Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-07 / 112. szám

ára 2000 korom DQMAGYARORSZAÖ fe*rk«>itö»égi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, MMiflakOnyvtár te Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Ida i Petőfi Sándof-angáiut 1. nám Telefonnám 10-34. A békekorona. Irta: Tonelli Sándor. Tegnap érkeztem haza négyhetes külföldi tartózkodásomról, amelynek tartania alatt természetszerűleg bizonyos mértékig kikapcsolódtam a magyar viszonyokbői. Azok a kérdések, amelyek e négy bét alatt a migyar közvéleményt foglalkoztatták, csak lapludósitások formájában Intőt tak el hozzám. Idegenben az ilyen tudósítások, amelyek mellől biányiik a közvetlen asxmecierének az elevensége, ugy hatnak, mint egy már elmúlt hullámzásnak utolsó rezgései valamelyik távolfekvő öbölben. Ilytnformán voltam én is szial a nagy kavarodással, amelyet az uj pénzrendszer megállapításának a kérdése idézelt fel a közvéleményben és sajfóbin. A pénzügyminiszter beledobta a kérdést a közvéleménybe, ankélot is rendezett, amely azonban nem vezetett eredményre. Közben nyilatkoztak „szakértők- Jobbról is, babról is, nem lehetett a kérdést egykönnyen eldönteni. Mindenki hirdette a saját álláspontjának helyességét és az általa ajánlott megoldásnak egyedül üdvözítő voltát. Hogy a véleményeknek e zűrzavarában hihetetlenül sok dőreséget lebetelt hallani úgynevezett okos emberek szájából is, az csak azt bizonyltja, hogy nsgyon sokan vsnnak, akiknek csak as állásuk adja az eszüket és tehetségüket, összezavarják a legegyszerűbb dolgokat, hogy komplikáltaknak lessenek és hogy így alkalmuk legyen komplikált megoldási módokát la ajánlani. Sokan voltak, akik főleg célszerűségi szemG

nlok által indíttatva, ait mondották, hogy JffitlfinSZiP péIdál éí tegyBk me*** 0sztrak schillinget magyar pinzegységnek Is. A k?,on« tgf színvonalon ill „ osztrák pénzzel, mi sem volna tehát egy.zerobb mintha mi is kimondanánk, hogy tízezer papírkorona egyenlő értékű az u] pénznek a legkisebb egységével. Nem volna zökkenő, az átmenetnek nem volnának nehézségei, egyszerűen el kellene hagyni a nullákat és számolhatnánk az uj pénzben tovább. Az az előnye is volna ennek a megoldásnak, hogy a pínzflnk teljesen megegyeznék annak az országnak a pénzével, amellyel még ma is legnagyobb a kereskedelmi • L £ F onapra helyben *Xm kor- Budapesten vL Jí Jf ? kor- Eb™ ára hétköznap 2000 kor. V"ár" ünnepnap 3000 horona. I. évfolyam, llt/ Szeged, 1925 október 7, SZERDA Az egységes párt tagjai indítványt terjesztenek be a nemzetgyűlés első ülésén a numerus clausus eltörléséről. Gróf Bethlen, Kállay Tamás, gróf Hoyos és Lukács György kezdeményezői az akciónak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Néhány nappal ezelőtt msgirtut, hogy Bethlen István gróf minisztereinek a keresztény gazdasági pártnak és a keresztényszocialista pártnak fúzióját többek köiölt azért sem helyeselte, mert valószínűnek tartotta, hogy azzal a mozgalommal kapcsolatban, amely az egységes párt köreiben a numerus cliusus megszüntetése érdekében megindult és mindinkább erösbödik, Hallét István, mint a torvény megalkotója, már az első napokban összeütközésbe kerül a kormánypárttal. Most arról értesülünk, hogy ez a mozgalom, amelyre akkor Bethlen István grőf csak mint lehetőségre mutatott rá, határoiott mederbe terelődött, amennyiben az egységes pártnak több tagja érintkezésbe lépett egymással, hogy ezen kérdést megbeszéljék. E mozgalom élén tényleg Bethlen legszemélyesebb bivei állnak, úgymint Kállay Tamás, Hoyos Miksa gróf, akikhez való csatlakozását már hetekkel ezelőtt bejelentette dr. Lukács Oyörgy is. A numerus c'auiut kérdésében folytatott megbeszélések ma már oly előrehaladott stádiumba Jutottak, hogy most már csak a megoldás lehetőségéről folynak a tárgyalások. A kormánypártban számolnak azzal, hogy a meginduló költségvetési vitában, mint az a múltban is megtörtén', az ellenzék részéről Indítványt fognak beterjeszteni a numerus dausuuól szóló törvény megszűntetésétől. Miután azonban valószínűnek látják, hogy abban az esetben, ha ilyen értelmű indi ványt az ellenzék részéről terjesztenek be, igen nehéz lesz annak többséget szerezni a térvény megszüntetésére törekvő egységespárti képviselők azt tervtzlk, hogy már a nemzetgyűlés első ÜlMn módot találnak mofd arra, hogy a törvény megszűntetésére vonatkozó Indítványukat bejelenthessék. Ebben az esetben előre látható, hogy ilyen körülmények között az egységes pártnak mindazon tagjai, akik nem állnak közel a szélső jobboldalhoz, valamint természetesen oz ellenzéken egyhangúlag fognak állási foglalni t javaslat mellett s igy sikerül a többséget megszerezniük. Locarnoban a biztonsági szerződés /D-J — «• — - -- —m^j*amellyel még _ _ forgalmunk. Ezt a megoldást főleg azok ajánlották, akik nullákat akartak spórolni. Voltak, akik szinle fontosnak tartották a nullaspórolási, de közjogi, . L L1I.J..I...I AIM fagy talán még helyesebb — lélektani aggodalmaktól indíttatva, nem merték hozzákapcsolni a magyar koronát az osztrák schillinghez. Tartottak tőle, hogy ez prejudikálhatna eseUeg valamely még tovább menő közösségnek, amelytől a multak tapasztalatainál fogva tartózkodnunk kell. Ezek tehát aszal a bölcs megoldási tervezettel jöttek, hogy legyen a magyar pénzegység a papirkoronának húszezerszerese. Huszezerszeres pipirkorona azonban túlságosan nagy egység és egy szegény ország nem engedheti meg magának a kontinens legnagyobb egységű valutájának a luxusát. A gyakorlatban léhát az uj koronát el kell osztani kettővel él meg kell csinálni a félkoronát. Igy a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Megspóroltuk a nullákat, egyformák vagyunk az osztrák pénzzel és mégis van külön "•agyar pénzegységűnk. Ha igazán akarjuk Jellemezni ni a tervet, legtalálóbban gyávatágl megoldásnak nevezbeinők. Nem meri megmondani, hogy mit akar. Mis oldalról azonban nem is tudja el«ni, amit akar. Ma vélelfenűl az osztrák korona vgy értékű a magyarral; de ki tudja garantálni, hogy ez igy lesz öt esztendő, vagy akár egy ftleszlendö múlva is ? Egy ország Pénzének nemzetközi értékelése függ a bankJegyfedezeltöi, a bank birtokában levő idegen devizák és váltók mennyiségétől, a külkereskedelmi forgalomtól, a nemzetközi fizetési méreddig csak tervezetét tárgyalták. esetre azon vagyunk, hogy minden erőnkkel elősegítsük a megegyezést. Locarno, október 6. Az értekezlet mai délutáni aléién, amtlyen a gyöngélkcdéséböl Ismét felépült Stresemann birodalmi külügyminiszter is részt vett, tudomásul veszik a jogi szakértők egyhangú határozatait a rajnai szerződéstervezetben foglalt bizonyos cikkelyek alkalmazásáról. Ma megvitatják Németország belépésinek kérdésit a Népszövetségbe, valamint a biztonsági és döntőbírósági szerződéssel kapcsolatosfrancia garanciákat. A vita egy napot vesz iginybe. Azt hrszik, hogy Skrzlnszky lengyel külügyminiszter a többi kűiagyminiszter megbeszélésén csütörtök, vagy pánlek előtt nem vesz rész. A legszigorúbb diszkréciót fogadták meg a locarnoi konferencián. (Budapesti tudósítónk telifon jelentést) Lociraoból jelenlik: A mai konferencia negyed bálkor véget ért, mert Stresemann, aki még mindig gyengélkedik, az ülésen nagyon kimerül. A mat ütésen főleg arról vitatkoztak, hogy miként lehetne megakadályozni azt az Indiszkréciót, nmetvet néhány olasz és belga lap követeti el a konferencia bizalmas természetű anyagának részletes ismertetésével. Elhatározták, hogy a jövőben a tanácskozás anyagát a legszigorúbb diszkrécióban • 1ÍC\ Cáfolják a Stresemann elleni merényletet ru CM *—....... (Budapesti tudósítónk tele/oajelentése.) Locarnoból jetentik: A biztonsági konferencia mai második teljes üléséről ai Összes delegációk együttes kommünikét adtak ki, amely szerint eddtg csupán a biztonsági szerződés tervezetét tanulmányozták. A vita csak általános keretek között folyt. A legközelebbi ülés holnap délután 4 órakor lesz. Stresemann német külügyminiszter a köréje csoporlomlt újságíróknak a következőket mondotta: — Bizalommal vagyunk eltelve, azonban a nehiz kirdések csak ezután kerülnek sorra, agy mint a vizsgán. Először Jönnek a könnyebb és csak azután a nehezebb kérdések. Minden- ! Locarno, október 6. Dr. Stresemann német külügyminiszter muló megbetegedésével kapcsolatban különböző híresztelések keltek szárnyra. Többek közt azt beszélték, hogy mérgezési NMMMMMr légtől, mindenekfelett pedig az internacionális pénzpiac bizalmának a mirtikitől. Ha a tényezők bármelyikében eltolódás történik, változik a pénznek az a tulajdonsága, amelyet közkeletűen irtiknek nevezünk. Egy ilyen értékeltolódás köztünk és Ausztria között bármely pillinalban bekövelkezhetik. Mihelyt pedig ez megtörtént, megszűnik az a látszólagos előny, amely a két valula ériékének egyformaságában Jelentkezik. Cs még egyet. Bármely formában arra törekedni, brgy a pénzűnk egyforma legyen az osztrákokéval, csak abbin az esetben volna ££ÜÜf iííS?' A SlíJci Távir,,« felhatalmazást kapott arra, hogy ezeket a hii-M.i.ü. ket teljesen alaptalanoknak %üvánto* céltudatosnak tekinthető, ha mindkát oldalon valamely gazdasági egység létrehozatalára irányuló törekvés nyilatkoznék meg. Ezt azonban egyáltalán nem tapasztalhatjuk — az osztrákok részéről. Ausztria teljesen leszámolt a múltjával. Ott nincs már számbavebetö Habstwrgpropsganda, ott nincs törekvés a rfgi monarchia megcsonkított formában való helyreállítására, ott a közvélemény a német birodalommal való egyesülést akarja. Tartósan ezt a törekvést megakadályozni nem lehet. Hs pedig ez bekövetkezik, füstbe megy » a terv, hogy a mi pénzünk egyforma maradjon as