megjelenő magyar lapok közül a legnépszerűbb és legelterjedtebb lap, amelynek főszerepe volt a jugoszláviai magyar párt életrehivásában és összeagitálásában. Dettre fános, a lap Jőszerkesztője volt az utódállamokban egyetlen emigráns újságíró, aki kisebbségi politikát csinált a magyar párt vezéreivel a legteljesebb egyetértésben és azok legteljesebb elismerésével. Ez a tulajdonképeni oka Dettre János brutális kiutasításának. Miért ment el Dettre Szegedről? Dettre Jánost 1918 novemberében nevezte ki a Károlyi-kormány Szegedre kormánybiztosfőispánná. 1920 február elsején magához hivatta de Tournadre tábornok, a szegedi francia városkormányzóság vezetője, akivel bizalmas viszonyban volt nemcsak a hivatalos és személyes érintkezés következtében, hanem azért is, meri a francia tábornok jól ismerte azt a helyzetet, amelybe Dettre a francia megszállás és a francia parancsnokságnak a város vezetőségére oktrojált parancsa következtében jutott és amely körül öt terhelöen téves látszatok képződtek. De Tournadre tábornok érezte ennek a fonák helyzetnek nehéz súlyát és magához hivatta Dettrét, közölte vele, hogy a hozzáérkezett jelentések alapján azt kell tanácsolnia, miszerint rövid időre hagyja el a várost. Három-négy hétről volt szó mindössze. A francia parancsnokság katonai autóján a szerb összekötőtiszt társaságában Szabadkára utazott. Mivel arra számitolt, hogy csak néhány hétig lesz távol, ugyanazt a kis kézitáskát vitte magával, amellyel most visszajött. Szabadkán azonban rövidesen elhelyezkedhetett az akkor újra meginduló Bácsmegyei Naplónál és mive ugy találta, hogy az ottani kisebbségi magyar sajtónál fontos munka vár rá, nem jött vissza, ottmaradt Szabadkán öt és háromnegyed évig, míg most kiutasították a szerbek. A Kúria rehabilitálta Dettrét. Dettre János ellen semmiféle bűnvádi eljárás nincs folyamatban. Fegyelmi ügyében, amelyet a szegedi ügyvédi kamara indított ellene, a Kúria — mint ismeretes — végső fokon felmentő Ítéletet hozott, amely teljesen rehabilitálta. A Kúria ítéletének indokolási többek között a következőket mondja: A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa ugy találta, hogy panaszlott védekezése nem tekinthető alaptalannak, azt előterjesztett bizonyítékai is támogatják. Megállapítást nyert ugyanis, hogy panaszlott még a proletárdiktatúra kitörése előtt lemondott addig viselt kormánybiztosi állásáról, 1919 március 22-én pedig a „belügyi népbiztos" távirátllag mentette fel ettől a tisztségétől. Megállapította a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa azt is, hogy panaszlott 1919 március 27-én Betrix ezredes határozott felhívására foglalta csak el újból korábbi kormánybiztosi állását, melyet Betrix ezredes irányítása és utmutatá3a mellett töllött be olyképen, hogy Szeged akkori különleges helyzetére való tekintettel, a szemben álló pártok egyensúlyozását igyekezett elérni. Charry francia tábornok 1919 április 17-iki leveléből kétségtelen az is, hogy a panaszlott nem akart megmaradni állásában, mar április közepén lemondott, csak a nevezett tábornok határozott utasítására volt kénytelen tovább is az ügyeket vezetni, lemondását többször is benyújtotta, a francia főhatóságok azonban ismételten visszautasították azt, végül is május közepén szabadságra ment s tisztét újból már el sem foglalta. A panaszlott által becsatolt s a francia főhatóságok által adott irásos nyilatkozatok alkalmasak arra, hogy a panaszlott védekezését megerősítsék s benső szándékára és célzataira világot derítsenek. Ezekből, valamint az egész bizenyitékí anyag egybefoglaló mérlegeléséből a m. kir. Kúria